Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-06 / 332. szám

2003. December 6., szombat KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Mit JÓTÉKONYSÁGI KONCERTET SZERVEZ a Pécsi Tudományegyetem Zenei Intézete december 10-én szerdán 18 órai kezdettel Pécsett, a Dischka Győző utcai evangélikus templomban, a pécsi gyermekklinika javára. Az esten, amelyen Bach áriákat hallgathat a közönség, vala­mennyi magánénekes szakos hallgató fellép. Kincses Veronika, Bukszár Márta és Jani Gabi növendékeit a zenei intézet vonószenekara kísé- ri Papp Gábor vezetésével. Képünkön Bognár Szabolcs énekel a koncert egyik próbáján. ____________________________fotó: tóth László Tr isztán és Izolda Howard Williamsszel Pécsi gitárfesztivál nemzetközi sztárokkal A Pécsi Rádió és a Pécsi Szimfo­nikusok megszokott időben, va­sárnap délután 5 órakor kezdődő Pannon Koncert-Tükör című kö­zös sorozatában elérkezett a „majdnem jelen idejű” koncertek sugárzásának időszaka; decem­berben ilyenekből áll össze a mű­sor. Elsőként, azaz most vasárnap Howard Williams november végi Wagner-estjéből hallhatják az opera- és zenebarátok a zenetör­ténet egyik legromantikusabb re­mekművének, a Trisztán és Izol­dának keresztmetszetét. E kon­certtel immár második temati­kus, teljes Wagner-hangverse- nyét vezényelte az igényességé­ről mindig is híres dirigens, a pé­csi zenekar állandó vendégkar­mestere. (BZ) Dr. Tényi Jenő professzor ’ ' '(1932-2003) A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara mély megrendü­léssel tudatja, hogy dr. Tényi Jenő nyugalmazott egyetemi tanár elhunyt. Tényi professzor 1932-ben született Görcsönyben. 1957-ben szerzett orvos­doktori diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd a Belgyógyászati Klinikán dolgozott és belgyógyász szakvizsgát tett. 1962-ben a Közegészség­tani Intézeten belül megalakult Egészségügyi Szervezéstani Kutatócsoportot vezette. 1968-ban lett kandidátus, értekezését az ormánsági lakosság egészsé­gi állapotának vizsgálatából Irta. 1970-től egyetemi tanár, igazgatója az Egész­ségügyi Szervezéstani, majd Társadalomorvostani Intézetnek 1989-ig. Utána a Közegészségtani Intézet munkatársaként dolgozott nyugdíjazásáig. 1979-ben megalapította az Országos Körzeti Orvosi Intézetet, mely 1989- ben Budapestre történő áthelyezéséig lerakta az alapjait a hazai háziorvosi rendszer átalakításának. Több hazai és külföldi tudományos társaság alapítója, elnöke és szakmailag elkötelezett tagja'volt. Többek között 1987 Ófa tartó elnökségéhez fűződik az Internationaí Association of Agricultural Medicine and Rural Health tevé­kenységének kiteljesedése. Meghatározó szerepe volt az „Együttműködés a magyar falu egészségéért" Alapítvány sikeres működésében. Mint egész életében, nyugdíjazása után is tevékenyen részt vett az egyetemi hallgatók oktatásában, akiknek igyekezett átadni több évtizedes tapasztala­tait elsősorban az epidemiológia, a népegészségügy, az egészségfejlesztés, a vidéki lakosság egészségügyi problémáinak kérdéseiből. Dr. Tényi Jenő professzort az egyetem saját halottjának tekinti. Kedves Professzor Úr! Halálod űrt hagy a magyar tudományban és fájdalmas, ma úgy érezzük, pótolhatatlan veszteség munkatársaid, tanítványaid és barátaid számára. Emlékedet megőrizzük! A Pécsi Gitárnapokat immár hetedik alkalommal rendezik meg december 6-10. között a Nevelők Házában és a PTE Művészeti Karának Zenemű­vészeti Intézetében. A gitár-, fuvola és hegedűkurzusokat a fesztivál során olyan művé­szek tartják majd, mint Zo­rán Dukics, dr. Eötvös József, Gyöngyössy Zoltán, akik önálló nyilvános koncertet is adnak. A fesztivál különleges aktualitá­sa, hogy a főszervező Nevelők Háza Egyesület Gitárklubja, me­lyet dr. Eötvös József gitármű­vész alapított, éppen most 15 esztendős. A találkozó érdekes­sége, hogy évek óta nem sikerül Magyarországra csábítani kon­certezni Zorán Dukicsot, a hor- vát származású gitárvirtuózt, aki mindenkinél több nemzet­közi verseny győztese, ma este 18.30 órakor viszont ő játssza a Művészeti Szakközépiskolában a nyitókoncertet, majd öt alka­lommal is gitárkurzust tart a művészetis növendékeknek. A program a továbbiakban is dús­kál kiemelkedő fellépésekben, vasárnap este Gyöngyössy Zol­tán fuvolaművész ad hangver­senyt a Zeneintézet Bartók ter­mében, hétfőn 16 órától a fuvo­lanövendékek lépnek fel a Mű­vészetek házában, majd 18.30- tól dr. Eötvös József gitármű­vész koncertezik a Dominikánus Házban. A gitárnövendékek ked­den este adnak nyilvános hang­versenyt a Nevelők Házában, a hegedűnövendékek pedig Bán­falvi Béla hegedűművész kurzu­sait követően, szerdán 12.30 órakor szerepelnek a Zeneinté­zet Bartók termében. MÉSZÁROS B. E. Slágerek fúvószenekarra Népszerű klasszikusok és közis­mert harmincas évekbeli dzsesszátiratok szerepelnek a Pé­csi Ércbányász Koncert-fúvósze­nekar évzáró hangversenyének műsorában vasárnap este 18 óra­kor a Zene-park hangversenyte­remben (volt Park mozi). A bá­nyász fúvósok hagyományos koncertjükre mindig bedobnak néhány újdonságot, ezúttal a Csak egy nap a világ című szám a kuriózum a Casablanca című filmből Vér Ernő átdolgozásában, melynek az ősbemutatóját hall­hatja most a pécsi közönség. Emellett olyan sikerszámokat ját­szanak a rézfúvósok, mint példá­ul Liszt Ferenc Haláltánca, Sosz- takovics Jazz szvitje, Kodály Kál­lai kettőse, vagy éppen a Just a Gigolo. ________________ M. B. E. Futnak a ké pek__ Di gitális ősz A művészi nyelvhasználat és a ha­misan csengő beszédmód között olykor csupán árnyalatnyi a különb­ség. Ez az árnyalat azonban két vilá­got választ el egymástól. Thomas Mann például azt írja: „Mélységes mély a múltnak kútja.” A mondatba rejtett kép egyaránt kifejezi az eltűnt idők titokzatos távlatát, valamint a tekintetét a tegnapok végtelen sora felé fordító ember élményét, amely öntudatot és szédületét egyaránt su­gároz. Ám ha egy másik író így kez­dene egy regényt: „a jövő mély kút­jába nézek”, akkor azt a könyvet akár rögtön le is lehetne tenni. Pedig a kép látszólag alig változott, mégis mekkora a különbség! A múltat ugyanis bízvást tekintheti mély kút­nak valaki, fejtegeti Füst Milán, aki esztétikai művében joggal pécézte ki ezt a rosszul sikerült mondatot, ám a jövőt nem tekintheti annak, még „annak ellenére sem, hogy mindnyájan jól tudjuk, hogy a vé­gén úgyis halál a sorsunk,... a jövő mégis mindenkor szabad és tág me­ző nekünk, a képzeletünknek, mert ha mély kútnak éreznők, akkor nem is lehetne tovább élnünk.” Todd Haynes, a Távol a mennyor­szágtól (Far from Heaven) című film rendezője nem érzékeli a jelzett ár­nyalatokat, s ezért nem mindig ké­pes megkülönböztetni a szépet a szépelgéstől, az igazságot pedig a közhelytől. Teszem azt, az őszi táj színpompája, a szeptemberi fák pa­zarló hervadása joggal ihlette meg nagy festők és költők sorát, de ha a leveleket digitális technikával úgy ki­színezik, hogy a növények a szivár­vány vörös régiójának minden tónu­sában tündökölnek s véreznek - és ezt Todd Haynes még büszkén hangsúlyozza is nyilatkozataiban -, az bizony az érzelmes giccs gyanú­jába keveredik. Nemkülönben az a jelenet is, amikor a hősnő kendőjét elkapja a szél, felemeli a magasba, s a könnyű selyem csak száll, miként (ugyebár) az álom és a vágy, a tető fölé, a fák fölé, majd a ház mögött egy bokron lágyan megpihen. Meg­találja a kertész, a ház új alkalma­zottja, aki ugyan még sohasem látta úrnőjén e kendőt, mégis rögtön tud­ja, csak az övé lehet, minthogy olyan finom, könnyű és légies. Szegény kendő, szegény digitális ősz. A történet az ötvenes években játszódik, Connecticutben. A hős­nőt Julianne Moore játssza, a hűvö­sen szép és rendületlenül diszting- vált polgárfeleségek hivatott alakító­ja, akit legutóbb az Órák című film­ben láthattunk. Cathy Whitaker a fi­nom modor és a jómód rendezettsé­gének látszatával leplezi magányos­ságát (széteső személyiségű, torzult jellemű férjéről elég hamar kiderül, hogy homoszexuális), s eközben plátói vonzalmak ébrednek benne a fentebb említett kertész, Raymond Deagan iránt, aki viszonozza az asz- szony érzelmeit, s hogy még roman­tikusabb legyen a helyzet, a kertész művelt ember, behatóan érdeklődik a nonfiguratív festészet iránt, külö­nös tekintettel Joan Miró munkássá­gára. Mivel azonban Raymond né­ger, kapcsolatuk - amely pedig a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapul - botránykőnek minősül a középosztálybeli társaság számára. Ha lefejtenénk a dekorációt, ma­ga az elbeszélés akár dicséretesen mértéktartó is lehetne: a másik vál- lának könnyű megérintése, egy kéz­csók, egy búcsút intő kéz mesél csu­pán a tétován feltámadó érzelmek­ről. Még a jelképek is aránylag visz- szafogottak lennének: Cathyt egy­szer a homlokán sérti meg durva férjének ütlege, mint ahogy Ray­mond lányát is homlokon sújtják a fajüldöző fiúk, ami a megalázott emberek sorsközösségét hivatott ki­fejezni. A szándék tiszteletre méltó, a téma örök érvényű, mert az embe­reket elválasztó különféle előítéle­tek, sajnos, felettébb szívósnak mu­tatkoznak. Az ötvenes évek világá­nak felidézése is gondosnak mond­ható. Csak a lombok ne véreznének annyira. Nagy Imre Julianne Moore és Dennis Haysbert a film főszerepeiben JcU' sA Egy öregember emlékirataiból Adventi Luca . Mikulás napja van. Némely kor­társ kaméleon Mikulás neve nem cseng jól, de ma a legendák Szent Miklósát idézzük, s hogy az ünnep lelkiekben is gazdag legyen, ma kezdődik a Pécsi Advent. A Bazili­kában, a Szent István téren és kör­nyékén a liturgikus események mellett művészeti bemutatók sora és adventi vásár várja az áldásra, nemes szórakozásra vagy egy korty italra vágyakozókat. Az ókeresztény sírkamrák kö­zelében különösen igaz, hogy a kenyér mellett a bor is keresztény szimbólum. Vedelése persze isten­telen dolog, de kóstolgatása sze­rencsés esetben áhítatot teremthet. A Pécsi Advent minden napján kínálják a nap italát, de ez nem mindig bor. Némi pogány hagyo­mány is beszűrődött a modem ad­ventbe, A jövő héten kezdődő Luca-na- pi varázslatok, eredetileg a keresz­ténység előtti, de a kereszténység­től átszínezett hagyományok be­mutatását tűzte célul, de az idei év­re igen csak megszelídült. Egy re- gölés, két lucázás mellett kilenc betlehemezés szerepel a csütör­töktől szombatig tartó Színház téri programban. A pécsi, pécsváradi, harkányi, gyerekek mellett a MárkuSzinház bűbájos betlehemi játékát is élvezheti felnőtt s gyer­mek. Itt lesznek ismét a Teveli Szé­kely Hagyományőrző felnőttek, néprajzi értékű hadikfalvi betlehe- mesükkel. S újdonság, hogy jövő szombaton 10-17 óráig a Domini­kánus-udvarban élő betlehem vár­ja a betérőket. A fentiektől a Színház téren és a volt OTP fiókban, a kézműves és kirakodóvásár bámészkodói kap­nak egy kis karácsonyi hangulatot. A volt OTP-ben lesz bőröző, csu­hé- és mézeskalácskészítő foglal­kozás, meg aprók táncháza avatott felnőttek irányításával. Három napig tart a sokszínű ut­cai program, de a vásár december 21-ig. A jobb termelői borok és for­ralt borok Színház téri kóstolója is csak háromnapos, mert Luca már évek óta a borkultúra harcosa is. Bár nevében a rendezvényeket a Pécsi Kulturális Központ koordi­nálja. Csütörtökön az August Senoa Horvát Klubban a Magyarországi Horvát Szőlő és Bortermelők Egye­sületének tudományos tanácsko­zását tartják. Szó lesz a régi borvi­dékekről, Baranya szőlőhegyi rendtartásairól, és neves pécsi sző­lő- és bortermelő horvátokról a tö­rök kiűzése után. Végezetül hor­vátországi borkombinátok mintáit kóstolják ugyancsak tudományos elmélyültséggel. Pénteken a Mecsekaljai Borvi­dék hegyközségeinek konferenciá­ján a villányiak példa értékű, bor­eredetvédelmi rendszeréről, az in­tegrált szőlőtermelés feltételeiről és bevezetéséről hangzik el elő­adás. A szigorú témák zárásaként a pécsi borvidék újborainak minő­ségét vitatják meg, ízlelés után. Szombaton este az Új borok mustrája c. hivatalos borverseny nyilvános, műsoros eredmény­hirdetésére kerül sor, ahol a ki­tüntető Luca vére címet, s vele a Trust Hungary barique hordóját is átadják. Az aranyérmes borok kóstolásával ellenőrizheti a kö­zönség a zsűri ítéleteit. Közben a Szélkiáltó Együttes bordalokkal szolgál. Péntek este a badacsonytomaji Első Magyar Borház mutatkozik be, amelynek cégtulajdonosa Szeremley Huba. A beszélgetést borbemutató illusztrálja, s a Vivát Bacchus Énekegyüttes színezi. Elöljáróban annyit: 18 országba exportálja borait jelenleg Szerem­ley pincészete. Több helyen egye­dül van jelen minőségi magyar borral. S nem véletlenül. Ha felso­rolnám hány nemzetközi borver­senyen volt sikeres Bordeauxtól Londonig, nem jutna helyem egyéb információkra. Övé a világ egyik legjobb adott­ságaival rendelkező szőlőterülete. (Az egyik, mert a villányi Jam- mertál-dűlő nem az övé.) De a Ba­laton igen! így a szőlőleveleket, a víz tükrének köszönhetően alul­ról is süti a nap a vulkanikus ere­detű teraszokon, a Balaton-felvi- déki Nemzeti Park szívében! A fe­kete bazalt pedig éjszaka veri vis­sza a hőt, amit nappal magába szívott. Háromszorosan kapja a nap hevét itt a szőlő, hogy lágytü­zű, vulkanikus karakterű bort ké­szíthessenek belőle. Első nászutamon, az ágyunk mellett mindig volt egy kinyitott palack Badacsonyi Kéknyelű, hogy egy mozdulattal elérhető le­gyen. Akkor még nem tudtam, hogy azért kívánom, mert nővirá­gú szőlőből készült. Ma hiába tu­dom, nemigen lehet hozzájutni, de Szeremley úrnál még terem a Kéknyelű, s porzópárja a Budai Zöld is, amely valaha a Tabánban volt híres bor, de ma már csak az Első Magyar Borház kínálatában találjuk, csakúgy, mint a világ­szerte unikumnak számító, friss savaival üdítő, késői szüretelésű Zeust. Ezeket a hungarikumokat már csak a pécsi kutatóintézet génbankjának termékeiként kós­tolhattam. Kereskedelmi tételben csak Tomajban teremnek. Külön­leges a késői szüretelésű olaszriz- lingjük is. Baranyában a keserű- mandulaízt keressük és találjuk aZ olaszrizlingekben. De így is, a Rizling dicsérete című Luca-napi irodalmi műsorunkban, két éve, nyolc különféle karakterű rizling- gel illusztráltuk a költészetet a környékbeli termelők jóvoltából. Sajnos az a késői szüretelésű, cit- rusok és déli gyümölcsök aromá­ját rejtő Badacsonyi olasz, amit pénteken kóstolhatunk, nem volt közte. Harminc éve, a legkommer- szebb vinkót hívták Szemelt- rizlingnek. De kóstolják meg, az olasz és a rajnai rizling házasítá- sából született harmonikus Bada­csonyi Szemelt Rizlinget. Azt Baranyában gyanakodva nézzük, hogy újrahonosították a vörös borokat Badacsonyban. A Pinot Noir mellett Kékfrankost és Cabernet-ket termelnek, sőt Ti­hanyban Kékoportót is. De ha va­laki jelen van egy piacon, szüksé­ge van a választékbővítésre. S szőlőbirtokuk 115 hektáros. Elfér­nek a fajták. Ez is titka a nemzet­közi piaci versenyképességnek. A hazánk 18 vezető pincészetét képviselő Pannon Bormíves Céh Szeremley Huba kezdeményezé­sére alakult. E céh tagjai remélhe­tőleg nem sínylik meg az EU-csat­lakozást. Úgy gondolom, a piacra kerülés érdekében, hasonló társu­lásokat kellene létrehozniuk a második vonalba tartozó minősé­gi bortermelőknek is. Mert „egye­dül nem megy!” Bükkösdi László

Next

/
Thumbnails
Contents