Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-27 / 351. szám

14. OLDAL ALSÓSZENTMÁRTO N BEMUTATKOZIK 2003. December 27., szombat IHI Alsószentmárto n _ -'OftÉm f V Märla omm \A Maglót- PKisharsány $jfc!6s Nagyharsárty Siklósnagyfalu j Ki§tapolca mALSÓSZENTMÁRTON A település gazdái Polgármester: Tábori Mihály, al­polgármester: ifi. Budai Päer, kép­viselők: id. Vass Päer, Lakatos Zo­rán, Budai László, id. Budai Péter, Balogh Miklós. Körjegyző: SzélJó- zsefné. Cigány kisebbségi önkor­mányzat: Budai László elnök, ifi. Budai Péter. Háziorvos: Varga Jó- zsefnédr. Ficzek Éva Andrea. Isko­laigazgató: Katona Imre. A katoli­kus óvoda vezetője: Jovánovics Ágnes, az önkormányzati óvoda vezetője: Tóth Tünde. Plébános: Lankó József. A polgármesteri hi­vatal címe: 7826 Alsószentmár- ton, Kossuth Lajos u. 32. Telefon: 72/379413. _ _____■ So kat szenvedett falu A település története csak a török uralom alóli felszabadítás utáni időkből ismert. 1700-tól kezdve Veteráni Frigyes birtoka volt, mint a dárdai uradalomhoz tarto­zó falu. Később Eszterházy-tulaj- don lett az uradalommal együtt. A Dráva áradásaiból rendkívül sokat szenvedett mindig a falu la­kossága. 1828-ban 115 ház állott a településen, míg egy évszázaddal később 136, és összesen 1083-an lakták. Foglalkozás szerint 803 őstermelő, 229 iparos, 7 közszol­gálati alkalmazott, 18 nyugdíjas és 23 egyéb foglalkozású. alsoszenbnartorLdunantulmapb.hu Az összeállítás a Siklós és Vidéke Takarék- szövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Kótány Jenő Masas a munkanélküliek aránya Az 1132 fős település ma már nem az árvizek­től szenved, sokkal inkább attól, hogy a falu lakosságának 90 százaléka munkanélküli. A polgármesteri hivatal közhasznú, közcélú munkára 20 főt tud foglalkoztatni. Nagyon sok a segélyezett a településen, ami jelentőén megterheli az önkormányzatot, mely évente 23 millió forintból gazdálkodik. A polgármesteri hivatal minden lehetőséget megragad, hogy munkát tudjon biztosítani az embereknek. Leg­utóbb szőlészeti tanfolyamot is indítottak, amelyen húszán vettek részt. Jövőre ötven embert kívánnak foglalkoztatni oly módon, hogy az abban részt vevők közben tanulnak is. Ez a program kétéves időtartamú lesz, az ezzel kapcsolatos pályázatot már elküldték, most várják rá a választ. Többen kosárfonó-tanfolyam­ra is járnak, gond azonban, hogy a termékeket csak alacsony áron tudják értékesíteni. Az alpolgármester tájékoztatása szerint pályáznak mindenre, amire csak lehet. Legutóbb a hivatal fűtésére sikerült egy pályáza­ton nyerni, míg korábban Phare-pénzből építették fel a közösségi házat, illetve az óvodát és iskolát. Utóbbi kettőt októberben vehették birtokba a gyerekek. A kö­zösségi házba is sikerült számítógépeket nyerni, össze­sen 9 darabot, mely a látogatók rendelkezésére áll. A település rendezési terve befejezés előtt áll, gyakorlati­lag 99 százalékban kész. Amint azzal elkészülnek, ak­kor derül ki, hogy a községben hol lehet majd építkez­ni, milyen fejlődési lehetőségek nyílnak a falu előtt. Az önkormányzat terveiben szerepel a vízelvezető árkok felújítása, a temetőfelújítás éppúgy, mint a közvilágítás korszerűsítése. Utóbbi költségeit a környező települé­sekhez hasonlóan a megtakarításból kívánják fedezni. A jövő feladatai közé tartozik a járdák építése, mely va­lószínű, hogy már 2004-ben elkezdődik. A hulladék- szállításért nem kell a lakosságnak fizetni, a költsége­ket a polgármesteri hivatal magára vállalta. A falu is csatíakozott a regionális hulladéklerakót építeni szán­dékozó községek csoportjához. A település a magas születésszámnak köszönhetően egyre fiatalodik, már alig található öreg ember a faluban. A tanulóifjúságot az önkormányzat ingyenes tankönyvvel, buszbérlettel támogatja, sőt a gyerekeknek az étkezésért sem kell té­rítést fizetni, a hivatal annak költségeit is magára vállal­ta. A polgármesteri hivatal figyelme a gyerekeken kívül- akik Mikulás-napkor rendszeresen csomagot kapnak- másokra is kiterjed, a falu hölgy lakói például nőnap­kor mindig virágot kapnak ajándékba. A falunapot a névhez méltóan minden évben novemberben, Már- ton-napkor ünnepük. Ilyenkor közös sütés-főzés van műsorral egybekötve, melynek költségeit az önkor­mányzat finanszírozza. Idén első alkalommal még tű­zijátékot is tartottak a lakosság örömére. A település vezetése szeretne egy hagyományőrző csoportot is lét­rehozni, a fiatalokkal kis csoportokban már foglalkoz­nak. Szeretnék felkarolni a helyi együtteseket és tánco­sokat is. A faluban az októberi átadás óta immár két óvoda, egy katolikus és egy önkormányzati üzemel, melyek közül az előbbiben 70 gyermekkel foglalkoz­nak, utóbbi kisebb létszámmal működik. Megkérdeztük a szentmártoniakat: Mit kívánnak az ünnepekre? Munka, egészség, békesség Lakatos Mi- hályné (53 éves) dajka: - Egészséget, bé­kességet. A gye­rekeknek sok já­tékot, hogy játsz­hassanak. Azon kívül szerencsét és nagyon sok munkahelyet,, hogy minél többen tudjanak dolgozni. Ignácz Pál (18 éves) munka- nélküli: - Mun­kát, egészséget, szerencsét. Azt szeretném, hogy ne legyenek gondok, minél többen tudjanak dolgozni, hogy megváltozzon a jelenlegi helyzet, ami senkinek sem jó. Szilber Ábel (23 éves) mun­kanélküli: - Sok mindent. Egész­séget, meg min­dent, ami kell a hétköznapokra anyagilag. És munkahelyeket, hogy lehessen dolgozni, hogy megváltozzon a mostani helyzet. ______________■ A KÖZÖSSÉGI HÁZNÁL állították fel a mindenki karácsonyfáját ji Tanfolyamok szakértelemért A falu lakosai legtöbbször a kör­nyező településekre, főként Sik­lósra járnak dolgozni a szőlős- gazdákhóz, ahol zöldmunkával foglalkoznak. A faluban is van hat vállalkozó, aki szállítja az embereket az idényjellegű mun­kálatokra. A polgármesteri hiva­tal szeretné elérni, hogy a szőlé­szetekben található munkákat az emberek minél szakszerűbben tudják végezni, ezért számukra különböző tanfolyamokat .indíta­nak. Gondot jelent azonban, hogy ezt a fajta munkát nem le­het egész évben végezni, így a résztvevők csak átmenetileg jut­nak keresethez. ■ AZ ONKORMANYZATI ÓVÓDAT októberben adták át F ELSŐSZENTMÁRT ON BEMUTATK O Z I K Felsőszentmárton A falu gazdái A település egyben horvát ki­sebbségi önkormányzat is, pol­gármester Gulyás Pál, alpolgár­mester Szibvics Mihály. A testü­let tagjai: Perjás Gábor, Gyulasi Zoltán, Kustráné Szigecsán Eri­ka, Pécsvári Józsefné, Förszter Pé­ter, Szkrajcsics Márk. Körjegyző Pergetné dr. Szabó Piroska. ■ felsoszentmariDndunantulinapb.hn Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamirüaSzenllőrmc<)rnwiság Takamkszövetekzä támogatásával készült Összeállította: Békéssy Gábor A FALU ÉS A KÖRNYEZETÉBEN LÉVŐ TELEPÜLÉSEK pénz­ügyi szolgáltatását végzi a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetke- zet kirendeltsége ______________________________________________■ Dé lután rossz a közlekedés A községben a munkanélkülisé­get az is növeli, hogy igen rossz a közlekedése. Délelőtt még van elegendő busz, ám délután fél kettőkor elhagyja a falut, utána már csak egyéni megoldással, gyalog, kerékpárral, szekérrel, traktorral, esetleg személygépko­csival lehet elérni a legközelebbi, Volán-járattal jobban ellátott, meg vasúttal is érintett falut, Drá- vafokot. Próbálkoztak már a helyközi járatokat indító társa­ságnál egyezkedni legalább egy késő délutáni járat indításáról, ám a cég ezt csak akkor vállalná, ha a település kifizetné az ezzel járó költségeket. A mínusszal in­duló településnek erre természe­tesen nincs pénze. Távolabbi ter­veik között szerepel - mindjárt hozzátesszük, évek óta - a kul- túrház felújítása, valamint a falu- központ kialakítása.__________■ Az iskolát szeretnék fenntartani Sajátos kis zsáktelepülés Baranya alsó, nyugati csücskében. Zárt falu nemcsak fi­zikailag, hanem a népességében is, hiszen itt szinte mindenki horvát nemzetiségű, nem véletlen, hogy az anyanyelvi oktatást fontosnak tartó iskola fenntartását a nö­vekvő költségek ellenére is vállalják. Az önkormányzat ebben az évben is - mint már annyiszor - hiánnyal fogadta el költségvetését. Hiába, a közszolgáltatás költségeinek finanszíro­zására a támogatásokkal együtt sem nyújt fede­zetet a költségvetésük, ebben az évben is úgy in­dultak, hogy a szaldóhoz 16 milfió hiányt kellett volna valahonnan pótolni. A milüókat legfőkép­pen az iskola és az óvoda fenntartásának költség- növekedése duzzasztotta. Az iskola fenntartása a jelenlegi támogatási (fejkvóta) szisztémában ele­ve csak veszteséges lehet, ugyanis 170-200 gye­rek mellett lehetne elegendő, ennyi viszont évek óta nem jön össze a két önkormányzat (Felső­szentmárton és Drávakeresztúr) által fenntartott intézményben. A két falu testületé eddig viszont zokszó nélkül megszavazta a hiányzó forintokat, ugyanis a nemzetiségi hagyományok megőrzésé­hez, a horvát közösség túléléséhez olyannyira szükséges anyanyelvi oktatás biztonságosan csak így válhat lehetővé. Kétségtelen, ezzel a diá­kok is nyernek, hiszen a továbbtanulásukhoz szükséges nyelvvizsgaként ismerik el a végbizo­nyítványban lévő bejegyzést. Az önkormányzat minden pályázati lehetősé­get megragad, hogy ezt a tetemes hiányt lefarag­ja - néha sikerrel is jár akciójuk. A Belügyminisz­térium miniszteri alapja, á Kisebbségi és Etnikai Hivatal is azt vette figyelembe, amikor különtá­mogatást nyújtott a falunak, hogy az iskola fenn­tartása miatt keletkező hiányt némileg csökkent­sék. Ennek következtében már „csak” 10 milüós hiánnyal kell számolniuk. A templom előtti téren a Közútkezelő Kht.-vel együttműködve körforgalmat alakítottak ki, az útépítés nemrég fejeződött be, nem csoda, ha a lakosság még nem szokott hozzá, átlósan is köz­lekedik. Az útépítésre éppen azért volt szükség, mert a miséről, a templomból távozó idős embe­rek állandó ve­szélyben voltak a forgalmas úton átkelve. TEKI-pályázat- ból felújították a ravatalozót, valamint a fog­orvosi rendelőt az uniós nor­máknak megfe­lelően alakítják át, ez az építke­zés jövőre is áthúzódik. A község önkormányza­ton kívüü egyedüli, 75-80 embernek munkát adó vállalkozása, a Dráva-Agro Rt. segítségével sike­rült megoldani a katolikus templom díszkivilágí­tását, az energiafogyasztást az önkormányzat váüalta magára. A részvénytársaság ezen felül is sok segítséget nyújt a falunak, többek között munkahelyteremtéssel, valamint azzal is, hogy a környék kistulajdonosait - földjüket bérelve - biztos jövedelemhez juttatja. _______________a A f alu katolikus temploma Megkérdeztük: miért szeret itt lakni? Nem lesz földgáz Mert horvát közösségben élhetek Cserdiné Szolga Emma igaz­gatási előadó: - Én ide születem, le- és felmenőim is itt éltek, min­den kapcsolatom ideköt. Persze van, ami hiány­zik innen is, pél­dául nagyon nagy gondot okoz a munka- nélküliség, meg a rossz közleke­dés, de mindez elhanyagolható azon életlehető­ség mellett, hogy itt egy olyan kö­zösségben élhetek, ahol az egy­más segítése, támogatása termé­szetes emberi viselkedés. És ez mindennél többet jelent szá­momra. Goján Gyuláné ápolónő: - Sze­retem ezt a falut, soha egy pilla­natra sem fordult meg a fejem­ben, hogy innen elmenjek. Sze­rencsére nekem munkahelyem is van, jól érzem ott magam, itt mindenem meg­van. Persze tu­dom, nem min­denki van ezzel így, mert aki már hosszú ide­je nem jut munkához, az bizo­nyára jóval rosszabbul érzi magát a községünkben. A másik baj az, hogy a fiatalok munkahely hiá­nyában nem maradnak a faluban, lassan elöregszik a község. Hideg Béláné pedagógus: - Én is ide születtem, s a főiskola elvégzé­se után ide jöttem vissza. Hívtak az iskolába, azóta is itt dolgozom, az intézetet ma­gaménak érzem. Persze, hogy nem vágyódom el innen, hiszen a gyerekek, akik innen kikerül­nek, mindany- nyian viszik ma­gukkal a nemze­tiségi hovatartozásukat, legalábbis az anyanyelvűkben. Az önkor­mányzatok szerencsére - néha erejükön felül is - minden segítsé­get megadnak az intézménynek a biztonságos működéshez. ______a A faluban lenne elegendő igény a földgázra, a bevezetésre azon­ban egyre kevesebb a remény. Az önkormányzati intézménye­két tartályos gázzal látják el, ami nagyon drága, s egyre többe ke­rül. A környéken van már olyan település (például Sellye), amely élt a lehetőséggel, ám sem a Szigetvár felől, sem a Sellyére érkező vezetékre nem tudnak rácsatlakozni pénz hiá­nyában. A köztes falvak - ame­lyek csatlakozásával csökkenné­nek a költségek - ugyanis nem igénylik a vezetékes gázt, ennél fogva Felsőszentmártonnak kel­lene a csővezeték-fektetés teljes költségét állnia. Ez viszont olyan tetemes összeg, hogy még az esetleges állami támogatással együtt sem lenne elegendő a fi­nanszírozására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents