Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-21 / 51. szám
14. OLDAL M É R N Ö K B ÁL, 2 0 0 4 2004. Február 21., szombat (||| A bálozók benépesítették a Bartók-termet A hagyományokhoz híven nem maradt el a nyitótánc sem Mérnökök a táncparketten Tompos Antal Ha nem is terveztek meg minden mozdulatot tegnap este a Palatínus Szállóban az egybegyűltek, azért az jól látszott, precíz emberek mulatnak itt, ahol kiszámított helye van a pezsgőzésnek, a keringőnek, és a társasági retorikának is. A nagyterem ezúttal is megtelt, s így megy ez már hét esztendeje, amikor a baranyai mérnökök adnak egymásnak találkát. A Mérnökbál Mártonfalvi Päer ötlete és szervezői tevékenysége nyomán a Baranya Megyei Mérnöki Kamara védnöksége alatt születik meg évek óta, egyre nagyobb tábort megmozgatva. Kollégák, barátok és egymásnak ismeretlen szakmabeliek vitatták meg tegnap este a régió aktuális építőipari tervezői helyzetét, meghallgatva dr. Bársony Jánosnak, a Baranya Megyei Mérnöki Kamara elnökének nyitóbeszédét. A szakember kiemelte, ez a találkozás alkalom arra is, hogy a társaság köszöntse a jelenlévő Szoyka Pált, aki 2003. október 10-én, a megyenapon, a Baranya Megyei Közgyűlés ünnepi ülésén átvehette a Baranya Megyei Mérnöki Kamara Aranygyűrű Díját, melyet első ízben adtak ki. Megemlítette, hogy az ünnepelt kivételesen gazdag szakmai életpályájával, szalonai elismertségével és az őt körülvevő szakma köztisztelettel érdemelte ki a kitüntetést. Ugyanekkor a megyei önkormányzat oklevelet adományozott Tompos Antal okleveles közlekedésépítő, okleveles gazdasági mérnöknek is, akit szintén soraikban ünnepelhettek a bálozók. A poharazgatások közben aztán kevés szó esett gazdasági csődről, erőszakbeszédről, bankvilágról és globalizációról, leginkább a jókedv dominált. Az európai uniós csatlakozás viszont napirendre került, méghozzá dr. Kováts Gábornak, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének beköszöntőjében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre az országban a Mérnökbálok 16. idénye lesz, melyet már mint uniós ország élünk meg, s ezért felteszi a kérdést, mit ér a magyar tánc Európa színpadán?- Menjünk vissza több mint két évszázadot, az 1760-as évek bécsi udvarában vagyunk, az akkori Európa egyik legelegánsabb helyszínén, Mária Terézia, a császár és királynő uralkodik - fogalmazott beszédében. - Ekkor alakítják meg a magyar testőrséget fiatal magyar nemesekből, akiket a pletykák szerint elsősorban kiváló megjelenésük alapján válogatnak ki. így került a bécsi udvarba fiatal testőrtisztként Bessenyei György, aki a feljegyzések szerint nagyszerű magántáncával egész Bécset meghódította. Mi ebből a tanulság számunkra? Először is az, hogy a magyar tánc már ekkor is világhírű volt és nem kellett félnj attól, hogy az akkori Európa nem fogja méltányolni. De azt is tudnunk kell, hogy ezek a fiatal testőrök nem csak mint katonák, hanem mint írók is bevonultak a világirodalomba, elég Bessenyei mellett Berzeviczy Gergelyt, vagy Kisfaludy Sándort említeni, hiszen valamennyien a magyar felvilágosodás mai napig fényes európai műveltségű úttörői. Tehát merjünk magyar táncot táncolni 2005- ben Európa színpadán, méghozzá saját zenénkre és nem úgy, ahogy más szeretne nekünk fütyülni. Hát ez a mérnökbálok aktuális üzenete - összegzett dr. Kováts Gábor. A tombolán kisorsolásra váró ajándékok A vendégeket - így dr. Lenkei Péteréket is - egy pohár itallal fogadták Szoyka Pált dr. Bársony János köszöntötte A Palatínus Szálloda ízletes svédasztalos vacsorát kínált A jó hangulatról a nagyszerű zenekar gondoskodott A vendégek is hamar elfoglalták a táncparkettet FOTÓK; TÓTH LÁSZLÓ Mártonfalvi Péter Dr. Kováts Gábor
