Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-03 / 2. szám
12. OLDAL POLITIKAI 2004. Január 3., szombat | ff V I T A F Ó R U M Magyarország versenyképessége Az utóbbi egy-két évben megvalósult nagyarányú béremelések kétségtelenül gyengítették az egyszerű és bérigényes összeszerelő ágazatokban Magyarország tőkevonzó képességét. Ez azonban nem jelenti a nemzetközi versenyelőnyök eltűnését, csak azok átalakulását - foglalja össze álláspontját Lo- soncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. A kutató aláhúzza: a külföldi működő tőke beáramlása az összeszerelő jellegű tevékenységekről egyre inkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő területekre tevődött át. így például a kutatás-fejlesztésre, a szolgáltatásokra, a regionális irányításra. A magasan képzett, kreatív és jól motiválható munkaerő nemzetközi összehasonlításban alacsony magyarországi költségszintje miatt például több külföldi nagyvállalat, így a General Electric, a Nokia, az Ericsson, a Motorola, a Compaq, az Audi, a Knorr-Bremse, a Flextronics, az International telepítette Magyarországra kutatás-fejlesztési bázisát. Egyre több transznacionális nagyvállalat, mint az OMV, a General Electric, a Diaego, az ExxonMobil telepít Magyarországra szolgáltató, így adatfeldolgozó, könyvelő tevékenységeket, sőt szolgáltató központokat is. Több nagyvállalat Magyarországról irányítja közép- és kelet-európai tevékenységét mint például a Compaq, az EMC, a Sony, a HBO, az Opel, a Ford, a Volvo. A Közép-Kelet-Európá- ban tevékenykedő transznacionális nagyvállalatok 44 százalékának Budapesten van a regionális központja. Fennmaradtak a versenyelőnyök azokban a gép- és járműipari ágazatokban is, ahol kiemelkedő szerepe van a gazdasági környezet minőségének. Nem véletlen, hogy a műszakilag igényesebb tevékenységeket, így például a gépjármű összeszerelést, alkatrészgyártást a nemzetközi cégek a gazdasági fejlettség közepes szintjén lévő országokba telepítik. Bár több külföldi nagyvállalat, mint például az IBM, a Flextronics, Marc Shoe bezárta néhány magyarországi üzemét, s a termelést más országokba telepítette, a transznacionális nagyvállalatok telephelyválasztásában a munkaerőköltség csak egy és korántsem a legfontosabb tényező. Különösen a műszakilag igényesebb, szakképzett munkaerőt igénylő iparágakban az is lényeges, hogy a bevált termelési kultúrára mennyire fogékonyak az adott országban. A külföldi telephelyek termelékenységét, nemzetközi versenyképességét nem csupán a gyárakban alkalmazott technológia határozza meg, hanem a gazdasági környezet minősége is. Ilyen a különféle kiszolgáló tevékenységek, mint például a pénzügyi, telekommunikációs, adatfeldolgozási, logisztikai szolgáltatások, illetve a beszállítók színvonala, megbízhatósága, az infrastruktúra minősége. Nem közömbös a gazdaságpolitika és a köz- igazgatás vállalkozóbarát mivolta sem. Mindezek figyelembevételével utólag nem egy külföldi vállalat tartotta elhamarkodottnak Magyarországról történő kivonulását - teszi hozzá a kutató a tanulmányban Losoncz Miklós. Brutalitás Felháborodva tapasztaltuk, hogy a Jobbik által állított keresztet a Széchenyi téren megrongálták és az Ágoston téren lévő kőből készült feszületet fekete festékkel le öntötték. Tütakozásunkat fejezzük a ke resztény értékek ellen elkövetett brutális tettek miatt. Felkéq'ük az önkormányzatot és a képviselő- testületet, hogy a jövőben különös figyelmet fordítson a közbiztonságra és a város értékeire. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a nemzeti és keresztény szellem ápolása és megőrzése mellett van. Meg kívánjuk óvni és védeni a magyarságunk jövőjét jelentő tárgyi és szellemi értékeinket. Pécsett a kereszténység egyidős a várossal, ezért úgy gondoljuk, fontos szerepet kell hogy betöltsön jelenünkben és jövőnkben is. Barkó Béla, Jobbik Magyarországért Mozgalom Baranya Megyei Szervezete Ellentmondásos év Ellentmondásos évet zárt 2003- ban a magyar mezőgazdaság, soha nem költöttek ennyit gépberuházásra, vagyis a jövő megalapozására, ugyanakkor az aszály miatt egyes térségekben, településeken szinte élethalálharcot folytattak a termelők fennmaradásukért - mondta az MTI-nek Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A gazdálkodók 2003-ban mintegy 120 milliárd forintot költöttek gépek és technológiai eszközök beszerzésére. így több mint 20 ezer gazdaság költött fejlesztésre. Az aszály viszont 100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okozott. Az agrártárca irányítója szerint nincs realitása, hogy e károkat az állam teljes mértékben átvállalja. Kétségek és bizonyosságok 2. Elmúlt az esztendő. Milyen volt? Álmainkat beteljesítő, vagy csalódást okozó? Ez egyénenként változó. Egy biztos, hatásait illetően kül- és belpolitikában jelentős év áll mögöttünk. A rendszerváltás utáni negyedik kormány 2003-ban megkezdte működését. Ez nem ellentmondás! 2002-re eső hét hónapban ugyanis a kétszer 100 napos program végrehajtásával voltak elfoglalva. Kiosztották a kasszában talált pénzt, és közben fennhangon hirdették, hogy a szociál-iiberális kormány következetesen végrehajtja választási ígéreteit. Nem is nagyon mondhattak mást, mert 2003-ra bebizonyosodott a szociál-iiberális koalíciót meglepte a választási siker. A győzelem pillanatában nem rendelkeztek hosszú távú kormányprogrammal, így azt 2x100 napos osztogatással helyettesítették. A mögöttünk hagyott évben felismerték, hogy osztogatni bármennyire is szimpatikus feladat, csak a megtermelt javakból célszerű. Különben jön a katasztrofális államháztartási hiány, felgyorsul az infláció, és mindezek szükségszerű következménye a megszorító intézkedések hosszú sora. A „jóléti rendszerváltás” választásokkor meghirdetett programja 2003 közepére kifulladt, mára már csak romjai maradtak a magyar társadalomra: a súlyos megszorító intézkedéscsomag, mellyel naponta szembesül a lakosság a közüzemi díjak emelésekor, az eddigi kedvezmények megvonásakor, munkahelyek megszűnésekor, leépítéskor stb. Az év végi értékelésnek nem lehet célja a kritikai észrevételek számba vétele. Most azzal kívánok foglalkozni, milyen országban éltünk 2003-ban, 13 évvel a rendszer- váltás után. Egyértelműen és visszavonhatatlanul bizonyossá vált, nem jöttek be azok a remények, melyekben a magyar társadalom 15 évvel ezelőtt hitt. előtt a legtávolabb álltak ezektől a „fellazító” eszméktől. Csaknem 15 év távlatából ki kell mondani, az ellenzéki kerékasztal-tárgyalások elsősorban a régi hatalmi elit többpárti legitimálását jelentették. Mára bebizonyosodott a „reformkommunisták” annyi hatalmat engedtek ki kezükből, ami feltétlenül szükséges volt a demokratikus legitimációjukhoz. Egy dekával sem többet. Ügyesen engedték, hogy „millió virág virágozzék”, any- nyi párt alakuljon, amennyi csak akar. Megosztottan úgy sem képesek valós alternatívát kínálni. Mára bejött a számítás. 2003 szomorú bizonyossága, két pártira szűkült a pluralista demokrácia. Romjaiban hever és megosztott a Kisgazdapárt, aligha független politikai tényező a KDNP, megosztott a MIÉP és a Centrum Párt is. Néhány száz taggal vegetál néhány nagy múltú történelmi párt. Külön fejezet az MDF jelenlegi állapota: kétséges, hogy alkalmast válhat - az európai uniós választások idejére - az oly fontos harmadik erő szerepére. Drukkolunk nekik. Egy egészséges demokráciában a polgárok különösebb megrázkódtatás nélkül élik meg a politikai erők közötti hatalomváltást. Nálunk a győztes pártnak programjába kellett iktatnia a mély ideológiai árkok betemetésé. Nem sikerült. Ha józanul utána gondolunk, nem is sikerülhetett. Ez amúgy sem fémé bele a szocialisták külhoni kampányfőnöke politikai filozófiájába. Bizonyossá vált, nem fogadja el az ország másik fele azt a morálisan feloldhatatlan tényt, hogy a kormány feje egy ügynök. Nem tud azonosulni azzal sem, hogy a késő kádári hatalmi elit a nép, a nemzet vagyonából privatizáció útján meggazdagodott prominensei ma kormányzati szereplők. Mit kezdjen az ország másik fele Bushnak küldött Medgyessy-levél- lel, miközben Európáról kell a nemzetnek állást foglalnia április 12-én. Hogyan viszonyuljon a társadalom másik fele az alkotmányos intézmények elleni sorozatos kormányzati támadásokhoz: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének leváltása, sorozatos támadás a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen, PSZÄF elnöke elmozdításának kísérletei, a legfőbb ügyész sorozatos leszavazása stb. Sajnos, nagyon hosszú a sor. Jó-e ez az állapot az ország kormányzati oldalt támogató felének? Nem mindenkinek. A megszorító intézkedések, az elbocsátások, a munkanélküliség, a magyar vidék megoldatlan problémái őket is sújtják. De kitartanak, mert fiatalkori elkötelezettségük, baráti kapcsolataik, a baloldali értékrendbe vetett hitük arra az oldalra szólította őket. Maradnak akkor is, ha tudják, ez a baloldal nem az a baloldal, melyet Európa minden szegletében fel lehet vállalni. Maradnak, mert ez az ő vüáguk. Tudomásul kell venni ezt a tényt. Ennek elfogadása után kell megkísérelni egy új társadalmi konszenzus létrehozását. Egy új kerékasztal-tárgyalást kell indítani, immáron legitimációval bíró politikai szereplők között. Bejött ez már korábban a németeknek, a svédeknek és a belgáknak is. Miért ne sikerülhetne nekünk is? Dr. Kurucsai Csaba, az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága volt alelnöke Nemzeti egység (3) A rendszerváltás főbb tényeinek nában folyamatos az óriási, a világ számba vétele azt mutatja, hogy összes államait leköröző gazdaságiink gazdaságilag és társadul- gi fejlődés. Ugyanis Kína az egyet- milag több részre szakadt: a nagy len ország, helyesebben biroda- vagyonú és hatalmú vállalkozói dóm, ahol az egyetemes gazdasági rétegre, a munkavállalókból és érdek érvényesül. A magyar nemnyugdíjasokból álló szolgáló zetgazdaság többségre és kb. 3 milliós nincste- irányítói szálén részre, akik a létminimum mára meggon- alatt vagy annak közelében ten- dolandó, hogy gődnek. Ennek oka egyrészt a ki- Kínának ez a váltságosok részére megvalósított világméretű privatizáció, majd a maximális gazdasági fejlőnyereség folyamatos biztosítása, dése lényegéamit részükre a kormányok tettek ben annyi idő lehetővé. alatt követke-, A nemzeti egység megteremté- zett be, mint sének alapkövetelménye az nálunk a rendszerváltás jelenlegi egyenlő teherviselés az állampol- következményei. Pedig Kínának a górok teherbíró képességéhez mér- gazdasági helyzete is igen szerény ten. Csak ennek alapján lehet az volt, amikor a gazdasági fejlesz- elit vagyonnövekedését jogos ke- tést megindították, retek között tartani, és csak így le- Nyilvánvaló, a feladatokat nem hét a jelenlegi 3 millió nincstelen lehet egyik napról a másikra meg- számára emberi életet biztosítani, oldani. Megfontolásra és tervsze- Figyelembe kell venni nemcsak az rűségre van szükség. elit maximális nyereségigényét, A ma legfontosabb tennivalója hanem lakosság többségnek - a nagyon elmaradott vidék gazdaemberi és állampolgári jogát az sági és társadalmi fejlesztésének emberi méltósághoz. Ami leg- megindítása, a nyomor megszün- alább lakhelyet, fűtést, világítást, tetése. Nyomorban élő lakossá- vízvételi lehetőséget, élelmet, ru- gunk jó része vidéken él: a volt házatot, közlekedési és kulturális tsz-parasztság és a cigányság. A lehetőséget, megfelelő gyógyke- rendszerváltás alatt ezek a jelen- zelést, gyógyszerellátást és hason- tős rétegek a „szónoklatokon” kiló létszükségletek biztosítását je- vül segítséget nem kaptak. Az lenti. Nyilvánvaló, csak ezeknek eredményes segítséget a munkamegvalósítása mellett nőhetnek a alkalom és megfelelő jövedelem milliárdosok milliárdjai is. biztosítása jelenti - mégpedig Megdöbbentő volt a Kossuth helyben. Á föld visszaadása, Rádiónak a milliárdosok vagyoná- majd árverési értékesítése nem a ról szóló háttérműsorában halla- földművelőknek, hanem a tsz-ve- ni: „A pénzt dolgoztatni kell”, zetőknek és egyéb szerencselo- Csakhogy nem a pénz dolgozik, vágóknak állt érdekében, akik óri- hanem a munkavállalók termelik ási nyereségre tettek szert a kétke- a milliárdokat. A pénz csak esz- zi parasztság teljes elnyomorításá- köz a gazdálkodásban. Az új val. E helyzet orvoslására egyet- szemlélet szerint annyit ér az em- len lehetőség a nyugati mintájú, bér, amennyi pénze van. A pénz de a magyar viszonyoknak megfelelt a legfőbb érték. A korábbi fő lelő mezőgazdasági szövetkezetek értékeinket - Isten tiszteletét, a ha- létrehozása, ahol az első feladat zaszeretetet, a becsületességet, az nem a gépi, hanem a kétkezi emberszeretetet, az igazság szol- munka megszervezése lesz. A vi- gálatát stb. - felváltotta a pénz- dék problémájának szövetkezeti imádat, a törtetés, a gátlástalan- megoldása több előnnyel is járna: ság, a gyöngébb eltiprása, az erő- megfelelő szakirányítás jöhet létre szak minden téren. A pénz hasz- a juttatások és felhasználások kel- nának tragikuma: mennél több lően biztosíthatók és a legkedve- van, annál jobban hiányzik az, zőbb következmény, hogy a szö- ami még nincs. Emberek, csalá- vetkezeti földtulajdon magyar dók esnek e hajszának áldozatául, kézben maradhatna. A mai világgazdasági körűimé- Vegyük figyelembe az EU-csat- nyek között a magánérdek maxi- lakozás kedvező körülményeit, malitása érvényesül a közérdek Csatlakozásunkra vonatkozó leg- egyre jelentősebb elhanyagolása utóbbi EB-észrevételek helyesek, mellett. De az is tény, hogy a világ- A korábbi magyar gyakorlattal méretű pénzhajsza „eredménye” szemben igazolni kell az EU-ban a az egyre jelentősebb világgazdasá- juttatások feltételeinek teljesítését. gi pangás. Ebben a gazdasági Dr. Vejkey Kálmán, helyzetben egyetlen államban, Ki- MSZDP NŐ A MINIMÁLBÉR. A minimálbér január 1-jétől 50 ezer forintról 53 ezer forintra nő a kormány rendelete szerint. Ez heti bérnél 12.200 forintot, napi bérnél 2440 forintot, órabérnél 305 forintot jelent. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni. Az európai uniós tagországokban, például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint Magyarországon. Ott 516 euró a legkisebb bér. A magyarországi 50 ezer forintos mi- nimálbér 210 eurónak felel meg. ______________________________■ Ny ugati hangnorma Az Antenna Hungária Rt. 1 milliárd forintos beruházással 25 állomásból álló adóhálózatot épít ki 2004 végéig az országban, s ezzel a Kossuth Rádió sztereoadása is a korszerű nyugati hangnormán lesz fogható. Az Antenna Hungária Rt. decemberben hét adó átadásával megkezdte az ORTT által a Magyar Rádiónak ítélt új, országos 100 MHz-es hálózat kiépítését jelentette be Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária vezérigazgató-helyettese azon a sajtótájékoztatón, amelyen Kondor Katalinnal, a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével jelképesen átadták az új, debreceni, illetve a miskolci adót. A Kossuth Rádió nyugati hangnormán történő sztereosugárzása tavaly decemberben indult meg kísérleti jelleggel a 107,8 MHz-es hullámsávon Budapest körzetében. Az ORTT idei döntése alapján megkezdődhet az üzemszerű sugárzás Budapest mellett Szentesen, Kab- hegyen, Pécsett, Tokajban, Debrecenben és Miskolcon: az adók üzembe helyezésével immár jobb minőségben fogható a Kossuth Rádió sztereoadása, amely közel ötmillió rádióhallgatóhoz juthat el. Kondor Katalin rendkívül jelentős lépésnek nevezte, hogy a határon belül immár az új CCIR-norma szerint is fogható a Kossuth Rádió adása. A körülbelül egy éve megindult budapesti kísérleti adás eredményeként a fővárosban a 19 éven felüliek körében ismét piacvezető lett a Kossuth Rádió. Jó lenne - mondotta -, ha a Magyar Rádió vidéki stúdiói is megfelelő technikai színvonalon sugározhatnának”. Kondor Katalin sajnálatát fejezte ki, hogy az MR 2004-ben 1,5 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint 2003-ban. A demográfiai helyzet Az Európai Unió jelenleg 3,2 millió négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, ahol mintegy 379 millió ember, a kontinens lakosságának több mint fele él. A népesség száma a 15 jelenlegi tagországban az utolsó több mint egy évtizedben 14 millióval nőtt. A növekedés 1990-től nem volt egyenletes, az évtized első harmadát követően 1998-ig fékeződött, majd kicsit élénkült. Alakulását a születésekből és a halálozásból adódó természetes népszaporodáson túl döntően befolyásolta a nemzetközi vándorlás. A nettó migráció 2002-ben számszerűen Németországban, Olaszországban, valamint az Egyesült Királyságban a legnagyobb. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma az unióban jelenleg a magyarországinál valamivel több, átlagosan 117 fő. Legnagyobb népsűrűségű ország Hollandia (387) és Belgium (336), legritkábban lakott Finnország (15), valamint Svédország (20). Az ezer férfim jutó nők száma a nyolcvanas évek eleji 1045-ről a kilencvenes évek végére 1040-re csökkent. Magyarországon ez a mutató 1100. A kontinens népessége folyamatosan öregszik. Az unió népességének 17 százaléka gyermek és 16 százaléka 65 évesnél idősebb. A legfiatalabb jelenleg Írország, Luxemburg és Nagy-Britannia lakossága, a legöregebb pedig Olaszország, Görögország, valamint Svédország népessége. A II. világháború előtti időszakhoz képest az ezer lakosm jutó élve születések száma, vagyis a szaporulat csaknem felére csökkent, a halálozásoké emtél jóval szerényebben mérséklődött. Az élve születési arány visszaesése a hatvanas évektől a kilencvenes évekig jelentősebb volt, mint azt követően. A magyarországi élve születési arány csak kissé marad el az unió átlagától, de magasabb mint Németországban. A halálozási ráta ugyanakkor jóval meghaladja valamennyi EU-tagországét. Az unióban a hetvenes években száz nőre 197 gyermek születése jutott, ami 2001-re 147-re süly- lyedt. A csökkenés valamennyi tagországban bekövetkezett. A mutató értéke Írországban a legmagasabb (198) és Olaszországban a legalacsonyabb (124). Az unióban a halálozások száma a háborút követően 1976- ban volt a legmagasabb, amikor meghaladta a 3,8 milliót. A halálozásoknál a két vezető haláloki csoport továbbra is a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatos megbetegedések. A férfiak halandósága valamennyi tagországban meghaladja a nőkét. A százezer lakosra jutó halálozások száma Magyarországon - azonos kormegoszlást feltételezve- ötven százalékkal magasabb, mint az EU-ban. A férfiak születéskori várható átlagos élettartama 2001-ben az unióban 75,4 év, a nőké 81,6 év volt. A XX. század második felének fejlődésére az volt jellemző, hogy mindkét nem születéskori életkilátásai folyamatosan javultak, és a nők várható élettartama jobban emelkedett, mint a férfiaké. A fiú újszülöttek életkilátásai az unión belül Svédországban (77,5 év), Olaszországban (76,7 év) és Ausztriában (75,9 év) a legjobbak, a leányoké Franciaországban (83 év), Spanyolországban és Olaszországban (82,9 év). A legalacsonyabb a férfiak születéskor várható átlagos élettartama Írországban és Dániában (73, illetve 74,3 év), a nőké Dániában (79 év) és Portugáliában (80,3 év). Jelenleg a magyar nők születéskor várható élettartama 5,1 évvel, a férfiaké 7,2 évvel rövidebb, mint uniós társaiké.
