Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-31 / 30. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü KÖR 2004. Január 31., szombat Számyaszegett turizmus A madárinfluenza ismét visszavetheti az utazási üzletet Budapest Még egyetlen hazai utazási irodában sem mondtak vissza thaiföldi utakat az ázsiai ma­dárinfluenza miatt. Ugyanak­kor világméretekben tartani lehet attól, hogy a SARS- fenyegetést éppen csak kihe­verő turisztikai ágazat vala­miképp megsínyli az új jár­vány hatásait is. Ma. még megbecsülni sem lehet, mennyire vetheti vissza az éppen csak fellendülőben lévő turiszti­kai ágazatot a napokban kitört tá­vol-keleti madárvész. A WTO (World Tourism Organization) legfrissebb jelentése ugyan még arról számolt be, hogy a SARS- vírus következményeit igencsak megszenvedő ágazat kezd magá­hoz térni, a bizakodó hangulatot azonban alaposan visszavetheti, hogy sokan az új járványt még a korábbinál is fenyegetőbbnek tartják. A nagy nyugati lapok ugyan még csak magáról a jár­ványról cikkeznek, és nemigen vállalkoznak arra, hogy megbe­csüljék annak gazdasági követ­kezményeit, így a turizmusra gya­korolt esetleges hatását. A lassan kialakuló optimista hangulatot erősítette korábban a német uta­zási irodák által készített előrejel­zés is. Várakozásaik szerint akár húsz százalékkal is bővülhet a német kiutazási piac. Ennek kü­lönösen az elmúlt évek utazási adatait vizsgálva van jelentősége, hiszen például csak a madárvész által sújtott térségben tavaly és ta­valyelőtt is mintegy 16 százalékos visszaesést regisztráltak. A nemzetközi turistaforgalom visszaesése régiónként (2003-ban 2002-höz képest, százalék) '„TT | Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) a mostani járványt a korábbiaknál is veszélyesebbnek tartja. A szervezet szerint a ma- dárinfluenza-vírus könnyen ter­jed emberre, és lényegesen erő­sebben fertőz, mint a SARS. A lapunk által megkérdezett hazai utazási irodák egyikénél sem mondtak még vissza thaiföl­di utat a távol-keleti madárinf­luenzára hivatkozva. A Chemol Travel minden két hétben három csoportot utaztat ki az ázsiai or­szágba, és március 9-ig, azaz az utolsó csoport indulásáig gyakor­latilag minden út elkelt - mondta Tóth Krisztián. Az utazási iroda értékesítésért felelős munkatársa úgy fogalmazott, hogy amíg a Külügyminisztérium nem ad ki valamilyen hivatalos állásfogla­lást az ügyben, addig befizetett utat csak az általános szerződési feltételek szerint lehet vissza­mondani. Az IBUSZ február vé­géig szervez a térségbe utakat, ám mind ez idáig egyetlen utat sem mondtak le a járványra hi­vatkozva - tájékoztat Komora Zol­tán. A cég turisztikai igazgatója elmondta: hivatalos állásfoglalá­sig csak kötbér fizetése ellenében lehet elállni az úttól. Ennek ösz- szege a visszamondás idejétől függ, a részvételi díj 40-80 száza­lékát teheti ki. A térségbe hetente két csoportot is indító Tensi Kft.- nél sem jelentkezett még senki, hogy visszamondaná az utat. Dé­ri Szilvia marketingigazgató el­mondta: a visszamondás indoka­ként ma még nem fogadhatják el, ha valaki a távoli országban je­Forrás: VG-gyűjtés A német piac élénkülését már a magyar utazási irodák is érzik. A hazai utazási irodák egyetérte­nek abban, hogy önmagában az uniós tagság nem fogja meg­élénkíteni az érdeklődést Ma­gyarország iránt. A németek ta­valy összesen 52,5 milliárd eurót költöttek külföldi utazásra. Ez 5,5 százalékos növekedést jelent. Molnár Gabriella, a Bla- guss Utazási Iroda ügyvezetője 10-15 százalékos növekedést vár, ezen belül a német turisták esetében ez elérheti a húsz szá­zalékot is. lentkező járványra hivatkozik. Mint mondta, erre csak a WHO vagy a magyar külügyi tárca hiva­talos állásfoglalása után van lehe­tőség. Sikeresek a vidék bankjai A takarékszövetkezeti integráció az egyik legsikeresebb a ha­zai bankrendszerben - hangsúlyozta Szőke András, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatója. A vidék bankjainak tavalyi fnér- legfőösszege 770 milliárd forint volt. Eger Devizaárfolyamok Cseh korona 7,94 Euró 265,05 Japán jen (100) 202,42 Lengyel zloty 55,71 Svájci frank 169,76 Szlovák korona 6,49 Angol font 386,89 Kézikönyv az unióról Budapest A gazdasági tárca a közel­múltban jelentette meg a „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és kö­zépvállalkozóknak” című ké­zikönyv második kiadását. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium kis- és középvállal­kozások EU-felkészítő program­jának alapvető eleme a vállalko­zók ellátása olyan hasznos és gyakorlati tudnivalókat tartal­mazó kiadványokkal, amelyek hozzájárulnak versenyképessé­gük fokozásához. E cél érdeké­ben. jelentette meg a tárca a „Gyakorlati tudnivalók az Euró­pai Unióról kis- és középvállal­kozóknak” című kézikönyvet. A kötet első kiadása 45 ezer pél­dányban készült, s az előzetes várakozásokat messze meghala­dó érdeklődés kísérte. A sikerre és a további új igényekre tekin­tettel a felfrissített, bővített má­sodik kiadás immár százezer példányban jelent meg. A több mint négyszáz oldalas, ingyenes kötet eligazodást nyújt a közös­ségi szabályok világában és vá­laszt, megoldási kulcsot ad a napjainkban sűrűn felmerülő, az uniós csatlakozást illető kér­désekre. Részletesen tájékoztat az EU vállalkozáspolitikájáról, a jogi környezetről, de praktikus ismereteket is kínál. A kéziköny­vet a vállakozókon kívül haszno­san forgathatják mások is, ezért a GKM országosan 2850 könyv­tárnak, egyetemeknek, régiófej­lesztési központ térségi megbu tatja. EUROPRílSS Az ügyvezető ezt abból az alka­lomból közölte, hogy a takarék- szövetkezetek képviseletében írták alá a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-vel és a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt.-vel kötött együttműködési megálla­podást. Ez lehetővé teszi, hogy a vidék bankjai a következő években jelentős fejlesztéseket valósítsanak meg pénzügyi rendszerük korszerűsítésére, és a kistérségekben meghatározó szolgáltatók lehessenek. Közö­sen biztosítják a helyi vállalko­zók, az önkormányzatok, a ci­vilszervezetek további működé­Budapest Mostanában többnyire arról szólnak a híradások, hogy az érintett települések népszava­záson utasítják el a hulladéktáro­lók létesítését. A gazdaság sze­replői sem járnak elöl jó példá­val: a környezetvédelmet több­letkiadással járó, kellemetlen nyűgnek tartják. Bár elvben egyetértenek a kitűzött célokkal, a megvalósítás alól azonban - ha tehetik - kibújnak. Már az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottsága előtt van az a törvényjavaslat, amely az in­formatikában keletkezett hulla­jts kérdését hivatott rendezni. Évről évre növekvő mennyiségről séhez szükséges pénzügyi for­rásokat. A takarékszövetkeze­tek 2003-ban 30 százalékkal több hitelt biztosítottak a lakos­ságnak és a vállalkozóknak. A kölcsönök 85 százaléka a kis- és az agrárvállalkozások fejlesztését szolgálta. A vidék pénzintézetei 18-20 százalék­kal növelték a betétállományu­kat, amely eléri a 200 milliárd forintot. Jelenleg félezer önkor­mányzat számláját kezelik a ta­karékszövetkezetek. Az agrár- vállalkozások hitelezésében vál­tozatlanul kiemelkedő szerepet töltenek be. Ebben az üzletág­ban az elmúlt három évben or­szágosan piacvezetők lettek. van szó, amelynek egy része ráadásul veszélyes hulladék: adathordozók, CD-k, DVD-k. A javaslatot a bizottság várhatóan február elején tűzi napirendre. Noha pontosan nem tudjuk, hogy hazánkban az e forrásból származó veszélyes hulladék mennyisége mekkora, áúlya felte­hetőben tonnában kifejezve is ez­res nagyságrendű. A háztartások­ban és a vállalatoknál haszonta­lanná váló korongok a kommu­nális hulladékkal együtt kerülnek a szeméttárolókba, ezeknek csak kis hányadát hasznosítják újra, vagy égetik el. Az ilyen adatlemezek polikar- bonátjának újrahasznosítására már létezik technológia, és a hul­Tavaly például az aszálykárok enyhítésére hozott kormányha­tározat megvalósításában is köz­reműködtek. A jövőben a vidék pénzinté­zeteiben is - a kiszámíthatóság érdekében - elválasztják egy­mástól a hitelezést és a támoga­tást. Kékesi János, a Regionális Fejlesztési Holding Rt. elnök­vezérigazgatója arra a kor­mányhatározatra emlékeztetett, amely az elmaradott kistérsé­gek felzárkóztatását segíti elő. Ebben a takarékszövetkezetek­kel együttműködve vesznek részt. A holding erre a célra öt- milliárd forintot kezel, amely­hez a takarékszövetkezetek pá­lyázat útján juthatnak, biztosít­va a vidék pénzügyi rendszeré­nek fejlesztését. Emellett szak­tanácsot is nyújtanak, és képzé­seket szerveznek. ladék ára fedezi a szállítás költsé­geit, vagyis mind az égetés díja, mind a környezet károsítása „megtakarítható”. Az elektronikai veszélyes hul­ladékok jogszabályban előírt be­gyűjtése és kezelése számos kö­telezettséget ró Magyarországra az EU-csatlakozás után. De addig is lehet cselekedni. Ezt ismerte fel a KJK-KERSZÖV Kft., amely feb­ruárra akciót hirdetett a veszélyes limlom összegyűjtésére. A fölös­legessé vált CD- és DVD-formátu- mú adathordozókat összezúzás után egy németországi újrahasz­nosító üzembe szállítják. A cég reméli, hogy kezdeményezésé­hez az év során minél több válla­lat, kiadó, oktatási intézmény csatlakozik majd. A hulladékká vált korongokat az egész ország területéről várják a kft. budapesti székhelyén. MENTUSZ KÁROLY Digitális lomtalanítás Az uniós csatlakozás támasztotta követelmények között ki­emelt figyelem övezi a környezetvédelmet. Egyelőre ritkán fordul elő, hogy gazdasági vállalkozások önállóan cseleked­jenek a probléma megoldása érdekében. A húsexport rekordéve Az idén rekordmennyiségű húsexportot jósol az amerikai mezőgazdasági minisztérium. Becslése szerint a világ legna­gyobb marha-, sertés- és ba­romfihús exportőr országai 17,7 millió tonnát szállíthat­nak a külpiacokra. A legnagyobb marhahús expor­tőrök kivitele a becslés szerint 6,9 millió tonnás rekordot ér el, hat százalékkal meghaladva a ta­valyi eredményt. Sertéshúsból két százalékkal, 4 millió tonnára mérséklődik a vezető exportőrök kivitele, ezt az uniós export visz- szaesése okozza. Az Európai Unió első helyét így valószínűleg átveszi Kanada. A broilerkivitel idén eléri a 6,2 millió tonnát, hat százalékkal meghaladva a tavalyi mennyiséget. Várhatóan az EU, Brazília és az USA is többet szál­lít a nemzetközi piacrn. A májusban huszonöt tagúra bővülő Európai Unió idei húsex­portja 10,6 millió tonnára tehető majd,, beleértve az egymás kö­zötti forgalmat is. A jelenlegi ti­zenötök közül Hollandia vezet, kétmillió tonnát megközelítő ki­vitellel, de további négy ország (Dánia, Franciaország, Németor­szág és Belgium) húskivitele is felülmúlta az egymillió tonnát. A sereghajtó Svédország, Finnor­szág, Portugália és Görögország kivitele mindössze 10-38 ezer tonna közötti mozgott. A csatla­kozó országok közül a legjelen­tősebb húsexportőr Magyaror­szág, évi mintegy 300 ezer tonná­val. ■ Az aszály aratott tavaly Budapest A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) előzetes adatai alapján a múlt évben 2,86 millió hektárról 8,72 millió tonna gabonát takarítottak be hazánkban. A példátlan aszály következté­ben a két legfontosabb gabonafé­le, a búza és a kukorica esetében a terméskiesés meghaladta a 25 százalékot. A búza vetésterülete ugyan valamelyest nőtt, a termés ennek ellenére 25,3 százalékkal, 2,92 millió tonnára csökkent. A legfontosabb kalászosunk ter­mésátlaga csupán 2,63 tonna volt hektáronként. A kukorica vetés- területe 4,6 százalékkal, a termés 25,9 százalékkal esett vissza. Tengeriből 4,53 millió tonnát ta­karítottak be a múlt évben, a hek­táronkénti átlag 22 százalékkal mérséklődött a 2002. évi szint­hez képest. A cukorrépatermés 20 százalékkal, 1,8 millió tonná­ra csökkent, a termésátlag pedig 15 százalékkal mérséklődött. Az olajos növények közül a napra­forgó betakarított területe 21 szá­zalékkal nőtt, és - kicsit maga­sabb termésátlag mellett - az elő­ző évinél 25 százalékkal több, 975 ezer tonna termett. Az elve­tett repceterületet jelentősen le­csökkentette a kemény tél, így a 2002. évihez képest feleannyi ter­mett. Burgonyát az egy évvel ko­rábbinál 9 százalékkal kisebb te­rületről szedtek fel, a hektáron­kénti hozam 7 százalékkal csök­kent. ■ Hírek FÖLD AZ ÁLLATTARTÓKNAK A legfontosabb stratégiai feladat az állattartók földterülethez jut­tatása - jelentette ki a földműve­lésügyi miniszter egy agrárfóru­mon. Németh Imre elmondta: megkezdték a 15-nél több állatot tartók felmérését, hogy van-e kö­zeli állami föld a telepeik körzeté­ben. AGRÁRBERUHÁZÁSOK Tavaly mintegy húszezer gazdál­kodó 120 milliárd forintot fordí­tott műszaki, technológiai fej­lesztésre. emellett 50 milliárd fo­rint értékű építési beruházás, és 20 milliárd forint értékű ültet­vénytelepítés valósult meg. TERMELŐI CSOPORTOK Míg 2002 elején csupán 17 terme­lői értékesítési szövetkezet mű­ködött az országban, számuk ma már meghaladja a hetvenet. Ezen kívül a múlt évben több mint két­száz termelői csoport alakult. vMjmofí1 A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ FANTOZZI fcVMlOXXI PAOLO VILLAGG A nagy olasz komikus világhírű filmjei a HUMOR1 műsorán SZQMBAT VASARNAP 18.00,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents