Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-29 / 59. szám
2 KORKÉP 2004. FEBRUÁR 29. HÍREK Totális káosz Haiti fővárosában ■ PORT-AU-PRINCE: A lázadás február eleji kirobbanása 1 óta nem tapasztalt erőszak uralkodott el Haiti fővára- | sában. Aristide haiti elnök az erősödő nemzetközi j nyomás ellenére sem hajlandó lemondani posztjáról. I A rendőrök eltűntek az utcákról, Aristide-párti fegyve-1 résekből álló csoportok garázdálkodnak, és fosztoga- f tás kezdődött. Az erőszaknak tucatnyi halálos áldoza- | ta van. Bezártak az üzletek, a legtöbb negyedben I nincs áramszolgáltatás. Az Aristide ellen fellázadt f fegyveresek egyre közelebb kerülnek a fővároshoz. Huszein-fiúk: kifizették a vérdíjat ■ WASHINGTON: Az Egyesült Államok kifizette a vérdíjat annak az informátornak, aki tavaly nyomra ve- jj zette a Szaddám Húszéin volt iraki elnök fiai, Kuszaj és Udaj Húszéin után kutató csapatokat. A fiúkra J egyenként 15 millió dolláros vérdíj volt kitűzve, így s I összesen 30 millió dollár üthette a nyomravezető mar- I kát, akinek nem közölték a nevét. Hans Blix, az ENSZ | iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője gyanította: J I az amerikai titkosszolgálatok lehallgatókészülékeket helyeztek el New York-i irodájában és lakásában. Kommunisták Putyin-elíen tüntettek ■ SZENTPÉTERVÁR: Tizenegy kommunista tüntetőt vett J I őrizetbe a rendőrség tegnap egy feloszlatott Vlagyimir f j Putyin-ellenes megmozdulás résztvevői közül. Ötven I fiatal kommunista érkezett Moszkvából az északi ; nagyvárosba, hogy tiltakozzanak a március 14-re kitű- | zött elnökválasztás kampánya ellen, amelyet véleményük szerint az orosz államfő kisajátított magának. Részeredmény a leszerelési tárgyalás ■ PEKING: Jelentősebb áttörés nélkül, de a vártnál sikeresebben fejeződött be az észak-koreai atomprogram J újraindítása ügyében tartott hatoldalú válságtanácsko- f I zás tegnap. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, j a két Korea és Japán diplomatáinak tavaly augusztus | óta nem sikerül rábírniuk Phenjant katonai célú atom- 1 I programjának feladására. Most az összes résztvevő el- f fogadta a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan § leszerelést, kivéve a KNDK-t. Ugyan Phenjan is ki- | | mondta, hogy le fogja szerelni nukleáris programját, 1 csakhogy a részletek még nem tisztázottak. Elfogták Oszama bin Ladent? ■ ISZLÁMÁBÁD: Az iráni rádió szerint az amerikaiak | fogságában van Oszama bin Laden, az al-Kaida tér- | rorszervezet vezetője, ám ezt mind az USA, mind | Pakisztán cáfolja. Tizenegy embert lőttek agyon tegnap pakisztáni katonák az afgán határhoz közel | eső térségében. Az áldozatok egy kisbusz utasai | voltak. A katonák azért nyitottak tüzet, mert a kis- | * busz felszólításra sem állt meg az úttorlasznál. A | járműben főleg afgán menekültek utaztak. Ha sok a gazda, sok a baj A gazdák több mint egy hétig tartó demonstrációját követően végül megállapodás született az agrártárca és a termelők között. Ennek értelmében a gazdálkodók több milliárd forintos többletforráshoz jutnak, valamint olyan járulékos intézkedések lépnek életbe, amelyek tovább javítják a termelők gazdasági tevékenységének feltételeit. Raskó György közgazdász szerint a termelők szempontjából a vártnál is jobb megállapodás született. Földterület-gazdálkodás (ezer hektár) Kert Gyümölcsös Szőlő Gazdasági szervezetek 0,3 19,9 9,3 Egyéni gazdálkodók 64,9 76,4 81,5 , Egyéb (őstermelők) 32,5 1,2 , 2,1 ■ Mádl István, a Tejtermelők Országos Nagygyűlésének ügyvivő testületi tagja szerint a megállapodás alapján május 1-jéig biztosítva van a tejtermelők megélhetése. A kialkudott literenkénti 75 forintos ár az FVM által megajánlott 68 forintos literenkénti irányárból, továbbá a literenkénti 4 forintos tejtermelési támogatásból, a 2 forintos kvóta után járó támogatásból, valamint 1 forintos, a legelőhasználatért járó földalapú támogatásból tevődik össze. Raskó György közgazdász szerint a tejet illetően a termelők szempontjából a vártnál sokkal jobb megállapodás született.- Ez egy olyan átmeneti megoldás, amely két hónapra rendezi a helyzetet, s a későbbiekben is megadja a problémakezelés lehetőségét - mondta. - Azt viszont kritikaként mondom, hogy ártámogatást és exportszubvenciót nem szabadna adni a tejtermékekre. Az állam inkább vásárolja meg intervenciós készletre a tejport meg a vajat. Ehhez még költség- vetési pénz sem kell, meg lehet oldani hitelből, hiszen a készlet eláll, s kedvező piaci körülmények között el lehet majd adni. Raskó szerint döntően kárenyhítés történt, aminek sikerében közrejátszott, hogy a feldolgozók is partnerek voltak, a tej utánzatokat elutasító kereskedők előtt pedig „leveszi a kalapját”. A megállapodás persze nem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott.- Ezek után várhatóan a többi ágazat is „bejelentkezik” - jósolta a szakember. - A sertéságazatban súlyos problémák vannak, és a csirketartás is veszteséges. Ennek kezelésére átfogó szociális program szükséges: ilyen például a korai nyugdíjazás, vagy a munkahelyteremtés a mezőgazdaságon kívül. Ehhez azonban nemzeti konszenzus kell. A szakember úgy véli, a magyar mezőgazdaságban százezres nagyságrendű a fölös munkaerő. Példaként az íreket említette, ahol a csatlakozás előtt több mint 100 ezer farmer dolgozott, ma pedig mindössze 18 ezer van - ám ők kevesebben többet termelnek, mint a régi létszám. Raskó szerint a termelés hatékonyságán kell nálunk is javítani.- A most csatlakozó országokban egy mezőgazda- sági munkás átlagosan 12 ember élelmét termeli meg, míg egy uniós gazda 54 ember ellátásáról gondoskodik. Nagyon sok embernek más munkát kell keresnie, de nem saját erejéből: konkrét programok, kormányzati koncepció kell. A hangzatos jelszavak ideje lejárt - jelentette ki Raskó György. Medgyessy Péter népszavazás kezdeményezését sem tartja kizártnak abban az esetben, ha a pártok „elsumákolják” azon javaslatait, amelyekről országértékelő beszédében szólt a parlamentben. „Nagyon elhatározott vagyok ezekben a kérdésekben, érzek részsikereket, nem jönnek szembe velem a kisebb parlament és a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében a parlamenti pártok, az MSZP- től teljes mértékű támogatást kaptam, ha viszont úgy látom, a többi párt el akarja sumákolni a javaslataimat, akkor népszavazást kezdeményezek” - mondta a miniszter- elnök Miskolcon, az MSZP városi szervezetének tegnapi fórumán. MSZP: lezárulhatnak a belső viták ■ A szocialista párt egységét megerősítő, a párt, a választmány és a frakció számára konkrét feladatokat előíró, a belső vitákat rendező feladatsort fogadott el az MSZP választmánya - közölte Jánosi György tegnap Budapesten. - Úgy gondoljuk, egységesen készülhetünk most a legfontosabb célra, az európai parlamenti választások megnyerésére - mondta a választmány elnöke a testület ülése után. A tizenhat pontból álló határozat rögzíti: a megváltozott körülmények tekintetbevétele mellett folytatni kell az esélyteremtés, a felzárkóztatás programját, a szociális fordulatot és a jóléti rendszerváltást. Orbán: félsiker az agrármegállapodás ■ A kormány és a demonstráló termelők közötti megállapodás nem oldotta meg a mezőgazdaság problémáit, nem oszlatta el azt a bizonytalanságot, ami az ágazatban fellelhető - mondta Orbán Viktor tegnap Hódmezővásárhelyen. A volt miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének országos tisztújító küldöttgyűlésén - ahol Jakab Istvánt újraválasztották - leszögezte: a gazdáknak minden okuk megvan a büszkeségre, de az eredmények csak fájdalomcsillapító injekciót jelentenek. Ne legyen „új függöny” a határnál ■ Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle új függöny létrejöttének az érzése a szomszédos országok állampolgáraiban - mondta tegnap Magyarkapuson rendezett sajtó- értekezleten Lamperth Mónika. A belügyminiszter beszámolt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével folytatott tárgyalásairól. Ezen felvázolták az új együttműködési területek lehetőségeit. Ez például tapasztalatcserét jelent közvetlenül a polgármesterek között. Az MDF kiáll a Teleki-szobor mellett ■ A Magyar Demokrata Fórum ragaszkodik a költségvetés drasztikus megváltoztatásához, az ellenzékkel egyeztetett átdolgozásához - közölte Herényi Károly a párt országos választmányi ülését követő sajtótájékoztatón tegnap Budapesten. A Draskovics-csomag nem tudja megoldani a magyar gazdaság alapvető problémáit - mondta a parlamenti frakció vezetője. A fórum politikusai mindent megtesznek azért, hogy hazánk néhai miniszterelnökének, Teleki Pálnak méltó emlékhelye legyen Budapesten. Dávid Ibolya pártelnök kijelentette: az elmúlt két évben hatvan új helyi szervezet alakult. Jézus és az egyházak megkísérlése Az új Krisztus-film (Passió) hatalmas botrány, egyesek szerint Mel Gibson filmje nemcsak antiszemita, hanem keresztényellenes is, mások szerint aki megnézi, megerősödik a hitében. VI. János Pál pápa látta filmet, állítólag tetszett is a Szentatyának, de nem nyilatkozik róla. A magyar bemutató éppen húsvétkor lesz. ■ Kemény kritikákat kap a szerdán bemutatott Mel Gibson-film - nálunk húsvétkor kerül a mozikba Passió címmel -, amely Jézus kálváriáját mutatja be igencsak naturálisán. A kritikusok szerint a kegyetlen testi szenvedésre fókuszál a Messiás utolsó 12 órájának bemutatása során. Mások.pont ezért dicsérik. A zsidóközösségek fájlalják, hogy egyértelműen őket teszi felelőssé az alkotó Jézus kereszthaláláért. Bonyolítja a helyzetet, hogy a katolikus egyház - ellentétben a néhány éve kiátkozott Jézus Krisztus utolsó megkísértése című Scorsese-mozival - nemigen szidalmazza Gibsont. Gyulay Endre szeged-csaná- di katolikus püspök, aki az imént említett film magyar- országi vetítése ellen erőteljesen felemelte a szavát - sőt, egyházának más vezeGibson nem hisz a Vatikánnak, s nem Is akarja megtartani a Szentszék előírásait tőivel együtt sikerült is megakadályozniuk képernyőkre kerülését -, lapunknak azt mondta, amíg nem látta a Passiót, addig nem mond róla véleményt, de utána ha bármilyen problémája lesz vele, ismét szóvá teszi. Azt tudja, hogy a pápa már látta az alkotást, de még nem került nyilvánosságra a vatikáni kommentár. Gyulay püspököt ismerve, számíthatunk egy kiadós hazai botrányra, s még az is meglehet, hogy a forgalmazó ijedtében elhalasztja a bemutatót. A pszichiáter, Veér András szerint azonban megint a politika a botrány okozója. Meg a megannyi sallang és a sok-sok belemagyarázás. A pszichiáter úgy véli, a vihar csak akkor fog elülni, ha már mindenki láthatta a filmet. Hasonlóan vélekedik Szántó Péter is. Az esztéta azonban főként azzal magyarázza a világbotrányt, hogy Mel Gibson Ausztráliában élő édesapja hírhedt antiszemita, így a fiát eleve gyanako- dással szemlélik. Az is kérdés, hogy a Gibson-film mennyire tükrözi a valóságot, ragaszkodik-e a tényékhez. A probléma éppen az, hogy senki sem ismeri sem Krisztus utolsó 12 órájának, sem az előző 33 év pontos történetét. Még arról is vita folyik, helyes volt-e a héberrel és a föníciaival rokon arámi nyelven elkészíteni a filmet. A rendező ókeresztény lévén nagyon fontosnak tartotta, hogy Ktrisztus latinul szólaljon meg. Ugyanakkor nála Krisztus csak ember, isteni mivoltáról elfeledkezett, s valószínűleg ez váltja ki a legtöbb vitát. Gergely Jenő vallástörténész szerint a Biblia kritikája már a felvilágosodás óta tart, akkoriban még sokan azt is kétségbe vonták, hogy létezett az a személy, akit Jézus Krisztusnak hívnak. Mára egyértelműen kiderült, hogy volt ilyen történelmi személyiség. Életéről, halálának pontos körülményeiről azonban továbbra is viták folynak, még azt sem tudjuk biztosan, mikor született. így a művészeknek nagyfokú szabadságuk van, amikor Jézust ábrázolják alkotásaikban. A nagy kérdés az, hol a határ. Az egyetemi tanár úgy véli, a művészeknek el kell fogadniuk néhány olyan alapigazságot és elvet, amely szerepel az Evangéliumban, s amely igazsága mára bebizonyosodott, továbbá a hívők érzékenységére is tekintettel kell lenniük. És az sem fér bele a művészi szabadságba - véli Gergely Jenő -, ha netán tolvajnak, csavargónak mutatják be. Ám az már érdekes probléma, hogy a bizonyosan zsidó Jézust szabad-e indiánnak, netán négernek feltüntetni. Ezen népcsoportok ugyanis joggal vethetik fel, hogy a szemükben Messiás igenis sárga, netán fekete bőrű volt. mmmmmmm. A polgár helyett az állam fizet ■ A szabad demokraták ragaszkodnak ahhoz a javaslatukhoz, hogy az egyházak hitéleti tevékenységét az állam ne támogassa, s azt a hívek felajánlásaiból finanszírozzák a közösségek. A jobboldali pártok azonnal elutasították a felvetést. A szocialisták szerint ehhez módosítani kell a Vatikánnal kötött megállapodást is. Valószínűleg nem lesz a javaslatból semmi. Veres András abszurdnak és érthetetlennek tartja a felvetést, amely alkalmas lehet az egyházellenes érzelmek felkorbácsolására. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára furcsállja, hogy a párt ilyen hirtele- nül és előzetes egyeztetések nélkül rukkolt elő a az ötletével. Veres püspök mindazonáltal elképzelhetőnek tartja a mostani rendszer finomítását, de ezt is csak minden érintett bevonásával lehet végrehajtani. Danka Krisztina, a Magyar- országi Krisna-tudatú Hívek Közösségének szóvivője szerint miután az állam és az egyház szét van választva, rendjénvaló az a célkitűzés, hogy a jövőben az állam ne finanszírozza a hitéleti tevékenységet. Csakhogy jelenleg mindez nem aktuális. Az állampolgárok többségében ugyanis még nem alakult ki az a felelősségérzet, hogy anyagilag is közreműködjenek az egyházak fenntartásában.
