Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-08 / 38. szám

2004. FEBRUAR 8. GAZDASAG 5 Éledő dohányturizmus? Az idei év újabb jelentős cigarettaár-emeléseket hoz: még az idén 35 százalékkal emelkedik a termékek jöve­déki adója, így egyes becslések szerint a hazai cigaret­taforgalom akár egyötödével is visszaeshet. Ám a piac csökkenésének hátterében nem a tömeges leszokás áll majd, hanem az olcsó csempészáruk mind nagyobb tér­hódítása. Az adóemelés elsősorban az olcsóbb márkák piaci részesedését tépázza meg. ■ A jelentős áremelke­désnek köszönhetően a szintén EU-tagság előtt ál­ló Szlovákiában 30-40 százalékkal olcsóbban le­het majd májustól hozzá­jutni egy doboz cigarettá­hoz. így szinte elképzel­hetetlen, hogy a határ megszűnésével a bővülő forgalom ne hozná a ciga­rettaturizmus élénkülé­sét. Dohányipari szakem­berek szerint a feketepiac élénkülése miatt idén leg­alább 30 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el az állam. Ám Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos parancsnokának szóvivője nem ennyire borúlátó.- Megfigyelhető, hogy az áremelkedések után nő a csempészet, ám ez a folyamat nem tartós - mondta. - Ráadásul a ha­tár eltűnése nem jelenti a korlátlan áthozatal lehe­tőségét is. Jelenleg 200 szál - vagyis egy karton - cigarettát lehet legálisan az országba hozni. Ez a tiltás május után sem szűnik meg. Ennek ellenére a belső kereslet további jelentős csökkenését jósolja Papp Ferenc, a Dohány Termék- tanács elnöke. Véleménye szerint mind az emelés, mind a határnyitás érzé­kenyen érinti majd a gyár­tókat és a forgalmazókat.- A visszaesést mi sem mutatja jobban, hogy míg három éve 15 ezer tonna dohányt termeltünk, ta­valy már csak 10 ezer ton; nát. - Számításaink sze­rint idén a 20 százalékos visszaesés sem kizárt. Rá­adásul a hazai dohány versenyképességét tovább tépázza az import. Jelen­leg az itthon felhasznált dohánynak mintegy 50 százaléka külföldről szár­mazik. A debreceni gyár bezá­rásáról az elnök elmondta: a legnagyobb gondot az okozza, hogy a termelést valószínűleg Lengyelor­szágba teszi át az Imperial Tobacco. A szintén csatla­kozásra váró ország a kvó­ta szerint négyszer annyi dohányt - 40-50 ezer ton­nát - termelhet hazánknál, így a lengyel alapanyag is háttérbe szorítja a ma­gyart. Halovány remény­sugár, hogy a termelők az EU piacán a már növekvő támogatásokkal adhatják el a dohányt. A debreceni gyár bezárásában egyéb­ként állítólag komoly sze­repet játszott a rendkívül magas jövedéki adó. Ezt tetézi az újabb drágulás, amely a Dohányipari Szö­vetséggel történt 15 száza­lékos alku ellenére 35 szá­zalékos lett - pedig nem is kellene vele ennyire siet­ni, hiszen az uniós árszint elérésére 2009-ig haladé­kot kaptunk. A debreceni dohány­gyár bezárása pusztán üz­leti döntés volt, nem ját­szott döntő szerepet a jö­1960 1970 1980 1991 2002 2003 A kiskereskedők a jelentős áremelést vegyesen fogad­ták. A vendéglátósok szá­mára a cigaretta a szabott ár bevezetése óta nem üz­let, hiszen dobozonként mindössze 15-25 forint nyereséget könyvelhetnek el. Legtöbben csak szolgál­tatásuk részének tekintik. Más véleményen vannak a trafikosok: sokuk szerint ma már felelőtlenség dohány­boltot nyitni. Egy elkesere­dett kereskedő elmondta, hogy a csempészett cigaret­ták már most is jelentősen visszavetik a forgalmat.- Több vásárlóm kijelentet­te, hogy ha nem tudja meg­venni a napi egy-két dobozt, majd kimegy a piacra, az ukránokhoz. Én meg dönt- hetek: vagy bezárom a bol­tot, vagy pedig egyre többfé­le árut kínálok. Valamiből ugyanis meg kell élni. vedéki adó emelkedése - tudtuk meg dr. Komo- róczky Istvántól, a Reem- tsma Debreceni Dohány­gyár Kft. vállalati kapcso­latok igazgatójától. A gyár éves gyártókapacitása 17 milliárd szál, míg tavaly 2,7 milliárd szál cigaretta készült az üzemben. Ha­sonlóan kihasználatlan volt a szlovák és szlovén gyárak kapacitása is, így a társaság vezetése úgy döntött: a termelést egy mindenképpen EU-tag vagy leendő tagországba helyezik át, amely saját belföldi igényei mellett a másik három ország igé­nyeit is képes lesz kielégí­teni. Útlezáró tejtermelők H Demonstrációra készülnek a tejtermelők február 16. és 28. között, hogy helyzetük tarthatatlanságára felhívják az ország figyelmét. A termelők félpályás útlezárást tartanak előrelát­hatólag országszerte folyamatosan 60-90 helyszínen. A meg­mozduláshoz csatlakoznak a baromfitartók és sertéstenyész­tők is. Mádl István, a termelők országos gyűlésének testületi tagja elmondta: a demonstrációt politikától függetlenül szer­vezik, ugyanis bár szerintük az ágazatban tarthatatlan a hely­zet, ez nem politikai kérdés. Közölte: követelik, hogy a tej idei irányára Magyarország uniós csatlakozásáig 75 forint le­gyen literenként, továbbá az állam hirdessen literenkénti 72 forintos intervenciós árat. Ezen kívül többek között szeret­nék azt is elérni, hogy a szaktárca hirdesse meg az ágazatra vonatkozó idei piacszabályozást, s hogy ez év május 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban a magyar tejtermelőktől is az uniós átlagáron - ez 0,305 éurócent - vásárolják fel a tejet. M Bár az Európai Unió sok min­dent szabályoz, az egyes or­szágok fizetett szabadnap­jainak kérdése nem tartozik egyetlen szabványkategóriá­ba sem. A különböző népek vallási és történelmi meg­emlékezései jelentős eltéré­seket okoznak: eszerint a finnek és az osztrákok pi­hennek a legtöbbet, míg a britek és a hollandok töltik a legkevesebb időt munka nél­kül. Bár vannak hangok, hogy a fizetett szabadnapok számát is jó lenne keretek közé szorítani, a kérdés egy­előre még nincs napirenden. HÍREK Bajban a paradicsomtermesztők B Az uniós belépést követően bajba kerülhetnek az ipari paradicsomot termesztő gazdálkodók, mivel az Európai Unió alacsony, 130 ezer tonnás évi ipari pa­radicsom termelési küszöbértéket állapított meg ha­zánk számára. Mártonffy Béla, a terméktanács ügy­vezető igazgatója elmondta: Magyarország ipari pa­radicsomtermelése elérheti a 300 ezer tonnát is. A termelők és feldolgozók előtt az a dilemma áll, hogy a küszöbértéken felül termelik-e az árut, vállalva az esetleges EU-büntetést, vagy belenyugszanak az ala­csony termelési szintbe. A helyzet megoldása érde­kében már megkezdődtek a puhatolódzások. Hibásak az adóbevallási ívek ■ Nyomtatási hiba csúszott a 2003. évi személyi jöve­delemadó bevallására szolgáló nyomtatvány 18. és 19. sorába: a „b” és „c" oszlop kék színű lett. így úgy tűnik, mintha nem kellene kitölteni. Az adóhivatal azt kéri, hogy az útmutatóban leírtakat vegyék fi­gyelembe az adózok, és ne a hibás nyomtatványt. A hiba ugyanakkor várhatóan csak keveseket érint, mivel a kérdéses rubrikákban a kettős adózást kizá­ró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóter­het nem tartalmazó jövedelmet, illetve a kettős adó­zást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adó­zott jövedelmeket kell bevallani. Népszerű az alkalmi munkakönyv ■ A korábbi 20-30 ezerhez képest 81 ezerre bővült az alkalmi munkakönyvét kiváltók száma a múlt év­ben - tette közzé a Foglalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium. A feketemunkát visszaszorító alkalmi munkakönyv lehetővé teszi, hogy a tartósan munkanélküliek is jogot szerezzenek a társadalom­biztosítási és a munkanélküli ellátásra. A munkabér összegéhez igazodóan, a könyvbe beragasztandó bélyeggel lehet ellentételezni a munkabért terhelő valamennyi közterhet. Az alkalmi munkakönyvét igénylők mintegy 60 százaléka munkanélküli. Izraeli befektetők Siófokon ■ Szállodákat és kaszinót építtetne Siófokon egy iz­raeli cég. Ha a város képviselő-testülete aláírja a szer­ződést, a nemzetközi befektető cég által Magyarorszá­gon alapított L. A. Shiraz Kft. másfél mil­liárd forintos befektetéssel három és fél hektáros terü­leten tervez pihenőközpontot - 4 négycsillagos szállo­dát, éttermet, kaszinót, valamint gyógyfürdőt - építe­ni. A tervek szerint szeptemberben kezdődhet az épít­kezés, és másfél év múlva át is adhatnák az Aranypar­ton a létesítményeket. Az önkormányzat a 780 millió forint értékű telket biztosítja a vállalkozáshoz. Kisvállalkozások lépéshátrányban M A magyar kis- és középvállalkozások tőkehiányo­sak, ebből eredően technológiai felszereltségük színvonala is alacsony, ami nagymértékben befo­lyásolja az uniós csatlakozás utáni mozgásterüket - jelentette ki Szanyi Miklós, a Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa egy szakmai konferencián. Hozzátette: a kis- és középvállalkozásoknak gondot okoz a nyelvtudás és a vállalkozási ismeret hiánya is. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezetője szerint ahhoz, hogy ezek a vállalkozások az EU-ban is fennmaradjanak, szövetkezetekbe kell tömörülniük. Plázák dzsungelében vadászók A férfiak egy pillanat alatt magá­nyos gepárddá, a nők pedig avar­ban turkáló varacskos disznóvá válnak, amint belépnek a bevá­sárlóközpontok kapuján - derül ki egy nemrég készült felmérés­ből. Egy közismert brit pszicholó­gus, dr. Peter Collett a vevőket -.vásárlási szokásaik alapján - hat különböző állathoz hasonlít­ja. Magyar kollégája úgy véli, nem ennyire egyszerű a helyzet. | Dr. Collett szerint „a közgaz­dászok elhitetnék velünk, hogy a vásárlás tisztán racionális folya­mat, az emberek összehasonlít­ják az árakat, s csak azt veszik meg, amire szükségük van. Ez azonban közel sem hasonlít a va­lóságra. Vásárlóként ősi ösztönök motiválnak bennünket, s cseleke­deteink sokkal inkább az állatok táplálkozási szokásaival rokonít- hatók. A bevásárlóközpontok a nagyvárosi élet dzsungeléi.” A különféle vásárlási stílusokat vizsgálva dr. Collett hat, a vásár­lók körében általánosan elterjedt magatartásformát azonosított be, amelyek szerinte hat állatfaj - a gepárd, az oroszlán, a varacskos disznó, a zebra, a pávián és az ele­fánt - szokásait'tükrözik. Eszerint a férfiak több mint egyharmada egyedül indul vásá­rolni, és gyorsan el is intézi azt - így nagyon is hasonlít a gepárdra, amely egyedül vadászik, s villám­gyorsan kaparintja meg a prédát. A nők közül csaknem minden negyedik hölgy válogat, hátha rá­bukkan valamilyen alkalmi vétel­re - s ezzel a varacskos disznót idézi, amely az avarban turkál. A férfialba inkább jellemző az ötletszerű és spontán vásárlás, mint a nőkre -13 százalékuk a pá­viánok táplálékszerző magatartá­sát mutatja: lecsap mindenre. Ugyanez a magatartás a nőkre nem igazán jellemző. A hölgyek sokkal inkább vásárolnak előre megszervezett módon: 12 száza­lékuk az igahúzó elefánt kitartásá­val intézi bevásárlásait. Viszont minden ötödik férfi oroszlánként portyázik - többnyire csapatostul. Dr. Sas István reklámpszicho­lógus úgy véli, a vásárlókat sok­mnm féle szempont alapján lehet rang­sorolni - kor, életstílus, vásárló­erő -, az állati rangsor leginkább a karakterekre épít.- Egy-egy döntésnél mindig nagy szerephez jutnak az érzel­mek - mondta. - A döntés pedig motívumok harcából születik. A vásárló válogatás közben vívó­dik, s végül azt választja, amelyhez a legerősebb érvet tudja magában kapcsolni. A reklámpszichológus szerint éppen ezért másképp veszünk élelmiszert és máshogy - mond­juk - hűtőszekrényt. A tartós fo­gyasztási cikkek esetében ugyanis háttérbe szorulnak a pillanatnyi ötletek, inkább a racionális meg­fontolások döntenek. Ebből a szempontból szinte valamennyi­en elefántok vagyunk, míg ha élel­miszerről van szó, a páviánhoz ál­lunk a legközelebb. GEPÁRD: Ők azok az emberek, akik leginkább egyedül szeretnek vá­sárolni, és szeretik vásárlásaikat a lehető legrövidebb idő alatt elintéz­ni, a gepárdhoz hasonlíthatóak - gyorsak, de nem kitartóak. OROSZLÁN: Mások társaságában szeret vásárolni, de nehezen viseli, ha a bevásárlókörút hosszúra nyúlik. Ez a magatartás hasonlít a falká­ban vadászó oroszlánok stratégiájára. Szeretnek együttműködni má­sokkal, de nem szívesen nyújtják el ezt a folyamatot. VARACSKOS DISZNÓ: Mindig nyitva tartja a szemét, hátha vala­milyen alkalmi vétel akad az útjába. Különösen nők tartoznak ebbe a kategóriába. Ezek a vásárlók nem utasítanak el egy-egy jó alkalmi vételt - ők is szívesen turkálnak hosszasan, hogy va­lamilyen, a megszokottól eltérő zsákmánnyal térjenek haza. ZEBRA: Hosszasan szeret vásárolni, amiben a zebra táplálkozá­si szokásaira ismerhetünk. A zebra csordában vándorol és csak­nem folyamatosan legel. PÁVIÁN: Gyakran vásárol hirtelen felindulásból. A pávián fürge, kíván­csi és hirtelen természetű állat, sokszor előbb felfalja az útjába kerü­lő eledelt, és csak utána gondolkodik el azon, mit is evett. E tekintet­ben hasonlít arra a hirtelen felindulásból költekező vásárlóra, aki ötlet­szerűen vásárol, gyakran olyasmit is, ami csak épp az útjába került. ELEFÁNT: Bevásárlólistával a kézben lépdel az üzletben. Az ele­fánt típusú vásárló pontosan tudja, mit akar, azt szervezetten szerzi be, és ritkán vásárol hirtelen felindulásból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents