Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-01 / 327. szám

2003. December 1., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL MEGMÉRETTETTEK. Weöres Sándor vers- és prózamondóversenyt tartottak a Pécsi Nőegylet és a Művészetek Háza közös rendezésében szombaton. Felvételeinken a résztvevők közül Bagoly Katinka-, Walter Bálint és Miskolci Boglárka látható. ______ fotó: tóth László Vi lágjáró koncertorgona Hazánk legnagyobb koncertorgonája mutatkozik be hétfőn es­te a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának aulájában, a hordozható hangszert Király Csaba orgonaművész szólaltatja meg a Világjárók program keretében. A különleges hangzás, a monu­mentális méretek miatt a Világjá­rók bérlet ezen hangversenyét a Filharmónia Dél-dunántúli Kht. át­költöztette a Kodály-teremből (egykori Park mozi) az ÁOK-aulá- ba. - Ez a digitális technikán ala­puló professzionális orgona ugyan nem éri el tudásban a sípos válto­zatokat, de tökéletesen alkalmas a klasszikus darabok megszólaltatá­sára - mondja Király Csaba, a komlói származású zongora- és orgonaművész, a négy manuálos játszóasztal kizárólagos használó­ja. A berendezésről csak néhány adalék: a Pécsi Bazilika orgonájá­hoz hasonló a billentyűzete és hét darab két méter magas hangfal kapcsolódik hozzá, melyekben külön-külön 25 hangszóró találha­tó. A másfél tonnás összeállítást egy kamion szállítja, amikor pedig megszólal, a közönség úgy érez­heti, mintha ott ülne a hangtor­nyok között. A hangzás, a méretek világviszonylatban is a legjobbak közé sorolja ezt az orgonát, mely- lyel mostantól Király Csaba járja az országot. A művész kifejtette, ezzel a hangszerrel ott is népsze­rűsíthető az orgonamuzsika, ahol nincs jól működő templomi válto­zat. Az orgona a kapolcsi fesztivá­lon debütált, de az igazi koncert­bemutatkozása most lesz a PTE ÁOK-aulában. Király Csaba beszá­molt arról is, hogy erre az alkalom­ra neves szerzőktől válogatott is­mert műveket, így került műsorra Bach: D-dúr és Liszt: B-A-C-H pre­lúdium és fúgája, valamint saját át­irata a Les preludes-ről. - Az orgo­nán és a zongorán felváltva gya­koriok és hangversenyezem - vá­zolja a jövőt a művész, nem megy ez egyik hangszer rovására sem, de annyi bizonyos, hogy jóval több fellépésem lesz. Harkányba, Kaposvárra, Szentendrére, Buda­pestre máris lekötöttek több elő­adást, s remélhetőleg Pécsett is gyakrabban szerepelek majd. MÉSZÁROS B. E. Sarabande Ma svéd-magyar világpremier Ma este Stockholmra figyel a vi­lág filmművészete és közönségé­nek elitje: a svéd televízió bemu­tatja a most 85 éves Ingmar Berg­man, vagyis a filmtörténelem egyik legnagyobb rendezőjének igen várt új alkotását, a Saraban- de-ot, amely folytatása a Jelenetek egy házasságból című remekmű­nek. E világeseménynek magyar vonatkozása is van. A patinás Európa Kiadó ugyanis másodszor rendez iro­dalmi világpremiert. Tavasszal a Nobel-díjas perui író, Mario Var­gas Llosa: Édenkert a sarkon túl című varázslatos regényének volt egyszerre két nyelven, franciául és magyarul a könyvpremierje: Párizsban és Pesten. December 15-én pedig a Sarabande egyszer­re jelenik meg Svédországban és Magyarországon. Maga Ingmar Bergman és a kiadója is hozzájá­rult a párhuzamos megjelentetés­hez, mondván, a magyar nyelv, s az Európa Kiadó méltó arra, hogy a világ többi nyelvét meg­előzve ajándékozhatja meg az ol­vasót a Sarabande élményével. Az Európa tehát másodszor kap­csolódik ily módon is abba a küz­delembe, amelyet a magyar kul­turális élet kevés markáns egyé­nisége, illetve szervezete, cége vív a világon mindössze 15 milli­ós magyar népesség csorbítatlan fennmaradása végett. Hiszen mind a nyugati szórvány ma­gyarság a beolvadás, mind a Tria­nonban elszakított magyarság alantos üldöztetés nyomán fo­gyóban van. A segítségre pedig a magyar nyelvű könyv a tisztelet­re egyik legméltóbb mentőöv. A Sarabande filmváltozatának története, művészeti megoldásai még a nagy hírforrás, a Frankfur­ti Nemzetközi Könyvvásáron is szigorú svéd titok maradt: a filmről a regény kiadói sem tud­tak semmit. Osztovits Levente iro­dalomtörténész, az Európa Kiadó igazgatója azonban a hét végén sajtótájékoztatón beszélt az Eu­rópa gondózásában 15-én megje­lenő könyv alapján a filmről: E titkot most megosztjuk olvasó­inkkal. A 85 éves Bergman életművét lezáró alkotásnak szánta a Sara- bande-ot. A régi, Jelenetek egy házasságból című filmben a svéd világsztár Liv Ulman egyik legna­gyobb alakítását mutatta fel.- A történet egyszerű - mond­ta lapunknak Osztovits Levente. - Közel harminc év telt el azóta, hogy a Jelentek egy házasságból pokla véget ért. A két főszereplő, akik az első film végén elváltak egymástól, még él. A férfi, Johan magányosan, vidéken, feleségét elveszítve közel a halálhoz, s Marianne - akit természetesen most is Liv Ulman alakít -, s akik annyi éve nem látták egymást, új­ra találkoznak. Most, miután az akkori földi pokol helyett egy má­sik lehetőség nyílik számukra, szembesülnek a fiatalokkal és az­zal a világgal, amelyben útjaik el­tértek egymástól. Mesterien meg­írt kamaradarab, szomorúság és szépség megrendítő ötvözete. Földessy Dénes ___________________________________Könyv___________________________________ Áldozat és szenvedély Interjúk a PAB tudósaival Hangszercsere a vonósoknál Egy sereg dolog nem közérthető. A „közérthetőség” eleve idézőjeles. Ilyenek az összenyomott fotonoktól a nemlineáris optikai kristályokban megvalósuló tér-idő leképezéseken át a cytogeneákáig elsorolható dol­gok. Es az ezen túliak a globus pal- lidus szerepéig, amit a szenzoros­motoros és metabolikus integráció folyamataiban játszik... Vannak emberek, akiknek ez a mindennapi kenyerük. A tudomány ezzel együtt globális jelentőségű. Mindenkit érint. Ha tudja, ha nem. Ha érti, ha nem. Jó, tudni legalább a tudósok­nak egymásról, hogy mit is csinál­nak. Tudni illik minderről a már ak­tív és leendő szakembereknek. És nem utolsósorban a fölöttébb érin­tett „kívülállók”-nak. Pécs kultúrája, egyetemváros­jellege különös hangsúlyt ad a tu­dománynak, az itt élő tudósok­nak.. Korábban Hallama Erzsébet figyelt föl erre a hangsúlyra és szó­laltatta meg „Tudósportrék” for­májában a térségben élő karakte­risztikus kutatókat. A most meg­jelent Áldozat és Szenvedély című hasonló szerepkört betöltő kötet az akadémikusok életébe, gon­dolatvilágába, munkásságába ad betekintést. Az interjú köztudot­tan: betekintés. Ezúttal Borhidi At­tila, Flerkó Béla, Hámori József, Horn Péter, Horváth József, Jan- szky József, Jobst Kázmér, Koszto­lányi György, Kovács Ferenc, Kur- nik Ernő, Lénárd László, Méhes Károly, Ormos Mária, Szolcsányi János és Tigyi József válaszolnak lapunk munkatársai: Cseri László, Kozma Ferenc és Méhes Károly Gyula kérdéseire. A'portrék révén nagyjából tisztázódik bennünk, mi az, amit soha nem fogunk köze­lebbről megismerni egy-egy tudo­mányterületről, ugyanakkor egy sereg dolgot meg is tudhatunk. Az adott arc karakterisztikus vonásai­ról, e vonásokat kialakító ember­életekről, sorsokról. Érdeklődé­sünkben persze óhatatlanul elő­térbe kerülnek az úgymond: em­beri tartalmak. Ki honnan érke­zett, milyen utat járt be ebben a vi­lágban. Az olvasó már csak ilyen kíváncsi érdeklődő. Erre utal a kö­tet címe is az Áldozat és szenve­dély fogalompárosával. A tudósélet életre szóló áldozat. A tudós élete egyetlen koncentri­kus körrendszerben zajlik. A kö­zéppontban a megkülönböztetett, a művelt tudomány áll. Mindez meg- élhetetlen anélkül a szenvedély nél­kül, amely fűtötte, életre szólóan át­járta, átitatta a kötet szereplőinek életét. Enélkül nincs megvalósulás, hitelt érdemlő érvényesség. A mai magyar tudományos, szellemi élet egy fontos területé­nek bizonnyal soha el nem halvá­nyuló tükre, értékeinek fölbecsül- hetetlen hasznosságú közvetítője a kötet, ami egyben már arra is kö­telezi a szerzőket, hogy időről idő­re folytassák és teljesítsék ki ezt a munkát. BEBESSI K. Hegedű, brácsa, gordonka - általában úgy tudjuk, e hang­szerek régi mesterek évszáza­dos mesterművei, amik annál jobbak, minél régebbiek. Ez nagyjából így is van, ám ettől függetlenül egy zenekarban néha cserére szonilnak a vo­nós hangszerek. Éppen azért, hogy a minőségi váltással fej­lődni tudjon az együttes. Mint most Pécsett is. Mint Horváth Zsolt, a Pécsi Szim­fonikus Zenekar vezetője el­mondta, a minőségi megújulás egyik alapfeltétele a hangszervá­sárlás. Ám míg a fúvós hangsze­reket nagyjából 8 évenként min­denképp le kell cserélni, ez nem igaz a vonósokra. A pécsi zene­karnál évtizedek óta nemigen vá­sároltak hegedűt, brácsát, csellót, ezért ideje volt, hogy a vonós ze­nészek is új hangszerekhez jus­sanak. Természetesen igaz, hogy egy-egy remekmívű hangszer an­nál értékesebb, minél régebbi, akár több száz éves is. De ez csak a valóban jó minőségre igaz. Egy- egy darab ára ma 1-9 millió forint között mozog. Az utóbbi hetekben börze- szerűen Pécsre érkezett mintegy 20 hangszer, koruk 50-100 év között mozog, a zenészek eze­ket próbálgatják, hiszen egy-egy hegedű, brácsa kézfüggő is, az egyik muzsikusnak jó, a másik­nak nem. Ám ez csak a válogatás első lépcsőfoka, ugyanis a kiválasztott hangszereket utóbb meghallgatja Hamar Zsolt karmester is, hogy passzolnak-e az általa elképzelt hangzásideálhoz, elvégre ez az egyik legfontosabb szempont a zenekarépítésnél. Egyszóval a vezető karmester bólint rá egy- egy hangszer alkalmasságára, és végül már csak az a kérdés, hogy a kiválasztott vonósok közül mennyi fér bele a költségvetésbe. MÉHES K. Mélyparkoló: csaták a felszínen Bár Pécs városának máig érvényben lévő, a belvárost érintő szabályozási terve tartalmazza a Kossuth tér alat­ti 360 férőhelyes parkoló kialakítá­sának lehetőségét, ennek megvalósí­tását egyelőre akadályozza a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. (PW Rt.) 2011-ig szóló haszon- bérleti szerződése. Pedig a föld alatti parkolót egy magyar-osztrák kon­zorcium minél előbb szeretné meg­építeni. A városfejlesztési bizottság a napokban vitatta meg a kérdést. Régi elképzelés már, hogy a pécsi Kos­suth tér alá parkolót kellene építeni. Eb­ben az ügyben a város 1995-ben építé­szeti tervpályázatot is kiírt. Egy magyar­osztrák konzorcium most meg is építené a 360 férőhelyes föld alatti parkolót, ám ehhez az önkormányzat jóváhagyása szükséges. A Város- és Környezetfejlesztési Bi­zottság november 26-i ülésén napirendjé­re tűzte a parkoló kialakítása tárgyában benyújtott előterjesztést. Ezt megelőző­en a városfejlesztési főosztály felvette a kapcsolatot több érintettel, köztük a Kon­zum Áruházzal, amely kifejezte együtt­működési szándékát, hiszen, mint kifej­tette, szeretné, ha a beruházás megolda­ná az áruház térszint alatti árufeltöltését, illetve segítene a vevők parkolási gondja­inak megoldásában. Sokkal problematikusabbnak mutat­kozott viszont a PW Rt., ugyanis a mély­parkoló megvalósulása esetén az általa üzemeltetett földfelszíni parkoló meg­szűnne, mert a szabályozási terv értel­mében a felszínen kötelező jelleggel köz­parkot kell kialakítani. Kelemen László, a PW Rt. vezérigaz­gatója a városfejlesztési főosztálynak szóló tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a társaságnak 2011. október 31-ig szóló haszonbérleti szerződése van a Ke- rident Kft.-vel. A parkolók bevételéből az idő előrehaladtával a PW Rt. egyre ked­vezőbben részesül. A Kossuth téren 80 parkolóhelyet alakítottak ki, amelyek gyakorlatilag 100 százalékig kihasznál­tak. Véleménye szerint évi 4-5 százalékos infláció mellett, középarányosán a mini­mális teljes bevétel 60 millió forint éven­te, következésképpen a föld alatti parkoló létrejöttével a társaság 375 millió forint nyereségtől esne el. A megállapodás ér­telmében pedig a szerződési határidőt követően a teljes parkolási rendszer a PW Rt. tulajdonába kerül. Ezért az üze­meltetési feladatok ellátásának biztosítá­sa érdekében nem kívánnak lemondani erről a bevételről, ilyen mértékű módosí­tást a Keridenttel kötött szerződés nem is tesz lehetővé, állítja, illetve szerződés- módosításra a részvénytársaság csak ab­ban az esetben lát lehetőséget, ha a kieső bevételeket és kárigényt teljes egészében előre megfizetik. A PW Rt. vállalkozási főosztályveze­tője, Márfy Miklós a bizottsági ülésen ehhez hozzátette, hogy szerinte változ­nak a parkolási szokások is a belváros­ban az által, hogy a hamarosan elkészü­lő ECE áruház 850 jtarkolóját igénybe veszik az emberek. Úgy gondolja, a Pát­ria Szálló mögötti terület alkalmasabb volna parkolóház építésére, mint a Kos­suth tér, amúgy pedig véleménye sze­rint nem szerencsés, ha az autókat a belvárosba szoktatjuk. Dévényi Sándor, Kossuth-díjas épí­tésznek minderről markánsan más a vé­leménye. Az önkormányzat azért hozta létre a száz százalékos tulajdonában lévő PW Rt.-t, érvelt, hogy segítse a város cél­jait, ezért nem érti, miért válhatott a cég ellenérdekelt féllé. Az is érthetetlen szá­mára, hogy miképpen köthetett a PW Rt. a Keridenttel olyan szerződést tízéves időtartamra, amely ellentmond a szabá­lyozási terv előírásainak. Dévényi számí­tásai szerint az 1-es zónában 27-tel több a parkolóhely, mint kellene, ezért a 80 megszűnt helyett csupán 53-at kellene biztosítani ezen a területen, ez pedig fel­tehetően megoldható. Az építész úgy gondolja, hogy felháborító a PW Rt. 375 milliós követelése. A városfejlesztési bizottság ülésén töb­ben is megkérdőjelezték a 375 milliót, mondván, pontos számítások szüksége­sek ahhoz, hogy kiderüljön, valójában milyen nagyságrendű veszteség éri a va­gyonkezelőt, ezért felvetették, hogy sze­rencsés volna szakbizottságoknak meg­vizsgálni a felszíni parkolók megszűné­sének következményeit. Sík László Lajos bizottsági tag pedig hangsúlyozta, hogy ez évtől a bevételek 75 százaléka amúgy sem a PW Rt.-t, hanem az önkormány­zatot illeti. A városfejlesztési bizottság végül el­fogadta Hódosi Vera elnök felvetését, mi­szerint szükségesnek látják a Kossuth térrel kapcsolatos fejlesztéseket, és fel­kérik a városfejlesztési főosztályt, hogy a PW Rt. és a Kerident Kft. között kötött szerződést érintő kérdések eldöntése ér­dekében az ügyet terjessze a Közlekedé­si és Kommunális Bizottság elé. A dön­tés függvényében pedig be kell szerezni a Gazdasági és Vállalkozói Bizottság, il­letve a Költségvetési Bizottság állásfog­lalását is. Erb József képviselő szerint nem ellen­ségként kellene viszonyulni egy ilyen ég­ből pottyant beruházóhoz, hanem aján­latát ajándékként elfogadva segíteni célja megvalósításában. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents