Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-22 / 52. szám
8 INFORMATIKA 2004. FEBRUÁR 22. Fedezze , mi mindenre képes az informatika a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu Magyar ékezetes domainnevek Márciustól Magyarországon is mód nyílik az ékezetes betűket tartalmazó webcímek bejegyzésére. Igaz, a honi domainregisztrációt kézben tartó Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) tavasztól csak fokozatosan engedélyezi a magyar ábécé ékezetes betűit tartalmazó domaincímek regisztrációját. ■ Bár Magyarországon a foglalás liberalizált, az egyforma címre jelentkezők között mégis fel kell állítani bizonyos (erő) sorrendet - derült ki az ISZT napokban közzétett állásfoglalásából. A nyitány tehát csak az úgynevezett prioritást élvezőket érinti. E címke alá azokat lehet majd „benevezni”, akik eleve egy ékezetes betűt is magában foglaló nevű vállalkozást képviselnek, s úgy szeretnék beszerezni a nevükhöz passzoló domaint, hogy már birtokukban van az ékezet nélküli verzió is. Később jöhetnek szépen, sorjában a többiek is. A szabályozás alapján gyengébbnek minősülnek azok az igénylők, akik eleve egy ékezetes nevet magában foglaló cég nevét kérnék webcímnek, ám annak ékezettelen változata már valaki másé lett az évek során. „Ékezetes elsőbbségi, nem prioritásos” igénynek azt nevezik, ha valakinek semmi köze az igényelt névhez, de már birtokában van annak ékezettelen változata. Április 29-től jön el az ő idejük... Az úgynevezett legalsó kategória az „ékezetes, nem prioritásos” kaszt, amelyet a szemfüles do- mainbrókerek jegyeznek. Ők azok, akik a lehetőségeket kihasználva ellopkodják mások nevét, cégek és produkciók címét. Nem túl gusztusos, ám törvényi értelemben elfogadott akcióikat május 10-e utánra kell időzítsék. Amúgy a magyar regisztráció általános szabályait mindenkinek be kell tartania. Azaz az adott szó továbbra sem lehet hosszabb 24 karakternél. Nem kis gond, hogy a legelterjedtebb böngészőhöz, a Microsoft által kifejlesztett Internet Explorerhez, illetve a levelezésre használt Out- lookhoz mindeddig a gyártó nem jelentetett meg a nemzeti domain- címeket támogató segéd- szoftvert. (Szerencsére az amerikai Verisign nevű szervezet ezt nagy hirtelen elkészítette.) Más elterjedt böngészőknek - a Netscape-nak, vagy az Operának csak a legújabb verziói támogatják a fejlesztést. Az ISZT egyébként nem számít nagy rohamra. A 2000-es honi domainliberalizáció során magukat élelmesnek gondoló emberek több tízezer címet védtek le azzal a szándékkal, hogy majd valaki hajlandó lesz fizetni értük. A tapasztalatok szerint azonban a cégek, szervezetek alkudozás helyett inkább bonyolultabb, de még nem foglalt nevet jegyeztetnek be maguknak, s csupán néhány tucatnyi ténylegesen létrejött adásvételről tudni. Németország lemaradt? A BITKOM tanulmánya szerint le- csúszóban van Németország a távközlési és informatikai fejlettség terén. Különösen kritikusnak tekinthető a tanulók számítás- technikai képzése. ■ „Ilyen mértékű hiányosságokat egy tudás alapú társadalom egyszerűen nem engedhet meg magának anélkül, hogy kockára ne tenné vele saját jövőjét és jólétét” - summázta a napokban Willi Berchtold, a szervezet elnöke. Hozzáfűzte, hogy meglátása szerint a minden tizennégy diákra eső egy számítógépes arány mellett az iskolák gyakorlatilag számítógépmentes övezetnek tekintendők germánföldön. Az Adatok az informatikai társadalomról elnevezésű tanulmány alapján Németországnak azért vannak tartalékai is. Különösképpen az elektronikus kereskedelem elterjedtsége terén állnak jól. 2003-ban több mint 138 milliárd euróra rúgott az interneten lebonyolított kereskedelmi forgalom, ami az európai összforgalomnak a 30 százalékát teszi ki. Jelenleg a lakosság fele rendelkezik net-eléréssel, és 2006-ig a becslések szerint már 50 millióra nőhet majd a számuk. Az ország ennek ellenére is csak a középmezőnybe tartozik az elterjedtség tekintetében. A legnagyobb arányban a skandináv országok polgárai rendelkeznek interneteléréssel. Hasonló arányok mutathatók ki a szélessávú internetcsatlakozások és a mobiltelefónia elterjedtségében is. „A számítógépek viszonylag alacsony elterjedtsége lehet az egyik oka az IT ágazat szakemberhiányának is. 2003 végén az informatikai vállalatok harminc százaléka panaszkodott szakemberhiányról. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a diplomások között á természettudományi és mérnöki végzettségűek aránya” - olvasható a BITKOM dolgozatában. Schwalm Immár harmadik alkalommal adta át a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Vodafone Magyarország Rt. Az Év Parasportolója díjakat. 2003-ban a női sportolók közül Krajnyák Zsuzsanna vívónő, a férfiak versenyében Szekeres Pál vívó, a csapatok közül pedig a női vívócsapat, (Krajnyák, Pálfi Judit, Dani Gyöngyi és Jurák Andrea) ért a topra. A ceremónián a támogató cég képviseletében Nigel Thorpe elmondta: kiemelkedően fontosnak érzik a mozgáskorlátozottak, az értelmi fogyatékosok,a vakok és a gyengén látók sportolási lehetőségeinek segítését. Ezért a paralimpikonok és a brit mobilcég hosszú távú együttműködési szerződése szerinta Vodafone (fel)vállalja a 2004-es athéni paralimpiára készülő sportolók versenyeztetését a szükséges sporteszközök és felszerelések biztosítását. HÍREK I Telecard: pofon a GSM-cégeknek ■ Új internetes fizetőeszköz bevezetése kezdődött el a napokban. A Telecard néven már ismert távhívókártya nagy előnye, hogy teljes mértékben személytelen, így személyes adataink teljes biztonsága mellett fizethetők vele kisebb értékű szolgáltatások. A jövőben várhatóan megfelelő alternatívát biztosít a jelenleg emelt díjas SMSI ben történő fizetésekkel szemben, mivel a GSM- szolgáltatókénál jelentősen magasabb az az ösz- szeg, amelyet a szolgáltatást nyújtó cég kézhez kap. A rendszer tervezésénél elsődleges szempont volt az adatok és a tranzakciók biztonsága, így akár egy gépfeltörés esetén sem kerülhet ki !! értékes információ, amellyel bárki visszaélhetne. Bírálja a kormányt az Inforum ■ Több informatikai érdekképviselet is tiltakozik azért, mert a nyomtatókra is kiterjesztené reprográfiai díjfizetési kötelezettséget a kormányzat. Jogilag aggályos, az információs társadalom építésére nézve hátrányos ez a tervezet” - mondta Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára. Az Inforum egyúttal jelezte: „a nyomtató a törvényi szabályozás alapján nem reprográf eszköz, s használata nem is alkalmas | | sokszorosításra. Emellett az Unió egyetlen orszá- | gában sem terhelik ilyen díjjal a nyomtatók árát”. | Csúcsprocesszor szilíciumból ! ■ Az Intel laboratóriumában kifejlesztettek egy olyan szilíciumprocesszort, amely nemcsak az elektronokat, de a fényeket is képes mozgatni. A módszerrel egyetlen másodperc alatt összesen | egymilliárd fényimpulzust lehet útnak indítani | üvegszálas kábeleken át. A forradalmi újítás self gítségével a jelenlegieknél sokkal gyorsabb számítógépeket lehetne építeni, és jelentősen megnőne a hálózatok sebessége is. Jelentős előrelépést tettünk a fénysebességen működő számító- gépes optikai eszközök megépítése felé” - mond- | ta Pat Gelsinger, az Intel technológiai vezetője, j HONLAPOZO I www.peticio.hu ■ Mint arról korábban már hírt adtunk, egyéves előkészítő munka eredményeként elindult Magyarország első nonprofit on-line petíciós oldala, a peticio.hu. A weboldalról tíz témakörben lehet petíciót indítani (nemzetközi és 1 belföldi politika, egészségügy, szórakozÍ tatás/média, környezetvédelem, vallásügy, technológia/üzlet, sport, oktatás/kultúra, illetve a talányos egyéb kategória). A peti- ! cio.hu oldalon az érdeklődők a lap témájával | összefüggő cikkeket, sajtószemlét is olvashatnak. A fenntartó egyesület ugyanakkor nem végez adatgyűjtést, és nem tart fenn 1 adatbázisokat felhasználóiról.
