Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-06 / 5. szám
I 2004. Január 6., kedd KULTÚRA -RIP ORT 7. OLDAL Magániskolák virágkora JÁTÉK A FÉNNYEL. A Nemzetközi Kepes «Társaság kiállítása január 9-ig tekinthető meg a pécsi Baranya Galériában, ahol a neves magyar képzőművészek alkotásai mellett egy finn képzőművész munkái is láthatók. FOTÓ: löffler Péter Piatsek József, a klasszicista Pécs építőmestere Tv-jegyzet Mi volt a szend? Három év alatt megkétszereződött Baranyában a magániskolák, illetve magánóvodák száma. Palettájuk mind a fenntartók, mind az intézménytípus szerint igen színes. A társadalmi igényeknek megfelelően 1990-ben liberalizálódott az iskolaalapítás joga, és a törvény kiszélesítette az iskolafenntartók körét: az államon és a helyi önkormányzatokon kívül a helyi, hz országos kisebbségi ön- kormányzat, egyházi jogi személy, jogi személyiséggel bíró gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy is alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt. A központi költségvetés ugyanolyan mértékű normatív hozzájárulást ad a magániskoláknak is, mint az önkormányzatiaknak és az államiaknak. A megyei főjegyzők kaptak törvényességi, hatósági jogosítványt a hétköznapi szóhasználattal magániskoláknak nevezett intézmények jelentősebb csoportja felett. Ide tartoznak az ösz- szevontkérrt működő alapfokú intézmények (óvodák, iskolák), a gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, a középiskolai kollégiumok, és immár negyedik éve az alapfokú művészetoktatási intézmények is. A főjegyző feladata az intézmények nyilvántartásba vétele, a működés engedélyezése és ellenőrzése. A mostani tanévben Baranyában - összesen 140 telephelyen - 46 „magániskola” illetve óvoda működik: öt óvoda, négy általános iskola, két szakiskola, hét szakközépiskola, két kollégium, tizennégy többcélú intézmény, tizenkettő alapfokú művészet- oktatási intézmény. A fenntartók szerint kilenc az egyházi, huszonnégy az alapítványi, öt a közhasznú társaság által működtetett, és nyolc az egyéb fenntartású intézet. A fenntartók között a baranyaiakon túl budapesti, zirci, békéscsabai, székes- fehérvári, szolnoki, szegedi és szekszárdi illetőségűek is vannak. A nem önkormányzati fenntartásban működő oktatási intézmények egyre nagyobb szerepet vállalnak a közoktatási feladatokból. Még inkább a különleges tanulási igények kielégítéséből: van olyan alapítványi fenntartású, angol tannyelvű gimnázium, amely az arab világból is fogad diákokat, akinek a szülei nagy becsben tartják a magyar érettségi bizonyítványt a továbbtanulás szempontjából. Az óvodák és az általános iskolák tekintetében elsősorban az egyház, az alapfokú, illetve az érettségire épülő szakmai képzést végző intézmények tekintetében a közhasznú társaság, az alapfokú művészetoktatási intézmények esetében jellemzően alapítvány a fenntartó. Az egyházi intézmények működési engedélye általános iskolában megközelítőleg 1200, kö-. zépiskolában 500 tanulóra terjed ki. Legnagyobb számban a művészetoktatási intézmények jelennek meg a magániskolák sorában, főként többcélú intézmények keretein belül. Ezen intézménytípusnál az eddig engedélyezett ossz tanulólétszám 8500, amely 82 telephely között oszlik szét. Több művészeti iskola általános iskolában létesített telephelyet. Jelenleg a zenei és az egyéb - tánc, képzőművészet stb.- művészetoktatási formában részesülő tanulók száma közel azonos. A szakmai képzések körében az érettségire épülők vannak túlsúlyban. A jelenleg működő hét baranyai intézmény közel 1500 ‘tanulója 20-25 képzés közül választhat. A szakmai képzések népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy a diákok a képzés ideje alatt továbbra is középfokú oktatási intézményben tanulónak minősülnek, ezért több kedvezményre jogosultak. A magániskolák iránti érdeklődést igazolja, hogy az elmúlt három évben Baranyában alapított intézmények száma megkétszereződött, mégsem küszködnek beiskolázási gondokkal. DUNAI I. A városok igazi formálói a történelmük. Pécs arculatát kétezer éves múltja tette olyanná, amilyen. Az összképben egyes korok erősebben, mások halványabban vannak jelen. Pécsen, miközben sajnos az építészed ókor szinte teljesen eltűnőben van, a szőkébb értelemben vett belvárosban a klasszicista épületek jelenléte még mindig meghatározó. A reformkori építő kedv és szenvedély országos méretekben, de legfőképpen a fővárosban olyan nagyságok munkáiban öltött testet, mint például Pollack Mihály és Hild József. E korszaknak köszönhető mindenekelőtt, hogy Budapest igazi világias világvárossá vált. A világias jelleg erősítése ráfért a vidéki magyar városokra, így az álüg begombolko- zós püspöki székhelyre. Pécsre is. A világ felé való ilyetén nyitás pécsi folyamatát követi nyomon Sonkoly Károly művészettörténész most megjelent Piatsek József (1781-1854) című kismonográfiája. A térképekkel, dokumentumokkal kiválóan érzékeltetett folyamat természetszerűen a szinte csak városfalak övezte történelmi magot érinti, hiszen Pécset a 20. század közepéig valójában ezzel azonosították. A szigeti és budai vámok, az Indóház és a Mecsek irányában való terjeszkedés egyes kivételektől eltekintve építészetileg messze elmarad a nagy klasszicista korszak - Sonkoly Károly által kutatott - helyi „kismestere”, Piatsek József belvárosi építészeti öröksége mögött. Mindennek persze sokat ártottak az átépítések. Ettől az Egyetemi Könyvtár épületén kívül szinte semmi sem kíméltetett meg. A Sonkoly Károly által számba vett meglepően sok Piat- sek-házról ma már tudni sem lehetne, ki, mikor tervezte, építette. A neves pécsi építőmesternél még ez a kettő egy volt. Az említett kiváló térképek egyikén csak a Széchenyi téren és környékén a következő Piatsek József építette- átalakította, esetleg a tulajdonát képező épületek sorakoznak: Egyetemi Könyvtár, Belvárosi plébánia, Városi Színház (a későbbi bírósági épület mögött), Nádor Szálló, Városháza, a mai Széchenyi tér 7. sz. épület, (fölötte, a sarkon) a Piatsek-ház és az Elefántos-ház. Ebből a körből bármerre indulunk, szinte mindenfelé találunk - többnyire át- adjusztált - Piatsek-házakat. Szerencsére a szerző egytől egyig számon tartja őket. A könyv mint olvasmány külön érték. ígéretnek sem rossz. Ugyanis a kötet a Pécsi regélő elnevezésű sorozatnak is nagy várakozást keltő megalapozója. _____________________BEBESSI IC (A laxandra Könyvkiadó 2003. Pécs) Családi dráma előszelével indult az év utolsó napján a műsor- maraton az mtv-n. Margit hiába készített finom csirkebefőttet, Pigyu most is az egyszál családi kolbászt lóbálta, mint a besenyői létezés egyfajta tézisét, a családon belüli szóbeli erőszaktól sem riadva vissza. Kalandos, neo- profán baszozás, majd Tompi- kának címzett csigavonatozás után érkeztünk a műsor legérzékenyebb és legsikerületlenebb részéhez. Az ötlet szerint a Brüsz- szelből delegált uniós kapitány tekinti meg a kis hazai cirkuszunkat, hogy meggyőződjön arról, mire leszünk képesek a magassá- gos Unióban. Túl azon, hogy a kapitány szerepében komédiázó Bodrogi Gyula leginkább egy vodkabarát orosz ellentengernagyra emlékeztetett, a Kész cirkusz című műsorblokk alapállása is meglehetősen zavaros, még ha az allegorikus utalásokat - emelés, kötéltánc (adó, energiaárak stb.) - egy alsó tagozatos kisdiák is felfoghatta. A hazai foci és a slepp- je önmagában is mulatságosabb, mint az itt látott alpárian szegényes, még inkább alpári karikatúrája; az ókori maszkokban folyó szerelemvarázslásban pedig a jelmez, a smink, a csillogó külsőség azért zavart, mert csak fügefalevélként szolgált az alultáplált, szegényecske sztori takarga- tására. Szinte felüdülés volt néhány dalbetét után ismét látni „Bókemberré" avanzsált Pigyun- kat, de a műsor igazi kritikáját (önkritikáját) a „Tapsviharos évek" című összeállítás jelentette. Közel egy órán át kalauzolt bennünket Rudolf Péter a régi idők kabaréjában régi celloluidsza- lagok, legendás filmjelenetek közt kotorászva. Az „örökzöld” halhatatlanok közt feltűnt Alfonzé, Kazal László, Kiss Manyi, Hofi Géza, Vadnai László, Kibédi Ervin - és Kállay Ferenc, Garas Dezső is, akik szerencsére még „élőben” velünk vannak. És milyen hosszú lenne a sor a kima- radtakkal! Komlós Jánossal, Kellér Dezsővel, Peterdi Pállal, vagy a régvolt Verebessel, aki ebben a műfajban valamikor még jeleskedett, ma viszont igét oszt. Még árulkodóbb és szerkesztői bátorságra vall, hogy Kazal hires bormonológja mellé ragasztották egy mai rádiós műsorvezető karikatúráját, finoman utalva a lényegre, hogy amíg az előbbi egyre zákányosabb állapotában is humoránál maradt, elegáns volt, iróniájában is szeretetteljes, addig emez azonnal harsány volt, durva: a fekete bohóc macsós beszólásoktól hemzsegő beszédével. Szomorúsággal kell kijelentenünk, hogy az az „átkos”-béli humoron a színpadon legalább polgári volt, igen gyakran műveltséget tükröző és finom - volt honnan alpárivá süllyednie. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN A legnézettebb tíz tévéműsor január 2-án, pénteken 1. TV2 Tények 2 388 841 2. TV2 Aktív (magazin műsor) 2 243 278 3. TV2 Redone Egyiptomban (olasz akciófilm) 2 012 038 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 970 078 5. RTLKlub Való világ-beszavazas-beköltözés 1 898 591 6. RTL Klub Tűz a viz alá (am. vígjáték) 1 857 654 7. TV2 Az arany bűvöletében (fr. kalandfilm) 1 540 451 8. RTL Klub Hiradó 1 353 273 9. TV2 Hangyainvázió (am. kalandfilm) 1 087 060 10. TV2 Zűrös páros (am. filmvígjáték) 1 083 180 A legnézettebb tíz tévéműsor január 3-án, szombaton 1. TV2 Tények 2 159 961 2. RTL Klub Talpig zűrben 3. (am. vígjáték) 1 939 722 3. TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 843 884 4. RTL Klub Heti hetes 1 776 846 5. RTLKlub Való Világ (az rtt klub valóságshowja) 1 623 447 6. MTV Szatelit (Selmeczi-show) 1 562 682 7. TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsor.) 1 516 434 8. MTV Híradó este 1 304 036 9. RTLKlub Híradó 1 297 756 10. TV2 Kö kövön (am. vígjáték) 1 292 938 A legnezettebb tíz tévéműsor január 4~en, vasarnap 1. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 488 100 2. TV2 Tények 2083 219 3. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 819 351 4. TV2 JAG - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 752 413 5. RTL Klub Daylight (am. katasztrófafilm) 1 751 253 6. RTL Klub Híradó 1 739 958 7. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 563 824 8. MTV Szuperbuli 1 527 655 9. RTLKlub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsor.) 1 504 558 10. TV2 James bond: halálos rémületben (kalandfilm) 1 486 515 MAGÁNISKOLÁK BARANYÁBAN A 2003/2004-ES TANÉVBEN Az Intézményfenntartók szerinti arányok: 1. egyházi: 21 % 2. kht.: 11% 3. alapítványi: 51% 4. egyéb: 17% 4 . *JL Az intézmények tinusa szerinti arányok: 1. óvoda, 11% 2. általános iskola 9% 3. szakiskola 4% 4. szakközépiskola 15% 5. kollégium 4%, 6. többcélú intézmény 31% 7. alapfokú művészeti int. 26% 1 Illegális kábeltévézés Istenkúton Istenkúton a kábeltévén egy esztendeje elszállt az egyik csatorna. A nagy javítgatásban, keresgélésben kiderült, hogy az összes fogható adást jogtalanul sugározzák, és az egész rendszer végleg összeomolhat. A bajok csőstül szaporodtak, de úgy tűnik, végre sikerül legalizálni a hálózatot.- Ezen a hegyvölgyes részen hiába eszkábál valaki több méter magas antennákat, csak a gerincek tetején képes elcsípni valamit az éter hullámaiból - panaszkodik a Daindolok egyik lakója. A középkorú férfi kifejti, maga is mesterember, és a telke végében sikerült egy öt méter magas tornyot felhúzva elérni, hogy a TVl-et fogni tudja, de a szomszédnak, az út túloldalán a horpaszban esélye sincs efféle tévézésre. A nagy kábelszolgáltatók messze elkerülik ezt a vidéket. Az UPC kerekperec elutasította a hálózatépítési felkérést, mondván, ők az áramszolgáltató oszlopait használják a rendszerük kiépítéséhez, de az itt kivitelezhetetlen, mert az Abaligeti úttól közvetlenül északra, északkeletre eső területen a magasfeszültségű vezetékek is a magasban haladnak, és szabványelöírások tiltják a kábelhálózatot ugyanott vinni, a földbe ásni a vezetékeket pedig irdatlan költségekbe kerülne. A kilencvenes évek elején aztán csak akadt egy vállalkozás, mely közel kétszáz házat önálló kábelrendszerbe kapcsolt itt. Potom 15 ezer forintba került egy- egy beszállás, amikor 1992-ben az Elefant Bt. elindította a munkákat, melyet egy esztendővel később a Velkom társaság folytatott - ám ez a cég sem fejezte be a hálózatot, 1994-ben levélben értesítették az érintetteket, gazdaságos- sági megfontolásból egyoldalúan felbontják a korábban kötött üzemeltetési szerződést, sőt, ezt követően hibaelhárításra sem hajlandók áldozni.- Persze ekkor már mindenki be volt sózva, hiszen több helyen is bejött néhány német és magyar csatorna - mondja az istenkúti forrásnál az egyik helybeli tévétulajdonos. - Összefogtunk hát, hogy a rendszer működjön, és kerestünk egy üzemeltetőt. Lakossági fórumon döntöttünk, hogy a Csilitel Bt.-t bízzuk meg a már meglévő hálózat karbantartására, és azóta ily módon, tulajdonképpen szervizdíjért kapjuk a szolgáltatást.- No, nem kell nagy dologra gondolni - teszi hozzá a egy másik forrásvízért érkező -, összesen tizenegy csatornát lehet befogni, öt magyart, és hat német adót. Igaz, hogy nem kell érte túl mélyen a bukszába nyúlni, havi szinten 650 forint a tarifa. Egy hosszan tartó műszaki hiba kapcsán aztán a Hírközlési Területi Hivatal éppen egy esztendeje kiderítette, hogy erre a rendszerre soha senki nem kért üzemeltetési engedélyt, vagyis gyakorlatilag kezdettől fogva illegálisan működtették. Rögvest felszólították a Nagy- és Közép-Dain- doli, Abaligeti úti és a Kismélyvöl- gy-dűlői lakókat, hogy egy hónapon belül kezdjenek hozzá az elbontásához. A gondok pedig egyre csak sokasodtak. Kibukott az is, hogy a kábelek szabálytalanul kerültek a Matáv-vezetékek oszlopaira. A Hírközlési Területi Hivatal belátván, hogy nem egyszerű a probléma - másrészt méltányolva azt is, hogy a térségben másképpen lehetetlen megoldani a köz- szolgálati magyar tévéadások vételét - a bontási határozatát visz- szavonta. Ugyanakkor megegyezett a lakóközösséggel, hogy nem állítja le a hálózatot, ha benyújtják a rendszer fennmaradási engedélyét, a szervizelő társaság pedig megszerzi a szolgáltatási jogosultságot.- Az engedélyezési eljárás folyamatban van, már csak hiánypótlások vannak vissza - vázolja a pillanatnyi helyzetet dr. Schmidt József, a térség önkormányzati képviselője, aki a tavalyi katasztrófa, a bontási határozat kézhezvétele óta minden követ megmozgat, hogy a hálózatot ne szüntessék meg, és jogszerűen működhessen tovább. Ha pedig végre legalizálják a közel 10 éve működő kábelhálózatot, akkor talán összeülhet a lakosság, és a rendszerfejlesztést is megtervezhetik, mert a tucatnyi fogható csatorna enyhén szólva nem közelíti az uniós normákat, de még a hazai gyakorlatot sem. Ugyanakkor elgondolkodhatunk sajátos jogrendszerünkön is. Politikusaink ugyanis vérre menő csatákat vívnak a közszolgálati műsorsugárzások felügyeletéért, miközben arra vonatkozóan semmiféle törvény nincs, hogy az állampolgárokhoz el is jusson az adás. így aztán a XXI. század kezdetén Istenkúton csak a hatóság, valamint a Matáv (a cég letilthatta volna oszlopai kábelhordozó igénybevételét, vagy bérleti díjat kérhetett volna érte, amit mostantól joggal követel majd) méltányos hozzáállásának köszönhető, hogy tévézhetnek az emberek. A jövőt illetően a közösség továbbra is csak önmagára számíthat. A nagyfeszültség miatt az UPC továbbra sem tud errefelé terjeszkedni, csak a régi, elavult hálózatot lehet alakítgatni. A legalizált hálózatra viszont már szerezhetők pályázati források, önkormányzati támogatás.- A hálózatot két éven belül mindenképpen fel kell újítani, mert különben magától fog ösz- szeomlani - jegyzi meg Oláh Imre, a Csilitel Bt. vezetője. A legalizálás! költségek hamarosan mintegy ezer forintra emelik a havi díjakat, aztán a karbantartás és a hálózat csatornaszám-bőví- tése újabb ezrekbe kerül majd, az igények és a megszerzett támogatások függvényében. Mert nagy esély van rá, hogy rövidesen hat-nyolc új csatornával bővüljön a rendszer, és színvonalában végre megközelítse a hazai átlagot. MÉSZÁROS B. ENDRE
