Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-24 / 54. szám
2004. Február 24., kedd RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Egy lépés Európa felé MÁS-VILÁG címmel Szabó Béla tárlata látható a Mecseki Fotóklub Halász Rezső Galériájában március 20-ig. A pályaelhagyó pedagó- gus, szabadúszó fotográfus a Győri Fotóldub tagja. ________fotóít.l. Ke rülgeti a politika a civileket Idén 400 millió forintot oszthatnak a régióban Tv-jegyzet Fogyózzunk együtt A dél-olaszországi Cosenza városában ülésező Európai Kulturális Városok Hálózata (AVEC) közgyűlése a napokban tagjai közé választotta Baranya megyét, amelyet Tas- nádi Péter, a megyei önkormányzat alelnöke, valamint Póla Gábor idegenforgalmi referens képviselt. Az AVEC Egyesület létrehozását még 1997-ben határozta el, majd 2000-ben alapította meg öt európai város - Pécs, Tours, Toledo, Olomouc és Cosenza - azzal a céllal, hogy örökségi együttműködési hálózatot hoznak létre a kulturális és történelmi örökségek kezelésére és hasznosítására, közkinccsé tételére, tudjuk Sarkadi Esztertől, a hálózat európai koordinátorától. Jelenlegi taglétszáma 28 (10 országból), amely szám nem csupán városokat takar, hanem térségeket, megyéket is, s a tervek szerint 2005- re a létszám eléri a félszázat. Az AVEC-hez való csatlakozás természetesen különféle előnyökkel jár, hiszen a tagok partnerségre találnak az örökség kezelése területén, és kialakíthatnak két- és többoldalú kapcsolatokat önkormányzatokkal az örökségi témán kívüli területeken is. Az egyesület sikeresen pályázik EU-s források elnyerésére, és számos továbbképzést szervez tagjai számára. Évente két- három ösztöndíjat biztosítanak fiatal örökségi szakemberek számára. Az AVEC együttműködési megállapodást írt alá különböző szervezetekkel (ICOMOS, UNESCO, Francia Kulturális és Kommunikációs Minisztérium), amelyekkel az önkormányzatok így közvetlenül is kapcsolatot teremthetnek. Baranya többek között új európai kötődések építését, fejlesztését, EU-s projektek ösztönzését, számos eszköz, módszer átvételét, szakmai tapasztalatcseréket, a régiók közötti partnerség építését, elmélyítését várja az AVEC-tagságtól. A 2004-2005-ös évben tervezik, hogy az AVEC Charta helyi alkalmazása érdekében az örökség sokszínű elemeinek bemutatását, népszerűsítését szolgáló interpretációs központot hoznak létre, helyi munkacsoportokat, fórumokat alakítanak ki. Felmérik a várak, erődítmények turisztikai-kulturális hasznosításának lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt fektetnek a népi építészeti értékek megőrzésére, felújítására, figyelmet fordítanak a bányászati, ipari örökség turisztikai hasznosítására. Felkarolják a kézműves mesterségeket, felelevenítik a népszokásokat, támogatni szeretnék a tájház programot, továbbá a szőlő- és borkultúrát, a gasztronómiai örökséget. A közgyűlést kétnapos munkaülés előzte meg, amelynek témája a MAGISTHERE Projekt kidolgozása volt. Ezen részt vett a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének két oktatója, dr. Aubert Antal tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Géza egyetemi docens. A projekt célja voltaképpen az, mondja Aubert Antal, hogy elősegítse az örökséghelyekre a szakemberek képzését, méghozzá nem csupán régészeti vagy muzeológiai aspektusból. Animátori képzést nyújtva az örökségi terület szervezésére, bemutatására összpontosítva, ezen túl pedig projektmenedzseri képesítés biztosításával a teljes szakmai terület átfogását segítenék elő. A MAGISTHERE Projekt rendszergazdája a Tours-i Egyetem, s rajta kívül még további egyetemi városok csatlakoznak a képzéshez: Rennes, Ubeda, Olomouc, Cosenza és természetesen Pécs. A feladat egyelőre az európai képzés moduljainak kidolgozása, amely 75 százalékban európai, 25 százalékban pedig nemzeti sajátosságokat tartalmaz. A képzés kétéves, posztgraduális, és úgynevezett Co-diplo- mát ad majd. Az egyetemek rektorai júliusban írják alá az ezzel