Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-22 / 52. szám

6 2004. FEBRUÁR 22. ÉLETMÓD KÖNYVAJÁNLÓ A sipáni mocsikák pompája ■ Az ősi Peru Mocsika Birodaloméra a Sípén nevű te­lepülés gazdag sírleletei emlékeztetnek ma. Aranyo­zott pompában éltek a mocsikák, akikről a Letűnt civilizációk című albumban (Readers’s Digest) ol­vashatunk. Miként a mükénéi, ninivei, kumráni kul­túrákról is. A míves kötet segítségével amatőr ré­gészként merülhetünk el hajdanvolt világokban, gyönyörködhetünk Petra, Angkor építészetében, be­járhatjuk Heuneburgot, a titokzatos kelta erődít­ményt, az 1100-as évek indián faluját, Pueblo Bonitót, a művészetéről híres nigériai Ifét. Letűnt kultúrák, amelyeket szobrok, templomok őriznek. És ez az ismeretekben és képekben gazdag könyv. Egészségünkért Fontos, milyen széken ülünk ■ Nem mindegy, milyen a világítás, az íróasztal, mi- lyen széken ülünk, Az orvosok szerint a mai mun- § kahelyi kultúrába az is beletartozik, hogy mi szol­gálja a dolgozó emberek egészségét a munka- f | helyükön. Ezért is rendeztek a héten konferenciát Egészségbarát munkahely címmel, és döntöttek arról, hogy ezentúl rendszeresen odaítélik az Egészségbarát munkahely címet. Ez azoknak a | munkáltatóknak jár, amelyek foglalkoznak a mun- kavállalók egészségtudatosságával. | Rákbetegek félelmei a terápiától | II Egy friss budapesti felmérés szerint a rákbetegek | fele szeretné, ha a kemoterápia nem járna rosszul- létekkel. Kétharmaduk érzi gyengének magát és küzd hányingerrel. Szerintük a terápia sikerét je- | I lentősen befolyásolja az egyén lelkiereje, illetve | az orvosok hozzáállása. Magyarországon évente | hatvanezer új rákos megbetegedést ismernek fel, ugyancsak évente feleennyien halnak meg a kór­ban. A rákbetegek számát 260-280 ezerre becsü­lik. A nőknél az emlőrák a leggyakoribb, férfiak­nál a tüdőrák. Az időben felismert megbetegedé­sek hatvan százaléka gyógyítható. ERDEKESSEGEK Ma még pislog a kocsonyabéka S Miskolc a kocsonyájáról is híres, az utóbbi évek­ben rendszeresen kocsonyaünnepet tartanak a városban, amely kocsonyabállal zárul. Ma is bárki megkóstolhatja a finomságot, a miskolci Nemzeti Színházban és utcájában vásári a hangulat, a helyi éttermek szakácsai azon ver­sengenek, kié a legízletesebb és legszebb a ko­csonya. Erről a kocsonyaünnep vendégei szavaz­nak. A három nap alatt az utcán kocsonyaházak­ban fogadják az ínyenceket. A következő hetek­ben is többször terítékre kerül a város specialitá­sa, például a jövő heti kocsonyabálon. Jógázik már az ön kutyája? ■ Los Angelesben egy lelkes jógázó és kutyatulajdo­nos életre hívta a Jógázó Kutyák Klubját. Arra biztat­ja sorstársait, hogy jelentkezzenek a klubba, mert a stresszes világ az ebeket is érinti. A négylábú ked­venceknek is szükségük van némi relaxációs feladat­sorra. A kutyák természetesen gazdájukkal együtt üldögélnek vagy fekszenek a jógaszőnyegen, és a gazda segítségével jógáznak. A klubtagság állítólag jót tesz a kutyák ízületeinek, a gazdi pénztárcájának pedig bizonyára rosszat, hiszen nem olcsó ez a fajta jógamulatság. Az emiatti feszültséget a gazdák egy másik jógaklubban igyekeznek levezetni. 1 1 A stressz az élet sója? Szétszórtak vagyunk otthon és a munkahelyen, hajt a telje­sítménykényszer, érezzük a túlterheltséget, vagyis naponta stresszelünk. Ha igaz, hogy a stressz az élet sója, legyünk inkább sótlanok. A stressz önmagában nem betegség, de hosszú távon megbetegíthet bennünket. Nem is gondol­nánk, milyen apróságokon múlik a „sótalanítás”. ■ Életrajzi könyvében Borisz Jelcin, korábbi orosz államfő bevallotta, hogy rájött, mi­lyen jót tesz egy-két pohár ital az őt folyamatosan kínzó stressz ellen. Igaz, rendszere­sen teniszezett is, de hatásos ellenszernek az italt tartotta. Ez annyira bejött nála, hogy annak idején Berlinben el­vette a karmester pálcáját, és stresszűzőként vezényelni kezdte a szimfonikus zene­kart. Az alkoholt a szakem­berek még azoknak sem javasolják gyógyírnak a stresszre, akik kedvelik a szimfonikus zenét, mert csak rosszabbá teszi a helyzetet. Tévhit az is, hogy a dohány­zás és a koffein ugyanúgy oldja a feszültséget. Ezek egyike sem segít a stressz le­győzésében, amelynek első tüneteit a múlt század har­mincas éveiben Sellye János professzor írta le, aki szerint a tényezők a vegetatív éle­tünkre hatnak, komolyan és károsan befolyásolják szer­veinket, egész életünket. Mégis az élet sójának nevez­te a stresszt. Dr. Kopp Mária, a Sem- melweiss Egyetem Magatar­tástudományi Intézetének igazgatója szerint a stressz az egyik embernek elviselhetet­len helyzet, a másik kelle­mesnek, sőt kívánatosnak tartja, például a veszélyes sportok kedvelői egy ejtőer­nyős ugrást élvezetesként él­nek át, mások számára a re­pülés elviselhetetlen élmény. A stressz bizonyos helyze­tekben a legsúlyosabb életta­ni következményekkel jár­hat. A stressz nem más, mint szervezetünk válasza a meg­terhelésekre. Válasz az állás­féltésre, az elvárásokra, a be­tegségektől való túlzott féle­lemre, a teljesítménykény­szerre, a gyászra, a munka- nélküliségre, a kudarcokra. Ha mindehhez mozgáshiány, egészségtelen táplálko­zás társul, klasszikus stressz­15 TIPP • Rangsoroljuk a min­dennapi teendőket I Néhány percre kap­csoljunk ki a munkából • Hétvégeken pihen­jünk, szórakozzunk • Kerüljük a nagy zajt, az éles fényeket • Autóvezetés közben ne idegeskedjünk • Mindennap olvassunk, mozogjunk kicsit • Vegyünk egy kellemes aromafürdőt • Ne halogassuk a dön­téseinket • Étkezésünk legyen nyu­godt és egészséges • Ne vállaljunk túlsá­gosan sokat • Gondozzuk emberi kapcsolatainkat • Ne koffeinnel és niko­tinnal lazítsunk • Tanuljunk meg meditálni A leginkább megnyugta­tó hatású időtöltések közé sorolják a szak­emberek a rejtvényfej­tést. Felmérések szerint mi legszívesebben a ke­resztrejtvényekkel bíbelő­dünk. Nem csupán arra al­kalmasak, hogy próbára te­gyük műveltségünket, de ki kapcsolódást is jelentenek. Gyógyhatású egy-egy rejt­vényfejtés, ilyenkor csak a vízszintesre és a függőle­gesre koncentrálunk. Bár­mikor és bárhol, még a fürdőkádban is űzhet­jük. Előhozza a ben­nünk szunnyadó játé­kosságot, és a megfej­tés öröme valódi fes­zültségoldó. Érzéki flört S Tizenöt éve készíti csábító kel­lékeit, fehérneműmodelljeit a Triumph, amely már bemutatta idei nyárra szóló újdonságait is. a pántos kisingeket, flamingószínben, fehér- és feketében. A márka fehérne­műi ezúttal is érzelmekkel teli ámo- dozásra csábítanak - nem is beszél­ve a férfiakról -, és testközelbe az örök romantika, a flört apró trükkjeit, amelyek közé a fe­hérneműk is tartoznak. A szezon divatszínei a púder, karamell, kávé- és gesztenyebarna, és jel­lemzőek a lenge, könnyű, sejtel­mesen áttetsző, nőies és csábító Különlegességnek számítanak a masnik, a több­színű és hímzett csipkék. helyzetben vagyunk. Emel­kedik a vérnyomásunk, gyor­sul a szívverésünk, a tartós stressz emeli a vérzsír- és a koleszterinszintet, a nemi vágy viszont csökken, és al­vászavarban is szenvedünk. A krónikus stressz kóros vál­tozást idézhet elő a vesék­ben, az érrendszerben, a túl- feszítettség felső légúti pana­szokat, asztmát is okozhat, végső soron kimerültté teszi a szerveze­tet. Georgia Witkin Stresszoldás (Jokerex Kiadó) című köny­vében a stresszoldó légzést, a fokozatos izomlazítást ajánl­ja. Segíthet, ha gondolatban tudunk váltani, amikor szo­rongunk, viselkedjünk úgy, mintha nyugodtak volnánk, agyunk hamarosan követi a viselkedésünket, tereljük el figyelmünket, és ne féljünk nevetni. A humornak csodá­latos a stresszállapotot szelídítő hatása. Stressz­helyzetben mindig kényez­tessük magunkat: testünk- lelkünk hálás lesz egy kelle­mes fürdőért, egy jó arc­pakolásért, a megnyugtató zenéért, egy jól sikerült ki­ruccanásért. Csontos Tibor Endrics Zsuzsa eladó- Stressz ellen meditálok és jógázom, eddig mindkettő bevált. Az Etka-jóga nyújtáselemei tökéletesen oldják a fe­szültséget, igazi relaxációs állapotba hoz­nak és kikapcsolnak. Igyekszem kikerül­ni a stresszes élethelyzeteket, de ha nagy a trauma, rendszerint imádkozom. György Zsolt vállalkozó- Korábban egy-két feles lement, ha úgy éreztem, nagy a túlterhelés. Újab- \ ban lazítok, mélylégzési gyakorlatok végzek, és tudatosan nyugtatgatom magam, ha stresszelek. Engem a ciga- rettázás is megnyugtat, bár tudom, hogy egyébként nem használ. ECEPTAJÁNLAT 1 MŰHELYSAROK : :■ ■ ■ ■ : ; :■ Harsányi kevert túrós csuszája Jobb túlélési esélyeket jelent az imatinib a CML-betegeknek Egy amerikai onkológusokból álló orvoscsoport a rákkuta­tás szempontjából kiemelt jelentőségű vizsgálati ered­ményt publikált nemrégiben az Amerikai Onkológiai Társa­ság (American Cancer Society) Cancer* című neves szak­lapjának hasábjain. A texasi egyetem leukémiával, illetve bioimmun-terápiával foglalkozó szakemberei az imatinib- kezelés eredményeit archív adatokkal összevetve arra az eredményre jutottak, hogy az imatinib jelentős mérték­ben javítja a frissen diagnosztizált, krónikus myeloid leu­kémiában (CML) szenvedő betegek túlélési esélyeit. A pub­likáció jelentőségét az adja, hogy eddig ez az első vizsgá­lat, amely adatokkal igazolja az imatinib fölényét a koráb­ban elsőként választandó interferon-alpha (IFN-a) -kezelés­sel szemben korai krónikus fázisú CML-ben. H - El vagyok kényeztetve odahaza fi­nomságokkal, mert a felesé­gem minden­nap friss ebé­det főz, ezért csak néha ve­szem kezembe a fakanalat -mondja Harsányi Gá­bor színmű­vész, akinek a kedvenc étele a kevert túrós csusza. Szíve­sen avat be specialitásába: - A nyolctojásos tésztát ki­főzöm, majd miután leszűr­tem róla a vizet, húsz-har­minc dekagramm tehén­túrót összekeverek fél doboz tejföllel és három ká­véskanálnyi pirospapriká­val. Ezzel nem elégszem meg, a masszát a még forró tésztára te­szem, megsó­zom és össze­dolgozom vele. Jó alaposan ke­verem össze, hogy szinte eggyé váljon. Ezzel olyan ízharmóniát kapok, amely nem hasonlít­ható össze a hagyományos csusza ízével. Annál is in­kább, mert nem teszek hozzá sült szalonnadara­bokat. Nagy sikerem volt minden alakalommal ezzel az ételkreációval a csalá­dom és a barátok körében. Már alig várom, hogy te­hetségkutató kommuniká­ciós és készségfejlesztő színistúdióm hallgatói is megismerjék főztömet. ■ A szerzők a frissen diag­nosztizált Philadelphia kro­moszóma pozitív (Ph+) CML krónikus fázisában lévő be­tegeknél elért eredményeket az Interferon alpha (IFN-o$ ke­zelésben részesülőknél elért eredményekkel hasonlítot­ták össze. Az így kapott eredmények azt igazolják, hogy az imatinibbel kezeltek 80 százalékánál a gyógyszer a csontvelő regenerálódását eredményezte (teljes cyto- genetikai válasz), míg ez az arány az IFN-a kezelés ese­tében csak 32 százalék volt. Az imatinib esetében kedve­zőbb volt a túlélési arány is. Egy vizsgálat (IRIS) ko­rábban már kimutatta az imatinib fölényét az inter­feronnal szemben, ám az eredmények megítélését ne­hezíti, hogy az IFN-a+ ara-C kezelést kapó betegek 89 százaléka átlagosan 8 hónap elteltével áttért az imatinibre, vagyis a későbbi imatinib- kezelés előnyeit is élvezte. Ez elkerülhetetlen volt, hiszen etikailag nem lett volna meg­engedhető, hogy a betegek ne részesüljenek a jobb eredmé­nyeket kínáló kezelés elő­nyeiből. Az imatinib-kezelés- ben részesülő CML-es bete­gek és korábban IFN-a keze­lést kapó betegek archív adatainak összehasonlítása volt tehát az egyetlen lehe­tőség, hogy csak ima­tinibbel és csak interferon­nal kezelt betegek adatait hasonlítsák össze. Friss elemzések azonban kimutatták, hogy az ún. ob­szervációs vizsgálatok is eredményezhetnek a ran- domizált vizsgálatokkal egyenértékű adatokat, ha az „archív” vizsgálati csoportok adatai kellően részletesek, és az összehasonlító elemzés során figyelembe veszik a csoportok közötti különb­ségeket. A most publikált vizsgálat tehát hitelt érdem­lően bizonyíthatja a túlélés­ben észlelhető esetleges kü lönbséget. A 837 beteg adatai­nak többváltozós elemzése pedig egyértelműen azt mu­tatja, hogy az imatinib-keze- lés, más tényezőktől függetle­nül jelentős mértékben javítja a betegek túlélési esélyeit. * Cancer 2003; 98:263642. 2003 American Cancer Society. Részlet egy imatinibbel kezelt beteg történetéből: „Itt vagyok 28 évesen, egy tündért kisfiúval, akit jelenleg egyedül nevelek, tele va­gyok tervvel és barátokkal, akik körbevesznek, és a legfontosaW itt van a családom is. Azt hiszem, boldog vagyok, hiszen élek, láthatom ezt a sok gyönyörű dolgot, mint a napfelkeltét és érzem a fiam ölelését, és olyan bonyolult dolgokat kell megoldanom, hogy például mit vegyek fel a holnapi randihoz. Szóval élni jó.” A Magyarországon jelenleg diagnosztizált 300-500 CML-es be­tegszámára tavaly szeptember óta mára betegség felismerésé­től kezdve biztosított a 100%-os Tb-támogatást élvező imatinib- kezelés. A betegségről és a kezelésről a betegek tájékoztatásá­ra és érdekképviseletére 2002-ben alakult betegegyesület hon­lapján www.gyogyulasazstivel.hu bővebben is olvashatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents