Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-07 / 6. szám
2004. Január 7., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ÚJ TAGOK TÁRLATA. A Közelítés Művészeti Egyesülethez az utóbbi időkben csatlakozott alkotók műveiből látható kiállítás a társaság Mátyás király utcai galériájában Pécsett január 10-ig, _______________________________________________________fotó: tóth laszló In kább ipartörténeti park Egy új keletű elképzelés szerint ipartörténeti park kialakítására lenne lehetőség a Zsolnay-gyár termelésből kivont épületei, a mauzóleum, a DOZSO és a Balokány-liget együttesével. A megvalósításhoz uniós forrásokra is lehet pályázni. Pécs és környéke XIX-XX. századi fejlődését nagymértékben az 1800-as években a városba telepedett üzemek határozták meg. A szénbányászat, a bőr- és a kesztyűgyártás, az Angster Orgonagyár, a sör- és a pezsgőgyártás, a Duna Gőzhajózási Társaság és nem utolsósorban a Zsolnay Porcelángyár jeléhtős gazdasági és kulturális központtá tették a várost. A múlt század ’80-as éveiben elindult átrendeződés viszont a hagyományos iparágak leépülését, az üzemek teljes vagy részleges bezárását eredményezte. A megmaradt, jobbára kihasználatlan épületek viszont olyan ipar- történeti értékkel bírnak, amely szervesen hozzátartozik a kétezer éves település és a régió kultúrájához. A Zsolnay-mauzóleummal is számolnak FOTÓ: TÓTH L. Az utóbbi pár évben számos elképzelés körvonalazódott e létesítmények felélesztésére, aminek fontosságát a kinevezésüket követő első vidéki látogatásukkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új vezetői is hangsúlyozták. Varga Kálmán elnök és helyettese, Fejérdy Tamás 2002 őszén ugyan pénzt és paripát nem tudott ígérni, és fegyverként is csak a KÖH erkölcsi támogatásáról biztosítottak, ezzel együtt állásfoglalásuk ismét ráirányította a figyelmet a témára. A lényegében a városházára szerveződött alapítvány ugyanúgy szívügyének tekinti az ipartörténeti emlékek megőrzését, akár például a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Nem lebecsülve a többit, a fentebb sorolt iparágak közül a porcelángyártás az, amelyik híre messzebb földre is eljutott, s amelyik valóban márkajele lehet Pécsnek. Ráadásul a Zsolnay-gyár védett épületei, kiegészítve a mauzóleummal és az egykori DOZSO- val egy helyszínre koncentrált együttest alkotnak. Kézenfekvőén merült fel tehát nemrégiben az ötlet, hogy az egyéb koncepciók sorában igenis lenne létjogosultsága a Zsolnay Ipartörténeti Park nevet viselő együttesnek. Komor István, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy a korábbi revitalizációs program formálódott át ipartörténeti parki elképzeléssé, amihez mindenki megtalálhatja a kapcsolódási pontot. A kht. ugyanis csak a gyárkapun belül bír kompetenciával, ám a mauzóleum és a DOZSO kihagyhatatlanok, és a mindehhez köthető a Balokány-liget is. Miután több tulajdonos is érdekelt, a Zsolnay Ipartörténeti Park csak ezek ösz- szefogásával és tevékeny közreműködésével valósulhat meg. Amennyiben létrejön, a Park nem egy „halott” együttes lenne; múzeumi funkciója - a Zsolnay termelési kultúra, a pécsi ipar történetét reprezentáló emlékek bemutatása mellett egyéb kulturális, oktatási és turisztikai célokat is szolgálna. A koncepció négy lépcsővel számol: az elsőben a gyár északi területének felső részén lévő, termelésből kivont épületek, továbbá a mauzóleum és a DOZSO, a másodikban az északi terület alsó részének helyreállításával. Ezt követné a 6-os út túloldalán lévő, a Basamalom utcával határos épület, majd a Balo- kány helyreállítása. Részletes tanulmány eddig csak az első fokozat megvalósítására született, amihez 1,9 milliárd forint kellene. A becslés szerint a második lépcső 1,4 milliárdba kerülne, a többire eddig nem készült számítás. Miután irdatlan mennyiségű pénzről van szó, óhatatlan, hogy nemcsak a határokon belül kell források után nézni. Bizakodásra ad okot Pörös Béla, a kht. felügyelőbizottsági tagja szerint, hogy az Európai Unió számos pályázat révén kiemelten támogatja az ilyen jellegű programokat. A legelső tehát a helyi összefogás megteremtésén túl az ezekhez való csatlakozás. BALOGH Z. Zárva a Zsolnay Múzeum (is) Csak hét fokra tudják felfűteni a helyiségeket A mínuszokba átcsapó téli időben nem lehet rendesen fűteni a Zsolnay Múzeum termeit, ezért azt a működtető Janus Pannonius Múzeum igazgatósága tegnap azonnali hatállyal bezárta. A fenntartó megyei önkormányzat azt ígéri: a nyitással nem kell várni a jó idő beálltáig. A második leglátogatottabb pécsi tárlat, a Zsolnay Múzeum ajtaja keddtől zárva, kapuján cédula adja tudtul a hoppon maradt látogatóknak: technikai okok miatt bizonytalan ideig zárva. Az ok prózai: a jelenlegi időjárási viszonyok mellett az épület teljesen elavult fűtésrendszere 7 Celcius- foknál melegebbre képtelen felmelegíteni a termeket. Ilyen állapotok között pedig se a teremőrök nem dolgozhatnak és persze a vendégek fogadása is lehetetlenség - holott tél ide vagy oda, december 30-án még 220 látogatót regisztráltak. Mint Huszár Zoltán, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója elmondta, a Zsolnay Múzeum épületét eddig azért voltak képtelenek rendbe tenni, mert a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonában volt, és mint tulajdonos, csak ők pályázhattak volna támogatásért, amit a megye és a múzeum sürgetésére sem tettek meg. November végén a megye tulajdonába átment épületben Szász: könyv és kiállítás • Szász Endrére, a közelmúltban elhunyt festőművészre emlékeznek szerdán, január 7-én Kaposvárott. Somogy megye holta után is ápolja az életének utolsó évtizedében lakhelyéül Várdát választó művész emlékét és életművét, amikor a Megyeháza nagytermébe Szász szürrealizmusa címen szervezett művészettörténeti konferenciát. A címadó nyitóelőadást Kratichwill Mimi tartja, majd dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Cégér Melinda és Varga Vera méltatja Szász Endre munkásságát. A konferencia után méltóképpen kiállítással is megemlékeznek a művészről, amelynek kiegészítése Németh Csaba fotóriporter alkotásai, amelyek a festő utolsó éveit örökítették meg. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke Szász - Villanások az életműből című albumot mutatja be a közönségnek. M. K. elektromos, hőtárolós kályhák vannak, amikkel jelen pillanatban semmi mást nem tudnak tenni, mint hogy még egyszer átvizsgáltatják őket egy szakemberrel. Tasnádi Péter, a fenntartó ön- kormányzat alelnöke az esetről értesülve elmondta: kiadta az utasítást, hogy szakemberek azonnal vizsgálják meg a múzeum fűtési rendszerét, s akár ideiglenes zavarról van szó, akár nagyobb léptékű a probléma, meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. A sors iróniája, hogy a múzeum-utcaként ismert Káptalan utcában jóformán alig akad nyitott múzeum, hiszen a télen eleve zárva tartó Nemes Endre- és Martyn Ferenc-kiállítás mellett a képanyag németországi turnéja és tavaszig tartó felújítási munkálatok miatt bezárták a Vasarely Múzeumot: itt persze legalább az örömhír, hogy kifestik és elektromos vezetékeket cserélnek. Ami még látogatható, az a Modern Magyar Képtár I-II, a Múzeum Galéria és a Csontváry Múzeum - csökkentett nyitva tartással. M. K. Fúvóskoncert Siklóson A Siklósi Ifjúsági Fúvószenekar ad új évi koncertet a hét végén a dél-baranyai városban. Egymás mellé került, együtt játszik apa a fiával a Siklósi Zeneiskola immár csaknem 40 éves fúvószenekarában, amelynek munkáját Sztepánovics Gábor és Márki Norbert karnagyok irányítják. Juhász Tibomé, az iskola igazgatója elmondta, hogy a 45 tagú fúvószenekar idén másodszor ad új évi koncertet. A műsoron filmzene és musicalek zenéje szerepel. A bemutató elsődleges célja a zeneszeretet, a zenélési kedv ébresztgetése, fenntartása, amit a Szilyné Molnár Anikó vezette utánpótlás-zenekar is szolgál a fellépésével. A siklósi zeneiskola 16 tanárával szinte minden klasszikus hangszert tanít 220 növendékének. A koncertet a Táncsics Mihály Gimnázium sportcsarnokában szombaton 18 órai kezdettel rendezik meg. B. K. A dicséretnek se örültek az orvosok Az érintettek örülnének egy szervezett, pontos adatokkal dolgozó honlapnak Az adatvédelmi biztos hétfőn felfüggesztette a www.halapenz. hu honlap működését, mert az vélhetőleg személyiségi jogokat sért. Az eredetileg kismamáknak szerkesztett weboldalon arról lehetett olvasni, hogy a nők a terhességük és szülésük során az adott orvos részéről milyen bánásmódban részesültek, s az se maradt titok, hogy mindezt mennyivel honorálták. Baranya megyéből három szülészorvos szerepelt a honlapon és mindegyiküket dicsérőleg említették. Dr. Bódis József szülészprofesszor és egyben a Baranya Megyei Orvosi Kamara elnöke az utolsó pillanatban tudott rákattanni az időközben „botrányhonlappá” avanzsált netoldalra.- Ahogy én láttam, a bejegyzések zöme nem rágalom volt, leginkább jókat írtak, bár persze akadtak negatív megjegyzések is. De alapvetően az a bajom, hogy ez nem volt így ízléses, még a pozitívumok sem. Tudom, hogy azok se érezték jól magukat, akikről jókat írtak, már csak azért sem, mert - nem Pécsett - a kollégái megvádolták, hogy ő maga tette fel a szöveget. Túl fekete-fehér képet mutatott, vagy agyondicsértek valakit, vagy lehúzták a sárba. Nem a realitásokról szólt. És még egy mondatot a negatívumokról: nem is az orvosok miatt probléma, hanem mert ^betegr^ lenti azt, hogy egyes módszerekben és eleve az orvosokban nem szabadna bízni. Ami kifejezetten a hálapénzeket illeti, ezt honlap nélkül is tudják, mint ahogy azt is, hogy nem ugyanazt mondja a beteg és az orvos, sok páciens egyszerűen dicsekvésből „füllent” többet. A PTE Szülészeti Klinikájáról két orvos neve szerepelt a „kitárgyaltak” között, az egyikük dr. Panka Tibor.- Olyan nagyon nem örültem neki. Elvégre erre a honlapra bárki név nélkül bármiféle dehonesztálót beírhatott, minden konzekvencia, visszakeresési lehetőség nélkül. Ami rólam szólt, az inkább jó volt, de akkor is az a véleményem, hogy előbb meg kellett volna beszélni az egészet az illető doktorral. Az igazat megvallva, maga az ötlet sem tetszik, hogy így akarták a kismamákat orientálni: ehhez nem kell internet, biztos vagyok benne, hogy a kismamák meg fogják tudni a számukra fontos információkat más forrásból... Az biztos, hogy a klinikán ennek a jelenségnek senki sem örült. Mondjuk, olyan nagyon nem jártam utána a dolognak, bár lehet, ha negatívumokat írtak volna, más lenne a helyzet. A mohácsi Városi Kórház szülészeti osztályán dolgozó dr. Dicső Ildikó olyannyira későn értesült a www.halapenz.hu létezéséről, hogy mire meg tudta nézni, a vidéki orvosok nevét már le is szedték onnan (ami önmagában is érdekes - vajon mért tették a honlap szerkesztői?).- Azt mondják, csak jókat írtak rólam. De ha rossz is lett volna, ugyan mit tudtam volna tenni? Egyébként nem mondom, hogy nem lenne jó egy szervezett, pontos adatokkal dolgozó honlap, már ami az információközlést illeti. A dolog anyagi része szerintem magánügy. Úgy látszik, ezen a ponton érdemes szólni egy efféle honlap esetleges jövőbeli előnyeiről, leválasztva róla az adatvédelem alá eső tényezőket. Dr. Jakab Tibor betegjogi képviselő azt mondja, az ő etikai érzéke azt diktálja, hogy a betegnek joga van tudni az őt kezelő orvos szakmai kompetenciájáról.- Az egészségügyi törvény 13. paragrafusa kimondja, hogy a beteg joga megismerni az őt ellátó orvos nevét, szakképesítését és beosztását. Ez nagyon evidensen hangzik, de bizony nemegyszer fordult már elő, hogy valakit konkrétan nem az operált vagy nem annál szült, akinek ő aztán a borítékot adta. A másik, hogy bizony tán a szak- minisztérium kellene, hogy akár a neten keresztül közzétegye az intézmények „pedigré- jét”, ahol nyugodtan szerepelhetnének az egyes klinikák vagy osztályok bizonyítottan hibás teljesítései, a mulasztásaik kapcsán hozott jogerős ítéletek. A szervezett keretek között működő honlap ötletét Bódis profesz- szor se tartja balgaságnak.- Úgy lenne értelme az egésznek, ha maguk az intézmények is részt vennének az adatszolgáltatásban, és innen, autentikus forrásból tudhatnák meg a kismamák, hogy milyen lehetőségek, személyi feltételek mellett választhatnak. És hogy végül - bár bizonyára nem utoljára - a honlap mindenki által sértőnek titulált címére, a hálapénzre visszatérjünk: vajon lesz- e olyan idő, amikor nem kell erről beszélni?- Amit tudunk, hogy a magán- intézetekben nincs hálapénz. Tehát ez az egyik mód, ahogy megszüntethető - mondta Bódis József. - Én magam is ellenzem, hogy van, de nem akarok kétszínű lenni, én is elfogadom. Ami ellen tiltakozom, az a tarifarendszer, az előre kérés. Két évig dolgoztam Németországban, ott a hálapénz ismeretlen volt, legfeljebb kávét és virágot kapnak, főképp az ápolók. Az EU-tagsággal talán lassacskán várható majd némi szemléletváltozás, főképp annak fényében, hogy nagyon sokan elmennek majd külföldre dolgozni, orvoshiány lesz, és kénytelenek lesznek változtatni a kereseti viszonyokon. MÉHES K.
