Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-28 / 58. szám
G A Z D ASA G I TÜKÖR 10. OLDAL 2004. Február 28., szombat Erősödő ágazati verseny a csatlakozás után Kormányzati segítséget várnak a hnllaáékhasznosítók NÉHÁNY NAGYOBB HULLADÉKHASZNOSÍTÓ (MILLIÁRD FORINT) Tevékenységi kör Bevétel (2002) Bevétel (2003) Alkalmazottak száma (2002) Alcufer Kft. komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatás cégeknek 5,45 8,00 149 Ereco Rt. hasznosítható hulladékok begyűjtése, előkezelése 8,14 12,45 160 Holofon 95 Rt.műanyaghulladék-feldolgozás 0,52 0,90 54 TVK-ReMat Kft.műanyaghulladék-feldolgozás 0,52 0,66 62 ‘ A HOE-tagok közül. Forrás: VG-gyűjtés Budapest A technológia adott, fejlesztési igény is van, de a piacszerzés nehézsége továbbra is visszaveti a hulladékhasznosító beruházásokat Magyar- országon. A nagy hulladék- kezelő cégek többsége már megtelepedett az országban, ám május l-jétől a nemzetközi hulladékkereskedelem még intenzívebbé válhat. Az elmúlt években gyakorlatilag az összes nagy európai, települési, szilárd hulladékokat kezelő vállalat megtelepedett Magyar- országon. Az európai uniós csatlakozás ebben várhatóan már nem fog lényeges változást eredményezni, ezzel szemben a nemzetközi kereskedelem az eddiginél is intenzívebbé válhat ezen a területen. Éppen emiatt a hazai hulladékfeldolgozóknak nem az újabb konkurens feldolgozók megjelenésétől kell tartani, hanem a hulladékokból előállított másodlagos termékek olcsó importjának felfutásától, ugyanis a hazai hasznosító létesítmények általában kisebbek a leggazdaságosabb üzemméretnél. Máris érezhetőek ugyanakkor az olyan nemzetközi jelenségek, mint a kínai műanyag-feldolgozók konkurenciája. Az egész európai műanyaghulladék-feldolgozó ágazatnak óriási kihívást jelent, hogy a műanyag hulladékot egyre nagyobb mennyiségben vásárolják fel kínai cégek, amelyek odahaza hasznosítják a hulladékot. Kormányzati beavatkozásra lenne szükség a feldolgozott hulladékokból előállított termékek és anyagok piacra jutásának segítésére, mert az értékesítési nehézségek miatt a vállalatok nem szívesen fognak új beruházásokba - mondta Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) elnöke. Részben európai uniós forrásokból milliárdos önkormányzati beruházások tucatjai valósulhatnak meg az elkövetkező években a hulladék- gazdálkodás területén, miközben a magáncégek által végzett hasznosításra ennél nagyságrendileg kevesebb külső támogatás jut. Pedig hosszú távon a szelektív hulladékgyűjtés és a lerakók fejlesztése is csak akkor eredményez tényleges megtakarítást és környezeti hasznot, ha a feldolgozás is ezzel párhuzamosan fejlődik. Az európai uniós hasznosítási követelmények teljesítésének megszervezésére jelentek meg a 2003-tól a hulladékgazdálkodás területén az úgynevezett koordináló szervezetek, amelyek piaci alapon, a hulladékképződésért felelős kibocsátó cégek kötelezettségét átvállalva szervezik meg a jogszabályokban előírt aráriyú hasznosítást. Méretét tekintve a legnagyobb koordináló szervezet a csomagolási hulladékok hasznosításának megszervezésére felállt Öko-Pannon Kht., amelynek szerződött partnerei tavaly már 2,2-2,3 milliárd forint hasznosítási díjat fizettek a kht.-nek a hasznosítás megszervezésére. A hulladékfajták többségénél a technológia adott, s a feldolgozandó nyersanyag mennyisége is növekszik, ám a hasznosítással előállított termékek értékesítési gondjainak leküzdéséhez az állam támogatására lenne szükség, amit legegyszerűbben a közbeszerzési eljárásoknál lehet megvalósítani - fogalmazott Balatoni Henrik. Az ipari hulladékok kapcsán már bekerült az autópályatörvénybe, hogy a sztrádaépítéseknél a térségben fellelhető különböző bányászati és ipari hulladékokat fel kell használni. Ennek megszervezésére fel is állt egy közhasznú szervezet. A többi hulladékfajtánál hasonló preferenciákra lenne szükség, mivel a hasznosítással készült másodlagos termékek előállítási költsége általában nagyobb, mint az elsődlegeseké, ha nem veszik figyelembe az externáliákat. Bár pontos összegek erre vonatkozóan nincsenek, volumenét tekintve a legnagyobb értékű beruházásokat, az értékesítési nehézségek ellenére, a műanyag- és papírhulladék-feldolgozás területén hajtották végre az elmúlt években Magyarországon. Az uniós csomagolási direktíva átvételével gyorsuló ütemben kiépülő lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően a különválogatott, nyersanyagként felhasználható hulladék mennyisége is növekedni fog a következő években. Tavaly adta át PET-palackfel- dolgozó üzemét a győri Lambda Kft., beruházásra készül a Select Kft., Uletve a már korábban megjelent cégek is fejlesztenek. A piacszerzés nehézségére az egyik legjobb példa az üveghulladékok hasznosítása: a Geofil Kft. olyan technológiát szabadalmaztatott sikerrel, amellyel a színes és szennyezett üveghulladékból a jelenleg használtnál sokkal nagyobb szilárdságú hő- és hangszigetelő üveghabot lehet készíteni. A magasabb ár miatt azonban az építőiparban erre egyelőre nincs igény, így a Magyarországon begyűjtött színes üveget gyakorlatilag teljes egészében külföldön dolgozzák fel. Az iparágban ténykedő vállalkozások különösen az elektronikai hulladékok feldolgozása iránt érdeklődnek. A piac még komoly lehetőségeket tartogat, hiszen a termékek többségénél még gyerekcipőben jár az újrahasznosítás Magyarországon: egyelőre az ösz- szes hulladék még kevesebb mint 5 százalékát dolgozzák fel. Ugyanakkor a cégek lelkesedését visszavetheti, hogy a leselejtezett termékek feldolgozása - a kinyerhető anyagok alacsony értéke miatt - a többi hulladékfajtánál is nehezebben tehető rentábilissá, noha az elmúlt hónapokban a feldolgozók, a kiadás előtt álló hasznosítási kormányrendeletre készülve, megkezdték egy országos bontóhálózat alapjainak kiépítését. Az elkövetkező egy-két évben a feldolgozóhálózat továbbépítésére 2-3 milliárd forintra lenne szükség, míg technikai fejlesztésekre 3-4 milliárdot kell majd fordítani a roncsautók hasznosításánál, mivel az erre az évre prognosztizált 100 ezer után jövőre elérheti a 200 ezret is a leselejtezett hazai gépjárművek száma. Az ugrást a kétütemű gépjárművek forgalomból történő tömeges kivonása okozza majd. Emiatt 2006-ban hasonlóan sok roncsautóra kell számítani, miközben ettől az évtől lép életbe az EU 85 százalékos újrahasznosítási előírása is. A leselejtezett gépjárművekből a fémelemek gazdaságosan kinyerhetők, ám a műanyag, a gumi és az üveg rentábilis hasznosítása itt is gondot okoz, továbbá külön problémát jelenthet a legnagyobb számban kivont Trabantok műanyag elemeinek feldolgozása, amely pillanatnyilag Magyarországon és más országokban sem megoldott. A hasznosítási előírások teljesítésére két nagy cég, illetve cégcsoport kezdett országos bontó- és feldolgozóhálózat kiépítésébe. Azonban a fejlesztések elvégzéséhez és az uniós technikai előírások teljesítéséhez szükséges összeg a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésére, emiatt a kisebb feldolgozóknál tetemes lehet a lemorzsolódás is. NÉMETH I. GERGELY A cél: 10 százalék távmunka Budapest Reális célkitűzés, hogy az évtized végéig Magyarországon is elérje a 10 százalékot a távmunkában foglalkoztatottak jelenleg még csak néhány százalékos aránya - mondta Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke a témakörrel foglalkozó tanácskozás után. - Az Amerikai Egyesült Ál- Jamokban ez az arány csaknem 25 százalék - tette hozzá. - A tanácskozást Egyenlő jogok, egyenlő esélyek címmel a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékossággal élők nagyobb arányú foglalkoztatása érdekében rendezték. A távmunka nagy lehetőségeket jelent a hátrányos helyzetben lévő személyek munkaerőpiacra jutásában - mutatott rá Simon Gábor. Elmondta: a kormányzat többféle intézkedést készít elő a távmunka ösztönzésére. Ezek között találhatók jogszabályi változások, így például a Munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény a munkaügyi felügyeletre vonatkozó jogszabály területén. Az adószabályozás is segíteni kívánja a távmunkát alkalmazó munkaadókat. A folyamatos információkkal, az előnyök bemutatásával a munkáltatókat kívánják befolyásolni, hogy vegyék figyelembe a távmunka gazdasági előnyeit is. A kormánynak elöl kell járnia a példamutatásban, egyebek között ebbe az irányba hat az elektronikus kormányzat fejlesztése - mutatott rá Simon Gábor. A távmunkához korszerűsíteni kell az informatikai infrastruktúrát. Az erőfeszítések nyomán egyre több helyen áll rendelkezésre az internetkapcsolat, sőt a szélessávú internet. Simon Gábor elmondta: a kormány az idén a 2003-ban előirányzott egymilliárd forinthoz hasonló mértékű összeggel kívánja támogatni a távmunkát létesítő vállalkozásokat, elsősorban azokat, akik a hagyományos munkahelyeket szervezik át távmunkahelyekké. ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 7,96 Euró 258,02 Japán jen (100) 189,06 Lengyel zloty 53,27 Svájci frank 163,97 Szlovák korona 6,34 Angol font 386,48 Légi szándék Budapest A Malév reményei szerint a magyar légitársaság novemberre a világ legnagyobb légi szövetségének, a Sky Teamnek a társult tagja lehet - jelentette be Sándor László, a Malév Rt. elnök- vezérizgatója. A magyar és a cseh légitársaság vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá a társaságok kereskedelmi együttműködésének szorosabbá tételéről, illetve arról, hogy a cseh légitársaság, a CSA szponzorként segíti és támogatja a Malév mielőbbi Sky Team-beli társult tagságát. A memorandumot csütörtökön Budapesten Sándor László, a Malév Rt. elnökvezérigazgatója és Jaroslav Tvrdik, a CSA elnök-vezérigazgatója írta alá. A tervek szerint a magyar légitársaság szeptemberre teljesíti a csatlakozási feltételeket, októberben kerülhet sor az auditra, és a Sky Team közgyűlése novemberben hagyhatja jóvá a társulást. Cukorspekulációtól tartanak Magyarországnak is azonosítási renászert kell kiépítenie májasig A csatlakozásig azonosító országnak a cukorpiacon, termékimportot. Budapest Nagy a veszélye annak, hogy egyes piaci szereplők Magyarországon is jelentős spekulatív cukorügyleteket hajtanak végre a májusi csatlakozás előtt - állapítja meg az Európai Bizottság januári rendelete. Az ügyletekre az adhat alapot, hogy a belépés után - igaz, csak a július elsején kezdődő új gazdasági évtől - hatályba lép az EU cukorszabályozása. Ez a maiaknál nagyobb intézményes árakat alakít ki. Az uniós intervenciós ellenérték árfolyamtól függően 160-165 forintos kilónkénti hazai gyártelepi áraknak felelhet meg, miközben a ma hatályos magyar szabályozás 147 forintos irányárat határoz meg - közölte lapunkkal Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) igazgatója. Más ágazati szakértők szerint a mintegy 10 százalékos árkülönbség beépül a fogyasztói cukorárakba is, és 8-10 százalékos drágulást okozhat a 175-185 forintos kilónkénti mai árakhoz képest. Ezért jelentős haszonra tehetne szert, aki most olcsóbban készleteket importálna, és azokat júliustól értékesítené a magyar piacon. ért kell kiépítenie Magyarkiszűrhesse a spekulációs Bár a mai tapasztalatok szerint a tavaly hozott, 161 százalékos hazai vámvédelmi intézkedés egyelőre megfékezi a behozatalt, az Európai Bizottság fontosnak ítéli az esetleges spekulatív kereskedelmi ügyletekben részt vevő piaci szereplők és személyek beazonosíthatóságát. Ezért május elsejéig Magyarországnak (is) ki kell építenie egy olyan új monitoringrendszert, amely a „spekuláció lehetséges célpontjait” kiszűrheti. Az FVM illetékesei arról tájékoztatták lapunkat, hogy ennek érdekében törvényjavaslat készül. A jogszabály, illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet határozza majd meg, hogy az ellenőrzés milyen kiválasztási elvek alapján folyhat, illetve mely ipari és kereskedelmi cégekre terjedhet ki. A vizsgálatoknak a piaci szereplők elszámolásaira és raktárkészleteire, illetve a ma is működő importfigyelésre és adóügyi feügyeletre kell támaszkodniuk - derül ki a bizottsági rendeletből. Koczka szerint a cukoripar az uniós jogszabályt úgy értelmezi, hogy az új rendszernek a belépéskor már működőképesnek kell lennie. Az FVM viszont elegendőnek tartja a törvény addigi parlamenti elfogadását is. Mindenesetre az Unió azt várja el, hogy a többletmennyiségként meglévő cukrot, feldolgozott termékeket, illetve izo- és gyümölcscukrot be tudjuk azonosítani a csatlakozás után. Az úgynevezett rendes átvihető készleteken felüli pluszmennyiséget Brüsszel határozza meg, amelyhez a belépőknek július 31-ig adatokat kell szolgáltatniuk a 2000. május 1. és 2004. április 30. közötti exportról, importról, éves termelésről és szokásos készletről. A „rendellenes” cukormennyiséget az Unió október 31-re állapítja meg. Ezt követően Magyar- országnak az érintett gazdasági szereplőket „rá kell kényszerítenie” arra, hogy a többletet legkésőbb 2005. április 30-ig saját költségükön, EU-támogatás nélkül eltávolítsák a piacról (exportálják, illetve tüzelőanyagként vagy takarmányként hasznosítsák). Ha ezt a határidő lejártáig nem igazolják, az állam a belépés utáni legmagasabb uniós importteher- nek megfelelő díjat és száz kilónként további 1,21 eurós büntetést róhatna ki, amely a nemzeti költségvetést illetné. Ugyanakkor ezt követően (legkésőbb 2005. július 31-ig) Magyarországnak is el kellene számolnia az EU-val az előírt eltávolításról. hazafi László Nagyok vagyunk a májban Budapest Hazánk Franciaország után a második legnagyobb libamáj-előállító, a világtermelés 8,2 százalékát adja. A víziszárnyas legnemesebb részéből ez elmúlt években 1400- 1500 tonnát szállítottak külföldre, kacsamájból pedig 500-900 tonna közötti meny- nyiséget exportáltak. Míg 2002-ben 4,2 millió, addig tavaly már 5,8 millió hízott libát neveltek a hazai termelők. A múlt évben felvásárolt 37,8 ezer tonna libahús több mint felét, 20 ezer tonnát exportáltak, főként Németországba és Ausztriába. Domino Budapest Március l-jétől a Westei Domino kártyások újabb pontokon, az ESSO és a JET benzinkúthálózat bizonyos töltőállomásainál is könnyedén, elektronikus úton újratölthetik kártyájukat, és ezzel a szolgáltatók közül a legtöbb helyen, az ország 2630 pontján vehető igénybe ez a lehetőség. Az egyedülállóan széles körű elektronikus csatornáknak köszönhetően a Domino-egyen- legfeltöltések már majd harmada A libamájat illetően hazánk továbbra is nagyhatalom, csak Franciaország előz meg minket. Térségünkben még Bulgária jelentős előállító, a balkáni ország a világtermelés 4,8 százalékát adja. A magyar gyakorlat szerint a libákat kilenchetes koruktól három héten keresztül, naponta hét-nyolc alkalommal tömik, hogy a zsiradék a jószágok májában halmozódjon fel, így érhető el a 60-70 dekás máj. Francia- országban ezzel ellentétben csak naponta kétszer-háromszor szabad tömni. így azonban csak 40- 45 dekásra hízik egy szárnyas mája. akútnál on-line módon zajlik, és ez az arány gyors ütemben nő. Ráadásul az elektronikus banki pontokon április közepéig a 10 és 15 ezer forintos „címletekre” 10 százalékos, azaz 1000 vagy 1500 forint értékű bonusz jár, így az online megoldás használata mellett a kényelem, a gyorsaság is szól, valamint - például a Domino Nap csomagban - a bónusz révén elérhető, éjjel-nappal 30 forintos, hálózaton belül és vezetékes irányban érvényes percdíj.
