Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-05 / 4. szám

6. OLDAL M A GYARMECSKE BEMUTATKOZIK 2004. Január 5., hétfő 1IHI Magyarmecske Surminy > Gyöngyi. MAGYARMECSKE* • Kákics Téseny Ókorán . t6l®k 9ÓZ<Jfafu 5 ra9 pGilvánfa Tengni / Bojádowidszörtp-"w'v''-'v^j' Besetfée^ ....... Hegyasní ma rton Csányoszró t Nagycsány A község vezetői A 368 lelkes település polgár­mestere Horváth Gézáné. Alpol­gármesterek: Balogh Imre, Sa­mu János. A képviselő-testület tagjai: Boár Ernő, Czieglemé Farkas Emília, Szép Jánosáé. A Cigány Kisebbségi Önkormány­zat elnöke: Ignácz János. A tes­tület tagjai: Kiss József, Balatoni Zsolt. Magyarmecske körjegyző­ségi székhely, amelyhez Ma­gyartelek és Kisasszonyfa tarto­zik. Körjegyző: dr. Bíró László. Háziorvos: dr. Mervai Magdol­na. Védőnő: Fekete Bernadett. Óvodavezető: Roska Ferencné. Körzeti általános iskolájába 187 tanuló jár, az ide tartozó közsé­gek mellett Gilvánfa gyermekeit is fogadva. Iskolaigazgató: Bala­toni Tamásné. Az önkormányzat címe: 7954, Petőfi utca 91. Tel.: 73/340-151* magyarmecske. dunantulinapb. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő Bóka Róbert Összközműves lesz a község A rendszerváltás első évtizedén túljutó falut a lakosság kiszolgálására törekvő önkormány­zat, számos beruházás jellemzik, de a munka­helyek hiánya, az alacsony jövedelmek ma is meghatározzák a lakók közérzetét. Egy önkormányzat hivatása, feladatköre szerint is közhivatal, legfeljebb segítheti a munkát adó cégek letelepedését, de nem helyettesítheti azokat - jegyzem meg Horváth Gézáné polgármester asszonnyal törté­nő beszélgetésünk elején - aki hozzáteszi, nem sze­remé szebbre festeni a helyzetüket, mint amüyen va­lójában, de ma már sokan elsőként is közmunkáért állnak sorba a hivatalnál és nem segélyért. Az idén 28 közhasznú munkást tudtak foglalkoztatni, kihelyezett tanfolyam segíti a munkába állást, de azt is látni kell, hogy az önkormányzatok csak átmeneti segítséget ad­hatnak, márpedig a tartós munka hiánya lelküeg is rendkívül megviseli az embereket. Az elmúlt év az önkormányzat számára is nagyon nehéz volt, hisz jelentősebb vállalkozások híján alig volt adóbevétel, ugyanakkor haladni kellett a beruhá­zásokkal, így közel ötmilliós hiteltartozással indul a 2004. esztendő. Már tavalyelőtt augusztusban meg­gyújthatták a gázlángot a községben, megkezdődött a kultúrház felújítása, sikerült elérni, hogy megmarad­jon az önkormányzat tulajdonába kerülő postahivatal 4 órás postamesteri állással, folyamatban van az ugyancsak kisrégiós szerepkörű egészségház felújítása is, amelynek korszerűsítették a fűtését; az óvoda re­konstrukciója pedig tavasszal befejeződik. Mindezt a pályázati támogatások különböző formáival élve való­sítják meg. Az önkormányzat, a lakókat is segítendő, pótkocsit vásárolt kiskerti traktorához, és Szentlőrinc felől érkezve faragott falutábla - Szatyor Győző famű­ves igényes munkája - köszönti az ideérkezőt. Kiadá­saik ellenére belevágtak a csatomaberuházás előkészí­tésébe Kisasszonyfával és Magyartelekkel közösen, hogy a települések összközművessé váljanak: mind a három községben megvan a 67 százalékos arány - Ma- gyarmecskén csak 14 család nem kötött szerződést a házanként 1200 forintos havi hozzájárulásra. ______■ __________Megkérdeztük; Menni vagy megmaradni Magyarmecskén?__________ „. ..rossz helyen fekszik a térképen” Szilágyi Sarolta (20 éves) boltve­zető: - A bolt az unokatestvéremé. Én csak azt tapasztalom, hogy itt élni, boltosnak lenni is nagyon ne­héz. Nincs pénzük az embereknek. Sokan bevásárol­nak, aztán azt kérik - írd föl! Én családtagként dolgozom itt, annyi előnye van, hogy nem kell a munka­helyre utazgatni: egy felnőtt havi bérlet 17 ezer forint. Egyébként az én korosztályom eljár Pécsre, ha ki akar kapcsolódni; akik velem együtt végeztek nyolcadikban, szinte mind továbbtanultak, állá­suk is van. Igazából nem nagyon fi­gyeltem arra sem, hogy mi történt a faluban, fejlődött-e vagy sem... Wallwarth Béláné (68) nyugdíjas: - Sumonyból jöttem ide férjhez még 1954-ben, három felnőtt gyerme­kem van. A magyartelki téeszből 28 év munka után 3718 forinttal mehet­tem nyugdíjba. Érszűkületes va­gyok, megbetege­dett a gerincem. Most 33 ezer a nyugdíjam, hét éve csak a gyógy­szerek tartják bennem az életet. És mit fizetek a boltban, mit a gyógyszerért... Fillé­rekért dolgoztunk, amiből meg má­sok milliomosok lettek. A fiam is de­pressziós lett, amikor elbocsátot­ták... És hiába fizettem utána bizto­sítást, leszázalékoltán se kap sem­mit. Én már csak azt kívánom, hogy a fiataloknak jobb legyen. Samu János (30) alpolgármester, falugondnok: - A sportegyesület ügyeit is próbálom intézni, de a kö­zösségi élet vegetál. Aki teheti, Pécs­re ingázik, de döntően jövedelemhi­ány,. munkanél­küliség jellemzi a falut. Magyar­mecske rossz he­lyen fekszik a tér­képen, át kellene telepíteni ben­nünket Veszp­rémbe vagy Bu­dapest mellé. Egy kollégám szerint a Görcsöny-Sellye vonaltól délre eső részt jobb lenne áttolni Horvátországba... Házak épültek, de szinte mind szocpollal, szennyvízcsatornánk lesz, közmű­vesítésben előrébb fogunk tartani Baksánál - sajnos a falut ez még nem váltja meg. _______________■ MA GYARMECSKÉN tíz új ház épült a rendszerváltás után. A rövidesen összközművessé váló települést továbbra is munkanélküliség sújtja. ■ A munkába állás esélyével A lélekszám növekszik, egy- egy új ház is épül a faluban. A munkába állást a Pécsi Ter­melő Iskola kihelyezett tanfo­lyama segíti. A településnek 368 lakosa van, magas a fiatalok aránya. A 0-14 éves korosztályhoz 110 gyermek tartozik. Az elmúlt tizenhárom év alatt 10 új ház épült, döntően szocpolos támogatással, amely a község adottságait tekintetbe véve nem kevés. Az önkormányzat a szolgáltatások gyarapításával, az elhelyezkedési, megélhetési lehe­tőségek bővítésével is szeretné itt tartani a fiatalokat, akiket számí­tógépekkel rendelkező könyvtár és a közeljövőben közösségi ház is vár majd, amit a postától kapott épületben szeretnének kialakíta­ni. Itt kap helyet majd a teleház, a falugondnoki szolgálat, a gazda­jegyző és a nyugdíjasklub is. A magyartelki téesz átalakulá­sával sokan maradtak munka nélkül, ám a mélyen gyökerező állattartó hagyomány jele, hogy ma is majd minden háznál tarta­nak sertést legalább saját ellátás­ra, és noha be kellett zárni a tej­csarnokot, amely egészen a kö­zelmúltig fogadta a tehéntartó gazdáktól érkező tejet, három he­lyi tejtermelő a súlyosbodó érté­kesítési gondok közepette is saját mini fejőházzal igyekszik pótolni a csarnok hiányát. A munkába ál­lást a Pécsi Termelő Iskola kihe­lyezett képzése segíti, amely gyógynövénytermesztésből ad szakképesítést. A májusban zá­ruló tanfolyamon tíz mecskei és négy magyarteleki lakos vesz részt a munkaügyi központ tá­mogatásával. A szakma megszer­zésével fűszernövények, köröm­virág termesztésére vállalkozhat­nak viszonylag kis földterületen: a biztos piaci hátteret egy gyógy­növény-feldolgozó jelenti Gör- csönyben. V Á Z S N O K BE MUTATKOZIK VÁZSNOK Mágocs'" Egyházas­* , Alsómocsolád Vásárosdombó Gerenyes p A-"' v°\, /.. M« “/ TékesX*» / oTarrós Kisvaszar Sk*-VÁZSNOK KWS2 Vékény Felsőegerszeg Magyaregregyp Hegyhátmaróc Szalatnako °Köb,ény 9^: A község gazdái Polgármester: Renner Ferenc. Al­polgármester: Fazekas Tibor. A képviselő-testület tagjai: Árki Ti­bor, Noconné Preszl Ibolya, Nocon Páwel Waldemár, Kiss Er­vin. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Orsós János. A testület tagjai: Falka Zoltánná, Búzás Zoltán. A község a sásdi körjegyzőséghez tartozik. Kör­jegyző: dr. Kajdon Béla. Házior­vos: dr. Várnai József. Gyermek- orvos: dr. Máté Mária. A község óvodásai a sásdi óvodába, és az általános iskolás diákok a sásdi Albert István Ál­talános Iskolába járnak. Vázsno- ki Kerttulajdonosok Egyesületé­nek elnöke: Nagy Lajos. Az ön- kormányzat címe: 7370 Vázs- nok, Fő u. 57. Telefon: 72/475-046. A körjegyzőség cí­me: 7370 Sásd, Rákóczi u. 41. Telefon: 72/576-520 ■ vazsnok. dunantulinaplo. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté AZ ÖNKORMÁNYZAT egy 1992-ben hozott rendeletével a letelepedőket segítette. Ennek köszönhetően tizenegy új ház épült a községben. Mentőöv lehet az ipari park A Mecsek-Hegyhát völgységében fekvő apró zsáktelepülés elzártsá­gát 1975-ben vesztette el, hiszen ak­kor szilárd burkolatú út épült Sás- dig, ‘90 után megindult a fejlődés a községben - szinte kivétel nélkül minden utca szilárd burkolatot ka­pott, saját vízművel a vezetékes víz­hálózat is kiépült. Az önkormány­zat olyan fejlesztésekhez is komoly segítséget adott, mint az egyedi pa­rabolaantennák kihelyezése, és a vezetékes telefonhálózat kiépítése. Most a 171 lakosú községben a leg­nagyobb feladat a munkanélküliség kezelése. Az önkormányzat több helyi lakosnak energiát és időt nem kímélve segített munkát találni.- A sásdi ipari park megépülé­se nekünk is mentőövet jelentene - mondta Renner Ferenc, a község polgármestere. - A további fej­lesztéseket az ésszerűség határa­in belül próbáljuk végrehajtani: az anyagi lehetőségeinkhez mér­ten a későbbiekben egy új, multi­funkcionális faluházat szeret­nénk építeni. És a közeljövőben elkészítendő rendezési tervvel összhangban szeretnénk folytat­ni a falu szépítését, építési telkek kialakítását és játszótér építését, árkok rendbetételét - facsemeté­ket is ültetünk. A közelmúltban nyert négy szá­mítógép biztonságos helyének ki­alakítása folyamatban van. Az ön- kormányzat műiden 18 év alatti is­kolás fiatalt 2000 forinttal támogat, 4 felsőoktatásban tanuló diáknak a Bursa Hungaricán keresztül szintén 2000 forintot ad a község. A község­ben két diplomás - akik a második diplomájukat szerzik-és öt főisko­lás, illetve egyetemista él. A hívőket évente többször viszik zarándokhe­lyekre, és a kisiskolások több, a ma­gyar történelem megismerését is szolgáló kirándulásokon vesznek részt. A község cigány kisebbségi ön- kormányzata aktív. Kevés falu mondhatja el, hogy olyan roma na­pot tudott szervezni a helyi önkor­mányzat és a CKÖ, amelyen 250 meghívott érezte jól magát. A ki­sebbségiek pályázati pénzből egy­hetes nyaralást szerveztek a vázs- noki gyerekeknek, a legutóbb el­nyert pályázati pénzt, 400 ezer fo­rintot programokra és fejleszté­sekre fordítják majd. __________Megkérdeztük a vázsnokiakat; Mi hiányzik a faluból?__________ „S oha nem költöznék el innen” „A szőlőnek szolga kell” Szárazi Rezsőné nyugdíjas: - Ép­pen az egyik holland családot vá­rom, segítek nekik elintézni az ügyes-bajos dolgokat. Négy holland kisgyermekes család nyaranta sok időt tölt itt, azt mondják, itt van hely, „elég” zöld­terület és jó a le­vegő - ezt én is így gondolom. Emellett, tizen­nyolc éve, mióta ide költöztem, rengeteget fejlő­dött és szépült Vázsnok - a temetőt is szépen rendbe tették. Kevés kivé­tellel az emberek összefognak, ösz- szetartanak - én soha nem költöz­nék el innen, hiszen akkor ki gon­doskodna ezekről a kedves külföl­diekről. Úgy érzem, befogadták és megszerették őket a helyiek. Orsós János rokkant nyugdíjas: - Gájkútról költöztünk ide szüleim­mel és öt testvéremmel - édesapám és négy fiú testvérem is bányász volt -, 1965-ben még csak járda volt a faluban, és a kenyeret és a te­jet lovas kocsival hozták Sásdról. Régen elég sok jószágot tartot­tak, ma alig van belőlük. Ami leg­inkább hiányzik, az a munka: a középkorosztálynak alig van lehe­tősége, a nőknek semmi... Nagyon magas a munkanélküliség, ezen mindenképpen jó lenne javítani. Az állam nem ad elegendő támogatást ahhoz, hogy egy vállalkozás bein­dulhasson. A faluszépítést jó lenne tovább folytatni. Fazekas Tibor nyugdíjas: - Egy nagy fiam van és öt állami gondo­zott gyermeket nevelünk a felesé­gemmel. Szeretek itt élni, és renge­teget fejlődtünk. Ugyan sok mun­kahely megszűnt ‘89 után, de még­is úgy gondolom, dolgozni most is, és régebben is le­hetett - ez nem attól függ, hogy melyik cég ho­gyan vállalja át az utazási költsé­geket, hanem leginkább a munká­hoz való hozzáállástól. A család iránti felelősségtudat is nagyobb le­hetne, és az emberek is jobban ösz- szefoghatnának. A községben jó lenne egy játszótér a fiataloknak, és a közterületek rendbetételét is foly­tatni kell. ■ A legenda szerint Mátyás ki­rály asztalára is jutott a vázs- noki borból. Már a filoxéra- járvány előtt is nemes szőlőt termesztettek. Pontosan így szól a mondás: a szőlőnek nem rabszolga, hanem szolga kell - a szó legnemesebb értelmében, hisz amint mondják, a gazdának legalább annyira gondját kell viselnie a szőlejé­nek, mint a jó férjnek asszonyá­nak. A Mátyás-legenda, melyet régi iratokkal alá is tudnak támaszta­ni, élénken él a gazdák és a köz­ség lakosai közt, és hagyomány- tiszteletből három esztendeje, február 24-én rendezik meg a Mátyás-napi borversenyt. Közel száz helyi és hegyháti, baranyai gazda mérettetik meg a verse­nyen, legutóbb 138 fajta bort zsű- riztettek. Árki Tibor - kinek már dédap­ja is borász volt - szőlősgazda el­mondta, rendkívül jó a kapcsolat a gazdák és az önkormányzat kö­zött, a versenyt is a község kez­deményezte. Szeretnék, ha foly­tatódna a hegyi utak, a „körút” aszfaltozása. A vázsnoki szőlőhegyen a kö­zel száz pince mellett több eme­letes hétvégi ház is magasodik, a gazdák többsége pedig vagy helybéli, vagy Vázsnokról elszár­mazott. A különleges mikroklí­mát és talajt a kényesebb oportó nagyon szereti, de rizlinget, chardonnayt, kékfrankost is ter­mesztenek, bort eladni nem na­gyon szoktak - nehezen válnak meg a bacchusi „örömkönnyek­től”. Az egyik „legeredménye­sebb” gazda, Megyesi Zoltán, aki több mint 60 díjjal, oklevéllel büszkélkedhet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents