Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-14 / 13. szám
2004. Január 14., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL MECSEKI HANGULATOK címmel a Mecsek Egyesület fotópályázatot hirdetett még tavaly ősszel. A beérkezett számos alkotás közül a legjobbakat a Mecseki Fotóklubban állították ki. A tegnap esti ünnepélyes megnyitót Somosi László (balról), a PANNONPOWER Holding Rt. elnök-vezérigazgatója, ez alkalommal mint a Mecsek Egyesület elnöke tartotta e féltett tájegység és a fotográfia szerelmeseivel zsúfolásig megtelt Halász Rezső Galériában. fotó: tóth László Fesztivál 35 - Pécsi Filmünnep Rendezvények négy napon át, tíz helyszínen Komolyzene könnyedén A filharmonikusok műhelytitkai Pécsi Filmünnep címmel több helyszínen zajló, négynapos, fesztiváljellegű, filmes rendezvénysorozat veszi kezdetét január 22-én a megyeszékhelyen. A filmünnep időrendben néhány nappal előzi meg a budapesti Magyar Filmszemlét. A hatvanas években fölmagasztosult magyar játékfilmgyártás az akkori egyetemes kultúra világszenzációja volt. Mindez egybeesett a legendás pécsi filmszemlékkel, ahova - világnagyságok jelenlétével fűszerezve - rendre elzarándokolt a filmes szakma. Túlzás nélkül mondható, hogy a nagy filmközpontokat is ideértve, bizonyos értelemben kulturális, pontosabban film-világfőváros- nak is tekinthette magát az újabban az „Európa kulturális fővárosa” címre pályázó Pécs. Itt rendezték meg 1965 és 1982 között a magyar film nagy, évről évre megismétlődő ünnepét, a Magyar Játékfilmszemlét, amelynek révén a megyeszékhely a nagyvilág hírközlésének, filmes közvéleményének érdeklődési körébe került. A mostani, a Budapesti Filmszemlét pár nappal megelőző Fesztivál 35 - Pécsi Filmünnep elnevezésű rendezvény tartalmáról a rendező Pécs városi ön- kormányzat részéről Gyimesi Kinga tájékoztatta lapunkat. A 22-én kezdődő, 25-én záruló négynapos Pécsi Filmünnep a Pécsi Nemzeti Színházban veszi kezdetét, ahol az ünnepi megnyitó keretében dokumentumfilmet vetítenek a filmszemlékről. A Színház téri volt OTP-iro- dában fesztiváliroda működik majd a rendezvény idejében, ahol minden információt megadnak a programokkal kapcsolatban. A vendéglőket is ideértve mintegy 10 helyszínen zajlanak a rendezvények. A Széchenyi téren fűtött fesztiválsátort állítanak föl, ahol a legérdekesebb programnak a hajdani némafilmek vetítése ígérkezik Zsákai Ferenc Gyula élőzenéjével, a filmzeneszerző Vukán György többszöri fellépésével. Az Ifjúsági Házban a hajdani pécsi fesztiváldíjas filmeket vetítik. Emellett, többek között látható lesz Szabó István Oscar-dí- jas Mephisto-ja is. A hajdani pécsi szemlék egyik „legforróbb” helyszínén, az Uránia moziban - mint azt Schäffler Sarolta, az intézmény vezetője elmondta - az emlékezés és a jelen szembesítésének szellemében zajlanak az események. Régi fesztiváldíjas filmeket vetítenek, majd a vetítések után beszélgetések lesznek a hajdani és a mostani filmesek között. Az élő beszélgetéseken a közönség többek között Bacsó Péterrel, Jancsó Miklóssal, Makk Károllyal és Szécsényi Ferenccel találkozhat. A Pécsi Filmünnep utolsó napján a magyar filmgyártás mindenkori legkülönösebb filmjét, Jancsó Miklós: Szegénylegények című alkotását is levetítik. BEBESSI K. Megkezdődött a báli szezon, a Pannon Filharmonikusok- Pécs zenekar pedig ígéretéhez híven követi a közönség elvárásait, a zenei aktualitásnak megfelelően Strauss-da- rabokkal indítja ma esti koncertjét. A Pécsi Tudományegyetem Szigeti úti aulájában este fél nyolckor kezdődik ma a hangverseny a Denevér-nyitánnyal, majd Richard Strauss idős korában alkotott Oboaversenye következik, végül Csajkovszkij IV. szimfóniája zárja a programot. Hogy a művek hátterében mi rejlik, arról műhelybeszélgetést hallhattak hétfőn este a Művészetek Házába ellátogatók. A XIX. századot sokféleképpen szokták búcsúztatni, kezdte a beszélgető-estet Kircsi László. Aki nem vesz tudomást a befejeződéséről, az Johann Strauss, aki érzi a végét, az Richard Strauss, aki pedig őrjöng az elmúlásáért az Csajkovszkij. Hamar Zsolt karmester azonban úgy vélekedett, Csajkovszkij ezt nem élte meg ilyen tudatosan, csak írta ami jött, romantikus darabjaiban rendre a derűvel átszőtt nagy orosz bánatot. A karnagy azt is kifejtette, nem kell ódzkodni a Strauss-dal- lamoktól, maga is szereti a köny- nyedebb zenét, tizenéves koráig Beatlest, Illést és LGT-t hallgatott, majd a hiányérzete vitte a klasszikus muzsika felé. Nem véletlen az sem, tette hozzá, hogy Leonard Bernstein is úgy fogalmazott, a XX. század végének nem Stockhausen és Lutoszlavszkij a meghatározó zeneszerzője, hanem John Lennon és Paul McCartney. Kérdés viszont, hogy a Denevér a mérleg melyik serpenyőjébe tartozik? Hamar Zsolt úgy látja, operettről van szó, amelyet operaházak játszanak. Strauss életműve a komolyzenén innen van, de egyetlen operai mélységű műve éppen a Denevér. Sturcz Lászlótól megtudtuk, azért lett oboaművész, mert nyolcéves korában a zeneiskolában az egyik tanár úgy találta, túl széles a szája a klarinéthoz. Hamar Zsolt viszont kiegészítette a szerény életrajzot, a zenekar szólamvezetője egyben a társaság legjobb horgásza is, és amilyen keveset mesél önmagáról, olyan sokat tud beszélni a nagy fogásairól. Az már csak úgy mellékesen derült ki, hogy az oboaművész a Zeneakadémiát vörös diplomával fejezte be, és utoljára akkor, vagyis hét évvel ezelőtt játszott versenyműben szólót. Hamar Zsolt Csajkovszkijra áttérve megjegyezte, hogy a IV. szimfónia első két tétele igazi orosz báli hangulatot idéz. Szentpétervári téli estét, amikor trojkákon érkeznek a bundás hölgyek a hatalmas terembe, ahol aztán forognak körbe és maguk körül a párok. Kedélyes bánat, a megvál- toztathatatlanba beletörődés sugárzik továbbá a műből, mintegy felszólítva a hallgatóságot, hogy beleképzeljen dolgokat. Ezért mindenki nyissa meg fantáziáját, és úgy induljon neki a ma esti hangversenynek. mészáros b.e. Költözik a Martyn Múzeum Újra látogatható a Zsolnay A Zsolnay Múzeumban véget ért a „fagyszünet”, a Vasarely- gyűjtemény Németországban turnézik, a Martyn-életmű hagyatéknak viszont épületet kell váltania, mert felmondták az elhelyezéséről szóló szerződést. A közelmúltban különféle gondjai támadtak kiállítási épületeivel a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának. A kellemesek közé tartozott, hogy a múlt esztendő végén 20 milliós költséggel megvalósult a Csontváry Múzeum felújítása, és a gyűjteménynek további 10 évre szerződésben garantált a helye. Hasonló jellegű gond, hogy idén júniusig felújítják a Vasarely Múzeum épületét, miközben a gyűjtemény Ulmban, Stuttgartban, majd végül Berlinben vendégszerepei. A múlt hét keddjén viszont be kellett zárni a Zsolnay Múzeumot, tekintve, hogy csak hét fokra lehetett felfűteni a helyiségeket. Az intézményfenntartó új tulajdonosa, a Baranya Megyei Önkormányzat gyors segítségével - novemberig ugyanis a Kincstár volt a gazda - egy hét alatt sikerült kijavítani, kicserélni az ócska hőtárolós kályhákat, illetve az ablakok hőszigetelését. A múzeum tegnaptól újra fogadja a látogatókat, de további felújításokra, a javaslat szerint kiegészítő fűtésre is szükség lesz. A Martyn Ferenc Múzeummal másféle gond van. Jelenleg sehol sincs, mert költözik. A Káptalan utca 6. szám alatti ingatlan viszszakerült a katolikus egyház tulajdonába. A múzeum elhelyezésére 1992-ben kötöttek szerződést, amelyet a Pécsi Püspökség tíz év után felmondott ez év januárjára. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának új helyet kellett találnia a gyűjtemény bemutatására, ami nem volt egyszerű, hiszen a Martyn Ferenc életmű múzeuma a 270 négyzetméteren kiállított műtárgyakon túl ezernél több tétel raktári anyagot is jelent. A múzeumigazgatóság úgy döntött, hogy a kiállítás a Káptalan utca 4. szám alatti ingatlanba kerül, a restaurátorműhely és az öltözők átalakításával létrehozott helyiségbe. A Martyn Múzeum kiállítótere a Modern Magyar Képtár bejáratán át lesz majd megközelíthető. Az új kiállítóterem kialakításával összefüggő költség 15 millió forint. A munka a múlt nyár végén kezdődött.- A Martyn Múzeum épületét január 28-án kell átadnunk üresen. Ez meg is történik- mondja Huszár Zoltán múzeumigazgató. - Az új helyen nem tudjuk azonnal megnyitni a tárlatot, a Modern Magyar Képtár földszintjén még tart a kiállítási tér építészeti, műszaki kialakítása. A munkák állásából következően várhatóan február 15. környékén nyílhat meg újra a Martyn-kiállítás. ______ dunai i. Kö zponti felvételi nyílt nap A kétszintű érettségi bevezetését megelőzően felvételi vizsgán idén mérettetnek meg utoljára a végzős középiskolások. A végzős középiskolás diákok idén több mint 160 kar mintegy ötezer képzési helye közül választhatnak, így a sikeres felvéteti alapvető feltétele továbbra is a választott képzések átgondolt rangsorolása marad. A tanulók ugyanis korlátlan számú helyre adhatják be jelentkezési lapjaikat, de felvételt csak egyetlen szakra nyernek. A Felvéteti Információs Szolgálat január 24-én országos központi felvételi nyílt napot tart a jelentkezési lapok kitöltéséről, az intézményválasztásról és a szakmai követelményrendszerről. A szakmai előadásokat a középiskolai tankönyvek szerzői tartják. Az országos rendezvényen a központi követelményekkel és felvételi eljárással ismerkedhetnek meg a pályaválasztók, míg a felsőoktatási intézmények nyílt napjain az adott egyetem szolgáltatásairól, speciális elvárásairól tájékozódhatnak. A központi rendezvény csak előzetes regisztrációval látogatható. Részvételi szándékát a 06 1 473-0769-es és a 06 1 473-0770-es telefonszámokon bárki jelezheti, illetve internetes regisztrációra is lehetőség van a www.fisz.hu portálon. A rendezvény pontos helyszínéről és időpontjáról ezt követően kapnak értesítést a jelentkezők. A szervezők azon 12. évfolyamon tanuló diákoknak a jelentkezését várják, akik magyar nyelv és irodalomból, történelemből, köz- gazdaságtanból, matematikából és fizikából felvételiznek a jogi és szociális igazgatási, közgazdasági és műszaki szakcsoportokba, illetve a Budapesti Kommunikációs Főiskolára. D. I. Még egy csipet különleges mentőcsapat Speciális Mentők Egyesülete alakul Baranyában, holott két ilyen jellegű csoport is működik már a megyében. A katasztrófavédelmi szakember szerint szükség van minden különleges szakképzettségű emberre, mindamellett, hogy a térség a békés, veszélymentes övezetek közé tartozik. Mert eltűnő gyermek, kútba vagy szakadékba zuhanó személy itt is bármikor rászorulhat a segítségre.- Hogy kellenek-e speciális mentők Baranyában? Szerencsére tény, hogy a megyében évtizedek óta nem volt nagy erősségű földrengés vagy súlyos tömegkatasztrófa, de különleges balesetek itt is előfordulnak. Nem, nem a miskolci csapat nemzetközi híre vagy Mancs sikerei ösztönöztek bennünket, egyszerűen csak az alakuló egyesület tagjainak többsége hivatalos munkájában is efféle tevékenységet végez, rendőr, tűzoltó, és látja tevékenysége korlátát - mondja Séner Zoltán, aki másfél tucatnyi társává a jövő héten fogja megáapítani a Baranya Speciális Mentők Egyesületét. Búvárok és alpinisták, mentőorvosok és kutyakiképzők közül verbuváódott a csapat.- Jómagam a mentőszolgálatnál dolgoztam, s emlékszem olyan esetre, amikor egy autó a szakadékba zuhant, és senki nem tudta megközelíteni - magyarázza meg az ötlete születését Séner Zoltán. - Barátokból, ismerősökből és azok barátaiból szaporodott a társaság, és négy területet céloztunk meg. Lesz egy alpinista, egy búvár, egy műszaki és egy kutyás mentőegységünk. A papírmunkák után azonnal kezdődik a kiképzés, és ígéretet kaptunk több cégtől, valamint az önkormányzattól is, hogy kismértékben hozzájárul a ténykedésünkhöz. Addig is hozzuk a saját eszközeinket, és gyakorlunk, hogy szükség esetén kéznél legyünk. Egy társa megjegyzi, megtudták időközben, hogy létezik már hasonló mentőcsapat a városban, majd hozzáteszi, nemigen hálani róluk.- Természetesen nem pénzért vagy hősködésből csináljuk, csak szeretnénk segíteni a bajba jutottakon. Támogatás pedig csak ahhoz kell, hogy bővítsük a mentőfelszerelést, és megközelíthessük a balesetek helyszínét - kapcsolódik be az egyik alpinista a beszélgetésbe.- Örülünk a jó társaságoknak, de óvakodunk a gittegyletektől - fejti ki erről a véleményét Pfeiffer Márton mérnök-ezredes, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. - A mentéseknél nagy szükség van speciálisan felszerelt és kiképzett emberekre, mert akik nálunk hivatásosak, azok tűzoltók és polgárivédelmisek. A „hétköznapi feladatokat", a közúti baleseteket (zuhanások, fennakadások, gödörbe esések stb.) megoldja a tűzoltóság, erre szerelték fel az embereit célszerszámokkal. Ugyanakkor a baranyai tűzoltóknak nincs megfelelő vízi eszköze. Elkelne legalább egy rocsó (rohamcsónak), hiszen száznál több a halastó a megyében, és sajnos igen gyakori a vízbe fulladásos baleset. Ilyenkor aztán az ország egyetlen búvár- szolgálatát, a budapestit kell lehívni, hogy a holttestet megkeressék. Pfeiffer Márton kiemeli: nagyon jól jönne a baranyai búvárokból egy spéci csapat. Mert a működő speciális mentőcsoport elsősorban orvosokból áll.- A Pécsi Speciális Mentőcsoport két éve alakult, egy kiemelten közhasznú alapítvány támogatásával. Lehet, hogy a baranyaiak keveset hallanak rólunk - mondja Kis-Nagy Gyula, a társaság vezetője, de jobb is, ha ritkán esik szó a munkánkról. A tucatnyi aktív tagunk évente nyolc-tizenöt éles bevetésen vesz részt. Ott voltunk például a siófoki vonat-busz karambolnál, és mi is kerestük a Miskolc mellett eltűnt gyermeket. Iránból is kaptunk most felkérést, mert tagjai vagyunk annak a magyar karitatív szervezetnek, melyet hat hazai speciális mentőtársulat alapított. Azért arról szólnom kell, hogy a most alakuló mentőegyesület tagjai között jó néhány munkahelyi kollégánk is található, akiket hiába hívtunk magunk közé, ragaszkodtak saját csapat felállításához.- A pécsi barlangkutatókból álló mentőcsapatról szerencsére ugyancsak ritkán lehet hallani, mivel az elmúlt öt esztendőben egyszer kellett csak a megyében beavatkoznunk - tudtuk meg Kéki Antaltól, a Magyar Barlangász Szövetség délmagyarországi területi egységének vezetőjétől. Ám mi is ott vagyunk mindenütt, ahol baj van. Tavaly Romániába kellett használni a szaktudásunkat, de a Mecsekben is előfordulhat, hogy meg kell találni az üregbe, kútba eső személyt.- Baranya a békés területek közé sorolható, évente 1400 körüli a tűz miatti és a műszaki mentés, ám ebből a speciális esetek száma nem éri el harmincat - ad számszerű összegzést Pfeiffer Márton. - A megyében egy nap átlag nyolcvan tűzoltó van szolgálatban öt nagyvárosi kirendeltségen, vagyis súlyos esetekben jól jön minden segítség. Megjegyzem, az ügyeleteinken az alkalmanként igénybe vehető különleges szakemberekből hosszú listáról lehet válogatni. Előfordult, hogy elkóborolt kígyót kellett megtalálni, és olyan is, amikor öngyilkosjelölt mászott az egyik pécsi intézmény magas kéményére. A beszervezett pszichológus aztán addig vitázott vele, még meg is sértődött, hogy élethűen lefoglalja, amíg az emberünk belülről felmászott a kéménybe, és sikerült berántania. A bajba jutottak egyébként utólag ritkán hálálkodnak. Ha azonban szirénaszót hallok, ha eszembe jut egy-egy végigküzdött történet, ma is tibabőrös lesz a hátam. És ez afféle jó értelmű borzongás. MÉSZÁROS B. ENDRE
