Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-27 / 57. szám

2004. Február 27., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Kincses Dél-Dunántúl Nem lehet panasz, hogy a 2004- es évben ne találhatna magá­nak programot itt lakó polgár és az ide érkező turista a három déli megyében: a Baranya Me­gyei Kulturális és Idegenforgal­mi Központ jóformán az év minden napjára ajánl érdekes, színvonalas elfoglaltságot. A napokban megjelent Dél-du­nántúli kulturális-idegenforgalmi programajánló a jelzés szerint csu­pán „válogatást” nyújt három me­gye, Baranya, Somogy és Tolna idei programjaiból, de jóformán így is alig marad nap, amikor sem­mi se történne, legalább egy ap­rócska faluban. A most elkészült füzet ugyan tartalmazza például olyan kulturá­lis „zarándokhely” teljes évi prog­ramtervezetét is, mint a pécsi Mű­vészetek Háza, ami önmagában is bőséges szokott lenni, de emellett figyelemfelkeltő módon időrend­ben felsorolva megtalálható min­den jeles fesztivál, ünnepnap, falu­nap programja is - csak a kiraga­dás szintjén -, az alsószentmártoni álarcosbáltól a majsi ínyencfeszti­válon keresztül a pécsváradi Skó­ciai Szent Margit túráig. Haszna a füzemek, hogy akik szeretnének kiruccanni a megyé­ből, azoknak segítséget és úticélt nyújthat a somogyi és tolnai prog­ramajánló, elvégre lehet, hogy vala­kit a gyékényesi búvárverseny von- zana, mást pedig a sötétvölgyi (Szekszárdi 100 hektáros tájékozó­dási futás - hogy valódi turisztikai eseményeket is említsünk. m.k. EPULETGEPESZETI ES GÉPÉSZÉT! SZAKNAPOK 2004. A kétnapos rendezvénynek a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskola ad otthont. A tegnap és ma tartó programokra az ország számos pontjáról érkeztek résztvevők, akik kiállításokkal, szak- mai előadásokkal várják a látogatókat. ___________________________________________ ___ fotó: lőffler péteb Kl imoTheca digitális gyűjtemény Pécsi Tudományegyetem Könyv­tára KlimoTheca néven digitális gyűjteményt indított. A KlimoTheca indulásakor - febru­ár 24-től - 40 ezer oldalnyi, 50 cí­met tartalmazó digitális gyűjte­mény áll az érdeklődők rendelke­zésére a szolgáltatás honlapján, a http://kt.lib.pte.hu internetes cí­men. A jelenlegi digitális gyűjte­ményben néhány jogtudomá­nyi munka, pécsi helytörténeti, egyetemtörténeti anyagok, egy teljes gazdaságtörténeti folyó­irat, statisztikai adatgyűjte­mény, a Magyar Tudományos Akadémia 2. kiadványsorozata, irodalomtudományi és nyelvtu­dományi, történeti közlemé­nyek, valamint egy 17. századi angol szerző Magyarországot bemutató útleírása található. KlimoThecában szépirodami munka később sem kap helyet. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és Nemzeti Kutatá­si Alap pályázatán elnyert támo­gatásnak köszönhetően néhány hónap alatt a könyvtár anyaga 200 ezer oldallal bővülhet. A jú­nius 30-ig tartó időszakban, ma­guk a látogatók választhatják ki azokat a könyveket, amelyeket viszont szeretnének látni az in­terneten. A könyvtár munkatársai az el­ső magyar nyilvános könyvtárat alapító pécsi püspök, Klimo György szellemét kívánják követ­ni, amikor a mai kor nyilvánossá­gához, az internet közönségéhez juttatják el a nehezen hozzáfér­hető, vagy a gyakori használat miatt gyorsan romló állapotú do­kumentumokat. D. I. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA „Látszólag az apák és nagyapák történelme...” Hová tűntek a rendszerváltáshoz fűződő egykori illúziók? Volt-e elég idő és tér ahhoz, hogy az uniós csatlakozásig létrehozzuk a saját történelmünkhöz és kultúránkhoz illő politikai intézmé­nyeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről osztotta meg a hall­gatósággal gondolatait tegnap Pécsett Pozsgay Imre, a rendszer- váltó politikusok egyike, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az átalakulás békés úton, lényegileg az egymással szembenálló politikai erők konszenzusával ment végbe. Pozsgay a Páneurópai Unió Pécs-Baranyai Szervezetének vendége volt.- Kézenfekvő a kérdés a tanár úr­hoz: mi érdekli legjobban a diák­jait a Károli Gáspár Református Egyetemen, ha arról a bizonyos közelmúltról esik szó?- Többnyire a sorsfordító évtize­dek izgatják őket. Az, hogy honnan örököltük a mai intézményrend­szert, benne a politikai pártokkal. Én pedig elmondom nekik, hogy bár ez látszólag az apáik, nagyapáik történelme, idővel észre fogják ven­ni, hogy a saját történetük is. Hiszen az akkor szerzett politikai élmények és tapasztalatok belenyúlnak a má­ba, a mai nemzedékek életébe.-És ez baj?- A legnagyobb veszély az, ha a rendszerváltás intézményeibe ve­tett bizalom nagyon meginog, márpedig vannak erre jelek. Túl nagy az amortizáció. Hogyan le­gyen törvénykövető a magyar em­ber, ha az tapasztalja, hogy a tör­vényeket félre lehet rúgni, sőt ál­lami intézmények sérthetnek álla­mi törvényeket. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a jóléti ígéretek dacára a társadalom nagy csoportjai leszakadnak, a re-, ménytelenségbe hullva saját ma­guknak, sőt nemzedékeiknek sem tudnak semmiféle perspektí­vát adni. • - Sokan úgy vélik, mindez ter­mészetes következménye egy ilyen nagy horderejű társadalmi átala­kulásnak.- Igen ám, de ha mindez mara­dandó következményekkel jár, akkor az egész ország sem képes kiemelkedni a óból a világból, amelyből épper a rendszerváltás segítségével próbált kitörni. Ak­kor pedig mi éri elme volt...?- Az unió segítségével sem vált­hatjuk meg a jő rőt?- Nem volnék híve annak, hogy feltartott kézzel menjünk az unió­ba és tőlük várjuk a csodát. Jele­sül: már régen tüágosan meg kel­lett volna mondani azt, hogy a csatlakozásnak szintén lesznek nyertesei és vesztesei, és azt isi hogy a vesztess'két miként lehet és kell majd kárpótolni. Ugyanis ne a reménytelenség legyen so­kak számára a egnagyobb uniós ajándék.- Erről szól, erre figyelmeztet A rendszerváltás (k)ára címmel megjelent kötete ?- Az elmúlt násfél évtized ta­pasztalatait sze‘ettem volna ösz- szefoglalni. Mef jegyzem, hogy ez a könyv nem oesszimista, még akkor sem, ha t gy kicsit ironikus és talányos. Ugyanis senki nem tagadhatja, hogy kára és ára is volt a rendszerváltásnak, ám le­hetett volna sokkal jobban csinál­ni. Ám mivel megint egy szakasz- határhoz értünk, ismét előre kel­lene gondolkozni, tervezni, de ezt sem csináljuk jobban, mint amit eddig tet­tünk.- így látja a partvonalon kí­vülről a ha­zai pártpolitikai erőviszonyok és küzdelmek vég­eredményét?- A rendszerváltás óta törvé­nyek biztosítják a szabad véle­ményalkotás alapjaként létrejött politikai társulások létét, melyeket pártoknak szoktunk nevezni. Ezek a pártok azonban jórészt el­véreztek az elmúlt tizenöt év par­lamenti - hatalmi - küzdelmeinek oltárán, és fölmerült a rémkép bennem, hogy ha ez így folytató­dik, akkor a több pólus kétpárti­ságra való letisztítása elkerülhetet­lenné válik. Ez viszont óriási koc­kázatokat hordoz magába. Egy ilyen kis lélekszámú országban, mint a miénk, könnyen bebeto­nozhatja magát a hatalomba az egyik párt, és akár évtizedekig dik­tálhatja a politikai menetrendet.- Valós veszély ez?- A kiegyezés után is valami ilyesmi történt. Mostanában újra úgy vélem, hogy jobb és színe­sebb lenne többféle párttal a küz­dőtér, mint a két „nagy” állandó egymásnak feszülésén drukkolni.- Ön szintén többszörösen vesztese a rendszerváltásnak. Ha nincs a „négyigenes" népszava­zás, alighanem az első köztársa­sági elnök Pozsgay Imre lett vol­na. Ha pedig kitart a szocialista párt mellett, nemigen kerülhette volna el a miniszterelnöki bár­sonyszéket.- Képmutatás lenne tagadni a fájdalmat, ami ma is vissza-visz- szatér. A négyigenes népszavazás egyértelműen ellenem irányuló politikai kezdeményezés volt, s ezt ma már az akkori kiagyalói is bevallják. Nem egyszerűen hálát­lanság, hanem olyan politikai ak­ció, amely jellegét és lefolyását te­kintve is tisztességtelen volt. Olyan félrevezetésen alapult, amelyet az első demokratikus vá­lasztás idején nem lett volna sza­bad elkövetni.- A szoáalistákkal való sza­kítás...?- Ez a döntés valóban tőlem függött, s ma sem bánom. Nem adódott más lehetőség arra, hogy valóban megőrizhessem politikai szuverenitásomat és tisztessége­met. Ez persze minden egyéb po­litikai kísérletem bukásával jár, csúfos vereséggel kellett távoz­nom. Lehetett előre sejteni, ám ma sem bánom a dolgot. Hetven­évesen elmondhatom ugyanis magamról azt, amit a politikai életben kevesen, hogy sose vol­tam megvásárolható, és vénem­berként úgy hiszem, hogy egy ilyen minta is fontos lehet ebben a lezüllött világban. KOZMA FERENC Jó válasz a speciális igényekre Pécsi mintanroeram: kevesebb sverek kerül snecidlis intézetbe Jók a feltételek a látássérülteknek a Felső-vámház utcában Az utóbbi három évben jelentősen csökkent az oktatási intézményekben fogyatékosként - sajátos nevelési igé­nyűként - nyilvántartott gyerekek száma Pécsett. Ez annak a hazánkban egyedülálló mintaprogramnak az eredménye, amelynek most készítik elő az országos bevezetését. A város a felügyelete alá tartozó Él­tes Mátyás Iskolaközponttal együtt­működve, egy nyertes pályázat ke­retében három éve olyan pedagógi­iskolásokkal foglalkoztak, időköz­ben viszont az országban egyedül­álló programot kiterjesztették az óvodákra is. Fenndné Ivicz Ibim, a Pnl jrármpctpri Hivatal lyik arról dönt, hogy maradhat-e az adott közösségben a gyerek. Vé­gül is az egyéni fejlesztésnek kö­szönhetően az óvodások és alsó­sok jelentős részét nem emelik ki az intézményből, és nem kerülnek speciális intézetbe - ezzel „parko­lópályára”. Ami a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatását illeti, a knráhhi hÓ7ÍcintP7món\r a Kpr+trá­ve/ ető főtanácsosa most arról tájékozta­tott, hogy készülnek az országos beveze­tésié is. Folyamatos fejlesz­tésről van szó, mond­ja a főtanácsos; az óvodákkal és az isko­lákkal gyógypedagó­gusok tartják a kap­csolatot. Legelőször is a pedagógus, ha a többi gyerekétől elté­rő magatartást, vala­milyen problémát ta­pasztal, azt egy kér­dőívre vezeti. Ebből kiindulva adnak neki szakma tanácsot, és álk pítják meg az egy éni fejlesztési ter­vet A gyógypedagó­gusok kéthavorta mérik föl, hol tart a gyerek. Súlyosabb esetben természetesen j; vasolják, hogy ke­rüljön a tanulási képességet vizs­gáló bizottság el § - ehhez minden­kor a szülő egye értése kell -, ame­ros utcai iskola jogutód nélküli megszűnésével - ezt várhatóan jö­vő héten mondja ki a városi köz­gyűlés - a feladat az Illyés Gyula Ál­talános Iskolába került át. Miután a két tantestület egyesült, Ferenciné úgy véli, hogy a munka zavartala­nul folytatódik. Információink sze­rint