Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-05 / 331. szám

6. OLDAL ARA NYOSGADÁNY BEMUTATKOZIK 2003. December 5., péntek A növekvő Aranyosgadány Az út szélén frissen megforgatott föld ötven-hatvan centi széles csík­ja jelzi, hogy a napokban temették be az árkokat a gázvezeték-csövek fektetése után; karácsonyi ajándékként akár gázlángot is gyújthat­nak a faluban. Aranyosgadány A falu vezetői A rendszerváltás előtt nem sok jóval dicsekedhetett a Pécs hónaljában megbújó község, csak azt követően lett vezetékes vizük, 1995-re elké­szült az az új összekötő út, amely 10 kilométeresre csökkentette a község Pécstől való távolságát, rövidesen pedig már csaknem összközműves telkeket kínálhatnak a letelepedők­nek. A Zókkal közösen megvalósí­tott gázberuházás ugyanis december 31-ig befejeződik, házanként mind­össze 70 ezer forintos hozzájárulás­sal, és a 140 ingatlan kétharmadába várhatóan már most bekötik a gázt. A szennyvízre ugyan még várni kell, de mint Csurgyók Lajosné polgár- mester asszonytól és dr. Béla Péter jegyzőtől megtudom, az uniós ISPA- pályázatban bízva és több település összefogásával ez is valósággá válhat a közeljövőben. Még ennek az évnek az eredmé­nyeméi maradva fontos említeni, hogy megkezdődött a belterületi utak aszfaltozása, az éves ütemek­ben megvalósuló munkára az idén több mint 4 milliót fordítottak, vala­mint pályázatot nyújtottak be járda és sportpálya építésére is. A sportpá­lyához tornaszoba is csatlakozik majd, amely nemcsak az iskolai test­nevelést, hanem a tömegsportot is szeremé szolgálni. Öt számítógépet nyertek az idén, amellyel megterem­tődtek egy teleház létrehozásának a műszaki feltételei, tervezés alatt áll az ehhez szükséges helyiség kialakí­tása is. A falu javára is szolgálhat a két most létesített tó az aranyosi és a gadányi falurész között. A község legnagyobb gondja ma is az átlagos­nál nagyobb munkanélküliség - ez a 20 százalékot is meghaladhatja -, amelynek egyik oka a közlekedés súlyos hiányosságaiban keresendő; hiszen akinek nincs autója, az mun­kát nehezen, több műszakot pedig egyáltalán nem tud vállalni. A helyi­ek mindenesetre reményeket fűz­nek a pellérdi csomópont kiépítésé­hez, amely a körzet ipari fejlesztése­inek is lendületet adna. ■ Megkérdeztük; Mit jelent az On számára Aranyosgadány? ...Második hazámnak tekintem” A 410 lelkes Aranyosgadány pol­gármestere: Csurgyók Lajosné. Alpolgármester: Bandicz Gyula és Halasi László. A képviselő- testület tagjai: dr. Jakab Tibor, Praks István, Uglyai János. A Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Molnár Józsefné. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Bandicz Gyulá- né. Aranyosgadány önálló jegy- zőség. Jegyző: dr. Béla Péter. A településen alsó tagozatos általános iskola működik, veze­tője Csabai Lászlóné. Az óvoda vezetője: Polacsek Lajosné. . Az önkormányzat címe: 7671 Kossuth utca 25. Telefon: 72/422-003. amnyosgadany. dunantulinaph hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Csabai Lászlóné, (64) az alsó tagozatos iskola vezetője:, - A falut a második hazámnak tekintem. Ko­rábban a Köztársasági téri általános­ban tanítottam, de nyugdíj után is folyamatosan dol­gozom. Hogy mi­lyen szeretettel, azt talán jelzi, hogy Karácsony Sándor-díjas pe­dagógusvagyok... Az itt eltöltött nyolc év alapján úgy érzem, mára ér­zékenyebbé, nyitottabbá váltak az emberek a körülöttük zajló életre, igényesen alakítják portáikat és fi­gyelemmel kísérik az iskola életét is, örülnek annak, hogy vagyunk. A gyerekek itt a tankönyvet, füzetet, taneszközöket is ingyen kapják. Reidl Lászlóné (50) virágkertész: - Zalában, Murarátkán születtem, ké­sőbb Pécsre, majd 30 évvel ezelőtt Aranyosgadányba kerültünk. Na­gyobbik fiam itt lakik, 33 éves, pék; a fiatalabb szakács. Eredeti szakmám élelmi­szer-eladó, de né­hány éve megbí­zott faluszépítő vagyok az önkor­mányzatnál. Vi­rágkötészeti tanfolyamot végeztem, és mind a két faluban - Aranyoson és Gadányban - hordom szét és ül­tetem a virágot - bársonyvirágot, pis- tikát, bojtót. Népművészeti tányérok festésével is foglalkoztam, valahogy onnan is jön ez a ragaszkodás a virá­gokhoz. Én ebben örömömet lelem. Pál Imre (26) önkormányzati alkal­mazott : - Édesanyámét Baranya- jenőre költöztek, én visszajöttem... Az apósom házában élünk felesé­gemmel, kislá­nyunkkal. Én itt születtem... Szo- bafestő-mázoló vagyok, vállalko­zók megbízásá­ból dolgoztam, de itt dolgozni bizto­sabb kenyér. Az önkormányzatnál végzendő munkákat én adom ki, van, amit mi magunk elvégzünk, van, amihez más szakember kell. Többen úgy látjuk, és a Nyárváró Fesztivál is jelzi, hogy a falu fejlődik. Vagyunk helyi fiatalok többen, de a többsé­günk sokat dolgozik, gyermeket ne- vel: szórakozásra nem jut idő. ■ A POLGÁRMESTERI HIVATAL és az iskola Fiatalodó település Szembeötlő, hogy a városkörnyé­ki kistelepülésnek 1994-ben még csak 270 lakosa volt és a lélek- szám alig kilenc év alatt csak­nem megduplázódott Tavaly még arról adtunk hírt, hogy 11 újabb építési telket szeretne érté­kesíteni az önkormányzat a Zókra vezető út mentén, pillanatnyilag vi­szont már csak 6 eladható házhely- lyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a 11 -bői egy házat javában cse- repeznek már, egy másiknak ké­szen áll az alapja, három új telektu­lajdonos építési engedélyre vár. Az említett házhelyek 1000-1100 négy­zetméteresek és 1 millió forint körül mozog az áruk, az önkormányzat azonban - tekintettel a nagy érdeklő­désre - újabb telkek kialakítását ter­vezi. Aranyosgadánynak 1994-ben még 270 lakosa volt, 1997-ben már 325, most, 2003-ban a számuk már 410-re emelkedett. A növekedés jó­részt a beköltözéseknek - pontosab­ban a városból való kiköltözésnek tulajdonítható. Döntően fiatalok kezdik meg új életüket Aranyos- gadányban, noha ez a növekmény - a születések számának jósolható emelkedése - az alsó tagozatos álta­lános iskola és az óvoda létszámá­nak emelkedésében alig-alig tükrö­ződik. Az önmagában is példaadó vonz­erő, ahogyan Aranyosgadány veze­tése az óvodájához és az alsó tagozatos iskolájához ragaszkodik, rendszeressé vált az orvosi ellátás - jelenleg két orvos látja el a lakossá­got -, de a jelenleginél is nagyobb lenne a falu iránti érdeklődés, ha a település majdhogynem körforga- lomszerűen kapcsolódhatna a pécsi agglomeráció tömegközlekedésé­hez, amelynek az előnyeit egyebek közt Pellérd már élvezi. ■ NYUGOTSZENTERZSÉ BET BEMUTATKOZIK Nyugotszenterzsébet Dinnyeberki . ..... be **, ^<>Váf“ÍS *meOTSZEHmZSÉBET Kővápőszffiís s qCsoékaniindszent [SzenffÖönp ióta * Cserkút SzeMdénes SzatetontkWly z4kt A falu gazdái A 262 lelkes helység polgármeste­re: Spiel István villanyszerelő. Al­polgármester: Lieb János kőmű­ves. Képviselők: id. Kruzsicz János nyugdíjas, Mohácsiné Schludt Ka­talin kereskedő, Szloboda Zoltán- né nyugdíjas. Őstermelő: Bánhe­gyi János tehéntartás, Czagányi András juhászat. Személy- és va­gyonőr: ifj. Kruzsicz János. Haran­gozó: Papp Lajos. Cím: 7912 Nyu­gotszenterzsébet, Szabadság u. 33. Tel.: 06-73-346-042. ■ EGY HANGULATOS és néprajzi értékű présház a falu részét jelen­tő Pusztahegyi- (Szentdénesi-) szőlőhegyen. A homlokzati fül­kékben szobrok állnak. ■ nyugptszenterzsebeLdunantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készüli Összeállította: Csuti János • A természetet is óvják a polgárőrök A Pusztahegyi Polgárőr Egye­sület húsz járőre Tompa Sán­dor vezetésével nemcsak a szőlőhegy köz- és egyéni va­gyonára ügyel, de a határdű­lőkben is felügyelnek a tagok. Munkájukat anyagilag segíti az önkormányzat. Baranyi Sándor polgárőr önkéntes természetvé­delmi felügyelő is. Figyeli egye­bek közt az állatállományt és ál­lítja, hogy mind több az ölyv és a vadnyúl. Csodásak az általa is óvott szelídgesztenyék és idős tölgyek, az utóbbiak közt a csak­nem félezer éves és nemegyszer. villámsújtotta tölgyért aggódnak leginkább. A fiatalok egy csoportja a pél­dán felbuzdulva - Molnár Csaba kezdeményezésére - természet- és környezetvédelmi csoportba tömörül. Csaba például távcső­vel jár régóta és figyeli a biológi­ai jelenségeket. Hozzá hasonló­an lelkes valamennyi alapító, mint Hardi János, Huber Zoltán, Huber Zoltán János és Papp La­jos. A húszfős ifjúsági klub (ve­zető: Hardi Jánosné) tagjainak egy része amatőr focicsapatban játszik, mások karácsonykor bet- lehemeznek és ünnepi műsor­ban szerepelnek, mint Huber Annabella, Molnár Mónika és Papp Tünde is. A családi esteken Bátor Gyula énekel és harmoni- kázik. Az először megtartott fő­zőversenyen győztesek lettek Baranyi Sándor, Katona Kriszti­án és Papp Lajos. A rendezvé­nyeken a fő szervezők a polgár- mester, a képviselők és Baranyi Sándor. Megkérdeztük a nyugotszenterzsébetieket: Fontos a tájszépítés? Klub, látványtó és gyűjtemény Baranyi Sándor (55 éves) nyugdí­jas uránbányász: - A bőrművessé­get bemutató gyűjteményemet bárki megtekintheti. Ezzel is növe­lem annak rang­ját, hogy a borös­vény egyik állo­mása vagyunk, ahová az Orbán- napi felvonulás résztvevői elko- csiznak és kilo­vagolnak. Ezért idővel vendég­szobát rendezek be. A gyerekek­nek túrákat indítok, megvédjük a félezer éves tölgyünket. Szeretnék látványtavat. Örülnék, ha az asz- szonyklub, amelyet Sipos Jenőné vezetett, újjáalakulna. Szerveződ­hetne hegyképviselet, hisz csak­nem száz telek van a szőlőben! Czagányi András (41) őstermelő juhász: - Ültessünk több nyírfát, őrizzük a réti sasunkat, mert egy­szer már megsebesült! Jó, hogy vettünk községi kotrógépet, így időben tisztít­hatjuk a köny- nyen elsekélye- sedő patakot. Bekerítve job­ban mutatna a futballpálya. Hu­ber Tímea és ba­rátnői szeretnének játszóteret csúszdával és hintával, de örülné­nek az internetes szobának is. A török temetőnkről szívesen hall­gatnék előadásokat és örülnék, ha helytörténeti gyűjteményt hozná­nak létre. Kár, hogy nem alakult meg újra a cigány önkormányzat. Hardi Jánosné (33) klubvezető: - A nagypeterdi iskolába járó gyereke­ink aktívak. Örülök, hogy újabban foglalkoznak a táj- és természetvé­delemmel, hogy jövőre internetes közösség szerve­ződik. Jó, hogy Lengyel Gergely amatőr rajzoló a falunapon kiállít és Huber István dj. diszkói pedig sikeresek. Druk­kolok, hogy a Kruzsicz Gábor és Mohácsi Krisztián vezette amatőr focicsapat területi mérkőzésre jus­son el. Szép eredmény, hogy a klub­tagok maguktól takarítanak és nem rongálnak. Baranyi Sándorral szíve­sen együttműködünk a természet­óvásban. ■ Parképítés és patakkotrás Szabadidő-parkot terveznek kemencével, ren­dezik a patakmedret, szeretnék a három kilo­méter belterületi utat aszfalttal borítani. Ma­gánerőből turista vendégház és lovas park ké­szül majd. Nyugodt és hangulatos völgyben helyezkedik el a település. A nevében szereplő nyűgöt szó a nyugat égtáj-kifejezésre vonatkozik. Szőlőhegyében a néprajzi értékű, néhol emeletes présházakat még az egykori sumonyi és szentdénesi gazdák alakí­tották ki. A mai földtulajdonosok közt mind több a pécsi. Van olyan személy, aki csaknem tíz szőlő­parcellát vásárolt. Rendezett szurdokutakon át érünk be a községbe, ahol szembetűnik a vén töl­gyektől óvott temető, a patakparton legelésző né­pes juhnyáj, a használatban lévő gémeskút, mel­lette pedig a legalább félszáz gyerek befogadására alkalmas kultúrház és klub. Kísérőm, Spiel István polgármester elmondta, a parkosított temetőnél szemétgyűjtő konténere­ket helyeztek el, a református templomot közsé­gi pénzből vakolták, a' horhóban csapadékvíz-el­vezető árkot mélyítettek, a pusztahegyi szőlők­ben pedig a gazdák és a község anyagi összefogá­sával bekötötték a vezetékes ivóvizet. Az egyéni bekötések megkezdődtek. Négy szocpolos ház épült. Önkor­mányzati erőgéppel patakmed­ret rendeznek három kilométer hosszúságban, nehogy belvizek alakuljanak ki. Id. Kruzsicz János képviselő­től megtudtuk, hogy szabadidő­parkot hoznak létre fajátékokkal és kemencével, megújul a mini futballpálya. Szeretnék a belte­rületi zúzalékos utakat aszfaltozni, de nem mond­tak le arról sem, hogy fedett út vezessen egyszer a nagyvátyi szőlőkhöz. Nyilatkozónk örül annak,' hogy a fiatalok közösségi élete fejlődik. Id. Kruzsicz János A KLUBOSOK EGY CSOPORTJA. Ők szívesen vennének részt he- lyi és zselici természetjáró túrákon is. ______________________ ■

Next

/
Thumbnails
Contents