Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-14 / 44. szám

8. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2004. Február 14., szombat HHI Kész átverés a Boly Rt. privatizációja Bóly Rt.: esélyes dolgozók címmel adott interjút a minap Koleszár György, az ÁPV Rt. agrárügyekben illetékes igazgatója, aki egyben a Bóly Rt. igazgatóságának tagja és ilyetén privatizációs várományos is. Kész átverés és szemfényvesztés a dol­gozók meghatározó szerepét hangsúlyoz­ni és ezen szerep mögé bújni, hiszen ép­pen ellenkező, homlokegyenest más hangsúlyt fog kapni ez a privatizáció is. A dolgozók, a fejőtől az irodistákig, a közép- és, megkockáztatom, a felsővezetők jelentős több­ségéig csak alibiszerepre kárhoztattak. Nem be­szélve a már ténykérdésként kezelt és ugyan­ezen cikkben beharangozott tömeges elbocsá­tottakról, akik ezzel az elbocsátó aktussal a pri­vatizáció tekintetében is le vannak rendezve. Vágjunk a közepébe! A privatizációs törvény szerint a privatizáció során elsőbbséget élveznek az rt.-t irányítók, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai és a munkavállalók. A politikai elit vagyonszerzéséről van szó. Az MSZP és az SZDSZ által a fent megnevezett, pártdelegált testületi tagok közvetlenül, és ezen személyeken keresztül a pártok holdudvara köz­vetett módon a bólyi vagyonhoz fog hozzájutni. Ők az igazgatóság és a felügyelőbizottság tag­jai - a menedzsment, akiket mindig is a kormá­nyon lévők küldtek a testületekbe. Meghatározó többségüknek soha nem volt köze a Bólyi ÁG­denki, hogy kik fognak itt kivásárolni. Kinek van­nak banki kapcsolatai, kik tudnak százmilliós nagyságrendben a piaci hiteleknél kedvezőbb kamatozású és futamidejű hitelekhez jutni? Az előző ciklusban az állami gazdaságok privatizá­ciójánál erre már megkaptuk a választ. - Csak akkor ne mondja senki, egyetlen egy felelős ve­zető sem, hogy a bólyi dolgozók az esélyesek és meghatározó lesz a szerepük. A nagy kérdés a fentieken túl az, hogy miért kell, miért ilyen gyorsan és ha már feltétlenül szükséges, akkor hogyan kell magánosítani az ország egyetlen egy jól és nyereséget termelő , a mintagazdaság szerepét évtizedek óta betöltő vállalatát ? További kérdésként vető­dik fel minden józanul és fe­lelősen gondolkodó magyar állampolgárban a privatizá­ció előtt miért és kinek kell még ebben az évben szűkös állami pénzből - írd és mond - 1 milliárd forintot beruhá­zásra elkölteni? Hangsúlyo­zom, a privatizáció előtt! A kérdések nem költőiek. Megválaszolhatók. Lássuk a medvét! Az egyetlen egy kézen fekvő magyarázatot a privatizációra az egyik „felelős” állami tisztségvi­selő mondta ki, a közhelyek tárából olvasva: mert az állam rossz gazda, rossz tulajdonos. No comment, mondaná - az angol, de mi ezt nem Dr. Habjánecz Tibor hoz, a Kombináthoz, sem a Bóly Rt.-hez. Soha egyetlen egy téglát sem raktak arrébb Bolyban. Igaz, ami igaz, felelős vezetői a cégnek, de ismer­ni kell az állami vállalatok működési és felelőssé­gi rendszerét. Az MSZP és az SZDSZ által elhelye­zett testületi tagoknak egyetlen egy lényegi dol­guk van: az ÁPV Rt.-n keresztül az államot képvi­seljék. Felelősséggel természetesen, hiszen ezért és addig kapnak tiszteletdíjat. A pártkinevezések szigorúan a pártok erőviszonyai és aránya szerint történtek. így volt ez az előző ciklusokban is. Nem kell nagy képzelőerő, hogy felismerje min­tesszük, nekünk ez ennél fontosabb. Rossz gazda az állam - ez meglehet, no de nem a bólyi és Bóly környéki gazdálkodó. Itt év­tizedekre visszavezethető, hogy az emberek és vezetőik jól és sikeresen gazdálkodtak. Ez nem volt államilag felfújt kirakatcég. A bólyi gazdaság prosperált, nyereséget termelt, befizetett az ál­lamkasszába. Akkor mi lehet az igazi oka a magánosításnak és a kapkodásnak? - Egyértelmű: a „kapuzárási reflex”, a pánik és a 2006-os választásokon az MSZP és az SZDSZ szerepléséhez kötött re­ménytelenség. Privatizálni jól működő és az ál­lamnak hasznot hozó cégeket sehol a világon nem szokás. Nem szabad elfogadni ezt a megol­dást azért sem, mert a Bóly Rt. Baranyában je­lentős megyei szerepet is betölt, hiszen az egész megyében gazdálkodik, igazgatóságai behálóz­zák a megyét. Több ezer embert foglalkoztat és több száz gazdálkodót integrál. A megyei szerepkörön túl a kutatás-fejlesztés, a tenyésztési és nemesítési munka is szerves ré­sze a bólyi mintagazdaságnak. A magánosítás előtti milliárdos nagyságrendű állami beruházás pedig arcpirító. Megkockázta­tom: a leendő „vevők” igénye szerint történik. Homályos a szakmai és a külföldi érdeklődő befektetők sejtetése is. A magyar, de különösen a külföldi vevők esetén egy nagyon jelentős kér­dés, a földhöz jutásuk is felmerül. Húszezer hek­tár kiváló minőségű magyar föld sorsa forog koc­kán. Ezen milliókban ki sem fejezhető földva- gyont kik fogják megkaparintani? A jelenlegi földtörvény szerint a földhaszon­bérlőké az elővásárlási jog. Az állami tulajdon­ban lévő földeket bérbe vevő új külföldi tulajdo­nosoknak hét év múlva elővásárlási joguk lesz. A magyar magánosítók az állami földeket már tő­kehiány miatt csak külföldiek bevonásával tud­ják megvenni vagy bérelni. A kör bezárult: a Bólyi Rt. a bólyiaktól és Ba­ranyától idegen és feltehető, hogy a spekulatív, bizonyos pártelitekhez közeli tőke kezébe fog kerülni. A hatékonyságot és a „befektetett” pénzt a dolgozók zömének elbocsátásából és az ágazatok megszüntetéséből fogják biztosítani. Ne legyen senkinek illúziója! A Magyar Demokrata Fórum ellenzi a jól és - hangsúlyozom - eredményesen működő Bóly Rt. privatizációját és fellép ellene. Egészen egy­szerűen azért, mert semmi értelme és haszna nincs. Azért, mert egyértelműen közvetett párt­udvarokat szolgál, s azért mert kisemmiz több ezer családot Bólyban és Baranyában egyaránt. Dr. Habjánecz Tibor, az MDF Országos Választmányának alelnöke Rendezni kell a Zengő és a Dráva ügyét A Fidesz pécsi képviselőinek, tisztségviselőinek, a Zöld Ta­gozat helyi aktivistáinak tár­saságában több helyszínre, így a tiltakozók által elfoglalt Zen- gőre, a biomasszára alapuló erőműfejlesztést végrehajtó PANNONPOWER Holding Rt.- hez is ellátogatott a napokban Pécsett járt Medgyesy Balázs.- A pécsi, baranyai programomnak sajnálatos apropóját adta a Zengőre tervezett lokátorállomás ügye. El­keserítő, és számomra érthetetlen, hogy a lakosság hiába fejezi ki tilta­kozását a Magyarországon környe­zetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemlő Mecsek, azon belül a több növényritkaságnak és védett állatnak élőhelyül szolgáló Zengő védelmében, annak ellené­re, hogy már a NATO is megkezdte tervezett lokátorrendszerének fe­lülvizsgálatát, a Honvédelmi Mi­nisztérium mégis meg akarja indí­tani a munkálatokat - mondta az elmúlt napok eseményei kapcsán Medgyesy Balázs, a Fidesz Zöld Ta­gozatának vezetője Mint a politikus elmondta, az ügyben személyesen fordult Persá- nyi Miklós környezetvédelmi mi­niszterhez, kérte a környezetvédők és a lakosság érveinek figyelembe vételét, illetve azt, hogy máshol ke ressék meg a lokátoráílomás helyét.- Örömmel értesültem ugyan­akkor, hogy a környezeti és ter­mészetvédelmi mozgalmak ráha­tásának eredményeképpen lépés történt a horvátok által a Drávára szánt erőműrendszer ügyében. Meggyőződésem, hogy mielőbb kormányközi szinten kell tisztáz­ni a Magyaror­szág számára nem hasznos elképzelést, és mindent el kell követni Európa egyik utolsó természetes ál­lapotában meg­lévő folyójá­nak, a Drává­nak a védelméért, környezetének megőrzéséért. A korábban az Energiaközpont Kht.-t vezető Medgyesy Balázs szá­mára nem volt ismeretlen terület a pécsi erőmű, ahová a PANNONPO­WER Holding Rt. biomasszára ala­puló fejlesztése kapcsán ugyancsak ellátogatott.- A fejlesztés megindítása mind hazai, mind pedig EU-s energiapo­litikai szempontból jó, előremutató döntés volt. Az erőmű számára a megújuló forrásra támaszkodó ter­melés a garantált és támogatott át­vétel, illetőleg az uniós szinten pia­ci értékkel bíró kvóta szempontjá­ból is előnyöket hozhat. A térség agrárgazdálkodói pedig új lehető­séghez juthatnak az unióban ki­emelten támogatott, az energetikai szektor számára termelő új tevé­kenység - energiaerdő, -cserje, -fű ültetvények - indításával. _____ice. Fe lépítjük a Kisgazdapártot! PÁRTHÍREK A BARANYAI kereszténydemokra­ták vendégeként dr. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt el­nöke február 18-án 18 órától fóru­mot tart Szigetváron, a Városi Könyvtárban (Mártírok u. 1.). AZ UNIÓ és a mezőgazdaság. Kékkői Zoltán országgyűlési kép­viselő február 18-án 18 órára a magyarmecskei művelődési ház nagytermébe várja az érdeklődő­ket azon a politikai fórumon, me­lyen ezúttal Boros Imre ország- gyűlési képviselő, egykori agrár­miniszter lesz a vendége. A be­szélgetés legfőbb témája az uniós csatlakozás lesz. (a) FOGADÓÓRA. Juhász István, a pécsi 24. számú választókerület önkormányzati képviselője febru­ár 19-én (csütörtök) 17.30 órától a lakóterületet érintő kérdésekben tájékoztatót és az azt követen fo­gadóórát tart a rózsadombi Illyés Gyula Általános Iskolában, (b) FEBRUÁR 2ÓÁN, pénteken 17 órától tart előadást dr. Páva István történész a KDNP Rákóczi út 50. alatti nagytermében. NYÖGÉRI LAJOS, a pécsi 14. számú választókerület önkor­mányzati képviselője fogadóórát tart február 20-án (pénteken) 14.00-15.00-ig a Bánki Donát Ut­cai Általános Iskolában (Pécs, Bánki D. u. 2.). (b) FIATALÍT-E a tanulás? Folytató­dik a Magyar Szocialista Párt Pécs Városi Szervezete által kezdemé­nyezett „A múlt, jelen és jövendő fontos kérdései” című szabad- egyetemi előadássorozat az MSZP Tüzér utca 3/1. szám alatti szék­házában. A következő program­ban február 23-án, hétfőn 16.30 órakor dr. Koltai Dénes egyetemi docens, a PTE TTK Felnőttképzé­si és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet igazgatója „Fiatalít-e a ta­nulás?” címmel tart előadást. Be­mutató foglalkozásként közremű­ködik a vasasi Berze Nagy János népdalkor dunántúli népdalcso­korral. Kórusvezető: Fábián János népdalénekes. A rendezvény mindenki számára nyitott és díj- talanul látogatható. __________<b> Há ny forint egy gyermek? Nagy a csend az iskolák környékén Rettegnek az iskolák. Rettegnek bennük a gyerekek, rettegnek a pedagógusok és rettegnek otthon a szülők. Féltik az iskolájukat, fél­tik az állásukat, féltik a gyerme­keiket. Az elmúlt években átélt folyamatos zaklatás, az iskolaát­szervezésnek nevezett zűrza­var mindenki lelkében nyo­mott hagyott. A félelem erősödése az emberekben biztos jele a diktatúra kiala­kulásának. A diktatúra legfőbb hatalmi eszköze a megfélemlítés. Áldozat lehetsz! Mindenki érzi a fenyegetettséget - fél! Ha megszólal, ha felemeli a fe­jét, akkor a hatalom odafigyel rá, és potenciális áldozatból valódi ál­dozattá válik, ez pedig azt jelenti, hogy megsemmisül. Ma még nem fizikailag, csak állását veszíti, ki­rekesztik, megbélyegzik, amiért védekezni merészelt. Ezért olyan nagy a csend az is­kolák környékén. Mindenki hall­gat, nehogy ő legyen a következő áldozat. Jelenleg Komlón a dávidföldi iskola van a legfenyegetettebb helyzetben. Most ők a legvédtele­nebbek. Tanulóik között rengeteg a hátrányos helyzetű. Készült egy felmérés a dávid­földi iskolába járó gyerekek leg­fontosabb szociális jellemzőiről, amelyből néhányat most bemu­tatok.-115 gyerek szülei alacsony is- kolázottságúak,- 90 gyerek szülei munkanél­küliek,- 70 gyereknek képességbeli problémái vannak,- 97 gyereknek elváltak a szülei,- 166 gyerek szülei súlyos anyagi gondjaik miatt gyermek- nevelési támogatást kapnak. Ezzel szemben:- egyetlen gyerek anyja sem rendelkezik egyetemi végzettség­gel, és csupán 3 gyerek apja vég­zett egyetemet. Az adatok megdöbbentőek. A hátrányos helyzetű gyerekek aránya nagyon magas. Ezeket a gyerekeket a megszokott osztá­lyukban is csak kiemelkedő pe­dagógiai munkával lehet felzár­kóztatni. Ha szétszóródnak, nem sok esélyük lesz, hogy jól képzett, sikeres polgárai legye­nek városunknak. Ezzel szem­ben már gyermekkorukban meg­tanulnak félni. Az iskolaátszervezések indoka a takarékosság. A valóság pedig azt mutatja, hogy a város költség- vetési hiánya évről évre nő, az is­kolák helyzete évről évre romlik. Pénzügyi egyensúlyt nem sike­rült teremteni, de félelmet kelteni sikerült. Kérdezem hát önöktől, tisztelt önkormányzati képviselők, akik újabb iskolák elsorvasztását szor­galmazzák, mennyit ér önöknek egy gyermek? Dr. Varga Sándor, a Fidesz komlói elnöke Több mint 40 évi hallgatás után 1989. február 28-án egy pécsi kis­kocsmában (Pécs, Jurisics út 1, ma Comer Söröző) zászlót bontott az FKgP Pécs-Baranya Megyei Szerve­zete. Nagy izgalom előzte meg e sors­fordító napot a megyében. Szabad­éi, merjük-e megalakítani a pártot? Éreztük, szük­ség van a Kisgazdapártra, meg kell alakí­tani. Nem kívá­nom felsorolni azt az 50-60 főt, akiknek volt bá­torságuk és ke­mény szervező- munka eredményeként megalakul­hatott a Kisgazdapárt Baranyában. Az alapító tagok zömében régi kisgazdák és a fiatalabb generáció­hoz tartozó, de a párthoz családi kötődéssel rendelkezők voltak. Tizenöt év a történelemben na­gyon rövid idő, de a mi pártunk éle­tében ez az időszak nagyon viharos volt. Mi sem jellemzőbb erre, mint a többszörös pártszakadás, társel­nöki időszak, puccs, kizárás, politi­kai szélkakasok megjelenése a pártban stb. Hátitáskás történelem Ünnepségre szólt a meghívó, a bu- lenséges harci repülőgépet is, davári Dísz térre, február 12-ére, amelynek egy közelben kioldott mert ez a dátum emlékezetes hábo- bombája okozta légnyomás szilán- rús évfordulót őriz fővárosunk éle- kokra zúzta arcom előtt az ablak­iéból. Csakhogy, elővették a régi le- üveget. Később a légiriadót jelző mezt: a magas rangú közéleti tiszt- sziréna hangjára már naponta ro- ségviselők részvételére épített prog- hantunk le a pincébe, az előszobaaj- ram Budapest 59 évvel ezelőtti fel- tóba előre odakészített „túlélő” cso- szabadulását hirdette. magunkkal. Hátitáskás budapesti kisiskolás Végül, amikor a II. világháború voltam, amikor a háború szele fel- egyik leghosszabb és legvéresebb kavarta a levegőt körülöttem. A vá- városostroma, a fővárosért folyó ros közepén, a Magyar Rádió köz- harc elkezdődött, állandóra az óvó- vetlen szomszédságában rendre helyre költöztünk. Több hétig tartó szembesültem a megszálló német pincefogság után megkönnyebbül- katonák jelenlétével, hiszen éppen ve jöttünk ki a napfényre. Rom, tör- szobám ablaka alatt végezték e fon- melék és lótetemek látványa foga- tos középület udvarán őrszolgálati dott mindenütt. Vüágszép Duna- tevékenységüket. Még házkutatást hídjaink maradványai élettelenül is tartottak nálunk, amidőn az egyik csüngtek a folyóba, és a vár festői őr fegyvere véletlenül elsült, és a go- sziluettjéből napokon át lángnyel- lyó társának a hasába fúródott. Egy- vek és sűrű füstcsíkok törtek az ég szer láttam házunk előtt elhúzó el- felé. Otthonunk összkomfortjából családjuk nőtagját megerőszakol­ták. Az asszonyokat védelmező, helyszínen agyonlőtt férj, apa vagy fiú maga már nem tud tanúként nyi­latkozni. Azok a katonák sem, akik hiányzott a villany, a víz és a gáz is. az ostrom utolsó napján, a körülzárt De személyes tragédiák nélkül lakó- Budáól történt kitörésükkor tömeg­házunk mind a tíz csáádja megúsz- mészárlásnak estek ádozatul. Sok ta az egészet, életben maradtunk. A ezer, magát megadó, fogságba került front távolodására fellélegeztünk, katonát végeztek ki ott, nem kímélve az azonban aggasztott minket, hogy a sebesülteket sem. És ide kapcsoló­másokról alig- dó fejezet még a civilek módszeres alig tudunk váa- begyűjtése szibériá kényszermun- mit, s a jövőké- kára. Egyébként még véget sem ért a pet kérdőjelek főváros bevétele, 1945-ben már meg- sokasága lepte áakult Péter Gábor vezetésével a Bú­éi. dapesti Rendőr-főkapitányság Politi­„Szabadság” - ká Rendészeti Osztálya, a származá- kiátották a rik- suk vagy foglalkozásuk miatt belső kancsok a frissen ellenségnek megjelölt személyeket nyomtatott újság felszámolni hivatott első szervezett címét -, „megje- élcsapat, lent a .Szabadság’, felszabadultunk”. Igen-igen, a hírek lassan csordo- Voltak, akik valóban az életüket kö- gátiak, és a következő hónapok és szönhették a bevonuló szovjet csa- évek világossá tették helyzetünket, pataknak, de voltak olyanok is, akik- Hamar kiderült, hogy a fél ország nek kiverték a fogát, mert rossz né- „reakciós”, „osztályidegen”. Még ven vették a „felszabadítóktól”, hogy egyszerű tisztviselők, papok, szer­Bízunk abban, hogy mára meg­tisztulva, demokratikus alapokon kezdhetjük meg a párt újjáépítését. Erre a Fővárosi ítélőtábla 1. Kny 52.224/2003 számú végzése ad ala­pot, mely megdönthetetlenül ki­mondja, hogy Deák József, a párt elnöke képviseli az FKgP-t. Tizenöt évvel ezelőtti szerve­zőmunkánk nem veszhet kárba. Felépítjük a Kisgazdapártot! Február 19-én a Pécs-Baranya Megyei Szervezet megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából em­léktábla-avatással egybekötött em­lékünnepséget rendezünk, melyre minden kisgazdát szeretettel vá­runk. 15 órakor emléktábla-avatás Pécs, Jurisics út 1. (Sarki kocsma), ma Comer Söröző. Találkozó a hely­színen. 16.30 órától a székházunk­ban (Pécs, Széchenyi tér 18.) állófo­gadás az alapító kisgazdák tiszteleté­re, az országos vezetőség részvételé­vel. 20 ómkor az Értelmiségi Egyesü­let rendezésében „Újjászerveződik a Kisgazdapárt” címmel politikai fó­rum lesz az országos vezetők rész­vételével. Helye: Értelmiségi Klub, Pécs, Dr. Várady A. u. 7/2. Bon, búzát, békességet! Hangya Antal, a Kisgazdapárt Pécs-Baranyai Szervezet egyik alapítója zetesek vagy módosabb gazdálko­dók, sőt kis boltosok, fűszeresek, pékek, cipészek és borbélyok is reszkettek létükért és a felmenőik vagy maguk szorgos munkájával összekuporgatott javaikért. A ma­gyarság nagy részének nem volt fel- szabadulás élménye! A rikkancs „szabadság, felszaba­dultunk” kiáltása azonban messzire szállt és túl sokáig zengett felettünk. A hatalom megkövetelte a kinyilat­koztatott igazság elfogadását. így fel- szabadulás mítosz úgy átitatta a ma­gyar társadalom sejtjeit, hogy még ma is jelen van az emberek tudatá­ban és szóhasználatában. A „felsza­badulás-ellenes” vélemények azon­ban most már felszínre kerülhettek, s mindenki meggyőződése szerint nevén nevezheti saját élményeit és hazája történelmi eseményeit. Csak a mai fiatal ámul értetlenül az idősek egymásnak ellentmondó története­in. Rendezzünk hát mindent szépen a helyére és ne maszatoljunk többé múltunk lapjain! Dr. Schmidt Pál, MDF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents