Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-17 / 16. szám

HITÉLET 9. OLDAL 2004. Január 17., szombat A keresztények egységéért A pálosok ünnepén Az idei ökumenikus imahét jel­mondata „Az én békességemet adom nektek” János apostol evangéliumából. A keresztények már több évre visszatekintő közös imahetét holnap, január 18-án, vasárnap délután 4 órakor Peterdi Dániel református esperes nyitja meg a Székesegyházban. A közös ima mindennap este 6 órakor kezdődik. Az imaveze­tő lelkészek: 19- én, hétfőn a Belvárosi templomban dr. Varga László rk. plébános, az Ágoston téri templomban Varsányi Ferenc ev. lelkész. 20- án, kedden a Ferences rk. templomban Kovács József, a Sión Gyülekezet lelkésze, a Pécsszabolcsi rk. templomban Szalay Lajos ref. lelkész, az •Evangélikus templomban (ifjú­sági) Dán Zoltán baptista lel­kész. 21- én, szerdán a Baptista templomban Dohány Zoltán rk. prefektus, a Kertvárosi rk. templomban Szénási János ref. lelkész. 22- én, csütörtökön a gyárvá­rosi rk. templomban Kázmér Pál, a Pünkösdi Gyülekezet lel­késze, a Xavér gr. kát. templom­ban Baranyay Csaba ev. lelkész. 23- án, pénteken az Evangéli­kus templomban Dékány Sixtus ciszterci szerzetes, a Pünkösdi templomban Bodogán László gr. kát. parókus. 24- én, szombaton a Belvárosi rk. templomban Füstös Gyula baptista lelkész, a Kertvárosi ref. templomban Kövesi Ferenc rk. plébános. A záró istentiszteletet Mayer Mihály megyés püspök tartja 25-én, vasárnap délután 4 óra­kor a Bazilikában. ■ Kölnben találkozik a világ ifjúsága Németországban tartják a 2005-ös Ifjúsági Világtalálkozót. Tizenhat és harminc év közötti fiatalok so­kasága érkezik majd a világ külön­böző részeiből. Keresztényként ta­lálkoznak egymással, megtapasz­talják az egész világon elterjedt egyház közösségét. A német püspöki kar pásztor­levele szerint a német egyházme­gyék - a már bevált szokás sze­rint - a nagy találkozót megelő­zően, augusztus 11-16. között vendégül látják a fiatalokat és megismertetik velük Németor­szágot és a német egyházat. Au­gusztus 16-20. között a német fi­atalok a vendégfiatalokkal együtt Kölnben lesznek. Itt katekézise- ken, keresztűti ájtatosságon és más vallási, lelki, kulturális ese­ményeken vesznek részt, vala­mint elzarándokolnak a kölni dómba. 21-én lesz a világtalálko­zó csúcseseménye, a nagy záró szentmise a pápával. Csütörtökön volt remete Szent Pálnak, a pálos rend főpátrónusának és névadójának ünnepe. A szentmisét a pécsi Szent Imre (Pálos) temp­lomban dr. Szabó Tamás tábori püspök mutat­ta be, a rendtagok megújították fogadalmu­kat, a Pálos Baráti Kör ünnepélyes találkozót tartott. A rend eredetét a Pécs melletti jakabhegyi erdősé­gekben élt remeték közt kereshetjük, akiket 1225- ben - szabályokat is adva nekik - Bertalan püspök fogott közösség­be. Kezük munká­jából élő, egysze­rű emberekről van szó, életüket az imádság, böjt, vir­rasztás és fizikai munka töltötte ki. 1246 körül Özséb esztergomi kanonok is össze­hoz egy remete­szervezetet. Ő ál­mában egyszer az erdők megannyi fáján sok-sok lo­bogó fényességet látott, melyek egy­másba fonódva megvilágítják az egész tájat. Ekkor támadt az a gon­dolata, hogy elké­ri a jakabhegyiek szabályzatát és a Pilisbe vonulva egybeolvasztja a két remeteközösséget. 1263-ban Rómába ment, ahol Szent Ágoston sza­bályzatán alapuló regulájukra megkapta a pápai jó­váhagyást. Az írásos dekrétumot 1308-ban hozta hazánkba Gentilis bíboros V. Kelemen pápától. 1327-ben már 50 körül volt Magyarországon a kolostorok száma. 1381-ben egy rendkívüli ese­ményt ért meg a társaság. A hazánk és Velence há­borúskodására pontot tevő békekötés szerint az ad­riai köztársaság átadja Nagy Lajos királynak reme­te Szent Pál földi maradványait. A király a büdaszentlőrinci monostorban helyeztette el őket. De az ereklye nem volt teljes, hiányzott a szent feje. Az a csehországi Karlsteinben volt Szent Athanáz felirattal. Amikor ez 1522-es csehországi útja során II. La­jos királyunk tudomására jutott, felkereste Karlsteint és a kincstárban levéve Athanáz fejtaka­róját, saját szemével olvasta a cseh nyelvű feliratot: „Első remete Szent Pál feje, aki Buda közelében fek­szik.” II. Lajos elhozta az ereklyét és Simon zágrábi püspököt bízta meg, hogy ünnepélyesen egyesítse a testereklyével. Királyaink őszinte tisztelői voltak a pálosoknak, hírük mindjobban terjedt egész Európában, sorra születtek házaik előbb 1340-ben Németországban, majd 1384-ben Lengyelországban, Ausztriában, Dalmáciában, Fanciaországban és még az Ibériai­félszigeten is. Olyan nagyjai voltak a rendnek, mint Báthory László magister, az első magyar bibliafordító, Som­Tele volt az aula Nyílt napot tartott kedden a Református Kollégium Általános Iskolája Pécsett a leendő elsősök szülei számára. Hatvan szülő jött el. Volt, aki óvodás gyermekét is elhozta. A szülők megismerkedtek a leendő első osztályosok tanítóival - két első osz­tályt indítanak 23-23 tanulóval -, bejárták az isko­lát, részt vettek egy foglalkozáson a mostam első­sökkel. Kérdésük volt: más vallásúakat is felvesz- nek-e? Természetesen jöhetnek katolikusok is, ne­kik a külön hitoktatást biztosítják. ló és a hozzá tartozó birtokok ura, aki magyar nyel­ven írta meg a szentek életét. Mátyás király annyira értékelte munkásságát, hogy a könyvet Korvinái közé sorolta. Később Gyöngyösy Gergely történet­író, Ányos Pál, Virág Benedek, Verseghy Ferenc szerzett országos tekintélyt. Ahogy megjelenik hazánkban a török, vége a vi­rágzásnak. Az 1500-as évek utolsó évtizedében már csak hat magyar kolostorról tud a krónika. II. József az előző században újra fellendülésnek indult pálos világ 37 kolostorát szüntette meg, s Lengyelországban is csak a czestochowai és krak­kói rendház maradt meg. Az újjászületés 1927-ben következik be. Ekkor veszik ismét birtokukba a szerzetesek a gellért­hegyi Szikla-kolostort. 1930-ban kapta mai for­máját az ottani kápolna, míg az alsó templomot 1931. május 25-én, pünkösdkor szentelte fel Hor­váth Győző helynökkel gr. Zichy Gyula kalocsai érsek. Ugyanő mondta 1934. május 21-én az ün­nepélyes beiktatási szentmisét, a kolostor fel­szentelését a bíboros hercegprímás, Serédi Jusztinián végezte. A pécsi megtelepedés 1935-ben történt, 1940- ben pedig Pálosszentkút, 1944-ben Soltvadkert adott helyet a „fehér barátoknak”. Az 1950-es, szerzetesrendeket feloszlató intézke­dés a pálosokat is szétszórta. Jelenleg Magyaror­szágon négy helyen található pálos kolostor: Pé­csett, Budapesten, Márianosztrán és Pálosszent- kúton. A budapesti Sziklakápolna nemrég új értékkel gyarapodott. A pécsi egyiptológus, Vörös Győző a thebai Thot-hegy sziklaüregében felfedezett egy Pantokratqr-Krisztus - ítélkező Krisztus - ábrázo­lást. Feltételezés szerint a Kr. utáni IV. századból való. Ennek rekonstrukciója látható a szentségi ká­polnában. És a legújabb: elkezdődött a pálosszentkúti ko­lostor nevelőházának építése. A rend kéri, hogy leg­alább egy 100 forintos téglajegy árával járuljunk hozzá az .építési költségekhez. Rozsnyói György Két osztályt indítanak Ötven szülő jött el csütörtökön az Árpádházi Szent Margit Általános Iskola nyílt napjára Pécsett. Huszonhármán máris kérték gyermekük felvételét. Két 24 fős osztályt indítanak. Az iskola hétfőn tartja Szent Margit-napi ünnepségét. A program fél 9-kor püspöki szentmisével kezdődik. A délelőtt folyamán a tanulók jeleneteket mutatnak be Szent Margit éle­téből. Az ünnepségen részt vesz a Szent Mór Katoli­kus Általános Iskola és Gimnázium, valamint a mo­hácsi Boldog Gizella Általános Iskola küldöttsége is. Püspöki mise remete Szent Pál ünnepén Emlékeztető MAGYAR GYERMEKMENTŐK jegyében hirdette meg egyik programját a Keresz­tény Értelmiségi Fórum. A Fórum vendége január 21-én, szerdán Böjté Csaba ferenc- rendi szerzetes Déváról. A szerzetes áldo­zatos munkájához kívánt hozzájárulni a Pécs Egyházmegyei Katolikus Karitász, amikor adománygyűjtését kezdeményezte. Az összegyűlt pénzt január 21-én, 18 óra­kor adják át Böjté Csabának. A Karitász addig is az adományokat köszönettel átve­szi és továbbítja az árvaház és iskola veze­tőjének. AZ I. TŰKÉ DÍJ ünnepélyes átadására ja­nuár 21-én, szerdán 17.30-kor kerül sor a Székesegyházban. Program: 17.30-kor Ki­rály Csaba Liszt-díjas orgonaművész ad hangversenyt, 18.00 órakor Garadnay Ba­lázs püspöki helynök celebrálja a hálaadó szentmisét, közreműködik a pécsi Kamara­kórus. 18.45-kor Habsburg György nagykö­vet, a Tüke Kuratórium elnöke adja át az I. Tüke díjat. A Pécs TV élő helyszíni közvetí­tése miatt kérik a pontos megjelenést. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudo­mányi Főiskola tanárainak nyilvános elődás- sorozata keretében január 21-én, szerdán 18 órakor Kajtár Edvárd „Az utolsó vacsora a szentmisében - ami az évszázadok során változatlan maradt”, 19 órakor pedig Varga Szabolcs „A külföldi egyetemeken végzettek szerepe a magyar művelődésben a XVI-XVII. században” címmel tart előadást a főiskola 4- es előadójában (Papnövelde u. 1.). II. JÁNOS PÁL PÁPA tavaly novemberben a Vatikánban megáldotta a magyarországi ro­mák keresztjét. A keresztet január 25-én, va­sárnap elhozzák a pécsi Bazilikába. Ez alka­lommal Mayer Mihály megyés püspök szent­misét celebrál 11.00 órai kezdettel. A szent­misére Pécsről és a megye településeiről vár­ják a híveket. Az olvasmányok lovad és beás nyelven is elhangzanak. A PÉCSI ZSIDÓ HITKÖZSÉG 315-881-es telefonszámán várják az érdeklődők előzetes jelentkezését Schönberger András főrabbi „A zsidó liturgiáról és imákról” szóló február 1­jén a hitközség Fürdő utcai székházában kezdődő előadássorozatára. MOZART C-DÚR miséjét adja elő holnap, va­sárnap a Ferencesek templomában fél 10 óra­kor kezdődő szentmisén a Bazilika Mozart Kórusa és zenekara Szamosi Szabolcs vezeté­sével. Szólót énekel Komáromi Alice, Kopjár Anikó, Horváth István és Bognár Szabolcs. SZENT VINCE napja lesz csütörtökön janu­ár 22-én. A szőlősgazdák kérésére szentmi­sét tartanak a magyarürögi kápolnában fél 10 órakor. Utána Lőrincz Sándor tb. esperes megáldja a szőlőhegyet, a borokat és a tulaj­donosokat. MEGKAPÓAN SZÉP látványt nyújt estén­ként az országútról, de még a szigetről is a megvilágított bán templom. A világítás sötéte­déskor automatikusan bekapcsol éjjel egyig, majd hajnali négytől reggelig. A berendezés költségeit az önkormányzat előlegezte, és a hívek adományaiból fogják törleszteni. Krisztus békéje Holnaptól, vasárnaptól, a jövő vasárnapig tart a Krisztus-hívők egységéért tartott ökume­nikus imahét. Ebben a nyolc napban a külön­böző keresztény/keresztyén egyházak és fele­kezetek közösen imádkoznak azért, hogy Krisztus akarata - „Legyenek mindnyájan egy” (Jn 17,21) - megvalósuljon. A vágy nem csupán egyetlen hét programja, de ezen a héten külön is keressük az alkalmat az egységért mondott imádságra. A közös imádság vezérgondolata Jézus szava: „Az én békémet adom nektek". Ez nem csupán az egymásnak ellentmondó erők, érdekek, harcok hiányát jelenti, hanem egyfajta derűs nyugalmat akkor is, amikor mindezek jelen vannak az emberi életben. A jé- zusibéke alapvetően az emberi szívben és értelemben van. Nem a félelem vagy az aggodalom irányítja a cselekedetet, hanem az ő szeretetét megtapasztalva hisz a teljesebb életben, bátran adja oda magát az ember mások szolgálatára és a krisztusi tanúságtételre. A kereszténység legfájóbb sebe, hogy nincsenek egy közösség­ben azok, akik Jézus Krisztust hirdetik és követik. Ugyanazt a Jé­zus Krisztust! Ezért olyan fontos, hogy az egységet, a kiengesztelő- dést, a békét először a „magunk sorai” között valósítsuk meg. így nem csak egymáshoz kerülünk közelebb, hanem más hívőkkel is közösséget teremthetünk. Ez (lenne) a leghitelesebb tanúságtétel Urunk akarata mellett. Az utóbbi hetekben különböző intenzitással, de úgy tűnik, na­gyon szervezetten és tudatosan támadják egyesek a keresztény ér­tékrendet és szimbólumokat, legszentebb dolgainkat és szemé­lyünket. A tanúságtétel a krisztusi békéről egy ilyen helyzetben kockázatos értéknek tűnik, hiszen egyesek a gyengeség jelét vélhe­tik fölfedezni benne, s esetleg még inkább felbátorodnak... Meg kell tennünk mindent, amit lehet, hogy ez ne így legyen. Lehet til­tani, tiltakozni, felfüggeszteni, megszüntetni... De szeretetlennek lenni, gyűlölni veszélyes: könnyen összekeverhetnek velük. Jézus az ő békéjéről akkor beszél, amikor már minden elő van készítve az ő elfogására és kivégzésére. Ha hitelesen akarjuk Krisztust kö­vetni, akkor őt kell utánozni: imádkozik gyilkosaiért (kürtőiért). A krisztusi béke azt jelenti, hogy rendezzük dolgainkat Istennel és embertársaikkal, és ’visszatesszük az Istentől megszabott ter­mészetes rendjükbe’. Nem csak párbeszédet folytatunk az egysé­gért, az ökumenéért, hanem imádkozunk és teszünk érte. így a „béke” és az „egység” nem csak egy elvont fogalom, elméleti kér­dés vagy ideál marad, hanem mindennapi gyakorlat és életszük­séglet. Az Isten kezébe tesszük le jó szándékunkat, vágyainkat. Nem a harcnak, az erőszakos megoldásoknak az erejébe vetjük a hitünket, sem felekezeteinkben, sem napi eseményekben, sem a nagyvilág dolgaiban, hanem az Isten életet adó és fenntartó szere- tetébe. Bodogán László parókus A doni hősökre emlékeztünk A Pécsi Hagyományőrző Egye- Vitéz Szalay Lajos a reformá- sület és a Vitézi Rend szervezd- tus egyház és a tábori lelkészi sében január 11-én a központi szolgálat nevében olvasott igét temető kápolnájában és az I. vi- János apóstól leveléből, amely lágháborús emlékműnél a doni arra tanít, hogy ne a sötétség csatában elesett hősökre emlé- (bűn), hanem a világosság (Is- keztünk, akik életüket áldoz-, ten) gyermekei legyünk. Imád­ták. kozott a magyar nemzetért, a A kápolna padsoraiban in- határunkon belül és a trianoni kább idős emberek ültek, apáik- szétszakítottság miatt határain- ra gondoltak, akik fiatalon kon kívül élő magyarokért, va- hagyták otthon a családot és so- lamint a fegyveres testületek ha nem tértek „haza”. Távoli, tagjaiért, akik itthon vagy a kül- idegen földben alusszák örök szolgálatban állnak helyt, álmukat. Az özvegyek könnye Bodogán László görög kato- már nem öntözi emléküket, ők likus parókus az itthon maradt már találkoztak „odaát”. családtagok lelki fájdalmára A fehér ruhás pap - Csóka Já- emlékezett. A Bibliából idézett: nos atya - szentmisét mutatott az igaznak emléke áldott, be a hősök lelki üdvéért. Prédi- A szentmisét bemutató atya kációjában hangsúlyozta: „akik vezetésével elimádkoztuk a Mi­hősként életüket áldozták távo- atyánkot és áldást mondtunk a li tájakon, azokat Isten országa jelenlévőkre, befogadta az örök hazába.” A Az emlékműnél a 48-as hu- szentmisét Nagy Ernő karnagy szárok és cserkészek álltak Laudate énekkara kísérte az al- díszőrséget. Talapzatához a Ha- kalomnak megfelelően. tárőrség és a rendőrség nevé­Együttlétünk az I. világhábo- ben Zámbó Péter ezredes és dr. rús emlékműnél folytatódott, Arató Attila őrnagy, a Baranya ahol vitéz Horváth Gyula törzs- Megyei Önkormányzat nevében kapitány köszöntötte a jelenlé- dr. Tasnádi Péter elnökhelyet- vőket, majd Kárpáti Tamás Vaj- tes, a MIÉP nevében Márfi Ti- da Tibor versét adta elő: „Doni- bor, a HOHE képviseletében akra emlékezünk”. Ezt követte Felcser László, a HONF nevé- vitéz dr. Rajczy Péter ny. száza- ben Hosszú Ferenc elnök, végül dós emlékbeszéde. A 88 éves, a Dél-dunántúli Vitézi Rend és sokat látott és tapasztalt tanár a Pécsi Vitézi Rend nevében vi- szívhez szólóan szólt a hősök- téz Fábián Edit hadnagy és vi- ről, akikre sokáig nem volt sza- téz Nyárfás Csaba tették le az bad emlékezni. emlékezés és a hála koszorúit, Ők ott helytálltak - mondot- majd családtagok az emlékezés ta -, tőlük tanulhatunk haza- virágait. A Fekete Gyémánt Fú- szeretetet. Nagyon jó lenne, ha vószenekar (Gyurkó István kar- magyar nemzetünk történelmét nagy) játszotta a Himnuszt, a már hűen tanítanák az iskolá- Szózatot és adta a koszorúzás­ban. Mert nem vagyunk egyik hoz a zenei kíséretet, nemzetnél sem alábbvalóbbak. Köszönetemet fejezem ki vi- Nem vagyunk bűnös nemzet, téz Horváth Gyula törzskapi- mint próbálják ismét ránk sütni tány úrnak és vitéz Körösi Lász- a bélyeget, hanem e térsé- ló székkapitány úrnak az emlé- gért áldozatot hozó hőseink kező ünnep méltó megrendezé- vannak. séért. A hagyományokhoz híven a történelmi egyházakat képvise- vitéz Szalay Lajos lő lelkipásztorok imája és áldás- református lelkipásztor mondása következett. tábori és börtönlelkész

Next

/
Thumbnails
Contents