Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-06 / 332. szám

I 2003. December 6., szombat HITÉLET 9. OLDAL Pécsi Advent 2003 Mi az ember? Mi az élet? * Ma délután fél háromkor Mayer Mihály me­gyés püspök és Toller László polgármester a pécsi Bazilikában megnyitja a „Pécsi Advent 2003” december 22-ig tartó rendezvénysoro­zatot Ez alatt a 17 nap alatt ingyen látogatható - ide­genvezetéssel is - a Bazilika, a Péter-Pál és a Kor­sós sírkamra. A híveket reggel 6 órakor rorate, es­te 6 órakor szentmise várja. Az altemplomban Baksa Gyöngyi, a Dante kávéházban Ágh Edit, a Kocsis László Teremben Bíróné Varga Györgyi kiállítása tekinthető meg. A Szent István téren kézművesek kínálják áruikat, a Székesegyház udvarán ételek, italok között válogathatnak a tu­risták. Minden napnak meglesz a specialitása. Ma, szombaton (december 6.) 13.45-kor a Gyárvárosi Iskola fúvószenekara és a szekszár­di Katolikus Általános Iskola tanulói köszöntik a vendégeket. A megnyitó (fél 3) után - és min­den délután - a gyermekeké a Bazilika. 15 óra­kor jön a Mikulás. Műsort ad a PTE Gyakorló Iskolája és a Kökörcsin Együttes. Este 18.45- kor adventi zenés este (Dergez Zoltán - orgo­na, Csajághy Szabolcs - ének, Csajághy Miklós - klarinét). Vasárnap délelőtt szentmisék, délután a Bazi­lika fűtött hittantermében játékkészítés. Fél 5- kor adventi koncertet ad a Scola Cantorum Sopi- anensis. 17.45-kor adventi gyertyagyújtás a Szent István téren. Közreműködnek a Művészeti Szak- középiskola fúvósai. Este 7 órakor „Csendes éj” - Kővári Eszter (szoprán) és Haramza László (te­nor) hangversenye. Hétfőn délután fél 4-kor a horvát óvoda, a Ba­ranya megyei Fogyatékos Személyek Otthona (Bóly) és a Pécsi Református Kollégium kórusai várják a fiatalokat. Este 6 órakor a Csontváry Mú­zeumban dr. Papp Lajos szívsebész professzor­ral folytatott beszélgetés témája: Szeretet a beteg­ágy mellett. A Bazilikában fél 7-kor a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnázium Laudate Vegyeska­ra énekel. Kedden délután 5 órakor a Pécsi Evangéliku­sok Ifjúsági Gospel Kórusa énekel, fél 7-kor a Ko­dály Gimnázium Vegyeskara adventi énekekkel lép fel. Szerdán 14 órakor a Csontváry Múzeumban zenei vetélkedő lesz gyermekeknek „Karácsony a zenében” címmel. A Bazilikában fél 4-kor Bé­kési Zsolt (régi magyar karácsonyi énekek), majd a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont óvodásai és tanulói adnak műsort. Este 6 órakor a Csontváryban dr. Bárdi László Kína-kutató té­mája: Népek karácsonya. A Bazilikában 7 órakor a Bóbita Bábszínház a Diótörőt mutatja be. Csütörtökön a délutáni programban a Pün­kösdi Sión Gyülekezetének Tini énekkara kezd 4 órakor. Utána a Szent Margit Katolikus Általános Iskola növendékei karácsonyi dalokat, majd fél 7-kor a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont pásztorjátékot mutat be. Pénteken délután fél 4-kor a Mátyás Király Ut­cai Általános Iskola programjának címe „Készü­lődés karácsonyra”. Este 6 órakor a Csontváry Múzeumban Tüskés Tiborral beszélget Fazekas Orsolya. Téma: „Karácsony az évtizedek sodrá­ban”. 7 órakor a Bazilikában a Karitász Ifjúsági Színjátszó Csoportja Szent Erzsébet életéből ad elő jelenetet. Szombaton, 13-án délután fél 4-től a Testvér- városok Terei Iskola kórusainak hangversenye lesz, majd a Kalenda Művészeti Iskola és Szabó István (lant), Szabó Ildikó (furulya) koncertje (Barokk zene). Este fél 7-kor a Pécsi Református Kórus programjának címe: Énekes advent. 19.30-kor az Unicum Laude jótékonysági hang- versenye zárja a napot. _____ ■ A geresdlaki harangok Lélekemelő ez a zene Két hét alatt 900000 forintot adtak össze a geresdlaki egy­házközség hívei a laki temp­lom harangjainak felújítására. Ez önmagáért beszél - és a hí­vekről. A két harangot 1925-ben ön­tötték, 1980-ban villamosítot­ták. Évek során a fagerendák elkorhadtak, a meghajtó szer­kezettel állandó problémák voltak. Teljes körű mechanikai és elektronikus felújításra volt szükség. Az egyházközségi képvise­lő-testület tagjai mindenkit fel­kerestek, és adakoztak az em­berek, a reformátusok és a templomba nem járók is. Sőt! Egy este autó állt meg a plébá­nia előtt, valaki borítékot do­bott a postaládába, benne pénz a harangok felújítására. Az volt ráírva: „A szépen szóló harang az otthonunk hangját jelenti”. Novemberben kicserélték a járomgerendákat, és a haran­gok új csapágyazást, kiegyen­súlyozást, elektromos meghaj­tást kaptak. „A szépen szóló harangszó mindannyiunk érdeke - olvas­suk a Hívogatóban, a plébánia hírlevelében. - Nem csak az el­hunytakat kíséri utolsó útjuk­ra, de szól esküvők alkalmával az öröm hangján, templomba hívogatva, imádságra figyel­meztetve jelzi az idő múlását. Nekünk és értünk szól. Több mint egy vasszerkezet - közös­ségformáló ereje van”. Ez a közösség most újból ta­núságot tett. Csak a fele pénz kellett, a megmaradt összegből a pado­kat hozzák rendbe. Hosszan tartó tapssal köszönték coltatott oda Szent Péter apostol meg a pécsi Szent Ágoston temp- sírjához Rómában, hogy minden­lomot zsúfolásig megtöltő hívek a ki onnan másolja ki magának a Pécsi Madrigálkórus Cecília-napi kívánt gregorián darabokat. Lát- egyházi áhítatát, amelyen ősbe- szik ez az elnevezésen is: Nagy mutatóként elhangzott a II. Missa Szent Gergelyről nevezték el gre- gregoriana Jandó Jenőtől. goriánnak. A Pécsi Madrigálkórus Báthory László apátplébános, a pécsi székesegyházi énekiskolá­ban Jandó Jenő iskolatársa az eseménnyel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta.- Miután a II. Vatikáni Zsina­ton a latin nyelv, mint liturgikus nyelv egyeduralma megszűnt, és a népnyelvű liturgia lépett életbe, azzal együtt a szigorúan latin nyelvű ősi gregorián liturgikus zene is megszűnt illetve nagyon kis területre szorult vissza. Szé­kesegyházakban fordul elő egy alkalommal vasárnaponként latin nyelvű liturgia, vagy szerzeteshá­zakban. Ezért a gregoriánnak a csodálatos zenéje háttérbe szo­rult mondhatnám világszerte, és ez roppant nagy veszteség az egész világ számára. Tulajdonképpen ez a kezdeti zene, amelyet Nagy Szent Ger­gely pápa gyűjtött össze és lán­Az egész egyháztörténelem fo­lyamán minden zeneszerző tulaj­donképpen a gregoriánra építette a munkáját. így például a klasszi­kusok, Palestriánáék, Orlando Lassus és a többiek is egészen Liszt Ferencig vagy Kodályig. Lám, a Missa choralis is mutatja, hogy milyen zenének a funda­mentuma csúszott ki most a használatból. Majdnem azt mondhatnánk, hogy ha egy ház­nak a fundamentumát kihúzzák, akkor a ház összedől. Dehát az egyház nem dőlt ösz- sze, a gregorián mégis megma­radt. És ügybuzgó emberek kelle­nek ahhoz, hogy ez a fajta liturgi­kus zene, ha az általunk nem ér­tett latin nyelven történik is, még­is valahogy használatba vagy leg­alább is előadásba kerüljön. Erre gondolt a gregorián emlő­jén felnevelkedett Jandó Jenő pé­csi karnagy, hogy madrigálkóru­sával a* gregorián miséket - amelyből 18 van - előadják temp-. lomokban. így az Irgalmasoknál, a Szent Ágoston templomban és más templomokban sorra kerül­tek a gregorián misék. Sőt, amikor ez a 18 ősi gregori­án mise elhangzott - az utolsó is -, akkor Jandó Jenőnek jött egy gondolata: vajon mi lenne, ha ő is írna egy gregorián misét eb­ben a stílusban, de egyéni ízzel? így született az első gregorián miséje. Egy évvel ezelőtt mutat­tuk be az Ágoston téri templom­ban Szent Cecília, az egyházi ze­ne védőszentjének ünnepén. Nagy sikert aratott. Mert tényleg igazi, szinte megtévesztésig gre­gorián hangvételű a miséje. S ha nevet kerestünk volna, akkor Missa Hungarica, Missa Sopia­nae vagy Missa Quinque- Ecclesiensisnek nevezhetnénk, vagy akár Jandó Jenő - Jensis- nek is. Mert hisz ő volt az, aki ezt a gregorián stílust teljesen magáévá téve írta meg az első miséjét. A másodikat pedig az idén no­vember végén, Krisztus Király vasárnapján énekelték el a Szent Ágoston plébániatemplomban ugyancsak Szent Cecília ünnepé­vel kapcsolatban. Persze, nem csak gregorián mise hangzott el, hanem sok szép, főleg romanti­kus hangvételű, egyházi, több szólamú zene is a rendes vasár­nap esti mise liturgiájában. Érdekesnek tűnik, ez a szinte összetéveszthetőségig menő ha­sonlatosság, mégis nem ugyanaz, mint a többi gregorián mise, de hangzásban fülnek kellemes, szívnek gyönyörködtető, lélek­emelő ez a zene. TÖBB NÉMET EGYHÁZI éneket adott elő szent­miséken és zarándoklatokon az utóbbi években a Véméndi Vegyeskar, a Kvartett és Fúvószenekar, a nagymányoki Németh-Gallusz duó és a sásdi Föl­di testvérek. Az énekekről CD készült a Magyaror­szági Német Néptánchagyományok Alapítvány ki­adásában. Az énekek december 11-én, csütörtö­kön este 7 órakor Pécsett, a Belvárosi templom­ban, a lemez bemutatóján, önálló program kereté­ben élőben újra elhangzanak. DR. GÁLÁMBOS-GÖLLER FERENC c. kano­nokról filmet készített az MTV Nemzetiségi Szer­kesztősége. A Bildschirm december 9-én, ked­den 14.25-kor az MTV 1-en és jövő szombaton 10.20-kor az MTV 2-n sugározza. A MÁRIA KONGREGÁCIÓ tagjait felajánlásuk megújítására szeretettel várják december 7-én 16.30-kor a Zárdatemplomban szentmisére. De­cember 8-án, hétfőn, a szeplőtelen fogantatás ün­nepén szentmise a Zárdatemplomban reggel 7.15-kor lesz. A SZENTATYA karácsonyi programja. Decem­ber 24-én, szerdán, szenteste a Szent Péter-bazili­Emlékeztető kában bemutatja az éjféli misét. 25-én, csütörtö­kön, déli tizenkét órakor karácsonyi üzenetet in­téz a világhoz és Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a földkerekségre. December 31-én, szerdán este 6 órakor a Szent Péter-bazilikában ünnepi vesperást tart, melynek végén eléneklik az év végi hálaadó Tedeumot. 2004. január else­jén, az Istenanya ünnepén és a XXXÍdI. békevi­lágnap alkalmából délelőtt 10 órakor a pápa szentmisét mutat be a Szent Péter-bazilikában. A MOSONMAGYARÓVÁRI piaristák alapítójuk, Kalazanci Szent József ünnepét tartották. A rend­szerváltás után a mosonmagyaróvári iskola egyi­ke volt az első újonnan elinduló egyházi iskolák­nak, 1990-ben keresztény iskolaként kezdett, majd 1994-ben átvették a piaristák egykori pati­nás iskola- és rendházépületüket. A hagyomány­nak megfelelően elindították a nyolcosztályos gimnáziumot. Mára már 320 diák tanul az intéz­ményben. A rend erőfeszítéseinek köszönhetően az elmúlt években elhanyagolt iskolaépület is fo­kozatosan visszakapja régi szépségét, megújult a homlokzat, s a belső udvar - mindez az iskola­közösség, néhány támogató vállalkozó és vállalat összefogásának érdeme. A DALAI LÁMA RÓMÁBAN. Tibet spirituális és politikai vezetője, a száműzetésben élő dalai lá­ma római látogatása során, november 27-én talál­kozott a pápával is. „Nagyon boldog vagyok, hogy láthatom a pápát, akihez mély barátság fűz” - mondta a dalai láma a sajtótájékoztatón. Hozzátette: „Sok mindenben egyformán gondol­kodunk. Egyetértünk pl. abban, hogy a világnak lelki értékekre van szüksége. Szeretném továbbá kifejezni a pápának megbecsülésemet amiatt, hogy a békéért és az egyetértésért fáradozik.” NYOLCVAN ESZTENDEJE halt meg Giesswein Sándor (1856-1923.) katolikus pap a magyar keresztényszociális és kereszténydemokrata gon­dolkodás megteremtője volt. Halálának 80. évfor­dulójára a Barankovics Akadémia Alapítvány, a Faludi Akadémia és a Pro Patria Egyesület de­cember 1-jén, hétfőn emlékülést tartott a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. A ren­dezvényen bemutatták Szolnoky Erzsébet Szoci­ális igazságosság és keresztény szeretet című, Giesswein Sándor életét feldolgozó könyvét. A monográfia az Éghajlat Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg. Kosztolányi György Biogenetika és etika címmel tu­dományos konferenciát rende­zett a Sapientia Szerzetesi Hittu­dományi Főiskola. Mi az élet? Mi az ember? Mivégre vagyunk a világon? Honnan jövünk? Ho­vá megyünk? A gének határoz­nak meg bennünket, vagy a kör­nyezet? - Ezekre a kérdésekre keresték a vá­laszt a szakma elismert tudó­sai. Két pécsi professzor elő­adását ismer­tetjük. Kosztolányi György a gene­tika és az em­beri reproduk­ció kapcsolatát elemezte, napja­ink kutatásának tükrében. A professzor emlékeztetett rá, hogy a kutatók erőfeszítéseinek köszönhetően 2003-ra sikerült elkészíteni az emberi génállo­mány térképét (genom). Esze­rint az emberi genom három- milliárd egységből áll, s az em­bernek 30-35 ezer génje van. Az emberiség 99 százalékban azo­nos, ám a fennmaradó egy szá­zalékos különbség igen jelen­tős. A sejtekben a gének egyhar- mada aktív, de nem tudjuk, mi az oka ennek. A gének egytize- dének állapotát tudjuk diag­nosztizálni. Kosztolányi professzor azt is elmondta, hogy a génsebészet - »helyesebben génátvitel - ered­ményei egyelőre nem váltották be a kutatók és a beteg gyerme­keik gyógyulásában reményke­dő szülők felfokozott várakozá­sát. A tudós előadó jó hírnek ne­vezte, hogy az emberi sejtekben lévő genomokhoz nem könnyű hozzájutni, és ennek következ­tében például a vírusok nehe­zen tudnak belénk férkőzni. Kitért a professzor a meddő házaspárok problémájára is, hangsúlyozva, hogy az emberi populáció 10 százaléka meddő, és minden hetedik házaspár is az. A mesterséges megterméke­nyítés ma már bevett gyakorlat a fejlett országokban. Kosztolá­nyi György intő jelként értékel­te, hogy bár a kutatók valóban rendkívüli eredményeket értek el, ám ennek ellenére a geneti­kai rendellenességek nem csök­kentek, és alig lett kevesebb az így születettek aránya is. A jövőt illetően bizakodásra ad okot, hogy a genetikai kuta­tás nyitott a társadalom felé, a tudósok megosztják gondjaikat, eredményeiket a közvélemény­nyel. A jövőben a klasszikus orvos­lás képviselőinek fel kell nőniük a vegykonyhában dolgozó genetikusokhoz. A különböző szakterületek kreatív művelői­nek közösen kell válaszolniuk a genetikai kutatások során fel­merülő etikai, jogi, gazdasági, társadalmi kérdésekre. Kellermayer Miklós profesz- szor az őssejtekről beszélt. Ő is utalt a tudomány és a hit kap­csolatára, hangsúlyozva: olyan ez, mint a madár két szárnya, amelynek révén az ember na­gyon magasra emelkedhet, csak az a lényeg, hogy egyetlen taní­tás se merevüljön dogmává. A professzor szerint nem vélet­len, hogy II. János Pál pápa az elmúlt ezredév végén adta ki Fides et ratio kezdetű encikliká- ját, a XXI. század elején pedig az eucharisztiáról szólót. Kellermayer professzor ele­mezte Charles Darwin A fajok eredete című korszakalkotó mű­vét, s emlékeztetett egy többnyi­re elhallgatott, de nagyon lénye­ges momentumra: a könyv első, eredeti kiadásából hiányzik az evolúció szó, ugyanakkor szere­pel benne a következő kitétel: egyetlen őssejtünk, „progenitor”- unk van, amelyből a többi kibon­takozott. Erre az egyetlen közös őssejtre vezethető vissza min­den, s ez az őssejt teremtett, te­hát a Teremtő alkotása révén jött létre. A fajok eredete című könyv hatodik kiadása ezzel a mondattal fe­jeződik be: „Nagyszerűség van abban a felfogásban, mely szerint a Teremtő az éle­tet a maga különböző erőivel ere­detileg csak néhány, vagy egyet­len formába lehelte bele!” Az is nagyon lényeges, hogy Darwin egyetlen fajt sem emelt ki, nem minősítette őket, hanem csodálattal szólt arról, hogy mi­lyen tökéletesek. Nem lényeges kérdés, hogy ki a fejlettebb: egy egér is tökéletes és egy méh is. A XX. században kialakult - és gyakran Darwinra hivatkozó - embertelen fajelmélet a skizof­rénia jele, s annak, hogy az em­berek elfelejtettek imádkozni és gondolkozni - mondta Kellér- mayer Miklós. Kellermayer Miklós A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ Nagycsaládos Egyesülete vasárnap délután adventi gyertyagyújtást tartott a Szent Mór Iskolaközpont­ban. A MárkuSzínház előadása után a majdnem kétszáz gyermek húszféle kézművesfoglalkozáson készíthetett ajándékot szülei­nek. A Provident Rt. segítségével a gyermekeket csokival ajándé­kozták meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents