Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-10 / 9. szám

6. OLDAL 2004. Január 10., szombat HATTER- RIPORT A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal 2003. évi tevékenysége Dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője beszámolt a hivatal elmúlt évi tevékenységéről. Kiemelte a 301 baranyai ön- kormányzat gazdálkodásával, működésének tör­vényességével kapcsolatos teendőket. Utalt arra is, hogy a kistérségi rendszer, valamint a jogi szabályok változásai miatt milyen módosulások várhatók és kívánatosak április végéig, a helyi jogharmonizációban és a hatósági munkában. Törvényességi ellenőrzés A 301 települési és a megyei önkormányzaton túl, a 2002. október 20-i helyhatósági választásokat követően (a tavalyi 124-gyel szemben) 223 helyi kisebbségi önkor­mányzat törvényességi ellenőrzését látja el a hivatal, melynek során idén mintegy 21000 határozatot és 2000 rendeletet kellett felülvizsgálni. Az önkormányzatok gazdálkodása Általánosságban elmondható, hogy a 2002-es évre jellemző gazdasági tendencia idén sem mutatott lénye­ges változásokat. Az önkormányzatok munkája során állandó problémát jelent a forráshiány, a szűkös anyagi lehetőség. A forráshiányos önkormányzatok száma nem változott, gazdasági nehézségeiket hitelfelvétellel hidalták át. A forráshiány legfőképpen az intézmények fenntartását, illetve a megkezdett beruházásokat érinti. A települések többsége csak az állami hozzájárulá­sokból (pályázati pénzekből) és az átengedett bevéte­lekből gazdálkodik, helyi tartalékokkal a községek nem rendelkeznek. A fejlesztési lehetőségeket pályá­zat útján próbálták megoldani. A gazdálkodást érintő döntések száma nőtt, ami a pályázatokkal, a pályáza­tokon való részvétellel függ össze. A megyében továbbra is kevés a munkahelyterem­tő beruházás, bár egyre több önkormányzat tesz kísér­letet vállalkozások letelepítésére és munkahelyterem­tésre (ld: ipari parkok). Az infrastrukturális beruházá­sok legjelentősebbjei a szennyvízberuházások. A működés törvényessége A jogszabálysértések száma jelentős mértékben nem változott. A legtöbb törvénysértés a helyi adóren­deletek, a helyi építési szabályok, valamint a környe­zetvédelmet, és a hulladékgazdálkodást érintő rende­letek témakörében keletkeztek. Az önkormányzatok működésében 2003-ban az összeférhetetlenségi ügyek több problémát is okoz­tak. A polgármesterek és helyi önkormányzati képvi­selők összeférhetetlenségi szabályait megszigorította a 2002. évi önkormányzati választásoktól hatályos új szabályozás. Általános tapasztalat, hogy az érintettek nem készültek fel a változásokra. Két esetben, házi­orvos és fogorvos összeférhetet­lenségével kapcsolatosan kellett el­járást kezdeményezniük a Bara­nya Megyei Bíróság előtt. A bíró­ság a közigazgatási hivatal jogi ál­láspontját mindkét ügyben teljes mértékben osztotta és az önkor­mányzati képviselő összeférhetet­lenségét megállapította. Több esetben a közigazgatási hi­vatal jelzésére sikerült az összefér­hetetlenségi állapotot megszüntetni anélkül, hogy bí­rósági eljárásra került volna sor. A jogharmonizáció Az uniós csatlakozással minden hazai jogalkotónak harmonizálniuk kell jogszabályaikat a közösségi jog­hoz. Ennek a folyamatnak a végső dátuma a csatlako­zás időpontja. Az önkormányzatokkal folyamatos a kapcsolat, amely a jogharmonizáció alakulásának nyomon köve­tését, és a segítségnyújtás területeit célozza meg. A fel­adatok ellátását segítené, ha az önkormányzati rende­leteket elektronikus úton is regisztrálnák a jegyzők, és juttatnák el a közigazgatási hivatalnak. A jövőben ezt indokolt lenne jogüag is szabályozni. A megyében jelenleg 7812 hatályos önkormányzati rendelet van. Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalása és elektronikus úton történő rög­zítése a települések egynegyedénél teljes mértékben megtörtént. A rendeletek jogharmonizációs szem­pontból történő felülvizsgálata azonban csak az ön- kormányzatok 60%-ánál valósult meg. Az önkormány­zatoktól kapott tájékoztatás szerint februárra már vala­mennyi település teljesíti ezt a feladatot. Hatósági munka A hivatal hatósági munkájában továbbra is a má­sodfokú ügyintézés - ezen belül is az építésügyi, vala­mint az illetékügyek intézése - a meghatározó. A dön­téseket értékelve megállapítható, hogy a helybenha­gyó, a megváltoztató, megsemmisítő döntés aránya a tavalyihoz képest nem változott. Ez azt is jelenti, hogy a másodfokra került ügyek alapján az első fokú ható­ságok munkája számottevően nem javult, különösen igaz ez az építési ügyekben, ahol az első fokú határozatok 60 százalékánál merült fel jogi kifogás. Az első fokú hatóságok jogalkalmazási munkájá­nak színvonalát felügyeleti típusú ellenőrzésekkel pró­bálták segíteni. A feltárt hiányosságok többnyire a nem kellő jogszabályismeretnek, a naprakészség elmaradá­sának, és sok esetben a fentiek miatt rutinszerűen foly­tatott gyakorlatnak a következményei. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése A hivatal jelentős szerepet játszott a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjának kimunká­lásában. A hivatalvezető társelnöki szinten részt vett az IDEA munkacsoport kistérségi munkabizottságá­nak munkájában, a kistérségi koncepció és szabályo­zási javaslat kidolgozásában, és a szakmai publikációk elkészítésében. 2003 májusában Szentlőrincen három megye rész­vételével megszervezték a közigazgatási reform regio­nális vitafórumát, mely tulajdonképpen a Belügyim-. nisztérium IDEA Bizottsága által elkészített szakmai anyag társadalmi vitáját jelentette. Ezt követően mind a 9 kistérségben hasonló rendezvényeket tartottak. A 2003. évben a Baranya Megyei Közigazgatási Hi­vatal, a KSH Baranya Megyei Igazgatósága és a Bara­nya Megyei Területfejlesztési Tanács közreműködésé­vel történt a megye statisztikai kistérségi lehatárolásá­nak felülvizsgálata, melynek során messzemenőkig fi­gyelembe vették az önkormányzatok igényeit is. Az új területi lehatárolás eredményeként 20 településsel (a pécsi kistérségből kiválva) megalakult a szentlőrinci kistérség. Ezen túl összesen 19 település kistérségi be­sorolása változott meg. Az új kistérségi lehatárolást 2003 decemberétől kormányrendelet rögzíti. Szintén a reform megvalósítása keretében került sor a baranyai kistérségek átvilágítására. A felülvizsgálat alapvető szempontjai között első helyen mérlegelték a hatékony és gazdaságos feladatellátás lehetőségét, és az állampolgárhoz közeli feladatellátás igényét is. Képzések, vizsgáztatás A köztisztviselők továbbképzését 2003-tól négy év­re szóló ciklusprogram alapján szervezi a közigazgatá­si hivatal. A képzés kiemelt területei a következők: eu­rópai uniós ismeretek, számítástechnika, idegen nyel­vi és a szakügyintézői képzések. A Belügyminisztériummal és a Magyar Közigazga­tási Intézettel együtt nagy sikerrel rendezték meg a polgármesterek részére tartott - az Európai Unió támo­gatáspolitikájáról szóló - képzést. Folyamatosan szerveztek közigazgatási szakvizsgát az új tantárgystruktúra és követelményrendszer alap­ján valamint közigazgatási illetve ügykezelői alapvizs­gákat és állampolgárági vizsgákat. A 2003. évben ösz- szesen több mint 1000 köztisztviselő képzését, vizs­gáztatását végezte a hivatal, a jövő évben ez a szám va­lószínűleg a duplájára emelkedik. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenysége A felügyelőség 2003-ban 20 országos és 5 helyi té­mavizsgálat, valamint 614 fogyasztói panasz intézésé­vel együtt összesen 1717 helyszíni ellenőrzést végzett. Szabálysértési és államigazgatási hatáskörben 569 esetben szabott ki bírságot, 48 936 000 Ft összegben. A legtöbb bejelentés továbbra is a fogyasztási cik­kek minőségével, a minőségi kifogások intézésével kapcsolatos. Tovább nőtt az egyedi megrendelésekre készített termékekkel kapcsolatos reklamációk száma, valamint a különböző közüzemi szolgáltatások szám­lázásával, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos beje­lentések száma. A panaszügyek 56% -a bizonyult jo­gosnak. A Megyei Gyámhivatal tevékenysége 2003. július 1-jétől a fiatalkorúak pártfogó felügyele­tét igazságügyi alkalmazottként látják el a hivatásos pártfogók. Uj feladattal bővült a gyámhivatal tevé­kenysége: a bűnelkövetés és bűnismétlés megelőzését célzó programok elősegítésére és koordinálására két gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor került a hiva­talhoz. 2003-ban 3 város gyámhivatalának (a hozzájuk tar­tozó 28 önkormányzattal történő) komplex felügyele­ti- és.utóvizsgálatára került sor. Kiemelkedő feladat­ként jelentkezett az állami és nem állami gyermekjólé­ti és gyermekvédelmi szolgáltatók működésének el­lenőrzése, összesen mintegy 42 gyermekvédelmi és 87 gyermekjóléti intézménynél. Informatikai tevékenység Tavaly meghatározó jelentőséggel bírt az európai uniós népszavazással és az időközi választásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása, az okmányköz­pont üzemeltetése, az informatikai tájékoztatás és ko­ordináció. Utóbbi kiváló eredménnyel zárult, hiszen Baranyában nyert a legtöbb önkormányzat informati­kai eszközöket az IHM pályázatain. Az EU-s joghar­monizációs és deregulációs feladatok előkészítésében közreműködött a hivatal a dél-dunántúli regionális rendelettár projekt kidolgozásában, és kimunkálták a megyei rendelettár létrehozásának feltételeit. SZELLŐ BEMUTATKOZIK Hosszűhetény ? Vasas O ' Martonfa Romany a bNagykozár Berkest) KStoly* A KÖZSÉG GAZDÁI A175 lelkes helység polgármestere: Szondi Imre tanár. Alpolgármester: WeszJózsefné telepvezető. Képvise­lők: Gazda Gergely hidegburkoló, Juhász Józsefné szociális ügyek in­tézője, Mihályfi Mihályné nyugdí­jas,Molnár Csaba kőműves, ifjúsá­gi klub vezetője. Falugondnok: Mile János szerelő. Hivatalsegéd: Müller Jánosné. Ifjúsági bizottság vezető­je: Wesz Andrea A kultúrház meg­bízott vezetője és könyvtáros: Mihályfi Szüvia Roma Családért Egyesület elnöke: Balogh Márton nyugdíjas, alelnök: Rafael Gyuláné. Egyházgondnok: Czinege Ferenc. Egyházképviselője: Kövi Imréné. Temetőgondnok: Ivánkovics Ivó. Erdőbirtokosság vezetője: Szabó Já­nos. Vadőr: Benke Balázs. Orvos: dr. Szőke Beáta Asszisztens: Hoh- marm Jánosné. Boltos: Varró Éva Enikő. Vállalkozó exportőr: Mécs Ferenc. Vállalkozó: Szabó János. Cím: 7661 Szellő, Fő utca 7. Tel.: 06- 69-352-515. Mobü: 06-30-560-15-22. Fax: 06-69-352-504. ■ szellő, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, és a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A RAFAEL-PORTA néprajzi ér tékű kovácsoltvas kerítése ■ Új közösségek lesznek Szerveződik a polgárőrség Mecse­ki János vezetésével, hölgyek is, mint Belanka Károlyné, Emerich- né Zsifkovics Erzsébet, Stefán Já­nosné is jelentkeztek. Gazda Ger­gely tűzoltó csoportot is alapít, amelybe húszán kérték felvételü­ket. Reil Miklósné nőklub, Do­hóné Jung Anna és Emerichné Zsifkovics Erzsébet kézimunka és faluszépítő csoport és nyugdíjas­klub alapítását kezdeményezi. Há­mori Lászlóné természetóvó kirán­dulásokat indítana, míg Ripszám István a községgel együttműködve szeremé felújítani a nadrágvölgyi kirándulóhelyet. Gulyás Gabriella nyári alkotótábort szervez, hogy a résztvevők a faragásaikkal a közte­reket is szépítsék. Két portán is a hobbilovaglás lehetőségét teremtik meg. Az ünne­peken a fiatalok műsorral szere­pelnek, akiket Juhász Józsefné készít fel. Vár­ható, hogy Nagy Alexandra szintetizátorze­nével színesíti a programokat. A községvezetőség örül annak, hogy Kovács Ferenc anyagilag támogatja a rendezvé­nyeket. Dohóné Jung Anna el­mondta, hogy ő és Zsifkovics Er­zsébet, Végh Sándomé és Szabó Já­nosné társadalmi munkában par­kosítanak, de patronálják majd az alakuló néptánc-csoportot is. Vö­rös István (69 éves) pedig önkéntes fa- és cserjeültetőnek számít. ■ Megkérdeztük a szellöieket: Mit hiányol a településen? Tó, út, diszkó, konditerem Gazda Gergely (49 éves) hideg­burkoló: -Nekem tetszene, ha Orosz László naiv faragónk a maj­dani harangláb felületétére székely galamb- és virág­motívumot vés­ne. Szerintem Búzás Jenő, Lé- nárd Levente, Molnár Csaba, Juhász Józsefné és Stefán Zsu­zsanna közremű­ködésével újjá tud alakulni az amatőr focicsapa­tunk. Óvjuk meg a szép magyar ki­kericset és a gyurgyalag-telepet, hogy saját természetvédelmi határ­részünk legyen, ahol tavat hozzunk létre! Épüljön elterelő út a kamio­noknak és a nehézgépeknek, hogy a házak állaga ne romoljon tovább! Molnár Csaba (27 éves) kőmű­ves: -Megígértük, hogy az új klub körül folyamatosan rendben tartja az ifjúsági közösség tagsága a zöldterületet és vigyázunk a be­rendezésekre. Ezzel remélem, hogy újra indul­hat a diszkó Ra­fael András dj. vezetésével. Se­gítőtársaim, pél­dául Stefán Zsu­zsanna és Kom Andrea is a rend és a fegyelem betartásán vannak. Szeretném, ha sikeresen megala­kulna a néptánccsoportunk. Őrül­nénk persze egy új biliárdasztal­nak is. Bízom abban is, hogy Szondi Imre újra indítja a vizuális rajzszakkört. Varró Éva Enikő (36) kereskedő: - Jó lenne, ha helyben konditerem működne, a majdani tavon pedig csónakázhassunk és korcsolyáz­hassunk. Tet­szik, ahogy Ju­hász Józsefné ünnepi szerep­lésre felkészíti a fiatalokat, fő­ként a -karácso­nyi műsor sike­res. Szépen sza­val Ignácz Szil­via, Juhász József és Varró Adri­enn. Örülök, hogy a Nadrágvölgyi- forrásnál pihenőhelyet alakítanak ki. Meghat Szondi Imréné termé­szet- és állatszeretete, hisz meg­mentett egy sebesült gólyát, ami aztán a Kele nevet kapta. AZ UJ IFJÚSÁGI KLUB EPULETE, melynek környékét közösségi munkában a roma egyesület tagjai is rendezték Balogh Márton és Ra- fael Gyuláné közreműködésével _____________________________■ Se gítik a gázbekötést Az utcán lefektették a gázvezeté­ket, a portákra a bekötést segíti az önkormányzat. A községháza elé kitették a nemzeti, a községi és az uniós zászlót. A temetőben pado­kat helyeztek el, fákat ültettek, lett sövénykerítés is, megújult a ravata­lozó, Ivánkovics Gábor pedig élet­fát faragott a polgármester terve alapján. A sírkertben újabb pado­kat alakítanak ki, szilárd burkola­tot kapnak a nyughelyek közti sé­tányok. Lélekharang is épül a ma­gyar, német, felvidéki és székely népművészet faragott jelképeivel. A katonahalottak emléktábláitól díszített harangláb környéke ke­gyeleti park lesz, ahol növekednek már a keleti front helyszínét idéző nyírfák és fenyőfa. Utóbbit az oroszországi Uriv lakói adták. Szobrot állítanak a kitelepítés és a málenkij robot meghurcoltjainak. Idén az orszá­gos virágosítási versenyen is in­dulnak, átadják az ifjúsági klu­bot, a játszóte­ret és a tenisz­pályával kiegé­szített sportte­rületet. Beren­dezhetik az internetes szobát. Virá- gosítják majd a négy védett út menti kereszt szomszédságát. A polgármester és Mester Ferenc adatainak felhasználásával idővel monográfiát jelentetnek meg, míg Mezei Józsefné és özv. Teppert Jó­zsefné kezdeményezésére sváb szobát rendeznek be. Később vé­dett területen önkormányzati tavat létesítenek, új buszmegálló épül - tudtuk meg a Szondi Imrétől.

Next

/
Thumbnails
Contents