Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-12 / 42. szám

Mai számunkból M5: negyven százalék Budapest Az MS-ös autópálya kivásárlásáról szóló kormánydöntéssel a kabinet mindhárom maga elé tűzött célt tel­jesíteni tudja - közölte Gál J. Zoltán szerdán Budapesten, sajtótájékoz­tatón. A döntéssel március 12-től az M5-ÖS autópálya bekapcsolódik a matricás rendszerbe, 2005 végére a sztráda Szegedre ér. „Mindez egy olyan megoldás részeként, amely jelen pillanatban a lehető legkevés­bé terheli a költségvetést, vagyis az adófizetők pénzét” - mondta a kor­mányszóvivő a kabinet ülését kö­vető tájékoztatóján. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) 80 millió euróért (21 milli­árd forint) 40 százalékos tulajdont vásárol az M5-ös autópályát üze­meltető Alföld Koncessziós Autó­pálya Rt.-ben. A kormányszóvivő kérdésre vá­laszolva közölte: a kormányülésen nem volt szó a sajtóban megjelent, a kabinet struktúráját érintő esetle­ges változtatásról. (Részletek a 3. oldalon) Verheugen víziója: politikai instabilitás Brüsszel Günter Verheugen, az Európai Unió (EU) bővítési biztosa egy szerdai lapinterjúban politikai in- stabilitásra, kiszámíthatatlan kormányokra, döntésképtelen­ségre figyelmeztetett, úgy vélve, hogy „sok lengyel ismét fél a né­metektől”. Az Európai Unió bővítésének gazdasági mérlege a németek ja­vára billen; abszolút helytelen az az érv, hogy a lengyelek megkap­ják a pénzünket, s ezért hálásak­nak kell lenniük - közölte a biz­tos a Süddeutsche Zeitunggal.- Sokkal rosszabb, hogy sok lengyel ismét fél a németektől. Steinbach asszony, az Eliildözöt- tek Szövetségének elnöke és se­gédcsapatai mérheteüen károkat okoznak - fűzte hozzá Verheugen. Az EU bővítési biztosa arra cél­zott, hogy a szövetség olyan berli­ni központ felállítását szorgalmaz­za, amelyben dokumentálnák a II. világháború végén az úgynevezett keleti területekről elüldözött, el­menekült németek szenvedéseit. A lengyelek és mások a történelem revíziójától tartanak. (Részletek a 2. oldalon) Élő akadály a Zengőn Pécsvárad-Hosszúhetény A hegycsúcsra tervezett NATO-lo- kátor ellen tiltakozók szállták meg tegnap a Zengőt, így akadályozva a beruházás első szakaszát, a fakivá­gásokat. A zöldek a hegyen bariká­dokat emeltek, transzparenseket feszítettek ki. A demonstrálókat a munkát elvégezni kívánó erdészet munkatársa távozásra szólította fel - sikertelenül. A civil szervezetek képviselői gőzölték, nem kívánják „feladni ál­lásaikat”, testükkel akadályozzák meg a fák kivágását, ezzel a radar­építéshez szükséges előkészítést. Közben a fakitermelés engedélyét megfellebbezték. Karhatalmi be­avatkozásra nem került sor, arra egyébként csak roppant nehézkes és bonyolult jogi eljárás után van le­hetőség, hogy valamennyi tiltako­zót birtokháborítás okozása miatt kitiltsák a területről. (További részletek az 5. oldalon) A püspökök a bizalom erősítői Éppen tizenöt éve öt papot szenteltek püspökké Esztergomban. Közülük csu­pán hárman tudtak tegnap közösen em­lékezni a Pécsi Bazilikában megtartott szentmisén: Mayer Mihály pécsi megyés püspök, dr. Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspök és Várszegi Aszt- rik pannonhalmi főapát. PÉCS Sokan és sokféleképpen fejezték ki abbéli örömüket, hogy szép jubileumhoz érkezett Mayer Mihály pécsi megyés püspök. Éppen ti­zenöt éve szentelték fel arra, hogy egyházme­gyét vezessen; ahogy azt tegnap említette: hogy a papok egy nagyobb családjának Isten által elkötelezett családfője lehessen. Az üze­netek küldői és az eseményt méltatók többsé­ge azon a szentmisén vett részt, amelyet a Boldogságos Szűz Mária Lourdes-i megjele­nésének ünnepén, a betegek világnapján tar­tottak egyházmegyénk főtemplomában, s amelynek főcelebránsa Julius Janusz érsek, apostoli nuncius volt. A zsúfolásig megtelt Bazilikában ott vol­tak a hívek, Baranya és Tolna megyék kato­likus papjai, és eljöttek a többi keresztény egyház papjai is, akiket az egyre kiteljesedő ökumené jegyében hívott a szentmisére, a püspöki székház felújított szárnyának meg- áldására, majd az azt követő ünnepi ebédre terített asztalhoz Mayer Mihály. A megyés püspök köszöntője után Vár­szegi Asztrik főapát emlékezett az elmúlt ti­zenöt évre, amely a ma­gyarság életé­ben oly sok vi­hart és örömöt tartalmazó idő­szak volt. A pannonhalmi fő­apát szerint a püspöki hivatás - a tiszta forrás­ból meríteni - a modern világ­ban nem egy­szerű külde­tés. Meglehető­sen nehéz a lel­kekben pótolni mindazt, amire a mindennapok során az érvé-, nyesüléssel és a gazdasági elő­menetellel szem­ben a legnagyobb szükség volna: felébreszte­ni az Isten Jézus Krisztusnak adott szeretetét. Julius Janusz érsek mielőtt átadta volna az ünnepeiteknek II. János Pál apostoli áldását, idézett az elmúlt év októberében megfogal­mazódott Pastoris regis kezdetű pápai üze­netből. E szerint a püspöki munka tanúságté­tel az egyetemes egyházzal való elkötelezett­ségről, s ez sokrétű feladat. Különösen a ke­leti régióban, Magyarországon az, ahol közel öt évtizedig a remény és a bizalom rombolá­Dr. Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspök (balról), Julius Janusz érsek, apostoli nuncius, Mayer Mihály pécsi megyés püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Pécsi Bazilikában fotó: laufer László sának időszaka köszöntött az egyházra. Nemcsak a papok és a hívek között, hanem a papok és a papok között is megromlott a vi­szony. Nos, a pápai, nuncius szerint Mayer Mihály és tizenöt éve felszentelt püspöktár­sai e bizalom megújításának nehéz feladatát vállalták föl. Az ünnepen elhangzott beszédeket szom­bati számunk Hitélet oldalán ismertetjük részletesen. KOZMA FERENC MÉSZÁROS ATTILA KOMMENTÁRJA Mi folyik a folyószámlán1 Nem emlékszem rá, hogy közvéle­mény-kutatás előzte volna meg azt az időszakot, amikor hirtelenjében munkahelyek sokaságában tették közhírré, ettől kezdve az ott dolgo­zók csak folyószámlán keresztül juthatnak bérükhöz. Meglehet, so­kakban még egy kis elégedettség is átsuhant - túl persze a bankem­bereken -, mert már gyakorta hal­lottunk a pénz nélküli pénzforga­lomról, bankkártyákról, csekkfü­zetről, de nálunk automaták pittyegése helyett egyre csak a fo­rint csengett egyhangúan. így gon­dolhattuk azt is, itt az ideje végre a korszerű pénzmozgatásnak. Ám ha nem volt munkahelyi' közakarat az elsejei borítékolás új rendjéről, akkor a dolgozók hozzájárulása nélkül döntöttek. Vélhető, nem annyira a munka­adók erőltették a dolgot; mint in­kább a pénzintézetek. Ők bizo­nyára kiszámították, hogy példá­ul csak a közalkalmazottak ösz- szesen és országos szinten meny­nyi bért vesznek fel havonta, ez­zel együtt azt is, ilyen hatalmas összeggel mit lehet- csinálni akár csak két nap alatt, amíg a bank­automatához utasított dolgozó „le nem nyúlja” a magáét. Időközben világosabban kide­rült, nem csak a korszerűségre va­ló hajlam, hanem a rólunk legom­bolt haszon is mozgatórugója a fo­lyószámlának. A közalkalmazot­taknak a többletelvonás megtéríté­sére még van némi esélyük, de a magánszférában foglalkoztatottak­nak semmi. Érthető az értük foly­tatott verseny a bankok között. Ott tartunk tehát, hogy a pénzintézetek a fizetésünk egyre na­gyobb hányadára hajta­nak. A bankautomata- bérből élőknek valahogy ki kellene szállni a ver­senyből. Vissza kellene állni a rajtvonalra, s ki­nézni egy olyan kört, amelyik­ben nem esik útba az egyik leg­nyereségesebb, dolgozóit leg­jobban megfizető ágazat, a ban­ki szféra egy fiókja sem. Fizetéskurtító... A4, oldal IDŐJÁRÁS Havazás nem lesz, de kisebb hó­fúvások előfordulhatnak. Orvos­meteorológia: erős hidegfronti hatás. További folyamatos, helyfüggő információk a Westel Wap-on A dolgozók kénytelenek azért is egyre többet fizetni, hogy hozzájuthassanak munkával szerzett bérükhöz Viharos északi szél-10, -5 °C Péntek Szombat Vasárnap-9, -2 °C -4, +5 °C -6, +3°C t A 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents