Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-09 / 68. szám

2004. Március 9., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL TAVASZI FESZTIVÁL 2004. Tegnap este Pécsett a Nemzeti Színházban dr. Kunszt Márta alpolgármester ünnepi köszöntője után a Győri Balett látványos Macbeth-táncdráma című eladásával megkezdődött az idei tavaszi fesztivál. Az április elejéig tartó kulturális rendezvénysorozat számos látványos és színvonalas programot kínál, amelyekről mindennap tájékoztatjuk olvasóinkat lapunk rendezvényrovatában. ______fotó: laufer László A F utóhomok versei, németül Tv-jegyzet Változat a hazám Ámosra emlékezve Ámos Imrének, az elmúlt évszá­zad jelentős alkotójának tavalyi nagy sikerű, itteni kiállítása ré­vén is sok kedvelője van Pécsett. A Modern Képtár gyűjteményé­nek féltett darabjai a világszerte számon tartott Ámos-művek. Iz­rael Pécsi Barátainak Köre a ho- lokausztévfordulóra is méltó­képpen emlékezve látta vendé­gül a Pécsi Művészetek Háza „törzsasztalánál” a napokban Egri Mária művészettörténészt, a festő monográfusát, akivel Várkonyi György művészettörté­nész beszélgetett. Ámos művé­szete, Chagallt idéző szellemisé­ge, a világhírű festővel való sze­mélyes ismeretsége révén keltet­te fel a művészetkedvelők leg­szélesebb köreinek a figyelmét. Műveit a budapesti Chagall-kiál- lítással egy időben a fővárosban is kiállították. Ámost Anna Mar­git férjeként vitték el időről idő­re munkaszolgálatra, eközben szenvedett mártírhalált. Szent­endrén, ahol éltek, közös múze­umuk van. Ámos krisztusi élet­korban hagyta hátra művét, amelyet művésztársa és felesége gondozott. A holokausztévfor- duló kapcsán jött el az ideje an­nak is, hogy egy reprezentatív album jelenhetett meg Ámosról - Egri Mária tollából. A kötet raj­zai, naplói, embertelen körül­mények között született költe­ményei Radnóti Miklós szellemi ikertársaként idézik meg az Eu­rópai Iskola tagjaként is ismert lángoló képzeletű alkotót, b. k. Talán az eltelt-elfutott 25 évre gondolt a Villányban élő német nemzetiségi költő, Michelisz Jó­zsef - Josef Michaelis -, amikor válogatott és új verseit tartalma­zó könyve elejére azt írta fel címként: Treibsand - azaz Futó­homok. A sombereki születésű Michelisz József negyedszázad verstermésé­ből válogatta össze új kötetét, és a régi művek természetesen kiegé­szültek a legfrissebb darabokkal - bár mint mondja, az utóbbi időben egyre ritkább alkalom, hogy vers kerül ki a keze közül, s ami mégis megszületik, a korábbi rímes, sok költői képpel dolgozó opusszal el­lentétben felettébb szikár, tömör al­kotás. A szerző szerint a tömörítés, az egyszerűségre való törekvés nagymértékben oktatói tapasztala­tának köszönhető. A Futóhomok, amely - akár­csak Michelisz József két korábbi könyve - a Magyarországi Német írók és Művészek Szövetségének (VUdAK) kiadásában, Schuth Já­nos szerkesztésében és dr. Helmut Rudolf utószavával jelent meg, ér­dekes tematikát követ. Ugyanis az egyes ciklusokon belül az időrend visszafelé halad, azaz a legújab­ban keletkezett versektől a koráb­ban alkotottakig. A történelemtanárként dolgozó költő ezt így magyarázza:- Talán azért, mert mindig is vonzott a régészet, és arra gondol­tam, hogy amint a régész kutat a múltban és ás mind mélyebbre, úgy lehet a versek olvasása során visszajutni az időbe, az én költé­szetem kezdetéig. Michelisz József állítja: valaha írt verseinek 99 százalékát kívülről tudja, tisztában van vele, honnan indult és hová jutott el, ezért a könyv összeállítása során különö­sebb meglepetés nem érte saját ma­Josef Michaelis TREIBSAND gával kapcsolatban, bár tény, hogy még így is ráakadt egy-egy elfele­dett folyóirat-közlésre.- Az egyes ciklusok bemutatják a különböző témaköröket, a szerel­mes lírán át a gyermekversekig, de még a valaha dialektusban írt dara­bok sem hiányzónak. Ez is az éle­tem része volt, én pedig nem akar­tam se szebbnek, se jobbnak lát­szani, mint ami voltam és vagyok. MÉHES K. Cigány Tavaszi Fesztivál A cigányságot a rendszerváltás óta foglalkoztatási szempontból elsősorban közhasznú közmun­kák szintjén vették figyelembe. Ezért feltétlenül fontos, hogy ez a hatalmas hátrány mielőbb le­csökkenjen és felgyorsuljanak a probléma áthidalását segítő fo­lyamatok. Ezt hangsúlyozta dr. Kosztics István, a Cigány Kultu­rális és Közművelődési Egyesü­let elnöke a Rácz Aladár Közös­ségi Ház tegnapi sajtótájékozta­tóján. A fő téma a Baranyai Cigá­nyok VII. Tavaszi Fesztiválja és a III. Roma Ki Mit Tud? prog­ramja volt. A jelenleg is érvé­nyes felhívás értelmében a Ki Mit Tud?-ra még március 15-ig fogadnak el jelentkezéseket. A tavaszi fesztivált április 2-án és 3-án rendezik meg a közösségi házban. A rendezvényen fotó és dokumentációs kiállítás nyílik a Cigány Közművelődési Egyesü­let 15 éves tevékenységéről, sort kerítenek a magyar és roma köl­tők találkozójára és ünnepélyes egyesületi közgyűlést is tarta­nak. A Mánfai Hagyományőrző Együttes közreműködésével kézműves bemutató és vásár, valamint könyvvásár is lesz. 3- án díjkiosztással és gálaműsor­ral mutatkoznak be a III. Bara­nya Megyei Roma Ki Mit Tud? résztvevői, este Bangó Margit ad jótékonysági műsort. Tegnap este a közösségi ház­ban nyílt meg A nők a roma mű­vészetben című kiállítás. b. k. Haza? A szülőföld lenne az? Az az egy-két bokomyi ház? Anyád hangja, aki valamikor föléd ha­jolt? Vagy csak az ablakszámyak kirajzolódó erezete, mélyet ma, évtizedek távolából is csukott szemmel látsz, s amelyen át reg­gelenként bekéredzkedett szobá­tokba a Nap? Egy lépcsőház, amely - ha az öreg, kitapétázott szobák mélyéről hallgatod - idő­ről időre megtelik ismerős zajok­kal? A kutya, akivel megosztottad az uzsonnádat iskolába menet? Egy utcasarok a bolttal, ahol Er­zsiké néninek kérés nélkül cso­magolják a tíz deka parizerjét? A kocsma, ahol neked a jobbik olaszból mérnek fröccsöt? Vagy egy épület, amelynek a falaira hullámzó tengert álmodott a sa­létrom? Vagy a szó, a nyelv, a mi nyelvünk, amely a görög időmér­tékre szinte egyedül kezes az eu­rópai nyelvek közül, s amely egy kis rásegítéssel - Balassitól, Adyn át Csorba Győzőig, Dugonics Andrástól Mándy Ivánon át Ná­das Péterig - hullámozni tanítja a vérünket is? Haza tulajdonképpen nincs is. Liftek zakatolnak az agyunkban le-föl, autók, határidők, felada­tok, árcédulák és kirakatok; fáj­dalmak és félelmek kerítenek: ál­lásféltés, szerelemféltés; szűk a hazányi ég is, hisz te Róma, Pá­rizs, New'York egét akarod látni. Haza sehol. Vagy mégis van? A gomba-fri- zurájú, fiúsán öltözött cigánylány, Oláh Ibolya csak tátogni látszik a forrón zuhogó rivaldafényben a Megasztár szombat esti döntőjé­ben a tv2-n, de csak a mikrofon süket. Mindent kezdhet elölről. Verkliszerűségnek azonban nyo­ma sincs: a lány - aki fölé csak az „anyácskának" szólított nevelőnő hajolhatott a leggyakrabban egy állami otthonban - a haza iránti szeretetéről vall választott dalá­ban. A haza ma egyre ritkább, fel­tétel nélküh szeretetéről. Nem tisz­tem méltatni egy kivételes tehetség drámai erejű produkcióját, meg­tette ezt a zsűri - Presser, Soma, Bakács Tibor Settenkedő és a töb­biek -, ez „csak" az előadás szak­mai része. De az is elhangzott a zsűrorok részéről, hogy „magyar­ságból példát az összes bőrfejűnek te mutattál". Később a színfalak mögött a versenytársak - három lány - futó ölelkezését is elkapta a kamera, s ahogy a „sajtból van a Holddal” kicsit befürdő Kandech Evelyn egyikük vállára ejti a fejét. Mindehhez hozzátehető, ez az es­te, olyasfajta hitet ébresztett-erősí- tett, amit hajlamosak vagyunk korszerűtlennek ítélni, az érzések, a lélek avultságának minősíteni a szabad munkaerő-választás és le­telepedés korában. Sokféle változat van a hazára. Azt hiszem, ez a legérvényesebb. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN ” A legnézettebb tíz tévéműsor március 5., pénteken 1. •' RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2 165 441 2. RTL Klub Való Világ 2126 481 3. RTL Klub Való világ-páibaj 2 084 166 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 822 721 5. RTL Klub Híradó 1 721 935 6. TV2 Tények 1 644 516 7. RTL Klub Mónika (talk show) 1 563 873 8. TV2 Aktív (magazin műsor) 1 546 850 9. RTL Klub Balázs (szembesítő show) 1 260 937 10. TV2 A betolakodó (mexikói filmsor.) 1 250 919 A legnézettebb tíz tévéműsor március 6., szombaton 1. TV2 Megasztár (a tv2 tehetségkutató műsora) 1 846 384 2. RTL Klub Való Világ 1 776 590 3. TV2 Tények 1 729 142 4. TV2 Activity 1 585 243 5. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 582 733 6. RTL Klub Heti hetes 1 522134 7 RTL Klub ■ Belevaló papapótló (am. vígjáték) 1 338 027 8. RTL Klub Híradó 1 276 738 9. TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsorozat) 1 231 298 10. MTV Híradó este 1 066 836 A legnezettebb tíz tévéműsor március 7., vasarnap 1. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 437 597 2. TV2 Tények 1 982 410 3. MTV Névshowr 1 974 980 4. RTL Klub Híradó 1 775 218 6. TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 770 167 6. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 653 403 7 TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 584 301 8. TV2 Két tűz között (am, akcióvígjáték) 1 505 207 9. TV2 Kulcsember (am. akciófilmsor.) 1 475 083 10. RTL Klub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsor.) • 1 330 488 Nem minden arany, s nem minden fénylik Egy-egy érme- és éremgyűjtemény értéke viszonylagos, hiszen nagyon érzékeny a divatra: tartalma éppen mennyire kelendő. A ritkaság is értéktelen, ha senkit nem érdekel. A numizmati­ka ugyanakkor olyan hobbi, amely rendszerint történelmi ku­tatásba rántja művelőit. Bár a mértéke erősen attól függ, hogy ki mire specializálódott, ér­me- és éremgyűjtőnek lenni min­denképpen költséges hobbi, hi­szen a numizmatika tárgya maga a pénz, ületve az érem, és annak édestestvérei, a jelvény és a kitün­tetés, továbbá a pénzt helyettesítő eszközök, szükségpénzek. Az aukciók katalógusaiban az 1-2,5 millió forintos tételek sem számítnak ma már nagy különle­gességnek. Az interneten közzé­tett legutóbbi ajánlat azonban alighanem a legtapasztaltabb magyar numizmatikusokat is meghökkenthette: 50 ezer eu­róért, vagyis kb. 13 millió forint­tért olyan Kr. u. 250-ből szárma­zó római érmét kínál, amelyből állítólag csak öt darab ismert az egész világon. De nemcsak a régi pénzek, ha­nem az emlékpénzérmék is elég drágák: akadt már hazai 100 ezer forintos névértékű is.- Amit most 180-190 ezer fo­rintért lehet megkapni, mert eb­ből a millenniumi Szent István- érméből igen keveset adtak ki 2000-ben, és nagy a kereslet iránta - érzékelteti az árak moz­gásának fő tényezőit Hágen Jó­zsef, az Éremgyűjtők Baranya Megyei Egyesületének titkára. E tisztséget 1985 óta tölti be, noha még csak 51 éves. Numizmati­kával azonban már középisko­lás kora óta foglalkozik. Közben társította hozzá a címertant is, s írt már összesen legalább 150 cikket ezekből az érdekes té­mákból.- Falun cseperedtem fel, és az eke alól kifordult római bronz pénzérme indított el a numiz­matika felé. Az efféle érmék da­rabja ma is csak tíz-egynéhány forintot ér - meséli. Régebben az építőiparban dolgozott, most a Pécsi Képző- központban oktató.- Kikapcsolódás, ha nyolc óra tanítás után három-négy órán át a gyűjteményemet rendezem. Régóta csak pécsi, baranyai vo­natkozású darabokat gyűjtök, de mindenfélét: érméket, érmeket, papírpénzt, jelvényeket, kitünte­téseket, plaketteket, szükségpén­zeket, községi címereket, szak- irodalmat. A barátaimmal elké­szítettük Baranya numizmatikai bibliográfiáját. Gyűjteménye^ már több ezer darabból áll. Értékfelbecslését persze elhárítja.- Egy-egy darab értékét alap­vetően az határozza meg, hogy összesen hány darab ismert belő­le és mekkora iránta az érdeklő­dés - magyarázza. - Lehet, hogy egy hatalmas gyűjtemény sem­mit nem ér, mert senkit nem ér­dekel. Most például a 1945 és 1990 közötti időszak numizmati­kai emlékei kezdenek divatba jönni, miközben a 80 százalékuk már elpusztult. A Magyar Éremgyűjtők Egye­sülete Baranya Megyei Szerveze­tének az ország minden részéről közel másfélszáz tagja van, de csak 30-40-en jönnek rendszere­Ő a kezdők számára az új álla­mok pénzeinek gyűjtését javasol­csata 450. évfordulóján rende­zett numizmatikai kiállítás indí­sen össze vasárnap délelőttön­ként Pécsett éremcserére. A be­szerzés útja azonban inkább a vásárlás. A régészeti leletek álta­lában nem a numizmatiku- sokhoz kerülnek, hanem néhány korsó sör áráért vásározókhoz. A gyűjtés tipikus forrása, hogy ha­gyatékot értékesítenek a hozzá nem értő örökösök. Sokak N. bácsija a pécsi numizmatikusok egyik nagy öregje. A szerepléstől ódzkodik. Hajdan a közigazgatásban dolgo­zott. A numizmatika már közép- iskolás korában megfogta, ám a közvetlen okra már nem emlék­szik. Csak az osztrák-magyar kö­zös pénzekkel foglalkozik. ja.- Ezekhez még olcsón lehet hozzájutni, kevesen gyűjtik, de idővel majd beérnek. Nem lehet mindent gyűjteni, a parttalanság- tól még drágább hobbi lesz, mint egyébként - fűzi hozzá tanács­ként. A numizmaták nagy szomo­rúsága, hogy jogos óvatosságból a családi és szűk baráti körön túl nem igen büszkélkedhetnek a dédelgetett gyűjteményükkel. Van ezért kivétel. Az immár 62. évében járó pécsi Iványi Ist­ván bő negyedszázada foglalko­zik numizmatikával. A mohácsi tóttá el azon az úton, hogy maga is gyűjtő legyen. Ő a Csongrád megyei szervezethez tartozik. Meg sem próbált lépést tartani e hobbi költségesebb vonulatával. Kitalált magának egy szép gyűj- tősávot és megfejelte. Immár másfél évtizede a magyar törté­nelem és kultúrtörténet nagy alakjairól kiadott emlékérméket gyűjti: bronzokat, ezüstöket. Ez se igazán olcsó: az utóbbiak né­melyike 8-10 ezer forintba kerül manapság. Mintegy 900 érme van már. A nyugdíjas kőműves küldetést érez arra, hogy ingyenes kiállítá­sokkal népszerűsítse a nemzeti történelem ismeretét és a nu­mizmatika nemes hobbiját. Az utóbbi időben évente két ingye­nes tárlatot tart pécsi iskolák­ban, baranyai településeken, hogy érméken mutassa be a ma­gyar történelem különböző év­századait. Ehhez folyamatosan bővíti históriai ismereteit, hi­szen a tárlatvezetést nem bízza másra. DUNAI IMRE ÉRMEÁR-PÉLDÁK Római bronz érmék: 90 forint/db Nero (I. század) ezüstdénárja: 25 000 forint ücinius Verus (II. sz.) ezüstdénárja: 25 000 forint Űcinius (IV. sz.) bronz érme: 1 500 forint Szent István (XI. sz) ezüstdónárja: 45 000 forint Szént László (XI. sz.) ezüstdénárja: 15 000 forint Kálmán király (XII. sz.) ezüstdónárja: 7 000 forint Zsigmond király (XV. sz.) aranyforintja: 120 000 forint I. Ferdinánd 1528-as veretű aranyforintja: Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1687-es veretű aranyforintja: II. Rákóczi Ferenc féltallérja (ezüst) 1704-ből: 160 000 forint 200 000 forint 65 000 forint Mária Terézia kéídukátos aranyforintja 1770-ből: Ferenc József 1901 -es arany tízkoronása (peremhibás): 150 000 forint 11 000 forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents