Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-13 / 12. szám

2004. Január 13., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­Cigánybáró beás nyelven Jókai Mór Cigánybáró című regé­nyét adta ki a nagykanizsai Czupi Kiadó, a mű első beás nyelvű válto­zataként. A160 oldalas munka for­dítása a pécsi szociál-pedagógus, romológus, a Gandhi Gimnázium egykori tanára, a néhány hónapja Nagykanizsán élő Kalúnyos Terézia munkája. A szakembernek koráb­ban, 2002-ben, már megjelent egy népmesegyűjteménye A kilenc holló címmel. A Cigánybárót eredetileg romo- lógiai szakdolgozat-témának szán­ta, de a kiskanizsai művelődési házban az általa vezetett cigány ki­sebbségi klubban tapasztaltak ösz­tönzést adtak számára a beás köz­napi nyelvre történő regényfordí­tásra. Kalányos Terézia szeretné a be­ás nyelv oktatását már megkezdő, vagy ezután elindító iskolákba és cigány kisebbségek lakta települé­sek könyvtárába eljuttatni a Ci- gánybáró egy-egy példányát. ipi SZÍNPOMPÁS TŰZZOMÁNCOK. A pécsi Civil Közösségek Házában tekinthető meg január 19-ig a Pécs Városi Képzőművész Kör Tűzzománc Szakosztályának kiállítása. _________________fotó: lőffler péter Va llomás a régi Pécsi Balettről Szalay Zoltán fotóriporter képei a Művészetek Házában A Pécsi Balett Eck Imre nevével fémjelzett korszaka kultúrtörténelem, a világ táncmű­vészetének önálló, elévülhetetlen fejezete. A hajdani nagy idők szellemét idézi meg most a pécsi Művészetek Házában Szalay Zoltán Pulitzer-díjas fotóriporter kiállítása. A Mandarin képei ma is fölvillanyozók. Árva Eszter, Bretus Mária, Csifó Ferenc, Handel Edit, Stimácz Gabriella Uhrik Dó­Uhrik Dóra a majd’ negyven évvel ezelőtt készült képei előtt ra, Tóth Sándor - a világsiker-történet megannyi szereplője mintha ismét itt vol­na a közelben a Csodálatos Mandarin és kora - Pécsi Balett című fotókiállítás meg­nyitóján. A tárlat ugyancsak klasszikus ér­téket képező felvételeit a szereplőkkel egykorú, különös érzékenységű Szalay Zoltán Pulitzer-díjas fotóriporter készítet­te. A lélegzetelállítóan kor- és hangulathű, érzelemgazdagságában is hiteles kiállítást Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Érdemes mű­vész, a Pécsi Balett megidé­zett korszaká­nak egyik ve­zető táncosa nyitotta meg. Szalay Zol­tán regényes életpályájá­nak egyik képletes ha­tárvonala a Pécsi Balett kifinomult vi­lága, a másik a Robert Capa kamerájához inkább illő boszniai há­borús rettenet lehetne. Az Eck Imre és a Pécsi Balett előtt tisztelgő kiállítás mél­tat á s á b a n Uhrik Dóra re­gényesnek ne­vezte a fotóri- fotó: tóth l. porter mun­kásságát. Erről kérdeztük a nemzetközi hírű fotoriportert.- A hajdan csupa fiatalból, kezdőkből álló társulat hatvanas évek elején moz­gásba lendült fölívelésének, mindennap­jainak mi is tevékeny résztvevői voltunk- mondja. - Akkor még nem tudhattuk, hogy Eck szétfeszítve a klasszikus balett világát, egy merőben új, egyedi formavi­lágot teremt majd meg önmaga és a tár­sulat egybegyúrásával. Itt Pécsett külö­nösen kézenfekvőnek látszott, hogy va­lami van a levegőben: a világban a kultú­ra nagy, megújulásos fordulata zajlott. A magyar szellemi és művészeti élet ezzel egyidejű megpezsdülése itt, Pécsett szin­te nyilvánvaló volt. A balett és a társmű­vészetek, Martyn Ferenc és a mögötte lé­vő képzőművészek, a világkarrierjét kez­dő magyar film fesztiváli jelenléte egye­dülállóvá tették ezt az időszakot. A Pécsi Nemzeti Színház Németh Antalt is meg­mozgató földrengésszerű megelevenedése- Avar István, Ronyecz Mária, Haumann Péter és megannyi nagy egyéniség jelenlé­te mint a fény a bogarakat, vonzott ide bennünket. Mi, akkori fiatalok, élhettünk akár az ország másik végén, hívás nélkül is az ilyen helyeken kötöttünk ki, ahol ma­radandó értékek voltak születőben.- A Pécsi Balett kisugárzását lehetetlen volt nem megérezni. Velük voltam Moszk­vában is, ahol Olga Lepesinszkaja ámula­tán is érzékelhettük, milyen volt a társulat súlya. A nagyvilág elsőszámú balerinája szoros kapcsolatban maradt a pécsiekkel, egyenként is követve, értékelve a táncosok produkcióit. Magyarnak lenni, azt is jelenti, hogy a nagyvilág és a magyar kultúra megújulásá­nak az egybeesésére emlékezhetünk, má­ig ható tevőleges részesei vagyunk. • BEBESSI K. ____________Tv-jegyzet____________ Ki shibás nagyvilág Korán megtapasztaltam; a dol­gok nem tökéletesek. Első, múl­hatatlan szerelmem a hajától a lába kisujja körme-hegyéig tö­kéletes volt. Csakhogy a Sanyi tetszett neki. Akkor tűnt fel, hogy a bokája vastagabb az át­lagosnál, úgyhogy egy sokadik gyanútlan, a Pista vette el. Ko­rábban a csúzlim, de a biciklim - a hegesztett Csepel - se volt tö­kéletes, és bárhol is bicikliztem rajta, a Föld se volt egészen gömbölyű. De szerencsénk is, hogy a világ nem tökéletes, más kérdés, hogy bennünket, kis­embereket - akik hegesztett ke­rékpáron tekerünk hajnalon­ként munkába - senki meg nem véd a világ tökéletlenségeivel szemben. Juszt László olyan magabiztosan ismerte föl ki­szolgáltatottságunkat, hogy műsora az idők végeztéig el fog tartani csúnya kis tökéletlen hazánkban, hacsak a dolgok általános értelemben vett mú­landósága - például a Föld ki­hűlése - meg nem akadályozza ebben. A mosó- és súrolószerek után itt van mindjárt a pilla­natragasztók esete. Háziasz- szonyok népes serege leste csü­törtökön este; mit bír el négy műanyag fogas, melyeket négy különböző gyártmányú ragasz­tóval nyomtak föl a demonstrá­ciós táblára és mindösszesen csak egy pottyant le. De az sem a húsklopfoló súlyától, hanem mert helytelen technológiával tapicskolták oda. Az eset tanul­ságos: nálunk vannak olyan háztartások, ahol a művelet el­végzése jogvédelem mellett is problematikus. Ilyenkor van szükség a szomszédból Sanyi­ra, végveszélyben Pistára. A műsor más részei is frappán­sak, sőt, szórakoztatóak. Példá­ul hogy az Országos Gyógysze­részeti Intézet engedélyezi, hogy a Pharma Nord a terméke­it „gyógyhatású" felirattal is el­lássa, noha nem gyógyszerek. A „gyógy hatás” és a „gyógyszer” közti elvi és gyakorlati különb­ségeit, mint hermeneutikai problémát kellene elemeznünk, noha a beteget kóros tudatszű­kületében csak egyvalami ér­dekli: használ-e vagy sem? Mint fő példánknál: ragad vagy nem ragad? Aznap az Este műsorán is visszaköszönt a téma. Beharan­gozták, hogy a természetgyó­gyászaton belül húszféle gyógy­módot vizsgáltak meg az MTA szakemberei, megállapították, hogy abból csak négy gyógyít, tíz se nem használ, sem nem árt, hat kifejezetten ártalmas. Egy professzor sietett be a stúdi­óba, hogy tisztábban lássunk az örök vitában. Okfejtése a kishibás nagyvilágot példázta: a professzor úr a négy elfoga­dott gyógymódra még csak em­lékezett, de - kiűzendő vilá­gunkból a sarlatán gonoszt - egyetlen sem jutott eszébe az ár­talmasnak tartottak közül. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGÉ A KÉPERNYŐN A legnézettebb tíz tévéműsor január 9-én, pénteken 1. RTL Klub Való Világ-beköltözés (az RTL Klub valóságshow]á) 969 277 2. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 942 007 3. RTL Klub Híradó 883 092 4. RTL Klub Mónika (talkshow) 874 898 5. RTL Klub Való Világ-beszavazás (az RTL Klub valóságshov^a) 810 140 6. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 753 021 7. TV2 Aktív (magazinműsor) 744 443 8. RTL Klub Ä terror iskolája (amerikai akciófilm j 720 076 9. RTL Klub Balázs (szembesítőshow) 624 985 10. TV2 Majomkaland Afrikában (amerikai vígjáték) 575 595 A legnézettebb tíz tévéműsor január 10-én, szombaton 1. TV2 Tények 1 973 818 2. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 721 262 3. MTV Kató néni kabaréja 1 662 497 4. TV2 Activity 1 632 672 5. TV2 Magellán (tudományos magazin) 1 530 505 6. RTL Klub Heti hetes 1 524 108 7. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 459 257 8. RTL Klub Dzsentlemanus (amerikai vígjáték) 1 455160 9. TV2 Megasztár (tehetségkutató műsor) 1 438 091 10. RTL Klub Híradó 1 337 014 A legnézettebb tíz tévéműsor január 11-én, vasárnap 1 TV2 Napló (heti magazin) 1 111 849 2. RTL Klub Övizsaru (amerikai akcióvígjáték) 1 008 044 3. TV2 Tények 840 950 4. TV2 Még zöldebb a szomszéd nője (amerikai vígjáték) ' 755 865 ' 5. RTL Klub Híradó 700 559 6. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 689 979 7. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsorozat) 685 535 8. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (amerikai filmsorozat) 669 736 9. RTL Klub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsorozat) 613 742 10. TV2 Kulcsember (amerikai akciófilm-sorozat) 613 241 Sorsütések, egy hangszerre komponálva Az utcára néző nagyszoba meny- nyezetét hatalmas szürke folt éktele- níti: éppen csak föl van verve a mal­ter a stukatúrra. - Itt szakadt be de­rékig a villanyszerelő, amikor föl­ment a padlásra - mosolyog, így utó­lag, a történteken Géza. - Akik itt laktak előttünk, albérlők, először a padlásdeszkákat tüzelték föl. Aztán következtek az ajtók, az ablakok. Amikor ideköltöztünk, egy se volt belőlük, most legalább bejárati aj­tónk van, de a szobákhoz már nem jutott. Kínkeserves poén lenne, ha most azt mondanám, hogy így legalább a hosszú ház túlsó végéből, a konyhá­ból is szemmel tudják követni az ut­cai történéseket. De itt nem nagyon történik semmi az utcában, más­részt meg a velényi szegénysoron nem a tréfa a leggyakoribb vendég, a nyomorúságnak is megvan a maga etikettje. Raffael Géza például nem csinál gondot belőle, hogy egy ujjatlan, rossz, de tiszta trikóban ül a konyha- asztal fő helyére - nem jut minden napra másik. Jól fűt a sparhelt, Petra, az élettársa a melegben mégis csak lassan enged föl. Látszik, hogy ke­mény teremtés ez a majdnem-gye- reklány - áprilisban lesz csak tizen- kflenc -, akármilyen anyásán is szo­rítja magához kisfiúkat, a nyolchó­napos Ricsit.- Három és fél évet voltál intézet­ben, Babuci? - simogatja meg a te­kintetével Géza.- Magam kértem, a szüleim miatt - mondja Petra. - Mióta megszüle­tett Ricsi, negyvenévesnek érzem magam. Na jó, a korábbi „ideg” mi­att is... Elég sok mindenen átmen­tem. Dohányoztam, volt hogy napi két dobozzal is elszívtam, ittam is keményen. De abbahagytam, ami­kor összekerültünk.- Három-négy szálat azért most is elszív, akkor szokott vissza, ami­kor az anyja telebeszélte a fejét, hogy üyen meg olyan cigány va­gyok, és egyszer csak az út szélén ta­lálja magát, ezért egy időre vissza­ment hozzá. De nem sokáig volt ott maradása - sorolja a férfi. Az eredetileg kárászi Géza, akiről senki nem mondaná meg, hogy kö­zeledik a negyedik ikszhez, az or­szág túlsó felében, a Heves megyei Tamaörsön ismerte meg az eredeti­leg apátvarasdi Petrát.- Az első házasságomból van egy huszonkét és egy tizenhét éves fiam. Elváltam, mert amíg én dolgoztam keményen, az asszony félrelépege­tett. A kárászi házamban, ami még ennél is nagyobb romhalom volt, és amiből a két kezemmel csináltam igazi házat nappalival, fürdőszobá­val, most a fiaim élnek. Tamaörsön az unokaöcsémnél laktam albérlet­ben, egyszer a presszóban futottunk össze a Petrával. Szemezgettünk, az­tán randira hívtam - eljött. Petra nem volt még tizennyolc, amikor terhes lett. Nem akarták, hogy a gyerek a nevelőotthonba vagy albérletbe szülessen bele. Valahová menni kellett. Mindegy, hová, csak saját ház legyen - így kötöttek ki tavaly márciusban, egy hirdetés nyomán, a Szentlőrinchez közeli Velényben. Petra otthonteremtési támogatásá­ból megvették a romot, kifizették az előző tulajdonos vízdíjhátralé­kát, bevezettették a villanyt - ak­kor szakadt be a szerelő alatt a plafon -, azóta apránként tesznek mindig valamit az életterükhöz. A betonpadlós konyhából Petra egy- egy, szőnyeggel eltakart nyílású helyiséghez vezet.- Itt lesz majd a spájzunk, itt pedig a fürdőszoba. Bent van a bojler is, csak a villanyt kell ráköt­ni. A zuhanytálcát már leraktuk, a csempék is megvannak. Nem kérdezem, mennyi falatot vontak meg például a csempe mi­att a szájuktól. Mert hogy tokos­tul-vonóstul, pótlékostól-segélyes- től havi negyvenötezer forintból élnek. Munka ugyanis nincs se kö­zel, se távol.- Akkor dolgoztam csak, ami­kor tarvágás volt a környéken, és a Mayer Lajos brigádot szervezett. Előtte és azóta semmi, hiába me­gyek utána - komorodik el Géza. - Bejárok Pécsre is a munkaügyi központba, az Újra dolgozom-pro- gramhoz, de semmi. Igaz, hogy csak nyolc általánosom van, de megszereztem a könnyű- és a ne­hézgépkezelői papírt is. Pár évet lehúztam Zobákon is, mindig a munka volt az életem. Most már­ciustól elkezdek egy szakácstanfo- lyamot, hátha az tósegít. Ha keres­nék havi nyolcvanezret, minden rendben volna. Ha nem találok munkát, helyrehozom úgy a há­zat, hogy el lehessen adni, aztán megyünk vissza Hevesbe. Ott nem nézték, hogy cigány vagy se, válo­gathattam a helyek közül német gyárban, magyar kőműveseknél. Itt meg nemegyszer előfordult már, hogy a telefonban készsége­sek voltak: persze, hogy kellek, aztán amikor találkoztunk, annyit mondtak, hogy majd értesítenek... Gézáék tizennégyen, Petráék eggyel többen voltak testvérek. Ér­ződik, hogy rajonganak a gyereke­kért. Lehet, hogy a Ricsi mégis egyke marad? Bólogatnak mind- kelten. - Más egy gyerek, neki, amit lehet, meg kell adni. Tudja, az a borzasztó - néz egyenesen a szemembe Géza hogy megint mindent a nulláról kellett kezdeni. De miattuk - int a családja felé - érdemes volt. Egyszer talán Géza dobgitárja is kevesebbet pihen majd a szoba­falba vert szögön. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents