Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-16 / 46. szám
2004. Február 16., hétfő HAZAI TŰKOR 3. OLDAL Együtt rendezzük be Magyarországot „Megváltozott a világ, másként kell most benne élnünk. De nem kell semmi újat kitalálni. Egyszerűen csak merjünk bhloldalinak lenni" - írja Gyarcsány Ferenc a Merjünk baloldalinak lenni című tanulmánya sum- mázataként, amelyben tíz pontban foglalja össze nézeteit a modem Magyarországról és a baloldalról.- Mit jelent ma a baloldalisági- Bátorságot jelent. Bátorságot szembenézni azzal, hogy az ország folyamatosan újratermeli igazságtalanságait. Ez nem a sors átka rajtunk: mi magunk csináljuk ezt itt, Magyarországon.- Kik azok a mi? Az ellenzék és a kormánypárt, ha úgy tetszik, a jobb- és a baloldal együtt?- Együtt tesszük. Ebben az ügyben a felelősség közös. Ügy látom, a fő különbség a jobboldali és a baloldali politika között, hogy az előbbi nem is kíván változtatni ezen, azt gondolja, így van jól: a természet rendje szerint élő társadalom tele van egyenlőtlenségekkel. A baloldal pedig azt mondja: nem jól van ez így, az egyenlőtlenségeket mi csináljuk, és ezt a problémát nekünk kell megoldanunk. Bátrabban szembe kell nézni a gondokkal, és akkor lehet csinálni egy jobb országot.- Mostanában egyre többször hangzik el az, hogy a hagyományos fogalmak, a jobb- és baloldal a jelen társadalomban értelmezhetetlen.- Én ezzel nem értek egyet. Azzal vi- jjj szont igen, hogy a hagyományos vála-| szók alkalmatlanok. Ezért új válaszokra, o új eszközökre van szükség. Időnként | olyanokra, amelyeket korábban nem a^ bal- avagy a jobboldal használt. Mondok f egy példát: a baloldal történelmileg piac- ? ellenes volt. De a piac kiiktatására irá- ° nyúló minden kísérlet előbb-utóbb a 8 szabadságot is elvonta, és másfajta? egyenlőtlenséget szült. Tehát a korszerű 9 baloldal nem tagadja azt a tényt, hogy a gazdaság alapvetően magántulajdonra és piacra épül. Húsz-harminc évvel ezelőtt nem lehetett volna baloldali, aki ezt állította. Mondhatunk példát a másik oldalról is: a jobboldal tradicionálisan szembe ment az állam kiegyenlítő társadalompolitikai szerepével. Ma már nem meri ezt megtenni, mert ezt nem fogadja el a társadalom. Tehát egymás hagyományos programpontjainak részleges kölcsönös átvételéből új szintézisek jönnek létre.- Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a baloldal tulajdonképpen jobboldali programot kénytelen végrehajtani, míg a jobboldal baloldali színekben tűnt fel. Áll ez a tétel a jelen társadalomra is?- Az biztos, hogy ma sokkal nehezebb kiigazodni ebben a világban. Nagyon könnyű volt, amikor azt mondtuk, hogy a politika arról szól, hogy a tőke szemben áll a munkával. Egyszerű választó- vonal, lehet tudni, hogy ki, melyik oldalon áll. Ma van nyugdíj-megtakarításunk, egy kevéske részvényünk, elő- takarékosságunk: egyszerre vagyunk munkavállalók és bizonyos értelemben tőkepiaci szereplők. Ráadásul kiderül, hogy nemcsak a fizikai vagy a pénztőke az, ami elválaszt sorsokat, hanem a kapcsolatok, a kultúra, a származás is. Annak a gyereknek, aki egy városi polgárcsaládba születik, más lesz a sorsa, mint annak, aki egy kis faluba, paraszti származású, munkanélküli családba. Ez sokkal bonyolultabb világ, ahol nincsenek világos frontvonalak. A mai gazdaság- politikának jó néhány elemét - például a pénzkínálatot szabályozó monetáris politikát - az új jobboldali és az új baloldali politika is használta. A gazdaságpolitika lényegesebb elemeiben alig van választási lehetőség. Ilyen a pénzpolitika és a nemzetközi tőkepiacokhoz való kötődésünk következtében a tőkepiaci részvétel. Aki ebben próbál meg új utat keresni, előbb-utóbb súlyos árat fizet érte. A társadalompolitikában a különbség jelentős. Ebben bátortalanabbak vagyunk, mint lehetnénk. A jobboldal pedig féligazságokat mond, miközben az a hátsó szándéka, hogy fönntartsa a társadalmi elit újratermelésének intézményrendszerét. - A társadalom nagy folyamatai közben napi gondok foglalkoztatják az embereket, és az igazságot vagy igazságtalanságot a napi létüknek megfelelően élik és ítélik meg. Mi az oka annak, hogy azt a baloldali programot, amelyet a most hatalmon levő kormány és a hatalmon levő pártok megfogalmaztak, meglehetős kétkedéssel fogadja a társadalom? Nem a programot fogadja kétkedéssel. A társadalom azt szeretné, hogy az a program, amellyel a Magyar Szocialista Párt nyert, tovább folytatódjon. Azonban ez a program több oknál fogva nem folytatható változatlanul, és a csalódás az, ami ma a bizonytalanságot okozza. Amikor az első két száznapos programot csináltuk, soha nem látott támogatottsága volt ennek a kormánynak, mert egységes volt a politikája. Attól kezdve, hogy a jól ismert kényszerűségek okán úgy nem lehetett tovább folytatni a programot, kezdődött az emberek elbizonytalanodása. A program egyszerű, ha azt mondjuk, hogy mindenkinek adunk tízezer forinttal többet a zsebébe. De ez nem folytatható a végtelenségig, hiszen ezt a tízezer forintot az emberektől vettük el, és nekik adjuk vissza. Ha azt akarjuk, hogy adjunk nekik még tízet, akkor még többet kell tőlük elvenni. Ez olyan program, amely önmagának állít korlátokat. Hosz- szú távon magas jövedelmeket megalapozni csak ennél lényegesen több jövedelmet termelő gazdasággal lehet.- Történelmi okok miatt is nagyok az egyenlőtlenségek - benne a jövedelmi egyenlőtlenségek is - a társadalomban. Nem biztos, hogy azt fizeti meg a társadalom, amit kap az egyéntől vagy a szakmától. Én látleletnek tekintem, ami most az orvosi hálapénzek körül kialakult. Az ötvenszázalékos egészségügyibér-emelés dacára is a legtöbb egészségügyi szakágban a bérek alacsonyabbak.- A hálapénz nem mai jelenség. A magyar egészségügy „privaüzációja” a hálapénzzel kezdődött vagy negyven éve. Akkor, amikor az állami vagyon bázisán magánteljesítményt adtak el magánpénzért. Rosszul tesszük fel a privatizációval kapcsolatos kérdéseket az egészségügyben. Csak a gyógyszerkasszára 250 milliárd forintot fizetünk évente. Kihez megy ez a 250 milliárd forint? Magántulajdonosokhoz, hiszen minden gyógyszertár magán- tulajdon. A patikák, a háziorvosi hálózat privatizált. A kérdés az, hogy az én gyógyításom számláját közösen fizetjük-e ki, vagy én magam állom. A finanszírozást nem szabad egyéni kockázatúvá tenni. Nem teljesen mindegy, hogy az épület kinek a tulajdonában van, hogy az orvos kitől kapja a fizetést. Meg vagyunk mi őrülve ebben az országban! Lényegtelen dolgokról beszélünk, és engedjük, hogy felszínes politikai küzdelmek során használt, szakmailag alkalmatlan érvek elhomályosítsák tekintetünket. Nagyon sok hazugságot kell fölszámolnunk! Az egészségügy az egyik legtöbb féligazsággal terhelt világ.- Ezek a társadalmi ellentmondások előbb-utóbb a politika konfliktusához vezetnek. Ön mondta azt nemrégiben, hogy a Fidesz árnyékkormányt, illetve hogy ámyékállamot épít. Ez az árnyék- állam mennyire látható ma?- Kézzelfogható, tapintható. Eljutottunk odáig, hogy jobb sorsra érdemes közalkalmazottak, köztisztviselők aszerint végzik a dolgukat, hogy döntéseikkel kedveznek-e az őket kinevező pártoknak. Ennyi papír nem szivárgott még ki földhivatalból, bankból, bíróságról,' rendőrségről, sőt a titkosszolgálatoktól sem, mint az elmúlt két évben. Hogyan lehet ez? Egyszerű a válasz: az ezen iratokkal hivatalból foglalkozó ember számára fontosabb az előnyszerzés saját pártja számára, mint köztisztviselői esküje, és a köztársaság egyik intézményének támogatása. Amikor az árnyékállamot említem, nem arról beszélek, hogy van két- három ember valamilyen nagy nemzeti intézmény élén, aki egyébként szintén valamelyik párthoz lojálisabb, mint a köztársasághoz, mert ezt még túl lehetne élni. Azt nem lehet túlélni, hogy köz- intézmények sorában a köztársaság alapértékeivel és eszményeivel ellentétesen lehet viselkedni, mert a párthűség fölülírja a lojalitást. Ez baj.- Nem mond ennek ellent az, hogy soha ekkora csere az államigazgatásban, az állami intézményekben még nem volt, mint az elmúlt két esztendőben? Igaz, négy évvel ezelőtt ugyanezt mondta az akkori ellenzék is.- Azt gondolom, hogy ez nem igaz. De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy mindez részévé -vált-e a kultúránknak. Közel 800 ezer közalkalmazott és köz- tisztviselő van. Nem lehet és nem is kell- Én olyan politikus vagyok, aki szeretné megérteni, hogy miről is szói Magyarország. Milyen választási lehetőségeink vannak? Milyen programba ágyazódik bele a politikai cselekvés? Ezt megpróbálom időnként leírni. Ideológusnak szerintem igen pocsék lennék, gyanítom, hogy Lukács tanár úr még a szemináriumára sem engedett volna be engem, Szeretnék jó miniszter lenni, ez a dolgom, és szeretném támogatni a miniszterelnököt és a pártelnököt abban, hogy jó kormányzás és erős párt legyen.- Az utóbbi időben elég sok név röppent fel egyrészt a kormányfő utódlását illetően, másrészt a párt közelgő kongresszusának tisztújítása kapcsán. Az ön neve nem szerepel ezek között- Ez így is van rendjén. Részint azért, mert a kormányfő utódlásáról korai gondolkodni. Most azon kell gondolkodni, hogyan kell jól kormányozni. Azzal pedig egyetértek, hogy a pártelnök úr által megnevezett körben kell megtalálni az utódot. Ez olyan párt, amelynek van lelke és közössége, amely hosz- szú évek óta épül. Ennek a pártnak négy éve vagyok a tagja. Honnan venném én a bátorságot? 800 ezer embert lecserélni. A rendszer- váltás utáni időszak legveszélyesebb és legkártékonyabb politikai teóriájának tartom a két Magyarország eszményét; az egyik a jók, a másik a rosszak és egyben az erkölcstelenek Magyarországa, akikkel szemben minden eszköz megengedett. Ebből sajnos sok minden következik. Például az, hogy nincs Európában még egy olyan ország, ahol ilyen mértékű lenne a szembenállás kormány és ellenzék között. Nem érzik a magyarok, hogy valamit elrontottunk? Nem érzik, hogy rossz úton járunk?- Az ellenzék erre azt feleli: a feladatát teljesíti, szembesíti a hatalmat az ígéreteivel, és ezekben az ígéretekben - legyünk őszinték - van mit számon kérni.- Végignéztem Medgyessy Péter Egyetértésben a nemzettel címet viselő kék füzetét. Időarányosan végrehajtottuk, ígéreteinket megtartottuk. Az nem számonkérés, hogy a költségvetési vitában a legnagyobb ellenzéki párt számolatlanul önti be azokat a lényegében szociális populizmust hirdető javaslatokat, amelyek végeredményeként további több mint ezermilliárd fedezet nélküli forintot kellett volna kifizetni. Ez a felelőtlen han- dabandázás politikája. Az nem felelős ellenzéki tevékenység, hogy még három hónapja sem voltunk kormányon, és már megkérdezték, hol marad a program végrehajtása. Hasonlítsuk össze ennek az ellenzéknek a tevékenységét mondjuk a német jobboldal tevékenységével! A német kereszténydemokrata párt egyértelműen támogatta Schröder azon reform- intézkedéseit, amelyek szociális jogokat szűkítettek. Ezzel szemben Magyar- országon, amikor az elmúlt időszakban versenyképességünket érte nyilvánvaló támadás - a jobboldali párt nem ennek helyreállításában akar segíteni, hanem továbbrombolná azt. Én ezt gondolom kártékony politikának.- Nem gondolja, hogy esetleg újra kellene gondolni az állam szerepét és funkcióját? Ma a patemalizmustól egészen a piaci viszonyokig, minden megtalálható benne.- Minden megnyilatkozásomban erről beszélek, erről írok. Egy városi sport- csarnok működtetése, üzemeltetése, felújítása például nem a központi kormányzat feladata, hanem a helyi önkormányzaté. Mindenkinek csak addig szabad nyújtózkodnia, ameddig a takarója ér. Az önkormányzatiság nemcsak jogokkal jár, hanem azzal a felelősséggel is, hogy el kell dönteni, új járdát építünk vagy rendbe rakjuk a sportcsarnokot. A központi kormánynak pedig a sport területén például a sportszakmai szempontból stratégiai jelentőségű létesítmények fenntartását kell biztosítania. Én sem tudok elszaladni az ENSZ főtitkárához, hogy nem elég a költségvetés, tessék még adni. Világosan el kell határolni a helyi és a központi felelősséget, meg kell határozni, hogy kinek milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak. Hogy van amire nem futja? Az országban nagyon sok mindenre nem futja. Nem a kormány a hibás azért, ha a sportcsarnokot, amely a városé, nem tudja rendben tartani. Ez a város problémája.- Tulajdonképpen eljutunk oda, hogy az állam funkcióit, az állam szerepét újra kell gondolni. De kinek?- Nekünk. Önnek, a többi állampolgárnak, a helyi és országgyűlési képviselőknek, a polgármestereknek, Az állam mi magunk vagyunk, mi csináljuk. Mi rendezzük be Magyarországot. Ha elrontjuk, akkor mi rontjuk el, ha felvirágoztatjuk, akkor együtt tesszük azt.- Ez a szemlélet általános a mai magyar kormányban, a kormányon lévő pártok politikájában?- Az biztos, hogy még mindig sokkal inkább, mint-a magyar jobboldalon, amely úgy véli, az állam az, aki mindent megold. Szavazzatok ránk, és mi boldoggá teszünk benneteket - mondják. Ez a legkegyetlenebb hazugság, mert a vágyakat hazudja el. Ahogy az emberek réveteg szemmel várják, hogy lesz-e ötös a lottón, ugyanolyan réveteg szemmel várják, hogy az állam megoldja a problémáikat. Mintha meg tudná oldani... A modernizálás első és egyik legfontosabb lépése, hogy modern államot építünk, amelyben tükröződik az emberek, az önkormányzatok, a civil világ felelőssége is. A mindenható állam veszélyes hazugság.- Lassan a parlamenti dklus félidejéhez érkezünk. A hozzáértők azt mondják, hogy nagy rendszerek átalakítását mindig a ciklus elején kell elkezdeni, mert később már erre nincs idő. Ezek szerint a feladatot már nem lehet elindítani, visszafordíthatatlanná tenni?- De igen, már csak azért is, mert a folyamat eleje nem más, mint éppen a ma létező Magyarország kritikája. A nyilvános vita arról, hogy milyen országot szeretnénk, és annak a vágynak a fölkeltése, hogy csináljunk egy jobbat, igazságosabbat. Az embereknek elegük van a reformokból, mert az eddigi reformok azt jelentették, hogy rosszabbul jártak. Ha ma bárki hozzákezd az egészségügy reformjához, holnap a mai rendszer haszon- élvezői azt fogják mondani, ez egy betegellenes politika. Nem az, de ezt mondják. Az ország többsége pedig elhiszi, mert nekik jobban hisznek, mint a politikusoknak. Elindítani az ellenkező folyamatot csak nagyon hosszú, nyilvános diskurzust követően lehet. Ezért azt gondolom, egy darabig arról kell szólnia a magyar közbeszédnek, hogy mennyi igazságtalanság van a jelenlegi jóléti ellátó- rendszerekben. Amikor ezt megérti az ország, akkor hajlandó lesz támogatni a megváltoztatásra irányuló programot. Az emberek a választáskor a jövőt veszik meg. Nekünk azt kell megmutatni, hogy van programunk egy jobb jövőre. Ez menni fog, de igen komoly politikai küzdelem lesz.- Ebben a politikai küzdelemben elég rosszul áll a kormánypártok szénája: a legújabb közvélemény-kutatások szerint messze vezet a jobboldal, illetve az ellenzék a népszerűségi listán. Ez mindennek az eredménye?- Az ország most szembesül azzal, hogy változtatásra van szükség, és mi ennek a programjával vagyunk adósak az elmúlt hónapokban. Nem kell attól félni, hogy a ciklus félidejénél van egy politikai útépítkezés. Ez az útépítkezés a baloldal és Magyarország javát szolgálja. Amikor részt vettem az előző kampányban, az utolsó kilenc hónapban megértem négy fordulatot. 2001 szeptemberében ugyanennyivel vezetett az akkori kormánypárt. Nem az fontos, hogy mennyi a népszerűségünk. Az a fontos, hogy összerakjunk egy olyan politikát, olyan új fordulatot, amely ezután képes új támogatókat hozni. KERCZA IMRE Hírek Választás A Fidesz azt szeretné, hogy az európai parlamenti választások előtti kampány az emberek mindennapjairól, az őket foglalkoztató kérdésekről és válaszokról szóljon. Szájer József, a párt frakcióvezető-helyettese közölte: a csatlakozással az Európai Unió nem kibővül, hanem újra egyesül, az uniós tagsággal egy régen nem volt biztonság lehetősége teremtődik meg Magyarország számára, mti Vizsgálat Felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményezett maga ellen Pinke György;, a Magyar Televízió Rt. ügyvezetője annak tisztázására, hogy milyen munkát végzett a köztévétől tavaly kapott egymillió forintos tanácsadási díjért. Az MTV szóvivője napilapokban megjelent írások kapcsán azt mondta: Pinke nem állt munkaviszonyban az MTV-vel, tisztséget sem viselt akkor, amikor a résztulajdonában álló kft. teljesítéseket végzett a tévének, mti Lista Részletes vita után az MSZP országos választmánya több ponton módosította az elnökség által javasolt európai parlamenti választási listát, így három jelölt, Herczog Edit, Czinege Imre és Tukacs István előrébb került. A szocialista párt európai parlamenti listáját Kovács László pártelnök vezeti, akit Horn Gyula és Lévai Katalin követ, mti Csalóka számok Az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb hazai munkanélküliségi ráta nem jelenti azt, hogy hazánkban megfelelő szintű lenne a foglalkoztatottság. Az EU munkacsoportjának jelentése megállapítja: Magyar- ország alacsony munkanélküliségi rátája a keresőkorban lévő lakosság nagyfokú inaktivitásával magyarázható, mti Aggódnak Az áltudományos nézetek és babonák terjedése miatt aggódó fizikusok, egyetemi oktatók kilencedik éve rendezik meg a szkeptikusok találkozóját február 28-án a Budapesti Műszaki Egyetemen. A rendezvény az áltudományok és a sar- latánságok terjedése ellen hangjukat felemelő tudományos szakemberek magánkezdeményezéséből nőtt ki. mti Régi-új elnök Egerben a hét végén megtartott tisztújító kongresszuson mintegy 300 küldött döntése alapján Újhelyi István lett a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) elnöke. Újjáválasztották Zuschlag János elnökhelyettest; a választmány új elnöke pedig Komássy Ákos lett, aki korábban a Fibisz al- elnöke volt. mti Értékelés Második alkalommal tart ma országértékelő beszédet Medgyessy Péter miniszter- elnök az Órszággyűlésben. A miniszterelnök közgazdászokkal, kutatókkal konzultált, közvélemény-kutatási adatokat tanulmányozott és elemzett a beszéd elkészítése során, mti Javaslat Az SZDSZ az egyházak finanszírozására vonatkozó javaslatot nyújt be a parlamenthez, hogy a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységét ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák. A javaslat szerint a személyi jövedelem- adó felajánlható kétszer egy százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönthessenek, milyen szervezeteket kívánnak támogatni, m ______■
