Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-27 / 26. szám

2004. Január 27., kedd KULTÚRA ­RIPORT 7. OLDAL MŰVÉSZETEK HÁZA Goldmark-est sztárművészekkel A Sába királynője operával világ­hírűvé lett keszthelyi zeneszerző, Goldmark Károly kompozícióiból állított össze önálló estet Rohmann Imre zongoraművész és Fenyő Klára hegedűművész, melyet ma 19 órától a Művésze­tek Házában hallhatnak a klasszi­kus zene rajongói. Az előadókról tudni kell, hogy évtizedek óta ját­szanak és oktatnak a világ szá­mos pontján. Fenyő Klára az USA-ban él, Kurtág György egy­kori tanítványa, Rohmann Imre pedig harminc éve járja a földgo­lyót, rendszeresen koncertezik a tengerentúlon és Japánban, de ál­landó tanára a Salzburgi Mozarteumnak is. m. b. e. ESZÉKI FESTŐ KÉPEI A HORVÁT KLUBBAN. A horvát alkotó, Milan Sola festményeiből, pasztel­lképeiből látható kiállítás Pécsett az Esze Tamás utcai August Senoa klubban. A tájképekből, csendéletek­ből, absztrakt ábrázolásokból válogatott bemutatót február közepéig tekinthetik meg délutánonként az érdeklődők. fotó: LÄUFER LÁSZLÓ Mindenki szeretné, de... Visszahozható-e Pécsre a filmfesztivál1 A kérdésre, hogy visszahozható-e Pécsre a filmfesztivál, a vá­lasz egyértelmű igen! A filmfesztiválok mindenütt meghitt hangulatú kisvárosokban zajlanak, nem fővárosokban. A haj­dani pécsi filmes központ újraélesztése azonban a jelenlegi feltételrendszer megváltoztatását is igényli. A Pécsi Filmünnep igazi ünnepi tartalmát a magyar film aranyko­rával való szembesülés képezte. Ezt hangsúlyozták a szemle kap­csán megnyilvánuló politikusok: Szili Katalin parlamenti elnök, Toller László, Pécs polgármestere és Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, és a magyar film nagy öregjei. Makk Károly és Ba­csó Péter azt mondták, egyáltalán nem éreznék furcsának, ha min­den ott folytatódna itt Pécsen, ahol 1982-ben abbamaradt. Cser­halmi György színművész egy ké­sőbbi korosztály képviseletében annyit mondott: jó volna Pécsett egy Karlovy Vary... A kisvárosi jelleg fontosságára mutatott rá Po­rös Géza filmesztéta, a Duna tv. művészeti igazgatója is. Szekeres Dénes, filmproducer, a Pécsi Filmünnep igazgatója a szállásbé­li feltételek javítását hangsúlyoz­ta, mindenek előtt a Nádor fel­élesztését hiányolva. Ugyanakkor a kulturális kor­mányzat, a filmes szakmai köz­pontok, a művészek és a város ve­zetői egyként igent mondanának a kérdésre: legyen-e ismét film- fesztivál Pécsen? Vass Lajos államtitkár azon a vé­leményen van, hogy mindaz, amit egy üyen művészeti ág, mint a film a társadalomtól megkaphat, minde­nek előtt a közönséggel való kölcsö­nösen termékeny légkörű találkozá­sok lehetősége és a gazdagon moti­vált kulturális környezet, Pécsen adott. A fesztivál újraélesztését cél­zó törekvések mellé az ő igenjét is társíthatja a város. Persze egy sereg egyeztetésre, tárgyalásra van még szükség az előrehaladáshoz. Ez a mostani rendezvény is beszédes érv a pécsi törekvések mellett. Az is megfogalmazódott, hogy itt a ma­gyar filmek fesztiválját, Budapesten pedig egy nemzetközi szemlét le­hetne rendezni. Persze nem volna szerencsés az időbeli egybeesés. A mostani pécsi feltételek is alapos ja­vításra szorulnak. Pásztor Ágnes, a Pécs Városi Ön- kormányzat Közoktatási Művelő­dési és Sport Főosztályának osztály­vezető-helyettese filmrendezőként is nyomon követte a filmünnep fo­lyamatát. Tőle kérdeztük, lát-e lehe­tőséget, hogy a filmfesztiválok visz- szatérhessenek Pécsre. Válasza mindkét minőségében egyértelmű: igen. Megtudtuk, azért is örül a kér­désnek, mert a filmes pályára eleve a hajdani pécsi szemlék késztették. Ott kapott életre szóló útravalót. - Jó volna, ha a magyar filmek feszti­válja ismét Pécsre tudna kerülni - mondja. - Most az önkormányzat eleve olyan tendenciát érvényesít, amelyben a város kulturális státu­szának erősítése hangsúlyos szere­pet kap. Ennek példája a POSZT is, amely ebből a szempontból bizo­nyító erejű. Rengeteg kapcsolódási pontot is lehetne hangsúlyozni, de elég csak a harmincezres egyete­mista ifjúságra gondolni, mint po­tenciális nézői és egyben alkotói ré­tegre. Mindenképpen a magyar filmnek kellene elsőbbséget adni itt Pécsen, de be kellene vonni a prog­ramba az új technikákat, a rövidfil­met, a kísérleti filmet, az animációt. A pécsi egyetemen oktatják is a fil­met, a filmezést. Közgyűlés elé ke­rül egy olyan filmiroda felállításá­nak a javaslata is, amely a várost helyszínként ajánlaná íd a világ filmgyártásának. A fesztivál techni­kai fejlesztéseket is szükségessé tenne. Az Uránia és az Apolló mo­zik együttesen is kevesek egy üyen programhoz. Fontos, hogy a film­szemle mint városi rendezvény a hozzá kapcsolódó rendezvények­kel kedves és kellemes tudjon len­ni mind az itt lakók, mind a vár­ható nagyszámú vendégsereg számára. BEBESSI K. Az Egerek és emberek nyers valósága Három napon át Steinbeck megy a Pécsi Harmadik Színházban, a hé­ten hétfő, kedd és szerda este az Egereket és embereket játssza a győri Forrás Színházi Műhely. Er­ről a színjátszó társulatról tudni kell, hogy voltaképpen regionális és ifjúsági tájoló színház. Elsősor­ban olyan kisvárosokat keresnek fel előadásaikkal, amelyekbe a professzionális színházak nem jutnak el, de időnként az alternatív színházhálózat egyes állomásain is feltűnnek profi produkciókkal. Ilyen előadás Steinbecktől az Ege­rek és emberek is, miután a mű­hely másik szándéka, hogy bemu­tatóival kötődjön az iskolai tan­anyaghoz. A Nobel-díjas amerikai író művét legutóbb a III. Pécsi Or­szágos Színházfesztiválon a ka­posváriaktól láthatta a pécsi kö­zönség, a győriek bemutatója vi­szont egy teljesen új változat. A két idénymunkás különös, tragi­kus kapcsolatát, az emberi élet ki­üresedését, a társadalmi szintű el­magányosodást megjelenítő szín­művet a Jászai-díjas Fazekas Ist­ván fordításában állították szín­padra, és az a sajátossága, hogy nyersességében, színpadi szituáci­óiban igen közel áll a regény való­di vüágához. A sírós-nevetős szív­facsaró történet főbb szerepeiben Mezei Zoltán és Horváth László, valamint Sinka Károly érdemes művész látható, a rendező pedig Pataki András. M. B. E. Tv-jegyzet \ '< ^ '» Ezt nekünk. Mit is? Felborult életrend, feketekávé, magány és megszállottság. Ta­lán ezek a fonák erények, a szer­zetesi életrendnek ez az eltorzult utánzata szükséges korunk házioltárához. Szívem szerint már kizárólag csak az éjszakai és esetenként a koradélutáni műsorok közül válogatnék, oly­annyira kiutálódott belőlem a többi - hogy mi hír van a világ­ban, az a rádióból úgyis meg­tudható. Még teljesebben, gon­dolatokban gazdagabban. Késő esténként ugyanis, amikor ko­runk megfáradt embere már be­vette a koraesti akciófilm-pirulát és rápirítottak, hogy nemzeti megosztottság nélkül vonuljon be Európába, és már ágyába dö­gölve forog, hogy kiforogja ma­gából gondjait, alattomosan a képernyőre tolakszik egy-egy nézhető film is. Már nem tartja ébren a cukorka-ügy, a mámorát sem érti, a szépszál legény ski­zofrén históriáján már moso­lyogni is elfelejtett - de talán kedvesek lennének a szívének a hitető filmek. Nem vallásnak vagy valláspótléknak, nem áb- rándkergetésnek, hanem hogy utána egy kicsit jobbnak, több­nek érezze magát. Még akkor is, ha nem tudja, ki is volt T. S. Eliot, akinek a költészete alapja­iban rengette meg a XX. századi modem lírát: de a Duna tévén szerdán 22 óra 35 perctől sugár­zott angol filmből emlékezhet e különös, maga útját járó zseni­re, s még inkább őrült kedvesé­re, Vivienre; és milyen áldás - tekintsük a sors kifürkészhetet­len kegyelmének - hogy a kitűnő sorozat folytatását, a „Tűzlo- vast" vasárnap már nyolc órától láthattuk. A német film egy má­sik korszakos zseninek - Schil­ler, Goethe, Hegel ifjú kortársá­nak - Hölderlinnek az életét és szerelmét dolgozta föl. Még pén­teken, ugyanezen a csatornán 22 óra 10-től az „Élet, amiről az angyalok álmodnak" című film alapján oldalpillantást vethetett volna kamaszodó gyermekeire: milyen álmok kelepcéi várnak rájuk, milyen vágyak gyötrik is őket. A sportosabbak vasárnap a „Szia, Tereszka” című lengyel filmet is megnézhették, az álmo­sabbak a tv2-n 22 óra 40-től Marlene Dietrich életét... Persze a Duna tévére neheztelhetünk a legkevésbé: ha a sorolt filmek nem is jelentik mindenben a szakma csúcsait, klasszikus ér­tékeket képviselnek, ismereteket közvetítenek, igényesek. Ezen a csatornán legalább van válasz­ték és koncepció, amiről beszél­ni érdemes. Mennyi-mennyi szót elcsépel­nek pártoskodók - a média és a nagypolitika is - arra, hogy ki, mit, hogyan, milyen szavakkal sértett, milyen büntetést érde­mel. Ám az ízlés, a képzelet na­ponta történő rombolását, amelynek az elnevelő hatása egy életre szól, nem fogja perbe senki. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN A legnézettebb tíz tévéműsor január 23., pénteken 1. RTL Klub Való Világ 2 169 894 2. RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 983 786 3. RTL Klub Mónika (talk show) 1 865 515 4. RTL Klub Híradó 1 813 223 5. RTLKlub Fókusz (közéleti magazin) 1 773 374 6. TV2 Tények 1 682 459 7. TV2 Aktiv (magazin műsor) 1 536 668 8. RTLKlub Az elnök zsoldosa (am. akciófilm) 1 420 648 9. RTLKlub Balázs (szembesítő show) 1 272 288 10. MTV Sabrina (am.film) 1 236 508 A legnézettebb tíz tévéműsor január 24., szombaton 1. RTLKlub Való Világ 1 950 871 2. RTL Klub Heti hetes 1 788 192 3. MTV Szeszélyes évszakok 1 692 529 4. RTL Klub Ne folytassa felség! (am. vígjáték) 1 691 697 5. RTLKlub Híradó 1 668 371 6. TV2 Tények 1 647 585 7. TV2 Activity 1 609 715 8. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 468 575 9. TV2 Megasztár (a tv2 tehetségkutaó műsora) 1 414 738 10. TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (filmsor.) 1 283 212 A legnezettebb tíz tévéműsor januar 25., vasarnap 1. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 321 228 2. TV2 Tények 2 087 855 3. RTLKlub Híradó 1 879 048 4. RTL Klub Bölcsek kövére (am. vígjáték) 1 730 311 5. RTLKlub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 726 810 6. TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 722 713 7. MTV Névshowr 1 720 281 8. TV2 Kulcsember (am. akciófilmsor.) 1 704 861 9. TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 670 272 10. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 1 584 786 Itt márpedig nagy buli lesz! - érke­zem eléggé el nem ítélhető prekon­cepcióval a helyszínre. Három me­gye civü szervezetei választanak ugyanis „királyt” - egyetlen nagyha­talmú tanácstagot. Ehhez képest jó, ha egy ismeretlen kolleginát azono­sítok a szünetben, őt is csak azért, mert semmivel össze nem téveszt­hető módon jegyzi valakinek a sza­vait. A többiek valószínűleg letud­ták a történetet a két órával korábbi, minden bizonnyal rendkívül flott sajtótájékoztatóval - Arccal a Nem­zeti Civü Alapprogram eszméje felé! -, de így legalább jobban lehet ve­gyülni. És valóban: kitűzőhiány ide vagy oda, először normális elektor­nak néz a csinos ajtónálló hölgy. Szóval, indokolt az előzetes kéz­dörzsölés, hiszen már az is némi pi­káns felhangot kölcsönöz a történet­nek, hogy Pécsre hívatott össze a dél-dunántúli tanácstagválasztás - de áüjon a másrégióközpont-hívők elé az. esélyegyenlőségi miniszter! Továbbá a megyei közgyűlés dísz­termében volt már egy-két érdekes szavazás országos ügyekben, példá­ul az 1847-es követválasztáskor, Királycsinálás, civil módra amikor az ablakon ki-beugráltak a szavazók, és minimális különbség­gel, de a konzervatívok győztek. Most legfeljebb föl-fölugrálások vár­hatók, s persze pozícióharc minden mennyiségben, hiszen - írjuk le fe- héren-feketén! - egy jó nagy húsos­fazék tűnt föl a láthatáron. Félreér­tés ne essék: nem sajnálom én a pénzt a civü szervezetektől - még akkor se, ha némelyiket már sok he­lyütt feltűnt politikusok képviselik. Aztán azért is érdekesnek ígér­kezik a szeánsz, mert a Dél-Du- nántúlon regisztrált száznyolcvan­egy elektorból vagy száz - bara­nyai. Ugyan egy hete megegyeztek a közös jelöltben, de eljött-e min­denki? Tudott az is, hogy a tolnai­ak egy része „át fog szavazni” az Milliárdokat osztanak A tavaly júniusban törvénybe foglalt Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) idén várhatóan hat-hétmilliárd forinttal gazdálkodhat. Az ösz- szeg évente változó, ugyanis attól függ, hogy a civil szervezeteknek mennyi 1°/(ros felajánlás érkezik a személyi jövedelemadókból. Ez a vetítési alap - ami természetesen a továbbiakban is megmarad -, és a költségvetésből automatikusan ugyanennyit elkülönítenek a ci­vileknek. A pénzekhez pályázatok révén lehet hozzájutni, az elosztásról olyan testületek döntenek, ahol a civil szervezetek képviselői vannak többségben. Az NCA irányítását végző tanácsnak, amely az elosz­tás elveit fogalmazza meg, tizenhét tagja lesz, ebből hetet a régiók­ban választottak meg a múlt héten - Pécsett pénteken. A tanács e hét péntekén tartja alakuló ülését, majd következik a választások még nagyobb jelentőségű második fordulója. Akkor ugyanis a pénzt ténylegesen elosztó testületek, az úgynevezett kollégiumok összetételéről döntenek a civil szervezetek. egységes Somogyba, ahol a kapos­vári jelöltállító gyűlésen a Tolnai Civil Szolgáltató Központ titkára úgy fogalmazott: olyan valakit kel­lene támogatni, akinek nincsen tisztsége a közigazgatásban és az önkormányzatoknál. Biztos ami biztos, ezt most mindenki számá­ra jól láthatóan ki is plakátolta. Kicsit fészkelődik a hallgatóság, amikor a levezető elnök bejelenti, hogy százhuszonkilencen regiszt­ráltak. A Horgász Egyesületek Ba­ranya Megyei Szövetségének elek­tora biztos nincs itt, és azt sem tu­dom, hogy Kortársoktatók Pécsi Egyesülete vagy a szekszárdi Hikari Aikido képviselteti-e magát. - Ahogy nézem, nyomulnak a rendőrök és a polgárőrök - súgja a terepet kiválóan ismerő somogyi hölgy, aki legnagyobb bánatára le­késett a regisztrációról. Annyit el­árul még, hogy ő határozott „nem” szavazattal érkezett. Ugorjuk át az üyen meg olyan bizottságokat és hitelesítőket, hi­szen az egész sava-borsa a jelöltál­lítás! Bárki bárkire javaslatot tehet két percben, s ha az illető elfogad­ja a jelölést, egy percig övé a mik­rofon. Tétova csönd, majd egy pé­csi elektor jelentkezik. Már majd­nem kicsúszik az időből, amikor végre kiböki: a baranyai civilek kö­zös jelöltje Vincze Csilla. A pécsi Civil Kö­zösségek Háza vezetőjének egypercese: ti­zenkét éve dol­gozik a civile­kért, párttag so­ha nem volt, s ha megválasztják azon lesz, hogy a kollégiumokban a három megye egyenlő mértékben képviseltethes­se magát. Következik a siket gyerekekkel foglalkozó - a felszólaló hangsú­lyozza: regionális súlyú - kaposvá­ri, Teljes Értékű Életért Alapítvány elektora. A somogyiak jelöltje dr. Gyenesei István, a megyei közgyű­lés és a Somogyért Egyesület elnö­ke. Gyenesei hangsúlyozza: eddig mindig ott segített, ahová hívták. Tolna eredetileg három jelöltet akart indítani, de végül egynél maradtak, mondja a szekszárdi javaslattevő. Illés Tamás, a Rotary Club delegáltja elvállalja a felké­rést, s mintha a plakátszöveget is­mételné: a megválasztandó ta­nácstag ne legyen se politikus, se önkormányzati vezető. Szóval mégis csak érik valami. Páran „letesztelik” még a mikro­font, aztán szünet a szavazás előtt. A folyosói asztalokon a So­mogyért Egyesület röplapjai tűn­nek föl, a nagyteremben a tolnai­ak csoportosulnak. - Vedd úgy, hogy nem vesztettél, hanem nem nyertél - mondja valaki Illés Ta­másnak, aki ugyan szomorú ki­csit, de láthatólag nem fog a kard­jába dőlni. Egyfajta koalíció lát­szik tehát kibontakozni. És lön: Il­lés tizenegy, Gyenesei negyven- három, Vincze hetvenet kap az ér­vényes szavazatokból, megismétli a korábban mondottakat, majd fo­gadja a hosszú sorban érkezők gratulációját.- Szép volt. De azért most még csak játsszuk a demokráciát - dörmögi valaki mögöttem. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents