Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-30 / 354. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PÉC S I TUDOMÁNYEGYETEM 2003. December 30., kedd IMI HÜB <f"'% 'ér Rektori köszöntő az új esztendőre ___ Utolsó ülésén ha ngsúlyozot­tan szerény fogadáson búcsúzott az évtől a PTE ciklusát kitöltött le­köszönő szenátusa. A választók bi­zalmából azonban a januárban fel­álló új testület összetétele keveset változik. A PTE augusztusban hivatalba lépett új rektora, dr. Lénárd László az esztendőváltás alkalmából la­punk számára is megfogalmazta jó­kívánságait:- A Pécsi Tudományegyetem ne­vében nagyon sok szeretettel kö­szöntőm Pécs, Baranya megye és a régió újságolvasóit, s kívánok nekik boldog új esztendőt. Meggyőződésem, hogy a Pécsi Tudományegyetemnek regionális küldetése van. Ehhez is mérhetjük 2004 legnagyobb eseményét: má­jus 1-jén Magyarország ténylege­sen tagja lesz az Európai Uniónak. Az egyetem hosszú távú léte akkor biztosítható, ha megfelel az új kihí­vásoknak, és ezt nem egyedül te­szi, hanem Péccsel, Baranya me­gyével és a dél-dunántúli régióval együtt. Elvárható, hogy a Dél-Dunántúl iparilag is fejlődjék, valamint a tu­domány és fejlesztések háttéripara is megfelelő legyen. Ehhez a Pécsi Tudományegyetem kutatás-fejlesz­tési tevékenységével nagymérték­ben hozzá tud járulni. Már létezik a Kooperációs Kutatási Központ, amely az egyetem vezényletével működik, de a Pécsi Ipari Park terü­letén. Szeretnénk fokozni ez irányú tevékenységeket. Több ilyen célú PEA pályázatot adtunk be. Tudva­levő, hogy a PEA-t, vagyis az Euró­pa Pályázat Előkészítő Alapot a ma­gyar kormány a PHARE-program támogatásával hozta létre. Az alap­ból olyan projektek teljes körű elő­készítését támogatják, amelyek megfelelnek az EU Strukturális Ala­pok pályázati céljainak. A mi pályá­zataink több területet érintenek ezek közül mindenekelőtt az or­vostudományi kutatásokat, az egészségügyet. Nagyon remélem, hogy az egye­tem szellemi kapacitásával a jövő­ben még inkább hozzá tud járulni a régió fejlődéséhez. Reményked- jünk ebben közösen! __________■ A legjelentősebb egyetemi publikációk Új, hagyományteremtő ese­ményt kezdeményezett a Pé­csi Tudományegyetem veze­tése karácsony előtt. Dr. Lé­nárd László rektor közös be­szélgetésre hívta meg az egyetem legnagyobb hatással bíró publikációinak szerzőit. A felsőoktatásban általában - így természetesen a Pécsi Tudomány- egyetemen is - a kutatás és az okta­tás minősége a lehető legfontosabb, ugyanakkor az anyagi lehetőségek nem engedik meg az anyagi jutal­mazást. Az egyetem vezetése ezért kezdeményezte ezt a remények szerint hagyományteremtő, kará­csony előtti találkozót, ahol köszö­netét mondhatnak azoknak, akik a legtöbbet tették a pécsi tudomány fejlődéséért. A meghívott neves tanárok nem pusztán egy koccintásra ültek ösz- sze: a minőségi oktatás és kutatás érdekében - melyhez publikációik­kal is hozzájárulnak - röviden be­számoltak egymásnak kutatási te­rületükön elért eredményeikről, te­vékenységi körükről. Az összejöve­tel célja az elismerés mellett az is, hogy a kutatók megosszák egy­mással azokat a gyakorlati prakti­kákat és lehetőségeket, melyek se­gítségével a szűkös anyagi keretek ellenére világraszóló eredményeket tudnak megjelentetni. 2003-ban az Általános Orvostu­dományi Karról Nyitrai Miklós egyetemi docens és Somogyi Béla egyetemi tanár (Biofizikai Intézet), Barakonyi Aliz egyetemi tanárse­géd és Barátimé Szekeres Júlia egye­temi tanár (Orvosbiológiai és Im- munitástani Intézet), Miseta Attila egyetemi docens (Klinikai Kémiai Intézet), Horváth Judit egyetemi do­cens (Anatómiai Intézet), Pap Mari­anna egyetemi adjunktus (Orvosi Biológiai Intézet), Bárdos Tamás tu­dományos segédmunkatárs (Ortho- paediai Klinika), Rékási Zoltán egyetemi docens (Anatómiai Inté­zet), az Egészségügyi Főiskolai Kar­ról Bódis József egyetemi tanár (Kli­nikai és Ápolástudományi Intézet), Sulyok Endre egyetemi tanár (Egészségfejlesztési és Családgon­dozási Intézet), a Bölcsészettudo­mányi Karról Canisius Páer egyete­mi docens (Német Nyelvészeti Tan­szék), Heidl György egyetemi do­cens (Esztétika Tanszék), Kálmán C. György egyetemi tanár (Modem Irodalomtörténeti és Irodalomelmé­leti Tanszék), Komlósi László Imre egyetemi tanár (Angol Nyelvészeti Tanszék), László János egyetemi ta­nár (Szociálpszichológiai Tanszék), a Közgazdaságtudományi Karról Borgulya István egyetemi docens (Gazdasági Informatika Tanszék), Komlósi Sándor egyetemi tanár (Döntéstudományi Tanszék), Varga Attila egyetemi docens (Döntéstu­dományi Tanszék), Vörös' József egyetemi tanár (Döntéstudományi Tanszék), a Természettudományi Karról Gábriel Róbert egyetemi ta­nár (Biológiai Intézet), valamint Kollár László egyetemi tanár (Kémi­ai Intézet) kapott meghívást a legje­lentősebb publikációt elért oktatók találkozójára._________________■ K+Fés A pénzügyi gondok megoldásához és az egyetem biztos továbbéléséhez az EU- ban egyaránt elkerülhetetlen a nadrág- szíj-összehúzás a gazdálkodásban és bi­zonyos mértékű leépítés, illetve a kuta­tás-fejlesztési tevékenység és a külföldi­ek idegen nyelvű oktatásának kiterjesz­tése - mondotta az évzáró sajtóbeszélge­tésen dr. Lénárd László rektor. Karácsony előtt a Pécsi Egyetemi Klubban ren­dezte a PTE vezetése az immár hagyományos sajtószalont, amelyen az új rektor tekintett visz- sza az eltelt esztendőre, és vázolta az intézmény előtt álló feladatokat. Dr. Lénárd László hangsúlyozta: a PTE veze­tése nagyon fontosnak tartja a kommunikációt a médiával. Az egyetem nem fordulhat magába, része a társadalomnak, szűkebben a régiónak, Baranyának és Pécs városának, és nem mindegy, hogy milyen kép alakul ki róla közvéleményben. Az esztendő kimagasló eseményének minősí­tette, hogy még az előző rektori vezetés ideje alatt javarészt elkészült az egyetem Rákóczi úti tömbjének rekonstrukciója. Gyönyörű lett a megújult aula is, és ez szimbolikus jelentőséggel bír. Idén volt 80. évfordulója, hogy a Pécsre me­nekített Erzsébet Tudományegyetem megkezdte működését abban a városban, amely bő évtizede a középkori pécsi egyetem alapítását engedélye­ző pápai bulla dátumának évfordulóját választot­ta hivatalos ünnepnapjává. Az Erzsébet Tudo­mányegyetem jubileuma alkalmából Pécs köz­gyűlése és a FTE szenátusa közös tanévnyitó ülést tartott, az egyetem karain pedig november közepéig zajlottak a megemlékezést szolgáló rendezvények. A rektor kitért arra is, hogy a PTE, illetve közvetlen jogelődei az 1990-es évek dere­kától nem kaptak egy fillért sem fejlesztésekre a világbanki kölcsönből, majd 2000-ben az oktatá­si kormányzat ugyan elfogadta a PTE új stratégia világnyelvi képzés szerint készült intézményfej­lesztési tervét, sőt később a be­ruházási tervét is, de ezek meg­valósításához sem jött állami pénz. Jelenleg a felsőoktatási fejlesztések finanszírozása új elemeként a vállalkozói tőke be­vonása szerepel. Most ennek az elvárásnak megfelelően dolgoz­zák át az egyetem beruházási tervét, nehogy elsikkadjon az intézményfejlesztés. Dr. Lénárd László kitért az egyetem, s különösen az Általá­nos Orvostudományi Kar nehéz pénzügyi helyzetére is, amely konszolidációs terv, létszám-le­építés végrehajtását igényli. A laikusok egy közvélemény-kutatás szerint in­kább okosabb gazdálkodást javasolnak. Bár ez is elengedhetetlen, valamint mindenféle ésszerű takarékosság, a gazdasági gondok megoldásá­hoz mindez kevés. Annál is inkább, mert a pénzügyi hiányt nem a pazarlás okozta. Szinte valamennyi magyar felsőoktatási intézmény gazdasági gondokkal küzd, különösen azok, ahol orvosképzés folyik. A helyezet általános oka a felsőoktatás alulfinanszírozottsága. Pécsett speciális okok is vannak. Például az, hogy annak idején a POTE másfél milliárd forint deficit terhé­re vállalta a Szívcentrum létrehozását. Az egye­tem a pénz helyett azt nézte, hogy ezzel a fejlesz­téssel emberek ezreinek élete menthető meg. Gazdálkodhatott volna előrelátóbban, hiszen máig nem térítette meg senki ezt a kiadást. A má­sik példa a gyógyszerészképzés indítása. Elvben mindenki lelkesen támogatta, csak éppen pénzt nem adott hozzá senki. Pedig a gyógyszerész­képzés a megyébe vonzhatja a gyógyszeripart. A rektor hangsúlyozta: a jelenlegi pénzügyi gondokat a nadrágszíj-összehúzáson túl éppen­Idén a PTE „A pécsi felsőoktatásért” sajtódíját Kálmándy Ferenc, az MTI fotóri­portere vehette át dr. Lénárd László rektortól fotó* laufer l. séggel az egyetem tevékenységeinek kiterjeszté­sével lehet megoldani. Az expanzió egyik iránya a kutatás-fejlesztés további bővítése EU-pályáza- tok segítségével, a másik a külföldi állampolgá­rok világnyelven folyó képzésének számbeli és tematikus növelése, ami visszahat a kutatások és az oktatás színvonalának emelkedésére is. A magyar felsőoktatás alulfinanszírozott volta miatt 2004 rendkívül nehéz lesz a PTE számára is, de van remény rá, hogy az egyetem tisztessé­ges munkával gyarapodhat - mondotta dr. Lé­nárd László. A mindenkori kormányzatnak azonban be kell látnia, hogy nincs egyetem, ahol nincs kutatás, és annak tárgyi költségei pedig vi­lágpiaci áron mindenütt ugyanazok. Nem tart­ható állapot, hogy gazdasági fejlődés motorjának elismert kutatás-fejlesztésre Magyarországon mindössze a bruttó nemzeti jövedelem kb. egy százalékát fordítják. Ez arányként csak töredéke az EU átlagának, amelyet tagállamként orszá­gunknak is el kell majd érnie viszonylag rövid időn belül. Zhu Zushou nagykövet találkozott a PTE-n jelenleg tanuló néhány kínai diákkal is fotó: löffler p. Elismerések sorozata Az utóbbi hetekben három kitüntetésben is részesült Ormos Mária, a PTE BTK pro­fessor emeritája. Az Arany János Közalapítvány a Tudományért kuratóriuma kimagasló tudományos eredmé­nyeiért, valamint iskolateremtő tevékenységé­ért és a tudományos utánpótlás-nevelés terén végzett kiemelkedő munkájáért Közalapítvá­nyi nagydíjban részesítette Ormos Mária aka­démikust. A Hazám-díjat 2001-ben alapította a XXI. Század Társaság, amely független értelmiségi egyesületként a XX. század című folyóirat szelle­miségének hagyományait folytatja. A díjat - amely Varga Imre József Attiláról készült kis­plasztikájában testesül meg - az első magyar köztársaság kikiáltásának évfordulóján adomá­nyozzák. Az elismerést a nevezetes József Attila- vers szellemiségét folytató, újrateremtő alkotók­nak ítélik oda, akik a magyar közgondolkodás­ban, az ország tudományos, illetve művészeti életében kiemelkedő szerepet játszanak. Idén MTA Tudósklubjában rendezett ünnepségen a Hazám-díj egyik kitüntetettje Ormos Mária volt. A sort betetőzte, hogy Ormos Máriát a közel­múltban díszdoktorává avatta a Szegedi Tudo­mányegyetem. A PTE professor emeritája egye­temi oktatói pályáját Szegeden kezdte. Pécsi professzorként - részben az általa vezetett dok­tori iskola révén is - az utóbbi másfél évtized­ben szorosan együttműködött a Szegedi Tudo­mányegyetem történészeivel. A díszdoktori cím ennek elismerése is. Goodall díszdoktori jelölése December 13-án Pécsett járt Jane Goodall, a neves viselke­déskutató biológus. Látogatását a német Jane Goodall Intézet, a Környezetünkért Alapítvány és a pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium Kht. szervezte. Jane Goodall látogatásának három célja volt: találkozott az általa kezdeményezett „Rügyek és Gyökerek” nemzetközi gyer­mekprogramba bekapcsolódott pécsi csoportok tagjaival; véle­ményezte az állatkert csimpánz­házának felújítási látványtervét és a PTE Szigeti úti aulájában előadást tartott a csimpánzok között végzett, közel harminc­éves kutatásáról, és egyben kampányt indított a pécsi csim­pánzterv megvalósításáért. A PTE Természettudományi Kara a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorának jelöli Jane Goodallt. __________________■ Jane Goodall felkereste a pécsi állatkert csimpánzait fotó: l. p. El sőre elkelt a művészetterápia A PTE Általános Orvostudomá­nyi Kar és Művészeti Kar 2004 februárjában posztgraduális művészetterápiás, akkreditált módszerspecifikus szakirányú továbbképzést indít, amely Ma­gyarországon első alkalommal ad lehetőséget művészetterápiás képesítés megszerzésére. Nyu- gat-Európában és angolszász te­rületen évtizedek óta elismert, önállónak számító szakról van szó. A képzés célja, hogy a már meglévő pedagógusi, gyógype­dagógusi, pszichológusi, orvosi, művészeti alapképzettséggel rendelkezők elméleti alapozást követően a gyakorlati készségek szintjén sajátítsák el a művé­szetterápiás lehetőségeket. Az első kurzusra a jelentke­zési határidő lejárt. További je­lentkezőket csak a jövő évi fel­vételi eljárásban fogadnak. Szociális esetleírás a tanítási gyakorlathoz Sikeres volt a szociálpolitikai oktatás élőbbé tételét szolgá­ló pályázat. Közel 30 pályamű érkezett arra a szociális szakembereknek szóló pá­lyázati felhívásra, melyet a PTE Szo­ciológiai és Szociális Tudományok Intézetének Szociálpolitikai Tanszé­ke írt ki. A tanítási gyakorlat élőbbé tételét szolgáló esetieírási megmé­rettetésre nem csak a régióból, de Budapestről is érkeztek anyagok, melyeknek egy része később oktatá­si segédanyagként szolgálja majd, hogy a hallgatók valóságos, mai tár­sadalmi problémákkal összefüggő, azokat egyéni élethelyzetekben visszatükröző eseteken tanulmá­nyozhassák a segítő szakma lehető­ségeit és korlátáit egyaránt. A jeligés versengés nyertesei a különböző témákat egészen eltérő felfogással és megoldásokkal járták körül. így a bírálóbizottság olvas­hatta egyebek mellett egy kezdő szakembernek a múlt terheiből ki­fejlődő családi problémákkal, be­tegségekkel, hajléktalanná válással, majd a sikeres megoldással záruló esetét, vagy éppen egy nem „sze­gényarcú”, nem alacsony társadal­mi státuszú kliens problémáinak történetét A díjazottak foglalkoztak szenvedélybetegek hozzátartozói csoportjának működésével és egy kivételesen őszinte dolgozat az egy család elhelyezése kapcsán a velük foglalkozó szociális munkás lelki meghasonulásával. ____________■ Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Angolul tanulnának nálunk pécsi tanulása. Hang Zhou egyetemétől máris megérkezett az együttműködés szerződéster­vezete. Zhu Zushou pedig megígérte, hogy a nagykövetség minden lehetséges módon segí­ti, hogy az eddiginél sokkal több kínai diák ta­nuljon magyar egyetemeken. Mint mondotta, ennek egy igazi akadálya lehet: a nyelv. A kínai diákok előszeretettel választják azon országo­kat, ahol angol nyelven tanulhatnak. Példa­ként említette, hogy amíg Angliában 70 ezer kínai egyetemista tanul, Hollandiában „csak” négyezer. Magyarországon jelenleg mintegy száz. ■ Zhu Zushou, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövete december 17-én látogatást tett a PTE-n. A tárgyalásokról Lénárd László rektorral és dr. Kékes Ferenccel, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnökével közös sajtótájékoz­tatót tartott. Ezen a vendéglátók felidézték a baranyai küldöttség októberi látogatását Hang Zhouban, a kínai Zhe Jiang tartomány főváro­sában. A delegációval utazott dr. Lénárd Lász­ló is, hiszen az együttműködés lehetőségeit felmérő tárgyalások egyik fő témája a felsőok­tatás volt: pécsi együttműködés Hang Zhou nagy múltú egyetemével, illetve kínai diákok

Next

/
Thumbnails
Contents