kapcsolatos keretszerződést. Pécsett, tekintettel az akk- reditációhoz szükséges időtartamra, 2005 őszén indulhat be az oktatás 30-50 hallgatóval. A Földrajzi Intézet erre már felkészült, az 1992 óta folyó Turizmus szakirányú továbbképzés keretébe illesztve 2004 februárjától féléves örökségmenedzser specializáció képzés indul, amelybe a szakma legfontosabb tárgyait sűrítették be. CSERI LÁSZLÓ Tavaly a Miniszterelnöki Hivatal támogatási programja keretében országosan 400 millió forinthoz juthattak a civil szervezetek. A Nemzeti Civil Alapprogram révén ebben az évben minimum ennyi pénz jut a Dél-Dunántúlra. Baranya, Somogy és Tolna civil szervezetei az idén várhatóan 400-450 millió forintra pályázhatnak a Nemzetei Civil Alapprogram (NCA) révén. Tavaly országosan jutott ennyi pénz a civileknek - mondja Vincze Csilla, a pécsi Civil Közösségek Háza vezetője, akit januárban választott be az NCA Tanácsába a szervezetek regionális gyűlése. A szervezet azóta megtartott első ülésén határozott az országos hatáskörű szervezetek és a hét statísztikai régió kollégiumai, valamint három szakmai kollégium felállításáról. Pécsett e hét szombatján választják meg a regionális kollégium 9 tagját, és 1-1 delegált kerül az NCA civil szolgáltató, fejlesztő és információs, valamint a nemzetközi civil kapcsolatok és európai integráció kollégiumába. Vincze Csilla korábbi „programbeszédében” azt hangsúlyozta, hogy szeretné megvalósítani a paritás elvét, azaz 3-3 tag venne részt a regionális munkában mindhárom megyéből. A kezdeti ellenérzéseket, úgy tűnik, sikerült eloszlatni, fogalmaz, ám továbbra is érezhető, hogy többen politikai körökből akarnak bekerülni a rendszerbe, remélve, hogy pénzosztó szerepben tűnhetnek föl. Az NCA-tanácstag arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyesfajta paternalizmusra vajmi kevés az esély, hiszen nagyon szigorú szabályok alapján írják ki és bírálják el a pályázatokat. S az sem baj, ha a delegáltnak van rálátása a civilekre, továbbá, ha nagy a munkabírása, hiszen több száz pályázatot kell csak az idén véleményeznie. Szegény, gonosz Freddy az elmúlt hétvégén végre kihunyt. A leggyakorlottabb horrorfilm-nézők a legmegdöbbentőbb jelenetek előtt már rutinosan elalusznak, hogy képzeletük mozgásba lendüljön és vén izzadva fölriadjanak. A rutin elemi lépcsőfokáig magam elvergődtem már, a leghátborzongatóbb jelenetek előtt ugyanis álomba merülök, de ezt egyelőre sem képzelődés nem követi, sem vérizzadás majd fölriadás. Az álmatlanság egyébként fogyaszt is. Az ember viszont természetes ősállapota szerint szeret(ne) nyugodtan aludni, gyanútlanul, még ha ez járhat is némi zsírfelrakó- dással, de sajnos a Freddyk se múlnak ki végképp, ahogy ezt a lajosmizsei lány vagy a tiszavas- vári uzsorás esete példázta. A lány arcát a fogaival roncsolta szét egy őrült (azóta börtönből szabadult elmekórtani eset), az uzsorásnak is csak szelleme adott hírt magáról: csak a szerencsétlen hitelezők elgyötört arcát láttuk a képernyőn. Többen sietve vonták vissza vádjaikat, félve a verőlegények szokásos látogatásától. A Fókusz és a Napló említett riportjain túl szembeötlő volt az a fogyókúrázó láz, amely elöntötte az országot, kezdve Atkins doktor hazai követőivel, a börtönben muzsikáló Győzikén át a Parlamentig. Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszédeit már ízekre szedték, az elmúlt napok legfrissebb országos tesztjét a miniszterelnök közismertté vált javaslata képezte: ki mit gondol - és mit gondoljunk - a pártok közös uniós jelöltállításáról. Ragozták ezt az ATV-n, a hírműsorokban és a Szólás szabadságában is. A gondolkodó többség a látottak-hallottak szerint úgy véli, a szándékban rejlő politikai üzenetet ezúttal ajánlatos elválasztani attól a polittka-szakmai kérdéstől, hogy magának a javaslatnak a gyakorlati megvalósítása vajon önellentmondásos-e, nóta bene esetleg ellenkezik a demokratikus gyakorlattal. Az ország sorsa, érdekeink érvényesítése közös ügy; szégyen lenne, ha a belső politikai perpatvar az uniós széksorokban folytatódna: a modális különbségekre, az eltérő véleményekre viszont szükség lehet, anélkül, hogy ott forduljanak görcsösen szembe egymással. A gazdák panaszáradatával talán a Hírmondó foglalkozott a legintenzívebben a Duna Tévén. Egyelőre a lakosság többsége úgy látja, a mezőgazdaság, azon belül a tejtermelők kérdéseire nem az állami mecenatúra, nem a költségvetés adhat megnyugtató, végső választ, hanem termelők és feldolgozók párbeszéde, s még ennél is előbb egy újra fölépítendő piac, amely alapjaiban esett szét másfél évtizede. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN ~~H " •" ' "3M legnézettebb tíz tévéműsor február 20., pénteken 1 RTL Klub Való világ-párbai 2 314 176 2. RTL Klub Való Világ 2 276 475 3. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 2 075 961 4. RTL Klub Híradó 2 020 399 5. RTL Klub Barátok Közt (magyar filmsorozat) 1 954 925 6. RTL Klub Mónika (talk show) 1 833 859 7. TV2 Aktív (magazin műsor) 1 637 097 8. TV2 Tények 1 617 185 9. TV2 Amyekfeleseg (am. vígjáték) 1 372 423 10 RTL Klub Balázs (szembesítő show) 1 201 148 A legnézettebb tíz tévéműsor február 21., szombaton 1. TV2 Activity 1 857 758 2. RTL Klub Való Világ 1 800 245 3. TV2 Tények 1 781 286 4. RTL Klub A függetlenség napja (am. film) 1 656 263 5. TV2 Tv2 ring 1 571 332 6, RTL Klub Banános Joe (ol. vígjáték) 1 476 425 7. RftúKhiib 4 Híradó 1 417 039 8. RTL Kiül? Fókusz plusz (magazin) 1 358 712 9. RTL Klub Heti hetes 1 327 369 10. MTV Szeszélyes évszakok 1 313 070 A legnézettebb tíz tévéműsor február 22., vasárnap 1. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 627 956 2. TV2 Tények 2 372 263 3. TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 932 324 4. TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 820 365 5. RTL Klub Hippolyt (magyar vígjáték) í 807 687 6. RTL Klub Híradó 1 721 912 7. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 667 689 8. MTV Névshowr 1 636 098 9. TV2 Kulcsember (am. akciófilmsor.) 1 487 615 10. TV2 Hangyák a gatyában (német vígjáték) 1 473 048 Falupuccs, döglött macskával Az alábbi történet szereplői valós személyek: a csábító polgármester, az elszeretett nő, a megcsalt élettárs, a rendőr, az „utca hangjai”. A helyszín, egy baranyai falu is igazi - ám az események részben kitaláltak. Amiből nem az következik, hogy az újságíró fikciókra építi a sztorit, hanem hogy valamennyire fikciókon alapulva körvonalazódik egy látszólagosan valós történet. S egy idő után nagyon úgy tűnik, hogy gerjesztett pletykáról van szó, és amolyan helyi kis puccs-íze van a dolognak. Emiatt - is - csak betűkkel nevezzük a továbbiakban nevükön a „gyerekeket”: a csábító legyen Cs., a nő E., a megcsalt M., a falu meg, rábökve az abc-re, K. Az első „füles” úgy szól, hogy K. falu polgármestere elszerette egy normális körülmények között élő kisgyermekes család nőtagját. Az asszony, ott akarván hagyni hites urát, igényt tartott a ruháira. Ezért Cs., a rendőr társaságában, megjelent a háznál, és követelte a nő holmiját. Amit M. megtagadott, erre a rendőr pisztolyt fogott, és megfenyegette a férfit - így a fáma.- Nem tudok semmit, nem hallottam semmit, és semmi közöm az egészhez - hárítja el az érdeklődést a faluszéli utca itt lakik M. - faluszéli házának kertjében sürgölődő úr. - Kérdezzen másokat.- Én nem mondok semmit - mosolyog sokat sejtetően - az utca túlsó végén lakó fiatalasszony. Aztán kiböki: a polgármester és E. tavaly nyáron, valami munka kapcsán „keveredtek össze.” Ennyi? Igen. Akkor induljunk el a kályhától - a meleg családi fészektől! Első ránézésre látszik, hogy nem is olyan meleg, mint hírlik; valósággal ordít a szegénység. Nagyon szeretem a^ asszonyt, mondja M. a fűtetlen konyhában, és az asztalra könyökölve sorolja a maga történetét; néha azért sikerül megszakítani az elbeszélésben. Nyolc éve élettársak a huszonöt éves E.-vel - ő maga harminc -, és van egy hatéves kisfiúk. Január végén tűnt föl neki, hogy valami nincs rendben a nő körül: különleges parfümöt talált a táskájában, aztán E. bezárkózott negyedórára a WC-be, de „nem húzta le a tartályt” - szóval gyanús lett. Meg egyébként is, minek szépíti állandóan magát?! M. ekkor lekevert neki egyet - a pofont hosszas beszélgetés követte, M. öccsének társaságában. Látszólag nyugalom lett, ám az öcs a szemébe mondta: ne legyen vak, az egész falu beszéli, hogy E. hónapok óta együtt van a polgármesterrel. M. ezek után bement a hivatalba, ahol, azt mondja, a polgármester beismerte, hogy viszonya van E.-vel. Sőt, azt kérte, hogy másnap délután kettőkor M. jelenjen meg ismét, és akkor hivatalos iratot csinálnak arról, mi is legyen a gyerekkel, aki az apjánál van. M. nem volt ott a megbeszélt időben, erre föl ment a házhoz a rendőr - az asszonnyal. M. nem tudta türtőztetni magát, és nekitámadt a nőnek. Még a rendőrt is meglökte, ismeri el - de pisztolyról egyetlen szó se esik, sőt, valami ellene szóló feljelentésről beszél. És ismételgeti, hogy nagyon szeretné, ha a nő, akit azóta egyszer megkeresett a munkahelyén, visszatérne hozzá. S fogadkozik, hogy többet nem emel kezet rá - a nyolc év alatt négy-ötször verte csak meg, állítja -, többé nem „gépezik” - azaz nem szórja bele bevallottan beteges mániájában a pénzt a szerencsejátékautomatákba. Bár most munkanélküli, és a romák előtt nem sok esély látszik, de van három tanfolyama, csak meglesznek valahogy...- Nézze... Ha valaki polgármester, hát nem szabadna neki ilyet csinálni, hogy elveszi valakitől az asszonyát. Végül is a falu első embere, neki mindenben példát kell mutatnia, rá fokozottan érvényesek az erkölcsi normák - mondja egy másik utcában a találomra megállított fiatalember. Arrébb egy másik csak nevet az egészen: - Nemcsak nálunk van ilyen, menjen át a szomszéd faluba... E. először nem akar szóba állni velem, kolléganői is parázsló tigrisszemekkel néznek. A fiatal nő lassanként azért megenyhül. Igen, valóban volt viszonya a polgármesterrel, de csak volt, mert tanúk előtt vetett véget a kapcsolatuknak: kész, vége. Azt mondja, Cs. volt az egyetlen ember, aki melléállt a faluban, amikor megelégelte a veréseket, hogy a játék miatt egyetlen fillér nem maradt otthon, hogy a gyerekének nem tudott enni adni. Mindent lezárt, ezzel mindent újrakezd: a gyámhatóságnál intézi, hogy megkaphassa a fiát, van hol laknia, és biztos benne, hogy meg fog állni a saját lábán. A polgármester sem kertel: többször próbált segíteni a nagyon szegény családnak, látta a nő kínlódását, s mert kedves teremtés, beleszeretett. Egyedül élt, egy megromlott házassággal a háta mögött. S az vesse rá az első követ, aki ugyancsak adott volna a saját pénzéből, ha kellett. Ami a gyerek- és rendőrügyet illeti: M. kérte az összejövetelt, állítja Cs., aztán mégsem ment el a találkozóra. A pisztoly és a fenyegetés légből kapott, mondja. Az E.-vel való viszonyának pedig egyszer és mindenkorra vége, jelenti ki, bár ahogy a hangjából kiér- zem, ezt nem volt olyan egyszerű kimondani. Újabb „füles” érkezik a szerkesztőségbe: E. albérletben él Pécsett, amit a polgármester áll. A faluban pedig „többen föl vannak háborodva a történteken”, és a közmeghallgatással kombinált falugyűlésen legalább négy-öten szóvá is teszik Cs. „erkölcstelen életvitelét”. Ami a súgás első részét illeti, E.-től és kollégáitól ezt cáfoló információkat kaptam - de titoktartást ígértem. Most már nincs hátra más, mint részt venni a falugyűlésen, s akkor zárul a kör. Jó kis falugyűlés volt a múlt csütörtökön K.-ban. Egy tucat hivatalos beszámolót hallgathattam végig; a közmeghallgatás-fejezetben pedig mindenről volt szó, csak Cs. és E. viszonyáról nem. A végén egy mami még azt a felháborító dolgot is szóvá tette, hogy az orvosi rendelő előtti árokban jó egy hónapja ott van egy döglött macska. Gondolom, azóta már elkaparták. ______BALOGH ZOLTÁN