az iskola pár hónap haladékot kapott a részletes pedagógiai prog­ram kidolgozására, de ezzel együtt képesek fogadni a gyerekeket. Az alapfokú képzés területén to­vábbi újdonság, hogy a Felső-vám­ház Utcai Általános Iskola a hét elején megkapta a jogosítványt a pécsi és városkörnyéki, látássérült gyerekek integrált oktatásának ki- terjesztésére. Ezáltal olyan lehető­séghez juthatnak a szülők, hogy az orvosi vizsgálat eredményétől füg­gően az ép látásúak között tudhat­ják gyermeküket, ami a gyermek eredményeiben, fejlődésében is mérhető, mondja Wellisch Katalin igazgató. Az iskola minden feltételt megad ahhoz, hogy a látássérültek az egyéni igényeiknek megfelelő­en tanulhassanak. b. z. ai szakszolgálatot működtet Pé­csett, amely munkája eredménye­ként jelentősen csökkent a fogyaté­kosként nyilvántartott- gyerekek száma a megyeszékhelyen. Kezdet­ben csak az alsó tagozatos általános A demokrácia fogalma A demokrácia az antik görögök­nél a nép (görögül demos), a szabad emberek vagy polgárok uralmát jelentette szemben a gazdagok vagy az arisztokraták uralmával. A klasszikus görög­ség városállamaiban a nép a kö­zösséget érintő kérdésekben közvetlen szavazással fejezte ki akaratát. A modern demokráci­ákban ez technikailag kivihetet­len lenne, ezért a képviseleti de­mokrácia terjedt el. Ebben a nép időközönként saját tagjaiból megválasztja azokat a szemé­lyeket, akik meghatározott gyű­lésekben (nálunk Önkormány­zati közgyűlésekben és a parla­mentben) akaratát képviselik. Lényeges, hogy a nép saját tag­jaiból küld képviselőket; a hiva­tásos politikus vagy egy politi­kus kaszt fogalma ellentétes a demokráciával, és fennmaradá­sát is veszélyeztetheti. A politi­kai kasztok hatalomvágya oli­garchiák demokratikus jelsza­vakkal álcázott uralmához ve­zethet, mely új elnyomó for­mákhoz vezethet. Természetesen azonnal fel­merül a kérdés, hogy a képvise­lő-gyűlések döntései valóban a nép akaratát fejezik-e ki, vagy az ő érdekeit szolgálják-e. Ez a kér­dés elméleti szakemberek közt is állandó vita tárgya. Mindenki egyetért viszont abban, hogy a parlamenti gyűlések határozatai nem lehetnek ellentétesek a de­mokrácia elfogadott alapelvei­vel, amelyeket az alkotmányban fektetnek le. Rousseau a társada­lomnak a politikai intézmények szerkezetében és működésmód­jában megnyilvánuló akaratára az „általános akarat” fogalmát használja, amivel jól megfér a társadalom tagjainak a napi ügyekről való ellentétes vélemé­nye. Egy demokrácia akkor sta­bil, ha a politikai intézmény- rendszerben és alapelveiben vita nélküli egyetértés uralkodik. A legrégibb modern demok­ráciák a svájci és az amerikai, melyekben mindmáig megjelen­nek a közvetlen demokrácia me­chanizmusai és beállítódásai. Svájcban mindmáig komoly gya­korlata van a népi kezdeménye­zésnek, amely szerint nem túl nagy számú aláírás összegyűjté­sével ki lehet kényszeríteni a parlamenttől egy törvény megal­kotásának vagy átalakításának tárgyalását. Az Amerikai Egye­sült Államok alkotmánya a de­mokrácia gyakorlatát az egyes szabad és döntésképes ember morális felelősségéből vezeti le. Ez az elv a demokrácia stabilitá­sát biztosítja, mert minden egyes polgár azt érzi, hogy a sza­badságra, egyenlő esélyekre és jogra alapozott társadalom az ő akaratától és egyetértésétől is függ. A két legrégebbi modern demokrácia többnemzetiségű, ahol a honpolgári öntudat nem a nemzeti hovatartozásból, ha­nem a demokrácia szabadságra alapozott elvéből ered. Boros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents