Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-27 / 351. szám
2003. December 27., szombat SZÖRÉNY 17. OLDAL B E MUT ATKOZ K Céljuk a túlélés Minden évben takarékos költség- vetést fogadnak el a faluban, ugyanis szeretnének minél több forrást felhalmozni, hogy az esetleges kiadásokat mindenkor fizetni tudják. Éppen ezért óvatosak a beruházásokkal, csak any- nyit költenek fejlesztésekre, amennyi éppen szükséges. Arra mindig kell, hogy jusson pénz, hogy a bajbajutott falubélieken segítsenek. A Szörényi lakosság rendkívüli mértékben csökken, a hatvanas években feleannyian laktak a faluban, mint 1785-ben. A fogyás nem állt meg, közrejátszott ebben a munkahelyek miatti folyamatos elvándorlás, s az is, hogy a község minden kedvező adottsága (jó a megközelítési útvonal, a vasút is érinti) ellenére nem vonzotta a letelepedőket. A faluban tehát most az a legnagyobb probléma, hogy állítsák meg a fogyást, hogyan lehetne legalább az itt született fiatalokat a településen tartani. Szö- rényben ugyanis mostanság jobbára csak idősek laknak, igaz, talán ez a helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a falu gazdálkodását példaként említik megyeszerte. Kovács Zoltán polgármester ugyanis a testülettel karöltve minden rendelkezésükre álló forintot jól megnézi, hová költi, nincs pazarlás, nem is lehet, hiszen a költekezést állandóan el- A polgármesteri hivatal épülete lenőrzik. Takaros kis falu Szörény, jól együttműködnek itt az emberek, mindenki mindenkit ismer. Ez persze jó is, meg rossz is. Jó azért, mert így az elesett embereken mindig időben tudnak segíteni, rossz pedig azért, mert sokan - főként a fiatalok közül - nem szeretik, ha a falu „szájára” kerülnek, hiszen ilyenkor nincs titok. A segítségről csak annyit, hogy a tél kezdete előtt valamennyi Szörényi lakos 10 ezer forint fűtési támogatásban részesült. A vízszolgáltatás is igen csak megterhelte az idén az itt lakók - főként az idős emberek - pénztárcáját, hiszen a hosszúra nyúlt nyári forróságban a tavalyinál jóval magasabb volt a fogyasztás. Az önkormányzat viszont ebben az évben is kifizette minden háztartás vízdíjának felét. Mivel sok a nyugdíjas a faluban, az idősek napján megemlékeznek az öregekről. A gyerekek is sok támogatást kapnak. Iskolába Kétújfaluba járnak, az utazási költséget természetesen a falu vállalta magára, iskolakezdéskor beiskolázási támogatás is jár a családoknak, kifizetik a könyvet és az étkeztetést is. A szomszéd faluval, Zádorral közösen tartják fenn a falu- gondnokságot, a falugondnok a szokásos feladatokat végzi, főként szociális szolgáltatásokkal telik a napja. A falu büszke történelmére, Í996- ban volt a település fennállásának 600 éves évfordulója, erre kicsinosították a házakat, a polgármesteri hivatal épületét, s ünnepi falunapot is tartottak. ■ ____Megkérdeztük; hogyan lehetne megállítani a lakosság fogyását? Ne m boldogulnak az emberek Csulák Árpád nyugdíjas: Persze, hogy nagy gond a fiatalok elvándorlása, de hát mit tehet ez ellen a falu - kérdem én? Hát nem sokat, mert amit megtehetne az elvándorlás megakadályozására, ahhoz sok pénz kellene, s ez a falu szegény. Mara- duitk mi, nyugdíjasok, próbáljuk szebbé, vonzóbbá tenni ezt a települést, meg is néáieti bárki, ennek ellenére nem maradnak itt az emberek. Meg kell a fiatalokat érteni, ha itt nem találnak felkészültségüknek megfelelő munkát, továbbállnak. Rippel György nyugdíjas: Elég baja az a falunak, hogy a fiatalok nem maradnak a szülőhelyükön, annak ellenére, hogy itt tulajdonképpen szinte mindent megkaphatnának. Csak egyet nem, a munkahelyet. A környéken is igen nehéz elhelyezkedni, úgyhogy azon sem keíl csodálkozni, hogy még az ugyan esetleges, de rosszabb körülmények közé kerülést is vállalják, hogy a településen kívül vállaljanak munkát. Gyenis Sándor falugondnok: Bizony, bizony fogy a falu, s bár az utóbbi időben stagnált a létszám, azért az aggasztó, hogy a fiatalok többsége elvágyódik a faluból. Persze meg kell érteni őket is, mit csináljanak, hogyan hasznosítsák tudásukat, felkészültségüket a kistelepülésen vagy a környékén? Jó lenne, ha létesülne itt, vagy a közeli településeken munkahely, de erre egyre kisebb a remény. Úgyhogy küzdünk a fennmaradásért. Szörény ■'0° Kisdobsza < I dMolvády h,Nemeske 0 Hóból á Botykapeterd j Rózsafap Fettende/ /' Katádfa ^ Gyöngyösmellék Dencsházat _ <j-'Kistamási SZÖRÉNY Bánfa pVárad b Szentegát A TELEPÜLÉS GAZDAI. A tavalyi önkomrányzati választáson ismét polgármesterré választották a nyugdíjas Kovács Zoltánt. Alpolgármester lett Rippel György. Rajtuk kívül a testület tagjai Rippel János és Tóth Imi. A körjegyző Hajas Endre. _______■ sz oreny. dunantulinaplo. hu Az összeállítást támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet. Szerkesztette: Békéssy Gábor A FALU HATÁRÁBAN van egy kis horgásztó, nincs is tápláló forrása, ennek ellenére cserélődik a vize, ugyanis esőzéskor a környéken leeső csapadék frissíti. Ősszel lezárják, hiszen jobbára már nincs is benne hal, nem érdemes áztatni a zsinórt. Tavasszal azután megélénkül forgalom, telepítenek, jönnek is a horgászok. A tavat az ön- kormányzat tartja fenn, a telepítés költségeit is kifizeti.__________■ Ta karékos pályázatok A falu gazdálkodására a gondos mérlegelés a jellemző, csak olyan pályázatokon vesznek részt, amelynek terheit is tudják vállalni. Az idén egy turizmusfejlesztési pályázaton nyertek néhány százezer forintot az információs tábla felállítására, hogy ha idevetődik az idegen, ne legyen gondja a tájékozódással. Az önkormányzatok többségével egyetemben számítógépes fejlesztésére is beadtak pályázatot, 3 gépet nyertek is, a hozzávaló programmal és egyéb kiegészítőkkel együtt. A gépek becsomagolva még a polgármesteri hivatalban várják a felszerelést, erre is sor kerül nemsokára, hiszen a hivatal épületében van hely az elhelyezésükre. A Matáv ígérete szerint hamarosan felszereli az ISDN-vonalat is, akkor már az internet-hozzáférésnek sem lesz akadálya. A településen van igény a földgázra, és van is lehetőség az olcsó megoldásra, hiszen a környéken már van olyan település, ahová eljutott a csővezeték. A bevezetés ennek ellenére sokba kerül, a lakosság jó része nem is igen tudná kifizetni. Az önkormányzat már most gyűjti a kiadásain felül, megmaradt forintjait, terveik szerint az állami támogatáson felül amit a bevezetéskor a lakosságnak kellene fizetni, ezt a költséget is az önkormányzat állja majd. ZÁPOR BEM UTATKOZIK Játszótér saját pénzből Sajátos helyzetben van a Baranya nyugati határszélén fekvő kistelepülés. Miközben jó a közlekedése (még a vasút is érinti), területén működik egy mezőgazdasági vállalkozás, őket is sújtja az ormánsági átok, a magas munkanélküliség. Az ön- kormányzat arra törekszik, hogy ha több munkahelyet nem is, legalább a település életlehetőségeit javítsa. Az utóbbi idők legnagyobb beruházásához sikerült pályázat útján pénzt szerezni. A ravatalozó megépítését már régóta tervezik, a régi ugyanis sem a falu lakosságának, sem a környezetvédelmi elvárásoknak nem felelt meg, ám eddig nem tudtak annyi pénzt összekuporgatni, hogy a több millióba kerülő új épület felépítésének állami támogatásához az önrész rendelkezésükre álljon. Most nyertek a TEKI-pá- lyázaton 3 millió 593 ezer forintot, hozzátették a költségvetési forintjaikat, s több mint 5 millió forintból létrejött az európai szabványoknak is megfelelő ravatalozó. Aztán a járdák rendbetétele sem tűrt halasztást, több utcában még 1988-ban készítették, tönkrement, töredezetté, néhány helyen balesetveszélyessé vált. A munkálatokra 851 ezer forintot szántak, a szakmunkán kívüli tevékenységeket közcélú munkásokkal végeztették el, így 486 négyzetméter járdát tudtak még a tél előtt felújítani. Nyertek 3 számítógépet is, fel is szerelték, hasznosítják is a programokban megfogalmazott szolgáltatásokat. Pályázatot adtak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába 20 százalékos önrésszel a könyvtár felújítására, ezt azonban nem nyerték el. Többször próbálkoztak, most sem sikerült. A falu lakosságának óhaját, a játszótér kialakítását az önkormányzati testület is támogatta, ám erre nem tudtak annyi pénzt összeszedni, hogy saját finanszírozású beruházásként megvásárolják a szabványnak megfelelő játékokat. Meg aztán volt erre meghirdetett pályázat, tavaly is beadták, nem voltak a nyertesek között. Az idén abban a hiszemben nyújtották be ismételten a kérelmüket, hogy a második próbálkozáson már több esélyük lesz. Nem így volt, az eredményhirdetéskor szomorúan vették tudomásul, most sem kerültek be a támogatottak közé, a náluknál sokkal nagyobb települések igényét elégítették ki. A polgármesterasszony, Barics Attiláné úgy gondolja, talán nem is érdemes az állami segítségre várni, mert akkor még jövőre sem lesz hol játszaniuk a gyerekeknek, megpróbálják a templom melletti területen saját erőből előkészíteni a terepet, s megvásárolni a szabványoknak megfelelő - mellesleg elég drága - játékokat. A jövőben a temető és a templomkert rendezését akarják megvalósítani. A falun átvezető út éjszakai világítását megoldották, az elkövetkező évben a két templom díszkivilágítását tervezik. A templomot díszkivilágítással szeretnék ellátni, a kertben pedig játszótér lesz A KÖZSÉG NEM MARADT MUNKAHELY NÉLKÜL akkor sem, amikor a környéken megszűntek a munkát és kenyeret adó termelő- szövetkezetek, ipari üzemek. Megalakult egy mezőgazdasági kft., amely jelenleg 50 embert foglalkoztat, s amely - Krisztbaum József központi agronómus tájékoztatása szerint - főként állattenyésztéssel foglalkozik. Az ezer hektár bérelt földön jórészt megtermelik a takarmányt, de minden évben jut a kalászosokból és a kukoricából a forgalmazásra is. A társaságnak kiváló a kapcsolata a faluval, rendszeresen segítséget nyújtanak a tereprendezési munkálatoknál, a helyi labdarúgópályát is rendben tartják. ___________________________■ ZÁ DOR pMolvány ; Nemeske P Hóból 0 Kistamási Bctyta&írt ? Rózsafap A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgár mester Barics Attiláné, a testület tagjai: BabghnéFenyveá Piroska, Berta Jenő, Goják Mihály, Sabján Istvánná és Simatúné Gulyás Hona. Körjegyző Hajas Endre. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Baloghné Fenyvesi Piroska, tagjai: Bogdán Mi- hály és Bognár János._________■ zad or. dunantulinaplo. hu Az oldalösszeállítást támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarék- szövetekezet. Szerkesztette: Békéssy Gábor Megkérdeztük: szeret-e a faluban élni? Jó, hogy van munkalehetőség is Bogdán Józsefné gyes: Én ugyan nem vagyok tősgyökeres zádori, más településről kerültem ide, de nagyon meg vagyok elégedve az itteni körülményekkel. A szegénység nagy, de azért a faluban mindent megtalálunk, amire szükségünk van. Van itt bolt, rendszeres buszjárat, néha munka is akad, jó az út, meg a járda. Szóval szeretek itt élni, s úgy gondolom - legalábbis a környezetemben ezt tapasztalom -, mások is így vannak ezzel. Horváth Ferencné nyugdíjas: Egyedül maradtam, a gyermekem elköltözött, új családot alapított, a férjem meghalt, úgyhogy naponta magam bóklá- szok a családi házban. Azért mindennap van elfoglaltságom, csak hát a „motor”, vagyis a szívem nem nagyon bírja a nagy megerőltetést igénylő munkát. Azért nem panaszkodhatom, jó ez így, ahogy van, nagyon szeretek itt élni, hiszen ez a szülőfalum, ideköt minden, hová is mehetnék máshová?! Tóthfalusi Tibor állatgondozó: Azért jó ebben a faluban élni, mert itt van legalább munka, eltarthatom a családom. Nagyon fontos ez számomra, hiszen jön a második gyerek, tisztességes körülményeket akarok biztosítani felnevelésükhöz. Itt a tehenészetben ugyan sokat kell dolgoznom, de megéri, mert van állandó jövedelmem, meg aztán nem is kell utaznom, néhány házzal arrébb elérem a munkahelyeim_____________________H
