Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-22 / 52. szám

2004. FEBRUÁR 22. GAZDASAG Sikertelen bojkottok- Amióta nincs pénzem tankolni, az anyósom tökfőzelékét bojkottálom... Bojkott. A szó ismerős lehet szá­munkra, ám a jelenség kevésbé. Az utóbbi időben ugyan több alka­lommal születtek felhívások, me­lyek arra szólítottak fel, hogy ne vá­sároljuk valamely vállalat termékét, ám ezek a kezdeményezések kivé­tel nélkül hatástalanok maradtak. ■ Magyarországon eddig még nem volt egyetlen árubojkott sem. Pedig az okok között sokféle indok szere­pelt. A Danone esetében például a magyar munkahelyek megvédése lett volna a cél, amikor a multinacio­nális cég a tulajdonában lévő Győri Keksz Kft. termelését máshová vitte. De emlékezhetünk a polgári körök felhívására is, amelyben a magyar árucikkek vásárlására hívtak fel a külföldiek ellenében. A legutolsó bojkottkísérlet a horvát futballt tá­mogató Mól Rt. ellen horgadt fel, mondván: a hazai focirajongók ne tankoljanak annál a cégnél, amely a hazai válogatottal egy csoportban szereplő riválist segíti. Ezek a „civil” kezdeményezések nem igazán rázták meg az érintett cé­geket. Kiss Beáta, a Danone Kft. vál­lalati külső kapcsolatok igazgatója elmondta: az egykori bojkottfelhívás a forgalmukat nem befolyásolta.- Az viszont igaz, hogy egyetlen­egy vállalatnak sem jó, így a mi cé­günknek sem, ha negatív hírek jelen­nek meg róla a sajtóban vagy az inter­neten - tette hozzá. - Szerencsére a magyar fogyasztók azóta is szeretik és veszik a Danone-termékeket. Hasonlóképp nyilatkozott Fe- rencz I. Szabolcs, a Mól Rt: kommu­nikációs igazgatója, azzal a kiegészí­téssel, hogy januárban - ekkor jelent meg az első felhívás ellenük - az or­szág több mint 350 Mol-kútja kiemel­kedő forgalmat produkált.- Egy bojkott esetén a fogyasztók általában valamilyen szervezetbe tö­mörülnek, mi azonban ilyet nem ta­pasztaltunk - mondta. - Annak a né­hány, interneten keringő felhívásnak nem volt foganatja. A kommunikációs igazgató sze­rint ez azzal is magyarázható, hogy a fogyasztók jelentős része megértette: nem az ő pénzükből támogatják a horvát focit, mivel ez az ottani érde­keltségeikhez kapcsolódik. A horvát INA társaság 25 százaléka a Mólé, s az ott megtermelt nyereségből finan­szírozzák a szponzorációt. Tamás Pál, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai Intéze­tének igazgatója szerint a hazai bojkottfelhívások kudarca részben azzal magyarázható, hogy a magyar fogyasztók az indulataikat és az ér­dekeiket elválasztják egymástól.- A hazai közvélemény egyébként sem hisz abban, hogy egy multi­nacionális céget térdre lehet kénysze­ríteni - jelentette ki. - Nem hisszük el, hogy valami tőlünk is függhet. Sas István reklámpszichológus azt emelte ki, hogy olyan döntést ke­vesen hoznak, amely ellentmond a saját érdekeknek.- A fogyasztó mindig a nyereség és a veszteség mérlegelése alapján határoz. Lehet azt mondani, hogy ne vegyük meg ezt vagy azt, de ha ezzel az illető rosszul jár, előbb-utóbb rosszul is fogja érezni magát. A reklámpszichológus úgy véli, ez utóbbi kategóriába tartoznak a „ne vegyél külföldi árut” típusú akciók is. Szerinte ezek olyanok, mint annak idején a „jegyezz békekölcsönt” vagy a „ne vágjuk le az aranytojást tojó tyúkot” szólamok. Ezeket is sokat hangoztatták, ám az emberek életét nem változtatták meg.- Mi még mindig a fogyasztói társa­dalom eufóriájában élünk - mondta.- Élvezzük, mi mindent lehet kapni, sőt, inkább az okoz konfliktust, hogy a pénztárcánk nem is tudja követni a bőséget. Ilyen helyzetben ki tudná tartani magát egy árubojkotthoz? Nincs több titok? üt Lejárt a vállalaton belüli bizalmatlanság kora - állítja egy nemrég készült felmérés. Az EU-hoz csatlakozó országokban műkö­dő vállalatok vezetésének fel kell készülnie arra, hogy beavassák dolgozóikat gyakran bizalmas üzleti tevékenységeikbe. A siker egyik kulcsa lehet ugyanis, hogy a vállalati érdekképviselet hogyan támogatja a céget üzleti céljai elérésében - állítja Deák And­rea, a témakörben felmérést végző Neu­mann Take It ügyvezető igazgatója. Mint mondta, mivel a szakszervezetek akár sztárjkra is felszólíthatnak, a vállalatoknak saját eredményességük miatt is érdekük a belső kommunikáció fejlesztésé. Láncokba szerveződnek a kis boltok Nem fogytak tovább a kis boltok: a lakóhely közeli üzletek megtartot­ták 35 százalékos piaci részesedé­süket az élelmiszer-kiskereskede­lemben - állapítja meg a GfK Piac­kutató Intézet. Ám a koncentráció a kis boltokat sem kerülte el. Egyre több üzlet csatlakozik valamely be­szerzési társuláshoz vagy magyar tu­lajdonú boltlánchoz. A CBA, Coop, Honiker és Reál együtt több mint 10 ezer kis boltot tömörít, és ezzel elő­kelő helyen állnak az élelmiszer­kereskedelmi vállalatok ranglistáján. Kis boltok Hipermarketek árusok, egyéb csatornák K pillflgfe — Szupermarketek || Diszkontok £ lüh Is Cash and carry üzletek Drogériák | 21% 10% 14% ,2 ■oa c 15% 3: 4% *4» C3 to '2 1% £ HÍREK Megy a pénz a mezőgazdaságba ■ Ebben az évben a magyar agrárium mintegy 280 mil­liárd forintnyi állami támogatásra számíthat, ez két­szerese a 4 évvel ezelőttinek, és a tavalyinál is 50 mil­liárd forinttal több - jelentette ki Németh Imre egy szakmai tanácskozáson. Az agrártárca vezetője hoz­zátette: 2006-ban Magyarország már ugyanannyi | támogatást kap, mint Hollandia, 2010-ben pedig két­szer annyit, mint az osztrák mezőgazdaság. Sokba került az olcsó ponty ■ Egyenként 10 millió forintra bírságolták a Tesco és az Auchan áruházláncokat a földművelésügyi hivatalok, mivel a hipermarketek karácsony előtt beszerzési ár alatt adták a pontyot. A dömpingáras módszert tör­vény tiltja. Bár a haltermelőket közvetlen kár nem érte, az olcsóbb hal hatással volt a piac többi részében az átvételi árakra. I Magyar cégek kínai esélyei ■ A WTO rendszerén belül lehetséges legnagyobb ked­vezményes elbánást ígérte Wu Yi, a kínai külgazda­ságért felelős miniszterelnök-helyettes több magyar § cég exportját illetően. A legnagyobb kedvezményt a | Fiat-GM Powertrain által Szentgotthárdon gyártott § buszsebváltókhoz és a Rába-futóművekhez ígérte. | Wu Yi jelezte azt is: támogatja a Rába vállalatalapítá­si terveit Kínában. A Flextronics is aláírt egy szándék- nyilatkozatot, hogy Sárváron gyártanak egy kínai cég számára elektronikai alkatrészeket. Eladó lesz félmillió Mol-részvény |A következő hetekben hazai kisbefektetőknek mint­egy 500 ezer darab Mol-részvényt ajánl fel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., miután már értéke­sítettek mintegy 75-77 milliárd forintnak megfelelő 10,5 százalékos tulajdont - jelentette be Draskovics 1 I Tibor pénzügyminiszter. A részvényeket az intézmé­nyi befektetők darabonként 6500 forintért vehették meg. A tranzakció után az állam tulajdonosi részese­dése 22,7 százalékról 12,2 százalékra csökkent. A Dunakanyar első termálhotelje BTalán a Dunakanyar volt az egyetlen hazai táj, ame­lyen nem épült termálszálloda. Rövid próbaüzem után, április 1-jén avatják fel a lepencei termálstrand közvetlen közelében felépített Visegrád szállodát. A 174 szobás hotelban a konferencialehetőségek mel- | lett gyógyászati, wellnesz-, fitneszrészleg is működik majd. Deák Imre, a Danubius Hotels vezérigazgató­helyettese elmondta, hogy szállodaláncuknak, amely évtizedek óta foglalkozik gyógy-idegenforgalommal, | I teljes jogú tagja lesz a Hotel Visegrád. Ausztria a munkasláger Szűk két és fél hónappal hazánk uniós csatlakozása előtt ismét téma a külföldi munkavállalás. A jelenlegi helyzetről pontos adatokat ugyan nem tudunk, de a Foglalkoztatási Hivatal adatai a keretszámok kihasználásáról fogódzót nyújtanak. ■ Tavaly 2000 magyar vendég- munkás vállalhatott volna munkát Németországban a két kormány közötti egyezmény alapján, de csak 638 pályázat érkezett a szer­vezésben közreműködő Foglal­koztatási Hivatalhoz - jelentette ki Kovács Géza, az intézmény főosz­tályvezetője. A szakember szerint tavaly azért jelentkeztek kevesen, mert a németországi munkaerő­piaci gondok miatt az ottani mun­kaügyi szervezet már nem vállal­ta, hogy munkát keres minden pá­lyázónak. Ám a pályázók száma azért is csökken, mert a munka- vállalók az egy év letelte után csak egyszer fél évre hosszabbíthatnak, s újra már nem adhatnak be pályá­zatot. Ez voltaképpen a német munkaadóknak is rossz, mert nem alkalmazhatnak a nyelvet ■ Az európai uniós csatlako- | zást követően a keretszámokat I ! meghatározó országok felül­I vizsgálhatják az egyéves, illetve I fél évvel meghosszabbítható , munkavállalási intervallumot j A csatlakozási egyezmény j j alapján ugyanis abban az or­szágban, ahól az új tagállamok | polgárai a csatlakozást köve tőén egy évet engedéllyel ledől-1 goznak, a továbbiakban is biz- tosítani kell a lehetőséget. már jobban ismerő, ta­pasztalt magyar dolgozó­kat. (Németországi mun­kára a 18-40 év közöttiek pályázhatnak, feltétel a szakképzettség, valamint a munkakörhöz szük­séges németnyelv­tudás.) Az idei né­metországi keret­szám még nem ismeretes, de va- Q lószínű, hogy a kétezres kvóta ma­rad, mivel az uniós megállapodás sze­rint a tagországok­nak legalább a korábbi munkavállalási lehető­ségeket kell tartaniuk. ■ A földrajzi kö­zelség miatt sok magyar dolgozik Ausztriában. A „sógorékhoz” a korábbi 900-as keretszám helyett tavaly 1600 magyar mehetett dolgozni, s ezt a lehetőséget ki is használtuk. Ennél a munkavállalásnál az élet­kori kikötés 18-35 év, s ugyan­csak előírás a szakképesítés és a nyelvtudás. A lehetőség egyéves időszakra szól, s fél évvel hosszabbítható. Ausztriában je­lentős még a magyar ingázók ará­nya. A múlt évben már 1700-ra emelték ezek keretszámát, s ezt is teljes mértékben kihasználtuk. Ez a lehetőség hat hónapra szól, de meghosszabbítható. A többi országban kisebbek a keretszámok, s az érdeklődés is mérsékelt. Franciaország 300 munkalehetőséget biztosít a 18-35 éves szakembereknek, de tavaly csak hatan éltek ezzel. A luxem­Németország 2000 Keretszám i Kihasznált .... i leh etőség Ausztria 1600 iLSfcíXD ö Franciaország 300 m Luxemburg 20 Szlovákia 2000 v* 100 Svájc Forrás: Foglalkoztatási Hivatal burgi 20-as keretszámot is alig veszik igénybe. Hollandiával is van egyezmény által biztosított le­hetőség, ám az összes, nagyjából ezer magyarnak csak egy része dolgozik a kormányközi megálla­podás alapján. S hogy ne csak Nyugatra te­kintsünk: Szlovákiával is fennáll csereegyezmény. Ennek keret­számát a múlt évben 2000-re emelték. Igaz, ez alapján a ma­gyarok közül csak néhányan vállalnak munkát északi szom­szédunknál, a szlovákok vi­szont - főként a magyar nemze­tiségűek - kihasználják az itteni munkavállalási lehetőségeket. Általában a dunántúli cégek al­kalmazzák szívesen a jól kép­zett, szlovákiai magyar nemzeti­ségű munkavállalókat. Szlovákia lehet a mi adóparadicsomunk !1 Az uniós csatlakozás után megéri Szlovákiá­ba költözni - röppent fel néhány napja. Mivel északi szomszédunknál a személyi jövedelem- adó egységesen 19 százalék, azoknak a ma­gyar állampolgároknak, akiknek jövedelme ma a legmagasabb adósávba esik, Szlovákiában csak a jelenlegi összeg felét kellene fizetniük. Ehhez mindössze egy szlovákiai bejelentett lakóhely kell, ami nem is jelent feltétlen ingat­lanvásárlást, hiszen megoldható egy kinti isme­rős segítségével is. Emellett azonban érdemes fenntartani egy hazai ideiglenes lakcímet is, így ugyanis igénybe vehető például a magyar tb- ellátás. Ám vigyázat: a számos előny mellett van néhány szabály is, ami igencsak megnehe­zíti - vagy sokak számára egyenesen lehetet­lenné teszi - azt, hogy Szlovákia legyen a ma­gyar adóparadicsom. Ahhoz, hogy a fönti elő­nyök élvezhetők legyenek, nem elég csak „pa­píron” áttelepülni: az esztendőből fél évet leg­alább kint is kell tölteni. Emellett ha valaki itt­hon több, mint fél évet dolgozik a hivatalosan bejelentett munkahelyén, és a jövedelme is in­nen származik, már Magyarországon kell adóz­nia. A kispénzű evásoknak is jobban megéri az itthoni 15 százalékos átalányadó, mint a szlo­vákiai 19 százalék. Leginkább tehát a Szlová­kiába való - papíron történő - átköltözés azok számára jelenthet adóügyileg könnyebbséget, akik jómódúak, a cégeik osztalékából élnek, illetve az elmúlt években nagyobb összeget hal­moztak fel külföldi off-shore cégekben. HF HELLER FARKAS aewsőí BTO&Enw sjoi«taiam.föísiíow A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző (KIT) által alapított, állami akkreditációval és elismeréssel rendelkező Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája felvételt hirdet alapképzésben idegenforgalmi és szálloda, valamint gazdálkodási szakon 2004 Szeptemberében induló nappali tagozatára (államilag finanszírozott és költségtérítéses formában) és levelező tagozatára (költségtérítéses formában) Jelentkezési határidő: 2004. március 1. Kötelező felvételi vizsga nincs: A jelentkezők rangsorolása - az államilag előírt 120 pontos rendszerben - a hozott pontok megkettőzésével, vagy a saját elhatározás alapján tett felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével, vagy a hozott és a felvételin szerzett pontok összegzésével történik. Választható szakirányok: Térségi turizmus menedzsment * Hivatásturizmus-rendezvényszervezés * Rekreáció-animáció * Egészségturizmus * Logisztika * Európai Uniós üzleti ismeretek/Külpiaci vállalkozások * Marketing/Piackutatás * Catering és vendéglátó gazdálkodás információ: 1077 Budapest, Rózsa u. 4-6., * Tel: (1)413-7000 Fax: (1)413-7001 * diakinfo@hff.hu, www.hff.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents