Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-26 / 25. szám

2004. Január 26., hétfő BEMUTATKOZIK A PÉC S I TUDOMÁNYEGYETEM 11. OLDAL Rektori köszöntő í * f ■ \ X * é A M\ Az EGY£­* »! TEM, az „um I versitas” külön­leges intéz­mény: magyar és latin nevében egy­aránt jelzi a teljességet, az általa lá­tott világ teljességét és a benne dol­gozó közösség teljességét. Talán sok más intézménnyel ellentétben ezért annyira fontos az a hagyo­mány, amely egy-egy tényleges, működő változata mögött láthatóan vagy láthatatlanul ott rejtőzik. Ön­magát úgy határozza meg, hogy vé­giggondolja eredetét és küldetését. Az Í367-ber| Tudományegye­tem jogutódjaként 1923-ban, 81 éve kezdte meg újra városunkban mű­ködését. Pécs városának és az egye­temnek története alapvetően össze­fonódik. Sokan nem tudják, hogy az első pécsi egyetem alapításának gondolatát Vilmos pécsi püspök kezdeményezte Nagy Lajos kirá­lyunknál. Ez az egyetem a XV. szá­zad elején még bizonyosan műkö­dött. Sőt, egyes bizonytalan foná­sok szerint utolsó hallgatói 1526- ban, a mohácsi csatában estek el. A felsőoktatás több mint kétszáz éves működési szünete után 1746-ban gróf Berényi Zsigmond püspök teo­lógiai főiskolát alapított Pécsett. Klimó György püspök - aki csodála­tos könyvtárát megnyitotta a város polgárai számára - két évtizeddel később Mária Terézia királynőtől olyan főiskolát kért, amelyben a hit­tudományon kívül kánonjogot, egy­háztörténelmet, bölcsészetet és mennyiségtant oktatnának. II. Jó­zsef 1785-ben Pécsre helyezte a győri bölcsészeti és jogi főiskolát, amely 1802-ig működött városunk­ban. 1832-ben báró Szepesy Ignác püspök Episcopale Lyceum Quinque-Ecclesiae néven alapított főiskolát, amely 1865-ben joglíce­ummá alakult. Tanárai közül hat az 1923-ban a Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegye­tem jogi karának professzora lett. Az egyetem világhírű profesz- szorai a jogi, orvosi, bölcsészeti és evangélikus hittudományi karon ta­nítottak. A történelem sajnos újra közbeszólt: 1941-től a Bölcsészettu­dományi Kar Kolozsvárra került, majd 1951-ben az Orvostudományi Kar önálló egyetemmé vált. Pécsett azonban folyamatosan élt és tettek­re sarkalló volt az egységes, teljes egyetem megteremtésének vágya. 1975-ben a hagyományt őrző jogi képzés kiegészült a közgazdaság- tudományi képzéssel, majd 1982- ben a Tanárképző Főiskola integrá­lásával megszületett a Janus Panno­nius Tudományegyetem. Egy évti­zednyi intenzív fejlesztés után vál­tak szét a különböző képzési terüle­tek önálló természettudományi, bölcsészettudományi és művészeti karokra. 1995-ben integrálódott az intézménybe a Polláck Mihály Mű­szaki Főiskola. Parlamenti döntés alapján, 2000. január elsején Pécsi Tudomány- egyetem néven egyesült a Pécsi Or­vostudományi Egyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a szekszárdi székhelyű Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola. Kilenc karával, mintegy 30 000 hallgatójával, 1790 oktatójával intézményünk nemzet­közi értelemben is jelentős egye­temmé vált. A Pécsi Tudományegyetem a tradíció és a megújulás egyeteme. Szellemiségét nemcsak oktatói tartják fenn, hanem hallgatói is. Várunk tehát minden tehetséget érző fiatalt társnak a tanulásban és a szellemi, gyakorlati értékte­remtésben. Lénárd László egyetemi tanár, akadémikus, a PTE rektora Érdekvédő hallgatóság Az Egyetemi Hallgatói Önkor­mányzat (EHÖK) a hallgatóság érdekképviseleti és érdekvédel­mi csúcsszerve a Pécsi Tudo­mányegyetemen. Az EHÖK 1995-ös megalakulása óta emyőszervezetként az egye­tem kari és kari jogállású intézeti hallgatói önkormányzataival folya­matos kapcsolatban áll, szervezi a seit. Ezeket az EHOK elnöksége az teljes hallgatóságot érintő admi- ellenőrzőbizottság felügyeletével nisztrációt. hajtja végre.- Fő feladataink közé tartozik az Az Egyetemi Hallgatói Önkor­egyetem hallgatóságának képvisele- mányzat a hallgatói szolgáltatások te a regionális, országos és nemzet- területén törekszik az egységes alap­közi hallgatói szervezetekben - szolgáltatások standardizált biztosí- mondja Kresák Gergely, az EHÖK tására. Ilyen a kollégiumi szolgálta- elnöke. - Mi koordináljuk az egye- tások színvonalának emelése, egy­terű hallgatóinak közös projektjeit, séges árú és minőségű fénymásolás legyen szó akár beruházásról, sza- és nyomtatás, jegyzetellátás, hallga- bályzatmódosításról, vagy rendez- tói klubok üzemeltetése. _______■ vé nyek szervezé­séről. Az EHÖK a Választmány ál­tal - amelyben műiden hallgatói önkormányzat képviselteti ma­gát - határozat­ban hozza dönté­Múlt, jelen, jövő - a PTE útjai Történetének ezer évében az európai egyetem mindig másképpen, de folyama­tosan a kultúra, a tudás és az emberi ön­tudat meghatározó intézménye volt. A Pécsi Tudományegyetem oktatói és hall­gatói büszkék arra, hogy bár viharos tör­ténelmű, de mégis több mint hatszáz éves múltjukkal részesei lehetnek ennek a tradíciónak. Az egyetem természetesen sokat változott a középkor óta, és alig követhető iramban változik ma is. Szüléink, nagyszüleink még olyan egyetemre jártak, amelynek eszméje valamikor a XVIII. század végén, XIX. század elején a legnagyobb gondolkodók írásaiban született meg. Hum­boldt német filozófus berlini egyetemi terveze­te a modern tudomány, az univerzális igazság­keresés intézményét vázolta, meghatározta azokat a szervezeti formákat, folyamatokat, diplomákat, amelyek több mint egy évszáza­don át az egyetemek lényegét jelentették Euró­pában, majd Amerikában is. Ilyen egyetem volt közvetlen elődünk, a két világháború kö­zött működő, világhírű professzorokat felvo­nultató Magyar Királyi Erzsébet Tudomány- egyetem. A világ egyetemein valamikor az öt­venes években (az USA-ban korábban, Nyu- gat-Európában valamivel később) jelentős vál­tozás történt: adott korosztályok egyre na­gyobb része jutott be a felsőoktatásba, a tiszta tudományok mellett fontos érv lett a társadalmi hasznos­ság, a passzív figyelemre épí­tő előadás helyett az együtt dolgozást előnyben részesítő kiscsoportos munka domi­nált, az előadóterem helyett a könyvtár lett a központi épület. A magyar egyetemek eu­rópai társaikhoz képest sok­kal később - igazán csak a rendszerváltás után - kezdték meg ennek az új felsőoktatási straté­giának a kiépítését. Pécs ebben úttörő szerepet játszott, egyes karokon már a 80-as években rugalmas képzést vezettünk be, a diplomához szükséges tudás önálló, kreatív összegyűjtésé­re alapuló kreditrendszert alkalmaztunk, újon­nan indított szakjainkon az európai és ameri­kai egyetemek modelljét követtük. Az átalaku­lás azonban igen hosszú folyamat, ráadásul a mai magyar felsőoktatás egy második, ugyan­ilyen radikális, átalakító feladattal is szembe­sült. Az amerikai és az európai felsőoktatás, .s egyáltalán a tudás alapjaiban változott meg, ezért manapság gyakran beszélnek a tudás, az egyetem kríziséről. Az eddig autonóm, „igaz­ságkereső” egyetem társadalmi elvárások gyű­rűjébe került, a közösség bizonyos, korábban egyszerű tevékenységei, szolgáltatásai egyre bonyolultabbak lettek, és egyetemi képzési hátteret követelnek, a gyorsan elévülő tudás helyett a tudástermelés módjait kell tanítani, Vidám készülődés a diplomaosztó ceremóniára nem a kultúrára, hanem a kultúra létrehozásá­nak a módjaira, trükkjeire kell figyelni. Az elő­adóterem és a könyvtár után az ilyen tudás- szerzés már döntően a komputerre, az internetre, a világhálóra épül, a rendszereket nyitottnak, végtelennek véli. A posztmodem egyetem intézményrendszere globalizálódott, a XIX-XX. század nemzeti egyetemével szem­ben ma már létezik, és minden helyhez kötött egyetemen egyre erősebb a „világegyetem”. A diplomához a tudást nemzetközi szervezetek által elismert elemekből több, akár külföldi egyetemen lehet összegyűjteni vagy éppen a számítógép mellett interneten keresztül - táv­oktatás keretében - egy kontinensnyi távolság­ban lévő másik egyetem oktatójától megsze­rezni. Annak a diáknak, aki ma egyetemre, főisko­lára iratkozik be, ez az igen jelentős nemzetkö­zi átalakulás napi tanulmányaiban, tudásszer­zési lehetőségeiben jelenik meg. Bolognai fo­lyamatnak nevezzük ezt egy egyezmény nyo­mán, melyet európai oktatási miniszterek írtak alá 1999-ben. Az egyezmény célja az egységes, magas szintű európai felsőoktatási tér kialakí­tása volt. A Bolognai Egyezményt követő éven­kénti találkozókban öt lényeges átalakítási fel­adatot jelöltek meg: (1) A zsákutca nélküli két- ciklusú képzés kialakítását (eszerint minden felsőoktatási program egy főiskolai (alapkép­zési) és egy azt folytató egyetemi (mesterkép­zési) szakaszból állna, a diák szándéka és tel­jesítménye alapján szabadon kapcsolhatná össze ezeket a szinteket). (2) A felsőoktatási teljesítményt mérő, nemzetközileg elismert ta­nulmányi pontrendszer, amely lehetővé teszi a más egyetemeken szerzett tudás elismerését. (3) Lehetővé kell tenni a diákok mobüitását, külföldi tanulmányait, a felsőoktatási diplo­mák összeurópai elismerését, átválthatóságát. (4) Közös, európai minőségellenőrzési rend­szer bevezetése és (5) az élethosszúságú tanu­lás támogatása. A Bolognai Egyezmény új világot kíván megnyitni a felsőoktatásnak és a felsőoktatás­ban résztvevőknek. A Pécsi Tudományegye­tem szellemi hagyománya, tudományterületei­nek és képzéseinek sokfélesége lehetővé teszi azt, hogy élen járjunk a változások bevezetésé­ben. Egyetemünk harmincezres hallgatói lét­számával az egyik legnagyobb magyar felsőok­tatási intézmény, amely a tudás, a felsőoktatás majd minden területén kínál főiskolai és egye­temi képzést. Kilenc karunk a jog, az orvostu­domány, a bölcsészet és társadalomtudomány, a közgazdaság-tudomány, a természettudo­mányok, a műszaki tudományok, a művésze­tek, a felnőtt- és pedagógusképzés és az egész­ségügyi szolgáltatás területének számtalan szakmáját, tudományát oktatja. Egy egyetem persze nemcsak tudás és okta­tás, hanem életforma is, mely kicsit talán a közvetlen realitásokból kiemelve akarja maxi­malizálni a lehetőségeket, élményeket. Szeret­nénk ehhez a diákéletformához minél több se­gítséget adni, külföldi ösztöndíjakat szervezni, az egyetemi szolgáltatások, kollégiumok, könyvtárak, klubok színvonalát megtartani, ja­vítani. Van egyetemi színpadunk, európai szin­ten sikeres sportágaink, egyetemi újságunk, te­levíziónk. Tudjuk azt is, hogy közvetlen kör­nyezetünk, Pécs városa kétségtelenül az egyik legszebb és legérdekesebb hely Magyarorszá­gon egy egyetem működéséhez. A mai egyetem egyfajta közjó, mindenkié és mindenkinek szól, várjuk tehát falaink közé a frissen végzetteket, a később tanulni vágyókat és a diplomával rendelkezőket egyaránt. Bókay Antal oktatási rektorhelyettes A PTE HALLGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 31.858 Ll. 2000 2001 2002 2003 Megkérdeztük: Miért a PTE? Csordás Márton (KTK V. évf.): - Sok helyen okítanak „közgazdászo­kat” az országban, de csak két igazi képzési hely van. Pesthez képest Pécsett barátságosabb a légkör, a tanárok ismerik a diáko­kat. Most fogok végezni - ilyen­kor egy Jimmy dalszövegrészlet juthat eszünkbe: Ugye nem bántad meg, kérdezem százszor. A vála­szom: nem. Magas színvonalú a képzés, számos más továbbképzési lehetőséget nyújt a kar az első diplo­mán túl, és szépen felújították az épületet - ez is vonzerő lehet. Nagy Dóra (AJK II. évf.): - A pécsi jogi karnak jó híre van. Szerintem ez az egyetlen olyan felsőoktatási in­tézmény, ami az ELTÉ-vel egy színvonalon van. Jól néz ki a kar - szép, új és mo­dern épületek­ben tanulunk, sok számítógép van, sok dolgot az interneten in­tézünk. Háromszázan vagyunk az évfolyamon, de jól érzem magam nagyon. Úgy osztom be az óraren­demet, a vizsgáimat, ahogy nekem tetszik. Hallottam, hogy fontosabb állásoknál preferálják a Pécsett vég­zett jogászokat. Váncsodi József (ÁOK I. évf.): - Vonzott Pécs romantikája és az egyetem jó híre. Elismertek a taná­rok, magasak az elvárásaik, de ez a jó orvosképzés feltétele. Bíztam benne, hogy itt alkalmam nyílik külföldi diákok­kal is kapcsolatot teremteni, lettek is izraeli, ciprusi, afrikai barátaim. A tanulmányokon túl más lehetőségek is nyílnak, ahol kipróbálhatom magam, például új­ságírásban. A pezsgő diákélet mel­lett pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a pécsi orvoskarról kikerülő emberek biztosan kapnak állást. ■ És ha majd Hallgató leszel... A jövendő pécsi egyetemistákat számos szolgáltatás és gazdag kulturális programkínálat várja. Az egyetemista tanulmányai alatt gyakran látogat el az Egye­temi Könyvtárba, amelynek elődjét, Magyarország első nyil­vános könyvtárát Klimó György pécsi püspök alapította 1774- ben. A mai Pécsi Egyetemi Könyvtár hálózata a kari, intéze­ti és tanszéki könyvtárakból te­vődik össze. A jóval millión felü­li összállományban éppúgy meg­található a könyvnyomtatás előtt kézzel írott mű, mint kétszáz évestől pár napos múltra vissza­tekintő folyóiratok, vagy a számí­tógépes adatbázisok. Mind több egyetemista keresi fel a Központi Hallgatói Szolgál­tató Irodát, amely az egyetemi polgárok részére biztosít olyan ingyenes szolgáltatásokat, mint például karrier-tanácsadás, pá­lyaorientációs grafológiai tanács­adás, pszichológiai és mentálhi­giénés tanácsadás, tanulmányi tanácsadás, jogi tanácsadás, al­bérletközvetítés, nemzetközi di­ákigazolvány készítése, fénymá­solás, nyomtatás, iratkötés. Szer­veznek ingyenes programokat is, amelyek az egészséges életmód témakörétől a karrierklubig terje­dő széles palettán mozognak. A PTE egyik legnépszerűbb kezdeményezése a Táncoló Egyetem. Minden félévben fél­ezer egyetemista ingyen tanulhat meg táncolni. Választani lehet a társastáncok, hastáncok, latin táncok és mintegy tucatnyi to­vábbi tánckurzusból. A fizikai regenerálódásban az egyetem testnevelési és sportközpontja segít, amely sokrétű sportolási lehetőséget nyújt. Az egyetemi kultúra egyik bás­tyája a Janus Egyetemi Színház, amely saját játszóhelyén évi több bemutatóval, színjátszó-találko­zók szervezésével, külföldi ven­dégjátékokkal az egyik legrango­sabb hazai egyetemi színpad. A Pécsi Egyetemi Klub tömeg- és rétegigényeket kielégítő prog­ramokkal várja a diákokat. A csa­ládias hangulatú esteket az eme­leti, vagy az új alagsori kávézóba szervezik, a nagyszabású ren­dezvények, koncertek pedig a galériás nagyteremben kapnak helyet. Hétköznap a klubhelyi­ségben kávé- és teaház működik. Aki a médiában szeretné ki­próbálni magát, felkeresheti az egyetemi médiát. A Universitas Televízió szerepköre sokrétű: legfőbb funkciója a tájékoztatás, de az egyetem hírei mellett he­lyet kapnak műsorában a pro­fesszori portrék, a kulturális, il­letve tudományos rendezvé­nyekről készített anyagok, a di­ákélet eseményei, illetve a kép­zéshez kapcsolódó aktualitások. Az egyetem kéthetente megje­lenő ingyenes hírlapját, az Univ Pécset elsősorban diákok írják és szerkesztik. A lap a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egye­sület tagja, és mindenről tudósít, ami az egyetemen történik. A nyomtatott változat mellett mű­ködik a www.univpecs.hu inter- netes hírportál is._____________■ Az oldal a PTE támogatásával jelenik meg. Oldalszerkesztő: Dunai Imre A Janus Egyetemi Színház az egyik legrangosabb hazai egyetemi társulat y t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents