Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-18 / 17. szám

8 INFORMATIKA 2004. JANUÁR 18. mm ^ ^ jt a m eOBZZG tGlif Mit ér a net, ha magyar? Dolgozat íródott a világhálóról, helyesebben a net magyar- országi hatásairól. A kutatási anyag szerint a gyakori inter­netezők 68 százaléka vélekedik úgy, hogy munkáját előnyösen befolyásolja a világháló. Nagy­jából ugyanennyien áldják a netet mint információs for­rást. Az emberek 35 százaléka pedig úgy érzi, amióta használ­ja a információs szupersztrádát, komfortosabb lett az élete. zal, hogy az internet segíti munká­ja, tanulmányai hatékonyabb el­végzését, míg 62 százalékuk úgy tudja, a világháló használata fej­leszti számítógépes tudásukat. A NetMonitor kutatási összefoglaló­ja szerint a megkérdezettek 60 szá­zaléka, illetve 68 százaléka azt állítja, hogy a net segítségével informáltabbak lettek a világ többi országáról. A hetente többször inter­netezők körében végzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy em­lítettek legkevesebb 11 órát tölte­nek egy héten aktív internetezés­sel. Kiderült azonban az is, hogy az internet hatására nem csök­kent mindegyikük esetében az egyéb információs csatornák használata: így például nem ol­vasnak kevesebb újságot, nem néznek rövidebb ideig televíziót vagy hallgatnak rádiót. A gyakori netezők 83 százaléka azt vallja, nem tölt kevesebb időt a családjá­val, barátaival a hálójárás miatt, 72 százalékuk egyenesen azzzal ■ A kutatási anyagot az NRC Internet Marketing Tanácsadó és Piackutató Kft. és a TNS Gazdasá­gi és Társadalmi Marketing Ta­nácsadó Kft. jegyzi. Dolgozatuk­ban kitérnek a honi netezőknek a szolgáltatókkal ápolt viszonyára, a rendszeres „szörfözők” és a há­lózatot mellőzök motivációira. A dokumentumból egyebek mellett kiderül, hogy a gyakori inter­netezők 68 százaléka egyetért az­állt elő, hogy ugyanannyit szórakozik, mozizik, mint annak előtte. Az otthoni hozzáféréssel bíró gyakori internetezők közel 40 szá­zaléka elégedetlen szolgáltatójá­val. A net sebessége miatt a fel­használók 44 százaléka bosszús. A kutakodásból kiviláglik, hogy az otthoni hozzáféréssel rendelke­zők 80 százaléka rendkívül hasz­nosnak tartja az otthoni inter­netet, 35 százalékuk véleménye szerint például komfortosabb lett családjuk élete. A munkahelyén a klaviatúrát gyakran bűvölök közel 20 százaléka pedig fél éven belül tervezi lakhelye „bekábelezését” is. Sz. Z. A. mi mindenre képes az informatika a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu Adakozik a Microsoft exfőnöke Úgy látszik, a nemzetközi multicégek agytrösztjei, sikerhajhászai között is találhatunk kultúraértő, a tudomány és az oktatás iránt még elkötelezett személyeket. A Microsoft egykorvolt vezetője, a magyar származású Charles Simonyi remek példája, mikor lép akcióba, és hogyan tesz a közjóért egy valódi mecénás. ■ Simonyi akkor segít, amikor erre tény­leg szüksége van választott hazájának. Washington állam ugyanis mostanság kezd kilábalni a gazdasági válságból, ennélfogva az adakozá­si kedv is gyatrának mondható. Az új tudo­mányos és művészeti alapítvány azonban az állam 15-20 legna­gyobb „segélyszerveze­te” közé sorolható, el­végre 50 millió dollár már nem kis summa! Az első adomá­nyok Seattle városára koncentrálódnak, a jövőben azonban országos és nemzet­közi viszonylatban is gondolkodnak majd Simonyiék. Az 55 éves Charles Simonyi - aki egyébként a Microsoft Word tervezője volt - rajong a komolyzenéért, és modern műalkotásokat is gyűjt. Véleménye sze­rint a tudomány és a kultúra a két legerő­sebb közösségformáló erő, így ezek érde­mesek leginkább a támogatásra. „Azáltal szeretnék maradandót létrehozni, hogy másokat juttatok kiváló lehetőségekhez. Mindenki számára elérhetővé kell tenni az oktatást, a művészetet és a nagyszerű zenét, az ezeket biztosító intézményeket pedig folyamatosan támogatni kell!” - rögzítette hazánkfia. A volt Microsoft-guru számos helyi intézménynek juttatott korábban is nagy összegű adományokat, és jó néhány egyetemi tanári állás létrehozását bizto­sította az Egyesült Államok egyetemein. Alapítványát most azért is hozta létre, hogy formális kerete­ket adjon az általa tett felajánlásoknak. Az alapítvány első adománya egy tízmillió dollár értékű támoga­tás, amelyet a Seattle-i Szimfonikusok kapnak. Az USA fővárosában és a keleti parton is elis­mert jótékonysági szer­vezetekben ténykedő Jack Benaroya Simonyi példamutató magatartásáról az amerikai lapokban is megemlékezett. Megjegyezte: a Microsoft-exvezér kezde­ményezése azt az üzenetet hordozza ma­gában, hogy nem mondhatunk le a szá­munkra legkedvesebb dolgokról csupán azért, mert rossz idők járnak. Magyar mobilcégek toplistája ■ A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) közlése szerint a mobil-elő­fizetések száma tavaly november­ben 106 ezerrel növekedett az egy hónappal korábban mértekhez képest. Ekkortájt a három szolgál­tató már összesen 7,72 millió ak­tív előfizetést tartott nyilván. Vár­hatóan jókora ugrást könyvelhet­nek majd el, ha a decemberi ada­tokat is számba veszik, minthogy a karácsonyi bevásárlás idején kurrens árucikknek számított a maroktelefon, bár főleg az MNIS- küldésre alkalmas készülékekért rohanták meg a szolgáltatókat. A szolgáltatók piaci részesedése a forgalmazásban résztvevők szá­ma alapján a következőképpen ala­kult az NHH adatai szerint: a Westel részesedése 48 százalékot, a Pan­noné 35,48 százalékot, míg a Vodafone-é 16,52 százalékot tett ki. HÍREK Milliárdos tábori híradórendszer |A közeljövőben tendert ír ki az úgynevezett komplex tábori híradórendszer beszerzésére a Honvédelmi Minisztérium. A tervek szerint a teljes rendszerre 2005-től - tíz év alatt - mint­egy 110 milliárd forintot költené a tárca. „A tel­jes haderőt egy egységes működésű rendszer­rel kívánjuk felszerelni” - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Ismertetése sze­rint még az év végéig szeretnének eredményt hirdetni. Juhász szerint a Magyar Honvédség egyik nagy problémája, hogy a katonák és jár­műveik nincsenek megfelelő vezeték nélküli kommunikációs rendszerrel felszerelve. A Samsung hasznos memórialapkái |A sík képernyők és a digitális kamarában hasz­nálatos memórialapkák iránt robbanásszerűen megnőtt keresletnek köszönhetően 24 százalék­kal gyarapodott a dél-koreai Samsung tiszta nyeresége 2003 harmadik negyedében. Mind­azonáltal a tiszta nyereség így is elmaradt a várt­tól, főként a Samsung Card hitelkártyarészleg veszteségei, illetve részvény-befektetéseinek ér­tékcsökkenése miatt. A koreaiak mégis remény­kednek, mivel az úgynevezett memórialapkák eladása töretlenül emelkedik, minthogy a fo­gyasztók világszerte a sík képernyős televíziókat és számítógép-monitorokat vásárolják a hagyo­mányos katódsugaras készülékek helyett. A szám marad, a szolgáltató megy A GTS-Datanet Távközlési Kft. köti az első olyan szerződést, amely a telefonszám-átvitelhez, a számhordozhatósághoz kapcsolódik - közölte a társaság. Mint ismeretes, a hírközlési törvény 2004. január 1-jétől teszi lehetővé a felhasz­nálók számára a számhordozhatóságot. Sőt, a távközlési szolgáltatókat immár törvény kötelezi a számhordozhatóság - a telefon­szám megtartásával megvalósítható szolgál­tatóváltás - lehetővé tételére. A szaktárca fejleszteni kíván ■ A szaktárca átfogó fejlesztési programokra fordítja forrásainak nagy részét - jelentette be az IHM minisztere, Kovács Kálmán. Rögzítette: „bár a kormány 2004. évi takarékossági intéz­kedései érvényesülnek a tárcánál is, a maga­sabb koncessziós bevételek, valamint a Nem­it zeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképes­ség Operatív Programja keretében az EU struk- ; turális alapjából származó források lehetővé | teszik a Magyar Információs Társadalom Straté- | gia (MITS) alapján kimunkált tervek megvalósí­tását.” A tárca kasszájában egyébként idén 43 I milliárd forintra lelhet a kíváncsi fürkész.

Next

/
Thumbnails
Contents