Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-16 / 46. szám

2004. Február 16., hétfő ÉLET & STÍLUS 11. OLDAL Hőhatásra férfibaj Vigyázniuk kell a hivatásuk folytán hosszú, sokórás veze­tésre kárhoztatott tehergép­kocsi-vezetőknek, buszsofő­röknek, mivel akár néhány év alatt gyakorlatilag impo­tenssé válhatnak. Az ok a tu­dósok szerint a túlmelegedett intim tájék. Francia tudósok a tesztelt férfiak herezacskó-hőmérsékletét két- percenként mérték egy 40 perces séta "közben. Ezt követően az ala­nyok kocsijukba ültek, és egy­folytában 160 percig kellett vezet­niük a szokásos módon. Húsz perc elteltével a herezacskó átla­gos hőmérséklete 34,2-ről 35,5 fokra emelkedett. Kétórányi ve­zetés után - a gyaloglás közben mért értékhez képest - 1,7-2,2 fokkal növekedett a férfi ivarsej­tek termelésére hivatott szerv hő­mérséklete. Az már rég ismert tény, hogy a túlmelegedett herezacskóban csökken a spermaképződés. Sok évvel ezelőtt azt is megállapítot­ták, hogy elsősorban a tehergépko­csi-vezetők szervezetében jóval kevesebb szaporodási sejt képző­dik, mint a más hivatású férfiaké­ban, ráadásul a sofőrök örökítő­anyagának minősége is gyakorta eltér az egészséges férfi hím ivar­sejtjeitől. Ez is az oka annak, hogy a távolsági fuvarozók asszo­nyai nehezebben esnek teherbe. Oltások és félelmek Világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elő olyan esetek, amikor a szülők el­utasítanak valamilyen oltást attól való félelmükben, hogy esetleg ártanak vele gyere­küknek. Orvosok szerint azonban sokszor megalapo­zatlanok a félelmek. Egy nemrégiben közzétett ameri­kai felmérés szerint egyre na­gyobb azoknak a szülőknek a száma, akik megkérdőjelezik a gyerekeiknek beadott oltások szükségességét, vagy azt, hogy három hónapos és hároméves koruk között szigorúan követni kell az eddig ajánlott oltási üte­mezési tervet. A Michigan! Egyetem profesz- szora, dr. Gary Freed elmondta: gyerekorvosok és családorvosok számoltak be arról, hogy az el­múlt évben legalább egy olyan esetük volt, ahol a szülő elutasí­totta a gyereke számára beadan­dó oltásokat. 1500 orvost kérdez­tek meg a fent említett témáról, és azt találták, hogy gyerekorvo­sok 93 százaléka és családorvo­sok 60 százaléka tapasztalt szü­lői ellenállást gyereke beoltását illetőén az elmúlt évben. Az American Preventive Medi­cine nevű szaklapba írva Freed és társai kifejtették, az orvosok 19 százaléka jelentette azt, hogy a szülők attól való félelmükben utasították el a vakcinákat, hogy azok gyengíti kisbabájuk immun- rendszerét. 16 százalék számolt be róla, hogy a szülők megkérdő­jelezték az oltások szükségessé­gét. Az aggódó szülők számának növekedése Amerikában azzal a mindeddig be nem bizonyított fé­lelemmel van kapcsolatban, hogy az autizmus kialakulásának köze lenne a kanyaró-mumpsz-rubeo- la elleni oltásokkal. Orvosok azonban szilárdan kitartanak amellett, hogy ezek az oltások életeket mentenek. A kanyaró például évente 40 millió embert betegít meg naponta, és 745 ezer ember halálát okozza. Ha nem létezne oltás, évente 2,7 millió ember halna meg kanyaró miatt. Nagy-Britanniában az ol­tásellenes mozgalom miatt a 2 éves gyerekeknek csupán 84 százaléka van beoltva kanyaró ellen, ez pedig nagyon érzé­kennyé teszi a lakosságot egy járványra. így sok szakember szerint azok, akik nem oltatják be saját gyermeküket, a többiek egészségét is fenyegetik. Tavaly például 308 kanyarós esetet je­lentettek Angliában. CLAUDIA BETEG? Felröppent a hír a nemrégiben tartott berlini filmfesztiválon, hogy Claudia Schiffer szupermodell esetleg anore­xiás. A valóban szinte csontsoványra fogyott sztár sosem volt párnás, de most édesanyja is aggódik érte. Claudia tagadja a vádakat, de töb­ben úgy találták, hogy a nyúzottság és a szeme alatti árkok nem ma­gyarázhatók azzal, hogy csak a „kisfia fárasztja ki”. ________fotó, epa LÁ (J)VSÓ. Élő és egyben szerelmi show zajlott az egyik nagy londoni áruház kirakatában az elmúlt napokban. Pers, e a modellek nem ra­gaszkodtak a csábítás teljes mélységeinek feltárásához, így a nézőket csak a virágokat kinálgató, műszőrön toporgó férfi, és a dögösen heve- résző, pezsgőnek álcázott almalevet kortyolgató nő látványa szögezte az üveg elé - vagy éppen serkentette tovasietésre.________epa-fotó Gy ógyítanak az állati barátok A háziállatokkal való együttélés kedve­ző hatással van az ember egészségére, s ez megmutatkozik olyan területeken, mint az alacsonyabb vérnyomás, a ked­vezőbb koleszterin- és vérzsiradékszint, a több mozgás és az erősebb önbizalom. Mindenki választhat magához illő ked­vencet, ugyanis az állatoknak is van sze­mélyiségük. A házi kedvenceket tartó emberek kevesebb gyógyszert szednek, és tíz százalékkal ritkáb­ban keresik fel orvosukat, mint akik állatok nélkül élnek. Erről számolt be különböző ta­nulmányokra hivatkozva a berlini Robert Koch Intézet. Szakértők szerint az állatok megfigyelése és simogatása hozzájárul az agresszivitás le­építéséhez, és elősegíti a stressz leküzdését. Kutyákkal, macskákkal és törpepapagájokkal kapcsolatban kialakulhat és gyakorolható a gondoskodási képesség. Ez viszont erősíti az önbizalmat és az önbecsülést. Ezzel egyidejű­leg több figyelmet fordítunk saját életkörül­ményeinkre és szükségleteinkre is. A háziállatok gyakran „kommunikációs partnerek” is, és ezzel főként egyedül élők és idősek számára adnak esélyt a saját vélemény kialakítására és a nehézségek jobb megoldá­sára. Jó eredményeket tapasztaltak a kutatók Alzheimer-kórban szenvedő betegekkel is. Akik közülük háziállatot tartanak, lényegesen kevesebbet szenvednek depressziótól és ag­resszióktól, mint a többi leépülő beteg. A há­ziállatok más krónikus betegségben szenve­dőkön is képesek segíteni abban, hogy keve­sebb gyógyszert fogyasszanak - így csökkent­ve kezelési költségeiket. Az állattulajdonosok könnyebben viselik el szeretteik elvesztését is a vizsgálatok szerint. Nem mindegy persze, milyen áz állati társ, hiszen a kutyáknak is van személyiségük. Ebtulajdonosok eddig is tisztában voltak ez­zel, ám a biológusok, pszichológusok több­sége tagadja, hogy az állatok érzelmeikben, személyiségvonásaikban ha­sonlóságot mutathatnak az em­berrel. A legtöbb tudós úgy ér­telmezi, hogy a gazdi saját sze­mélyiségét és érzelmeit vetíti ki kedvencére. Egy új teszt azon­ban, amelyet Sam Gosling, az austini Texas Egyetem profesz- szora és kollégái fejlesztettek ki, az emberi és állati személyiség biológiai, genetikai hátterére keresi a választ. Gosling szerint a fajtán belüli fizikai különbségekhez hasonló­an, eltérő karakter is kifejlődhet az állatoknál. A tudós 78, több fajhoz tartozó, különböző mére­tű kutya tulajdonosát arra kérte, hogy négy személyiségjegy mentén értékelje kedvencét. Az állatokat a kö­vetkező személyiségjegyek alapján vizsgálták: energikusság - lomhaság, ragaszkodás, szere­tet - agresszió, szorongás, feszültség - hig­gadtság, nyugodtság, intelligencia - butaság. Miután a gazdik értékelték kedvenceiket, a kutatók idegenekkel töltették ki a tesztet. A kívülállók a helyi parkban figyelhették meg az állatokat. A szorongást többek között olyan helyzetekben mérhették le, hogy ho­gyan reagál az állat arra, ha gazdija egy másik kutyával indul sétára. Az állati intelligenciát pedig úgy szemléltették, hogy sikerül-e meg­találnia egy pohár alá rejtett finomságot. A teszt kiértékelésekor a kutatók azt találták, hogy a gazdi és az idegen jellemzése szinte száz százalékban megegyezett, ami azt su­gallja, hogy az állat személyisége valós, és a gazdi nem saját érzelmeit vetíti az állatra. A kutatásvezető szerint alaptalanok a faj­sztereotípiák: egy fajtán belül is nagyon kü­lönböző személyiségűek lehetnek az állatok. Például nem rrtinden pitbull agresszív, és nem minden vizsla ragaszkodó. Egészségvédő kedvencek München és közvetlen környezete területén megkér­deztek 120, hatvan évnél idősebb kutyatartót, s 87 szá­zalékuk állította, hogy életminősége az állat segítségével jelentősen javult. i A megkérdezettek harmada igen jónak, 39 százaléka pedig jónak találta saját egészségét. A háziállatot nem tartó idősek hasonló csoportjában ez az arány csak 10, illetve 30 százalék volt. A sétáltatás, illetve az állat tartása növeli a gazda biz­tonságérzetét, és alkaimul szolgálhat társadalmi kapcso­latok létesítésére. Egy tanulmány kimutatta, hogy a ku­tyatulajdonosok 40 és a macskatulajdonosok 46 száza­lékának az állat beszerzése után jelentősen megnőtt az ismeretségi köre. Leszoktatás a tévémákonyról Szenvedélybetegségről való leszoktatási módszerek felhasz­nálásával próbálják a szakemberek kirobbantani a tévé elől a gyerekeket. A túlzott televíziónézés ugyanis több szempont­ból is ártalmas. Sztárpletyka ORRSZÉPSÉG. Egy 2500 fő részvételével végzett felmérés szerint az emberek Halle Berry orrát ítélik a legszebbnek és a legszexisebbnek. A második helyen Nicole Kidman végzett, holtversenyben Kylie Minogue­gal, őket Gwyneth Paltrow és Cameron Diaz követi. A szava­zók úgy vélték, a legszebb férfi­orr tulajdonosa a Gyűrűk ura trilógiában a Legolas szerepé­ben tündöklő Orlando Bloom, aki olyan hírességeket gyűrt maga alá, mint Brad Pitt, vagy éppen David Beckham. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Csaknem 25 százalékkal csök­kenthető a tévénézési idő óvodá­soknál, különböző ügyes, figye­lemelterelő trükkökkel, és a jutal­mazás lehetőségeit maximálisan kihasználva. Ezt állapították meg a New York állambeli Copperstown- ban működő Basset Egészségügyi Kutató Intézet munkatársai. A vizsgálatot végző pszicholó­gusok hét héten át napi 20 percet foglalkoztak a gyerekekkel, akik­kel listát írattak a televíziózáson kívüli érdekes programlehetősé­gekről, különös tekintettel a me­seolvasásra. A szülőket a kutatók arra kérték, hogy minden egyes televíziózás nélkül töltött nap után vonzó matricákkal jutalmaz­zák a kicsiket. Az óvodák gyer­mekpartikat rendeztek a tévé­mentességet ünnepelve. A vizsgálatba bevont negyven- három 2-5 év közötti kisgyerek a leszoktatási kurzus előtt átlago­san heti 13 órán át ült a televízió- készülékek előtt, (az amerikai gyermekgyógyászok szövetségé­nek ajánlása szerint a kicsiknek heti két óránál többet nem helyes a készülékek előtt tölteniük), a program lezárulása nyomán ez az időszak 10 óránál is kevesebbre csökkent. A kontrollcsoportba beosztott gyerekek nem vettek részt a le­szoktató foglalkozásokon, és az ő esetükben a kísérlet ideje alatt is növekedett - csaknem egy órával - a tévénézési idő. Hasonló program működik na­gyobb gyermekeknél is, sokkal hatékonyabb azonban a mérték- tartásra szoktatás kicsi korban, még azelőtt, hogy a televízióné­zés rögzült rossz szokássá válik. Azért sem mindegy, mennyi időt tölt a gyermek a tévé előtt, mert mára egyértelműen kiderí­tették az agressziókutatók, hogy a képernyőn látott erőszak csak további feszültséget eredményez a gyerekekben. _______________■

Next

/
Thumbnails
Contents