Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-29 / 59. szám
2004. FEBRUÁR 29. Hazudós kis élelmiszereink Andrási Attila rendező: - Figyelném, hogy mit tartalmaznak az élelmiszerek, és az E- számokra is ügyelnék, de az a baj, hogy az ilyen típusú információkat nem tüntetik fel egyértelműen a csomagoláson. Ez pedig már a szélhámosság határát súrolja, ha éppen nem lépte már át. A cigisdobozokon szereplő szövegekhez hasonlóan kellene elhelyezni mindent, ami figyelmeztet arra, milyen egészségre káros anyagokat tartalmaznak az élelmiszerek. Kricskovics Antalné nyugdíjas: - Tudatosan vásárolok, kerülök minden élelmiszert, amely műanyag, amely nem természetes alapanyagokból készült. Ezért is sütöm otthon a kenyeret, mert abban biztosan nincs tartósítószer, és vizes zsemlét veszek, amit nem fújnak fel térfogatnövelővel. A dzsemet is magam készítem, abban sincs tartó- I sító, és soha nem vásárolok tartós tejet, j csak frisset, de azt is mindig felforralom. Virtuális gyümölccsel etetnek bennünket. A kockasajtok és felvágottak másutt használhatatlan nyesedéket, hulladék nyersanyagokat tartalmaznak. Igazi tej helyett vitaminmentes tejpor kerül a csokoládékba. Mindezt azonban ízfokozóval, aromaanyaggal, színezékkel kozmetikázzák, ml pedig jóízűen falatozunk a kisminkelt élelmiszerekből. Mondják, aki az élelmiszer- iparban tanul, sok mindent elhagy az étrendjéből. ■ - Az emberek félnek, mert azt tapasztalják, hogy az élelmiszerek hazudnak nekik - mondja Tóth Gábor, az E-számokról őszintén - Élelmiszereink árnyoldalai című kötet szerzője. - Nem sejtik, mit rejt, amit megesznek, mik azok a titokzatos E-számok. Technológus vagyok, tudom, mit lehet csinálni egy élelmiszerből. Valódi ízek helyett mesterséges aromákat készítenek - lecsóaroma, hotdogaroma -, ahogyan a kutya- és macskatápokban ott vannak a giliszta- és egéraromák. Szerinte aki az élelmiszeriparban tanul, sok mindent elhagy az étrendjéből, ő pedig miután belelátott a húsiparba, vegetáriánus lett. A magyar élelmiszertörvény a legszigorúbb Európában, hiszen jóval kevesebb adalékanyag fel- használását engedélyezi, mint amennyi az EU-ban használatos, de a gyártók kevéssé veszik figyelembe. Az Unióban viszont maradéktalanul betartják. Az Unióból vettük át az élelmiszer-adalékanyagok nemzetközi számozási rendszerét, az E-számok használatát, amely a kémiai elnevezések egységesítését is szolgálja. Mondják, hogy nálunk csak az ezer méter mélyről feltörő ásványvízben nincs adalékanyag, amelyből a világ ötezret, a magyar élelmiszeripar hétszázat használ. Tóth Gábor az állományjavítókat, az ízfokozókat és tartósítószereket, a tápértékét javító antioxidánsokat az élelmiszeripar kozmetikumainak nevezi. A tejföl, a natúr joghurt és kefir nélkülözi ezeket, de attól kezdve, hogy a joghurtot is ízesítik, kezdődnek a gondok. A gyártó ugyanis gyümölcszúzalékot vásárol, amit a beszállító készít elő: a gyümölcsöt szállítás előtt otthon zúzza össze, és kéne- zi, különben megfeketedik. A gyártó nem tünteti fel a csomagoláson a kéntartalmat, hiszen azt nem ö tette bele. így lesz tele tartósítószerrel a gyümölcsjoghurt, és mi nyugodtan adjuk gyermekeinknek. A legtöbb gond a kenyerekkel van: az a pék nyer, aki szebb kenyeret gyárt. A sütőiparban ma nem kovászolnak, nincs rá idő. Ezért sok helyen marokkal szórják az adalékanyagokat, s hogy mennyi térfogatnövelő, lisztfehérítő kerül a tésztába, attól függ, mekkora a pék tenyere. Mondhatni a pék markában vagyunk. Rengeteg adalékanyag abban a kenyérben van, amely nagy és köny- nyű. A legkisebb és legnehezebb kenyér a legjobb. A jó kenyérnek a héja a legcsúnyább. Léteznek titkos módszerek az élelmiszergyártásban. A jégkrém- gyárakban is ott állnak zsákokban a szárított eper- és málnamagok, mindez azt a látszatot kelti, hogy a fagylaltban igazi gyümölcs van. Tóth Gábor meséli: az egyik cégnél látott megromlani több ezer liter paradicsomsűrítményt, amit .nem dobtak ki. Hőkezelték, vákuumozták, de benne maradt a májkárosító penésztoxin, belekeverték jó minőségű paradicsom- sűrítménybe, és eladták óvodák, iskolák konyháinak. A reklámok is féligazságokat tartalmaznak: a csokireklám alpesi havasokon frissen fejt, magas zsírtartalmú, egészséges tejet mutat, de ha megnézzük, mit írtak a csokoládé csomagolására, kiderül, hogy sovány tejporból, savókból is készül. Hol maradt az alpesi tej? Márpedig a tejpor a leggyengébb minőségű tejből készül, porlasztásakor eltűnnek belőle az értékes tápanyagok. Miként a sajtgyártásban a megmaradó, hasznosíthatatlan anyagokat ömlesztik, és kockasajtot készítenek belőle, amit előszeretettel ajánlanak a gyerekeknek. A kockasajt ugyanaz, mint a panzer: minden gyártási hulladék anyag benne van, ami másra nem jó. Már a címkék is úgy készülnek, hogy a gyártó által eltervezett irányba vezessék a tekintetet a terméken, s ne az összetételre.- Az összetételi felsorolásban minél előrébb van egy szó, annál több van benne - mondja Tóth Gábor. - Az egyik leveskockán ez a sóval kezdődik, és csak a végén szerepel, hogy hány gramm tyúkot tartalmaz. Hús-, máj- és készétel- konzervekben rengeteg a káros adalékanyag, de a natúrkonzervek- kel - kukorica, uborka - nincs gond. Ha azt találjuk, hogy természetes színezék, természetazonos aroma, savanyúságot szabályozó anyag, ezekkel nincs gond. Amire azt írták, mesterséges, mindig visszateszem a polcra. Csontos Tibor Mesterséges adalékanyagok • LEVESPOR: só, aroma, ízfokozó • KENYÉR: térfogatnövelő • BOR, TORTA: mesterséges színezékek •ÜDÍTŐ, SZÖRP: tartósítószerek •HAMBURGER, SÜLT BURGONYA: ízfokozók • ÍZESÍTETT JOGHURT: mesterséges aroma A kockasajtban és a pari- zerben minden gyártási hulladék anyag benne van, ami másra nem jó. Mit ér ma egy magyar klub? „Ha én egyszer ezt a klubban elmesélem” - fenyegetőzött egykor a germán szappanoperák keljfeljancsija, Thomas Lieven. Aranyköpése világossá tette, hogy Nyugaton a helyzet változatlan, s két világháború ide vagy oda, a ki- sebb-nagyobb polgári sejtek, szakkörök és szövetségek komoly rangot szereztek határainkon túl. A rendszerváltást követően sokan bíztak benne, hogy nálunk is eljön a civil kezdeményezések aranykora. Nem így történt... Béke a trabantosokná! ■ Ötszázan tagjai a Trabant-Wartburg Klubnak. Muczán Gábor elnök szerint a hozzájuk csatlakozott honpolgárok egy elismert, mondhatni patinás hobbiautós-csapatba tartoznak, amely már tíz esztendeje működőképes. - Sikerünk titka az lehet, hogy mi mindent fordítva csinálunk, mint a nagyok: pénzt jóformán nem kapunk semmire, | viszont izgalmas és élvezetes eseményeket szervezünk új-§ ra meg újra. Immár öt éve rendszeresen megrendezzük a kelet-európai járműipar gyöngyszemeinek tavaszi sereg-§ szemléjét. Ez idén sem marad el: nem sokkal az uniós csatlakozást követően újra összejön a népes társaság. ■ Napjainkban a különféle érdekszövetségek, klubok és bélyegszakkörök csupán vegetálnak itthon. Tizenöt „békeév” is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy kialakuljon a civil kurázsi. Vannak persze kivételek, de a százalékos arányokat nézve még mindig kevesen érettek a szövetkezésre. Pozsgay Imre amondó: ez idő tájt mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, és magánstratégiákat eszel ki ahelyett, hogy együttműködne másokkal. - Mára a szolidaritás egyfajta szitokszóvá satnyult. Holott közjogi értelemben minden adva lenne ahhoz, hogy e téren is előbbre lépjünk. Úgy is mondhatnám, amit hajdan szétdaraboltak, majd újra összeraktak, az 2004-re atomjaira hullott - értékel a Hazafias Népfront exvezére. A jelek szerint ebben a kérdésben Pozsgayval egyetért az ősellenzéki Eörsi István is. Az író mostanság azon füstölög, milyen esetlenül működik a Magyar írószövetség. „Hazafiasnak feltüntetett párt- politikai célzattal annyira felduzzasztották a létszámát, hogy még ironikusan sem ékesíthető a szakmai jelzővel, hiszen a tagság jelentékeny része nemcsak írni nem tud, hanem gyanúm szerint olvasni sem. A szervezet egyetlen értelme, hogy aktív tagjai klikkekbe tömörülve marakodjanak a kevéske konc körül.” Világos beszéd. Megjegyzem, az írók szövetségéről, illetve más hazai sejtekről szóló kritikákkal valószínűsíthetően azonosulni tudna a nagy nevettető, Woody Allen is. Korunk Chaplinje ugyanis idestova bő két évtizede a következő felismerésre jutott: „Sosem szeretnék olyan klubhoz tartozni, amelyik engem elfogadna tagnak”. Az életmódkutató Tibori Mária bár érzi a civil kezdeményezések létét, valahol egyetért New York díszpintyével. Mint mondja, a filozófus hajlamú mozimágus nem feltétlenül dekadens, csupán idejekorán felismerte, hogy- a 20. század közepe óta - egyre nehezebb a markáns személyiségeknek beállni a (liba)sorba. - Kevesen látják be, hogy akkor működőképes egy szervezet, ha annak keretei között - még ha nem is azonos mértékben - egyaránt érvényesülni bír a.köz akarata, s az önakarat. Ezt a két tényezőt összehangolni persze emberpróbáló feladat - ismeri el Tibori, de megjegyzi: a közösségek története ősidők óta arról szól, miként juthat ben- nük/általuk szóhoz akár a legkisebb is. Pozsgay viszont úgy érzi, Woody Allen aranyköpése viccnek jó és frappáns, ám veszélyes lenne kiindulási alapnak tekinteni azt. Hasonlóképpen vélekedik Szilágyi Mária pszichológus. Rögtönzött analízise alapján „nem szabad egy súlyosan szorongó ember értékítéletét elfogadni”. Márpedig az Oscar-díjas színészzseni vélekedése szerint enyhén „defektes” figura. Szilágyi amúgy maga is klubtag: az Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője. - Én azon szerencsések közé tartozom, akik megtalálták helyüket az említett szervezetben. Tudom azonban, hogy nem ez az általános. Persze a hazai civil szféra állapotait nagyban befolyásolja az a tény is, hogy a közép-európai embertípus nehezen aktivizálja magát, ráadásul sosem érzi magát biztonságban, így az állandó változásokra, a rögtönzésekre van berendezkedve. Szemben a jó példaként felemlített angolszász és francia klubokkal, szövetségekkel, ahol a tradíció mindenek fölött áll. - Ne felejtsük el, hogy a nyugat-európai civil szervezetek némelyike 200 esztendős múltra tekinthet vissza - összegez a pszichológus. Tibori hozzáfűzi: az sem hat éppen ösztönzően civil szféránkra, hogy társadalmunkban óriásiak az egyenlőtlenségek. - A nemek kapcsolatában, a generációk viszonyában és a munkamegosztás területén is érzékelhető a lemaradás. Ráadásul a mérce nem azonos, s a civil etikett fogalmát alig-alig ismerjük. Ezen felül a régen bevált sportegyesületi forma is a múlté, hiszen hol van már a nevelésben élen járó Újpesti Dózsa, a Budapesti Honvéd vagy a Vasas? Valami tehát elveszett, de a helyébe nem lépett más. Szabó Zoltán Attila Háború az írószövetségben B Háborognak az írók. No nem mindegyikük, csak azok, akik elítélik a gyűlöletbeszédet. A bili akkor borult ki, amikor a Magyar írószövetség választmányi tagja, Döbrentei Kornél a Tilos Rádió elleni tüntetésen alig titkoltan antiszemita beszéddel hívta fel magára a figyelmet, ám az általa összehordottakra érdemben nem reagált az írók elit klubja. Azaz nemhogy a kizárása nem került szóba, de még egy ejnyebejnyében sem részesült, sőt Kalász Márton elnök Döbrentei mondókáját egy szuverén ember nézeteiként értékelte. Ezután Eörsi István kérte számon a cinkosságot a szövetségen, majd Parti Nagy Lajos és Nádas Péter is jelezte nemtetszését. Szavaiknak súlyt adva kiléptek a szervezetből. Nádas a napokban így végszavazott: „nincs különösebb jelentősége a dolognak, mint ahogy annak sem, van-e vagy nincs írószövetség, hiszen nem több egy sóhivatalnál..."
