Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-20 / 50. szám

ÜH 2004. Február 20., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Faust időtlen küzdelme így szól a dzsessz elnöke Monumentális víziót vetít elénk Nagy Viktor új operabemuta- hatalmas létszámot foglalkoztat tója ma este a Pécsi Nemzeti Színházban. Gounod Faustja há- majd, a színházi zenekar élőzené­rom órán át küzd az ördöggel, és a vívódás megjelenítésébe be- jére és a kórus énekére a balettkar segít a teljes balettkar, a kórus és a színházi zenekar is szép mozgását Keveházi Gábor koreog- számú vendégsztár közreműködésével. rafálta.- Természetesen mi is újraérté­- Nagyon érdekes darabról van veket mindig újra kell értelmezni - keltük az ördögi megkísértés törté­szó, bár a népszerűsége némiképp tudtuk meg Nagy Viktortól, a pécsi netét - mondja a rendező. - A pé- csökkent az utóbbi időben, miu- bemutató rendezőjétől. A francia esi előadásnál nem naprakész ak­tán hatalmas tömegeket mozgat nagyopera egyébként mindenkor tualitást kerestünk, inkább bizo- meg, ami meglehetősen költséges, látványos táncbetétekkel, teátrali- nyos kortünetekre igyekeztünk rá- másrészt az ilyen értékes alapmű- tással párosult. A pécsi előadás is világítani. Azt emeltük ki, hogy az Massányi Viktor Valentin szerepében fotós tóth László ember a mai világban nagyon ma­gára hagyatott. Arról elmélked­tünk, hogy müyen kompromisszu­mok árán tudjuk megvalósítani életcéljainkat, hogy mi áll a dönté­seink mögött, amikor azért te­szünk jót vagy rosszat, mert hata­lomra, pénzre, szerelemre, bol­dogságra sóvárgunk. Nagy Viktor ismét különleges díszletek közé helyezi az opera szereplőit, miként tavaly Mozart: Szöktetés a szerájból című művé­nek alakjaival tette, csak ezúttal nem egy mesébe csöppenünk, ha­nem utópisztikus jövő tárul elénk. Ez egy univerzális tér, időtlen jel­lemzőkkel. Korunk sajátosságai pedig leginkább a karakterekből köszönnek vissza. Az opera további különlegessé­ge, hogy igen sok vendégművész játszik benne. A basszus főszere­pet felváltva adja Rácz István és Airizer Csaba, Valentint is két meghívott énekes személyesíti meg, Egri László és Massányi Vik­tor, míg az egyik Faust az a Daróczi Tamás, aki tavaly Szegeden már sikerrel oldotta meg ezt a felada­tot. A pécsi énekesek inkább a női szerepekben jeleskednek (kivétel a másik Faust-alakítás Győrfi Ist­vántól), hiszen Margitként Váradi Mariannát és Nagyági Mariannát, Mártaként pedig Bukszár Mártát hallhatjuk. MÉSZÁROS B. E. Partnervárosunk, Arad Az alábbi kérdéssorral folytatódik a Partnervárosunk, Arad cí­mű vetélkedősorozat. A következő forduló kérdései március 5-i számunkban jelennek majd meg. II. Forduló 1. Arad a szecessziós építészet városa. Az 1877-ben épült Városhá­za is szecessziós stílusú. A) Melyek a szecessziós építé­szet legjellegzetesebb stílusjegyei? B) Milyen szecessziós épületek találhatóak még Aradon? Sorold fel! C) Nézz utána: müyen szecesszi­ós épületek találhatóak Pécs városá­ban. 2. Az aradi Városháza megterve­zésére kiírt pályázatot hazánk sze­cessziós építészetének legkiemel­kedőbb alakja, Lechner Ödön nyer­te meg. A nagyszabású tervek végül - anyagi lehetőségek hiányában - nem valósulhattak meg. így Arad leglátványosabb épülete ma nem a Városháza, hanem a majdnem négy évtizeddel később épült Kul­túrpalota. A) A Kultúrpalotát Szántay La­jos, a város neves építésze tervezte. Müyen építészeti stílusok hatása je­lentkezik az épület külső homlok­zatán, illetve belső terein? B) Milyen kiáüításokat tekint­hetsz meg, ha ellátogatsz az aradi Kultúrpalotába? C) Hogy néz ki ma a Városháza épülete? Készíts róla rövid leírást! 3. Arad soknemzetiségű város volt. A vaüások tekintetében is sok­színűnek mutatkozott: ennek kö­szönhető templomainak nagy szá­ma és változatossága. A) Melyik az a templom, amit Arad legrégibb épületeként tartanak számon? Hol található? B] Melyik templomot nevezi a la­kosság vöröstemplomnak? Miért? 4. Az 1901-ben épült Minoriták temploma Arad főutcáján található. Bejárata fölött Michelangelo római Pietá-szobrának másolatát láthatjuk. A) A pietá latin eredetű kifejezés. Mit jelent? Müyen alakok, miféle el­rendezésben láthatóak a pietá-ábrá- zolásokon? B) Nézz utána: Hány Pietá- szobrot készített Michelangelo? Hol találhatóak ezek a szobrok? C) A templom ólomüvegabla­kai az Árpád-házi szenteket ábrá­zolják. Sorold fel őket név szerint! D) Melyik korábbi szerzetes- rendből váltak ki a minoriták? 5. A színháztörténet iránt ér­deklődő látogató Aradon két szín­házépületet is megtekinthet. Az Állami Színház a Szabadság téren, a Régi Színház pedig az óvárosi Simonyi utcában található. A) Mi a Régi Színház épületé­nek jelentősége Délkelet-Európa színháztörténetében? B) Mikor nyitották meg az Álla­mi Színházat? Ki volt az a neveze­tes személyiség, aki jelenlétével megtisztelte a megnyitóünnepség közönségét? C) A Régi Színházban színját­szásunk legendás színésznője, Déryné Széppataki Róza is fellé­pett. Sorold fel azokat a neves színé­szeket, akik az Állami Színházban játszottak! 6. A szabadkőművesek egykori székháza Arad egyik legérdeke­sebb épülete. A) lük voltak a szabadkőműve­sek? B) Talán meglepő, hogy az euró­pai és magyar kultúra legnagyobb alakjai közül igen sokan kapcsolód­tak be a szabadkőműves páholyok tevékenységébe. Nézz utána: Sorolj fel olyan hí­rességeket, akik tagjai voltak a sza­badkőműves testvériségnek! Mi­lyen főbb szimbólumai voltak a sza­badkőművességnek? Gyújts belő­lük minél többet! Ajánlott szakirodalom a „böngé- szős” feladatokhoz: Coplestone: Michelangelo Bp. 2003.; Tolnay Károly: Michelangelo - mű és világkép Bp. L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőműve­sek Bp. 1988.; Kiszely Károly: A le­leplezett szabadkőművesség Bp. 2000. Az Arad nevezetességeiről szóló ismertetőt meghallgathatod a Pécsi Rádió február 24-ei (keddi) adásá­ban, délután 17 és 18 óra között. A válaszok beküldésének határ­ideje: március 5. A megoldásokat a Szivárvány Gyermekházba kell elküldeni (7633 Pécs, Veress Endre utca 6.) Időnként fanyalognak a pécsi dzsesszrajongók, hogy mindig ugyanaz az öt-hat nagy előadó (Pege A., Vukán Gy., Gonda J., stb) ad koncertet a városban. Nos a Jazz Talk Show ma esti prog­ramja a Művészetek Házában Bor­nemissza Géza vezetésével most egy olyan arcot hoz a megszokott felvonulásba, aki eredményei alapján büszkén lépdelhet a na­gyok között az első sorban is, ugyanakkor szerteágazó munkás­sága révén a fiatalos leágazások­ban is otthonosan mozog. A gitá­ros zeneszerző László Attiláról van szó, akiről tudni kell, hogy Tony Lakatossal aratta az első si­kereit a Things együttesben, és pályafutása során jó néhány leggel együtt muzsikált a konti­nensen túl is, de itthon sem tét­lenkedett, Charlie például neki köszönheti jazz, soul&jazz és funky albumait. Másrészt 12 évvel ezelőtt Bandet alapított, és ez a ze­nekar a contemporary dzsessz legjobb hazai művelője. László Attiláról nem árt megjegyezni, hogy minden jelentős hazai díjat elnyert már. Mint a „jazzkonzi” tanára Weiner Leó zenepedagógi­ai díjat kapott, pár esztendeje neki ítélték a Szabó Gábor jazz életmű kitüntetést, tavaly a zeneszerzői munkásságát Liszt-díjjal jutal­mazták. A dzsesszgitárost öt évvel ezelőtt megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökévé, sőt eb­ben a posztjában meghosszabbí­tották a megbízatását, tehát érde­mes lesz meghallgatni az előadót, zeneszerzőt, dzsesszvezetőt, hogy a műfaj merre tart most ha­zánkban, mekkora a magyar mu­zsikusok megbecsülése a nagyvi­lágban, milyen irányzatok nyo­mulnak mostanában. m. b. e. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Kell-e beszélnünk a demokráciáról? Számtalanszor halljuk, olvassuk, kiejtjük a „demokrácia” szót anél­kül, hogy elgondolkodnánk róla. Természetesen, hiszen így va­gyunk szinte minden értett és használt kifejezésünkkel. A sza­vak életünk részét képezik, és ér­telmezésüket évszázadok vagy évezredek mindennapi használa­ta és kommunikációja alakította. Azok a régi kifejezések, melyekre már nincs szükségünk, kihalnak vagy a történelem lomtárába ke­rülnek, míg az élet változásával új szavak jönnek létre, melyek aztán a mindennapi élettel és gyakorlat­tal folyamatosan változnak. Nem túlzás azt állítanunk, hogy miköz­ben mi hozzuk létre a szavakat, a szavak hoznak létre bennünket. Nem közömbös hát, hogy milyen szavakat müyen értelemmel hasz­nálunk. A társadalmi és technikai válto­zások, az élet átalakulása, moder­nizálódása új kifejezéseket dob be a köztudatba, melyek értelmét, használatát el kell sajátítanunk. Eleinte érthetetlenek, ám minél többet használjuk őket, annál in­kább érthetőknek tűnnek szá­munkra. Az ilyen szavakon min­den nyelvhasználó alakít, és rész­ben ennek köszönhetően gyakran nem is ugyanazt értjük egy-egy szó alatt. Míg az éhség, jókedv, barátság szavaink az évezredek alatt elsajátított fogalmi készle­tünk részei, addig a „demokrá­cia”, „internet” vagy „géntechno­lógia” újabb keletű szavak, me­lyek jelentését és használatát nap­jainkban alakítjuk ki azzal a való­sággal együtt, amelyre ezek a sza­vak vonatkoznak. A demokrácia a mai ember szá­mára egyszerre régi és új fogalom. Régi, mert az antik görögök talál­ták föl, több mint kétezer eszten­deje, és e fogalom mai jelentését alapvetően befolyásolja az, ahogy ők gondolkodtak erről. Új, mert az újkor modem gyakorlati tartalom­mal töltötte meg, és számunkra nagyon új, mert Magyarországon, a magyar kultúrában, a magyar szóhasználatban és a magyaror­szági mindennapi életben a de­mokráciát éppen ezekben az évek- ben-évtizedekben sajátítjuk el. A demokrácia, inkább, mint bármi más, mindannyiunk, és mindany- nyiunk jövőjének közös ügye. Ér­demes hát elgondolkodnunk rajta, a mi demokráciánkon, arról, hogy a demokráciában az egyes ember­nek demokratának keíl-e lennie, arról, hogy mi a demokrácia viszo­nya az egyes emberhez, a politiká­hoz és a politikusokhoz, mi az egyes ember viszonya a demokrá­ciához és a politikához, továbbá arról is, hogy miként válhatunk je­lenünk és gyermekeink jövője ér­dekében tényleges demokratákká. A demokráciáról szóló írások e fo­galom gyakorlati és elméleti elsa­játításához kívánnak némi segítsé­get nyújtani. Boros János Gyógyszer szemenként: csak a fejünk fáj Egy miniszteri rendelet szerint ja­nuár elsejétől lehetőség van arra, hogy a gyógyszerész kérésre meg­bonthassa a vény nélkül vásárol­ható gyógyszerek csomagolását. Magyarán: a patikában hozzáfér­hető medicinák tizenöt százaléká­hoz nagyon kis mennyiségben is hozzájuthatunk. A rendelet tab­lettára, drazséra, sőt por és granu­látum formájában forgalmazott szerekre is vonatkozik.- Demalgont szeretnék... A forgalmas orvosi rendelő kö­zelében lévő pécsi gyógyszertár­ban a hölgy már nyúl a doboz után, amikor ismét megszólalok:- De csak egy szemet... Néz fürkészőn, de nem sokáig.- Nem lehet, nincs lehetőség ná­lunk a darabonkénti árusításra.- Nagyon fáj a fejem - próbál­kozom tovább.- Algopirynt tudok adni. Nyertem, gondolom, most ak­kor kezdődik a patikus- és sor­bosszantó tortúra: darabolás, ir­‘ kálás, számolgatás, időrablás. Ám a hölgy letöri a kedvem: - A sajá­tomból. Fordul is a belső helyiségbe, egy perc múlva, markomban az ingyen tablettával, már kint is va­gyok az utcán. Nosza, gyerünk a Széchenyi térre! Itt most senki nem áll mö­göttem. A gyógyszerésznő meg sem lepődik a kérésen.- Kicsit drágább lesz.- Nem baj.- És a fénymásolásra is várni kell.- Van időm. Azért elmentében nem állja meg, hogy félhangosan ne tájé­koztassa a kollégáit: egydarabos rendelés lesz... A „szintidő” - né­zem az órám - négy és fél perc. A tabletta papírdobozba kerül - még vagy száz biztosan elférne benne -, mellékelve az eredeti csomagban lévő tájékoztató fény­másolata. Negyvenhárom forintot fizetek. Nyüván felszámították a fénymásolás díját is, hiszen a kö­vetkező kis patikában csak har­minckilencet kérnek, mert egy tízdarabos Demalgon háromszáz­kilencvenöt forintba kerül - indo­kolják az árat. Igaz, itt a tablettát papírzacsiba teszik, és a tájékoz­tató csak annyi, hogy mi van a ta- sakban, és hogy egy darab. Nem akarok akadékoskodni, hogy ha nincs fénymásoló, akkor tessék szíves lenni kézzel leírni nekem mindent a gyógyszerről, mert hogy ez jár hozzá, ne felvilágosu- latlanul kapkodjak be ezt meg azt. Mondjuk úgy: nem akarom kitenni további stressznek a nagy­mamakorú hölgyet. A gyártó felelőssége addig ter­jed, amíg meg nem bontják a cso­magot. Innentől kezdve viszont a felelősség egészen más dimenzió­iról beszélhetünk, érvelnek a ren­delet ellen a Hungária Patikában. Mert mi van akkor, ha a többször egy-egy szem gyógyszer elkalló­dik, összekeveredik, ha valaki fi­gyelmetlenül kapkodja be őket? A betegeket itt az anyagiak miatt is igyekeznek lebeszélni a darabon­kénti vásárlásról, hiszen ha min­dent felszámítanak, egy tizenhá­rom forintos „valami” akár a tíz­szeresébe is kerülhet. Hiszen az árba bele kell kalkulálniuk a cso­magolás, a fénymásolás és az úgy­kalmával a sorban álló betegek­nek és a patikusoknak egyaránt számolniuk kell; az egyik oldal­ról ez a pluszmunka, a másikról az idő. Ebben a gyógyszertárban korábban már forgalmaztak (vol­na) egy-két szemes készítménye­ket, de nem volt rájuk kereslet. A miniszteri rendelet hatálya óta csak egyetlen alkalommal kértek náluk valamiből egy darabot. Egyébiránt a vény nélkül kapha­tó gyógyszerek ötéves lejárati idejűek, és nem igaz, hogy egy nevezett expediálás - ami egysé­gesen hatvanhárom forint - díját. (Ezek szerint a két fizetős esetben elnézőek voltak velem...) Egyúttal finoman elmarasztalják az elekt­ronikus médiában sugárzott rek­lámokat, amelyekkel - nyilván a gyártók ellenőrzésével - a „tizen­három forintos valami” vásárlásá­ra ösztönöznek. Az Ambrózia Patika vezetője mindezeken túl azokat a kényel­metlenségeket sorolja, amelyek­kel a szemenkénti vásárlások al­Kaotikus állapotok A Magyar Gyógyszerész Kamara álláspontja az, hogy a bonthatóság tekintetében bizonytalan és kaotikus állapot alakult ki a gyógyszeré­szek körében. Az érdekképviselet elnöke, Szatmári Katalin néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az Alkotmánybíróságnak kellene rendet teremtenie a .jogi kavaikádban”. Kökény Mihály miniszter ezzel szemben úgy látja, hogy a szakmá­nak kell megtalálnia azokat a megoldásokat, amelyek megfelelően ki tudják szolgálni a betegek igényeit. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium másik illetékese szerint évek óta tervez­ték az intézkedés bevezetését, így a gyógyszerészeknek elegendő idejük volt a felkészülésre, és a többletmunka sem okozhat megol­datlan terheket. családban ennyi idő alatt nem fogy el például egy tízes levél Algopiryn. Miért volt akkor szükség erre a rendeletre, ha a tapasztalatok sze­rint sem a gyógyszerész szakmá­nak, sem a betegnek nem áll iga­zán érdekében? A főnökasszony nem kertel: ezzel akarták elterelni a figyelmet a gyógyszerár-támoga­tási rendszer változásáról, az áfá­ról, a drágulásról... Nem szeretném azért elhallgat­ni a szemenkénti vásárlási próba­sorozat utolsó, negyedik állomá­sán szerzett tapasztalataimat sem. Kis patika volt ez is.- Egy szem Demalgont kérek... A biztonság kedvéért grima­szokkal eljátszom a „nagy fogfá­jós halált” is. Jesszusom! - mondja fennhangon a hölgy, de nem derül ki, mire érti. Térül- fordul, majd magához szólít, és a tenyerembe pöttyent egy szem gyógyszert. - Itt a víz, vegye be... Nincs mit tenni - de én leg­alább egy darabig rendben va­gyok. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents