Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-27 / 351. szám
8. OLDAL TÁVKÖZLÉS 2003. December 27., szombat Tízéves sikertörténet Európa legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Deutsche Telecom kereken tíz éve jelent meg a magyar piacon; jelenleg 59,21 százlékos tulajdonrésszel rendelkezik a Matávban. Straub Elek, a vezető magyar távközlési cég elnökvezérigazgatója az évforduló alkalmából a privatizáció eredményeiről, a Matáv üzletpolitikájáról és terveiről beszél lapunkban.- Idén kereken tíz éve, hogy a Deutsche Telekom megjelent a magyar piacon, és aztán rövid két év alatt többségi tulajdonossá vált a Matávban. Lehetett-e akkor tudni, hogy a stratégiai befektetés hova vezet, milyen jelentőségű lesz?- Erre két választ is adhatok. Az egyik, hogy lehetett tudni, mert az eredeti dokumentumokban, a privatizációval kapcsolatos szerződésekben egy nagyon részletesen rögzített kötelezettségsor szerepelt. A többi között megfogalmazódott feladatként az akkor nagyon fájó telefonos várakozólista megszüntetése; egy bizonyos időpontig szerepelt benne az, hogy a Matávot lehetőség szerint tőzsdére kell vinni; a későbbiekben pedig olyan minőségi paraméterek szerepeltek feladatként, hogy milyen nemzetközi sztenderdeknek kell megfelelni a hálózat működtetése során. Természetesen ár- és egyéb kondíciókat is tartalmaztak a dokumentumok. Tehát ha úgy tetszik, már akkor rendelkeztünk nagyon részletes jövőképpel. De - ugyanúgy, mint minden ügyletnél - ebben is volt egy nagyon komoly rizikótényező, annak a kockázata, hogy valóban meg tud-e mindez valósulni. A másik válasz a kérdésre az: csak reménykedni lehetett abban, hogy a felsorolt elképzeléseket sikerül kivitelezni. Biztosra venni nem lehetett, hiszen nem volt előzmény, korábban nem létezett olyan privatizációs helyzet, amelyet alapul lehetett volna venni.- Mennyire rajzolta át ezt a stratégiát a távközlés hihetetlen gyors fejlődése az elmúlt tíz évben?- Határozottan átrajzolta. Az akkori elképzelésekhez majdnem kizárólag a vezetékes telefónia szolgált alapul. Abból indultak ki, hogy Magyarországon a távközlés, a távközlési piac fejlődésének alapja a vezetékes technológia, és azt kell elérni, hogy mindenki, akinek erre szüksége van - legyen az egy család, üzleti vállalkozás vagy cég -, korlátozás nélkül hozzáférhessen a vezetékes telefonhoz, illetve más vezetékes adatátviteli szolgáltatásokhoz. Senki nem gondolt arra, hogy egy' másik technológia tömegszerűvé válik. A szerződő felek, de a Matáv szakértői sem számoltak azzal, hogy a vezetékes technológia mellett először megjelenik, aztán felnő, és mára a vezetékes technológián kicsit túl is nő a mobil, a rádióalapú távközlés - sok tekintetben kiváltva a vezetékes szolgáltatásokat. Ez olyan változás, amire nem lehetett számítani. A másik, hogy az egész dokumentációban és a szerződésekben sehol nem szerepel az internet mint célkitűzés. Senki nem gondolt rá. Ha ma valahol egy hasonló privatizációs Mérföldkövek 1993 Matáv privatizációs szerződés aláírása 1994 Elindul a Westei GSM mobiltelefon-szolgáltatása 1995 A MagyarCom többségi tulajdonszerzése (67,36%) 1996 Elindul az intemetszolgáltatás 1997 A Matáv-terüieteken létrejön a kínálati telefonpiac 1998 Matáv Pont bolthálózat és ingyenes (1212) ügyfélkapcsolati call center 1999 Megindul a Matáv KábelTV 2000 Az ISDN meghaladja az összes vonalak 10%-át 2001 Többségi tulajdon a macedón távközlési vállalatban 2002 Matáv-csoport született 2003 Sikeres szélessávú stratégia: az ADSL országos kiterjesztése szerződés születik, abban valószínűleg alapvető előírásként jelenik meg az, hogy minél szélesebb körben kell internetelérést biztosítani, ugyanakkor talán kevésbé lenne hangsúlyos az, hogy a vezetékes hangtelefónia milyenné váljon a következő évtizedben.- A Matáv a közelmúltban elveszítette monopolhelyzetét, és közismert, hogy egyre nagyobb verseny van a piacon. Úgy tetszik mégis, hogy a cég nem rokkant bele az előállt versenyhelyzetbe.- Most már harmadik éve, hogy a törvény a vezetékespiacon is lehetővé teszi a versenyt, és a Matáv az elmúlt három évben ennek ellenére folyamatosan jó eredményeket produkált. Ennek több oka van. Először is volt időnk fölkészülni. Éppen az a bizonyos 1993. évi privatizációs szerződés tűzte ki a majdani piacnyitást mint elkövetkezendő mérföldkövet, ugyanakkor megfelelő időt hagyott a fölkészülésre; a rendelkezésre álló nyolc évet jól kihasználtuk. A másik, amiért sikeresen vettük az akadályokat az, hogy a vezetékes telefónia, ahol a Matáv monopóliummal rendelkezett 2001 előtt, aránylag szűk területe a távközlésnek. De addigra már fölnőtt a mobiltelefonia, ahol mindig is verseny volt. Ami az adatátvitelt illeti, e téren kezdettől fogva versenytársakkal kellett megküzdeni, 2000-ben pedig már lényeges tényező volt az internetszolgáltatás, szintén piaci feltételek között. Tehát „megtanultuk” a versenyközegben való sikeres működést azokon a területeken, amelyek aztán később kiterjedtek a hangtelefóniára is. A harmadik ok, azt hiszem, egy mindannyiunkon kívül álló tényező. Az elmúlt három évben a nemzetközi piacok, a befektetői klíma nem nagyon kedvezett új vezetékes beruházásoknak. A tőzsdei árak alacsonyak voltak, a pénzintézetek még ma sem szívesen adnak kölcsönt olyan vállalkozáshoz, amely a vezetékes területen indulna meg, és hát ez legyengítette annak a lehetőségét is, hogy nagyon agresszívan lépjen fel valaki a Matáv ellen. így aztán valóban az a helyzet, hogy a Matáv a liberalizált, megnyitott piac harmadik évében is sikeresen helytáll.- Gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy a Matáv ma már vállalatcsoport. Jelenleg kik ennek a tagjai, és milyen tevékenységeket ölelnek fel?- A Matáv-csoport a távközlésben működik, így szoktuk mondani, de természetesen a távközlést nagyon szélesen értelmezzük. A központi, nagy volumenű üzleten kívül, ami a vezetékes telefónia, a százszázalékos tulajdonunkban lévő Westelén keresztül piacvezetők vagyunk a mobiltelefóniában is, az Axelerón keresztül pedig az internetpiacon. Mind a két területen komoly versenytársaink vannak, de ennek ellenére megőriztük piaci elsőbbségünket. A csoport más vállalkozásai egy-egy kisebb területét fedik le a távközlésnek: egyik például biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozik, de hozzánk tartozik az ország második legnagyobb kábeltelevízió-szolgáltatója, a MatávkábelTV is. A tagvállalatok között említhetem a MatávComot, amely az alközpontokat forgalmazza és üzemelteti. A struktúrákat úgy alakítjuk ki, hogy azok megfeleljenek az egyes tevékenységek sajátosságainak. Egy nagyon gyorsan fejlődő internetes területen kisebb, rugalmasabb, sok fiatalt foglalkoztató vállalatra van szükség - ez az Axelero -, szemben a vezetékes telefoniéval, ahol majdnem évszázados hagyományok alapján egy sokkal meg- állapodottabb szervezetben dolgozunk.- Az átlagember nem nagyon tud belelátni, hogyan működik egy ilyen multikulturális cég, amelyiknek ráadásul a többségi tulajdonosa külföldi. Mi az a nemzeti elem, amit meg lehet ebből őrizni, vagy egyáltalán fontos-e az, hogy vannak ilyen elemek?- Mi a Matávot határozottan magyar vállalatnak érezzük, és így is tartanak minket mindenütt számon. A cég a magyar piacot tartja elsődlegesnek, itt dolgozunk, Magyarországon fizetünk adót, magyarul beszélünk, tehát minden tekintetben a magyar gazdaság, a magyar társadalom része a Matáv, és ilyen módon magyar vállalat. Ugyanakkor a tulajdonosi kötődésen keresztül erősen kapcsolódtunk a nemzetközi vérkeringésbe. Ez a távközlésben egyébként eléggé természetes, hiszen a távközlés lényege az, hogy összekapcsol országokon belül, vagy éppen országok között embereket, vállalatokat. A tulajdonosi kötődés nagyon meghatározó, hiszen nem csak arról van szó, hogy egy-egy részvényesi közgyűlésen vagy igazgatósági ülésen találkozunk a tulajdonos képviselőivel. Jelen pillanatban például a Matáv vezetőségében néhány nagyon fontos pozíciót német kollégák töltenek be, korábban pedig sok amerikaival dolgoztunk együtt vezetőként, vagy éppenséggel olyan szakterületen, ahol a magyar matávosoknak nem volt meg a tapasztalatuk. Ez az együttélés, ez az állandó kapcsolat, ami kiterjed természetesen a matávosok és a német anyavállalat németországi munkatársaira, vezetőire is, mindannyiunk számára egyfajta élményt ad abból, hogyan működik egy nemzetközi vállalat, egy nem magyarországi vállalat - a Deutsche Telekom, vagy annak idején a másik tulajdonos, az Ameritech. Tehát amit mi úgy nevezünk, hogy a Matáv mai kultúrája, az valójában egyfajta ötvözete azoknak a jó tulajdonságoknak, erősségeknek, amelyek egy Straub Elek 1995: az Év menedzsere az informatikai iparágban, vezérigazgató és az igazgatóság elnöke 1997: Neumann János-díj 1999: az Év magyarországi menedzsere 2000: az Év vezérigazgatója a közép- és kelet-európai régióban 2003: a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke német, egy amerikai vagy egy magyar vállalatból kiválaszthatók; ezeket próbáltuk meg összegyúrni egy egységgé.- A Matáv hajtotta végre a macedón távközlés privatizációját. Ez is egyfajta nemzetközi jelleg.- Macedóniában a Matáv ugyanolyan szerepet játszik, mint amilyet a Deutsche Telekom Magyarországon. Azt, amit megtapasztaltunk a Matáv privatizációjakor, szeretnénk továbbadni Macedóniában. Sikeres vállalkozásról van szó, amelyik jól képviseli a magyar gazdaságot - még akkor is, hogy tudjuk: Macedóniában ugyanúgy megvannak azok a kezdeti feszültségek, időnkénti bizalmatlanságok, amelyek Magyar- országon is megvoltak a privatizáció után. Ezen az egymáshoz illeszkedésen, egymáshoz szokáson - úgy látszik - mindenkinek keresztül kell mennie, teljesen függetlenül attól, hogy éppen ő a privatizált vállalat vagy fordítva. Miután ez a vállalkozás sikeres, én azt gondolom, jogos részünkről az a törekvés, hogy ezt a sikert esetleg más országokban is megismételjük. Nem jutottunk el még konkrét döntésekig, de bizonyos: olyan területen lenne érdemes a Matávnak megjelennie, ahol valóban tud az elmúlt tíz év tapasztalatából valamit továbbadni. Értelemszerűen tehát elsősorban azokról az országokról lehet szó, ahol a távközlés még nem jutott el arra a szintre, mint Magyarországon: tőlünk délre vagy tőlünk délkeletre azokban az országokban, ahol még csak tervezik az Európai Unióhoz való csatlakozást, illetve a piac megnyitását.- A magyar fogyasztók 2004-ben milyen jellegű Matáv-hírekre számíthatnak?- Általánosságban a lakossági szolgáltatások területén két irányt jelölnék meg. Az egyik mindenképpen az internet további elterjesztése, ami részben szélessávú internetezést jelent. Az úgynevezett ADSL szolgáltatással szeretnénk igazi élménnyé tenni az internetezést. Úgy vélem, hogy e tekintetben máris közel kerültünk az európai színvonalhoz. A másik lényeges irány a vezetékes tele- fóniához kötődik. Különböző, elsősorban tarifamegoldásokkal szeretnénk elérni azt, hogy mindenki felismerje: a vezetékes telefon nagyon hasznosan illeszkedik bele egy család távközlési kultúrájába; vannak ugyanis olyan helyzetek, amelyekben a vezetékes telefon a legalkalmasabb eszköz. Ma már előfizetőinknek majdnem a fele kihasználja azokat a díjcsomagokat, amelyeken keresztül olcsóbban, hatékonyabban lehet telefonálni.- Összegezve tehát elmondható, hogy jó döntés történt tíz esztendeje.- Egy dolgot különösen aláhúznék. Sokan föltették annak idején a kérdést, hogy valójában miért is van szükség a privatizációra. Amit akkor mondtunk, mostanra bizonyítottnak tekinthető. A magyar távközlés a ’90-es évek elején nagyon-nagyon elmaradott állapotban volt, és világossá vált, hogy annak a helyzetnek a felszámolásához soha nem látott nagyságrendű beruházásra van szükség. Ezt az állam az akkori gazdasági körülmények között semmiképpen nem tudta volna vállalni. Meg kellett találni a módját annak, hogy a magántőke bankokon vagy külföldi tulajdonosokon keresztül finanszírozza meg ezt az óriási fejlesztést. Az elmúlt tíz évben körülbelül 1500 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a Matáv hálózatában; ez tette lehetővé, hogy eljussunk oda, ahova eljutottunk. A beruházási ütem folytatódik, az idei évben is körülbelül 90 milliárd forintos beruházást valósítunk meg a Matáv-csoportban. Ehhez semmiféle állami hozzájárulás, támogatás nem járult, s jól bizonyítja, hogy milyen előnyökhöz jut egy vállalat akkor, ha olyan stabil, megbízható, pénzintézetek által elismert tulajdonosa van, mint a Deutsche Telekom. CSÁK ELEMÉR Hírek A kijózanodás éve A 2003. esztendőt a magyar gazdaság szempontjából a kijózanodás, a tisztánlátás évének lehet nevezni - vélekedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a 2003. esztendő tapasztalatai alapján a döntéshozók belátják, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállítása elengedhetetlen az ország versenyképességének megőrzéséhez és a sikeres európai uniós integrációhoz, mti Növekedést vár Az idén elindult gazdasági növekedés szerkezetének pozitív irányú átalakulása - a keresleti hatás folytatódása esetén - jövőre még hangsúlyosabbá válik, megerősödik - nyilatkozta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A szerkezetváltás lényege, hogy a növekedést egyre kevésbé a belső fogyasztás, egyre erőteljesebben a beruházások, illetve az export hajtja - tette hozzá, mti Gyarapodó erdők Magyarország élőfa-készlete folyamatosan növekszik, mivel az erdők gyarapodása nagyobb, mint az élőfa-készlet csökkenését okozó fakitermelés, természetes elhalás és az erdőkárok együttes hatása - mondta Mihálffy Imre, a földművelés- ügyi tárca erdészeti hivatalának osztályvezetője. Közölte: az ország élőfa-készlete ez év elején mintegy 330 millió bruttó köbmétert tett ki. mti Drágulás nélkül Bár a gyógyszerek árszínvonala Magyarországon jóval az uniós átlag alatt van , nem kell attól tartani, hogy emiatt jelentősen drágulnak a gyógyszerek - mondta Südy György, a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő cég kereskedelmi igazgatója, mti Halasztott döntés A német kormány bejelentette, hogy december végéről január végére halasztja a döntést, vajon felbontja-e a szerződést a német autópályadíj-szedés bevezetésén fáradozó konzorciummal, amely többszöri halasztás után máig nem építette ki műholdas díjldszabó és beszedőrendszerét. A német kormány 1,3 milliárd eurós kártérítést, és más büntetéseket óhajt a konzorciumtól az elmaradt bevételek fejében, mti Pulykaadó Hatezer font adót rótt ki a brit adóhivatal egy brit munkaadóra, aki 23 éve minden évben egy-egy karácsonyi pulykát ajándékoz alkalmazottainak. A férfi befizette a büntetést, de méltányosságból a hivatal visz- szautalja a pénzt, mti Eltérő vélemények A legfrissebb adatok tanúsága szerint a gazdaság javulása megbízhatóan folytatódik - mondta a japán gazdasági miniszter, Takenaka Heidzo, de független szakértők hiányolták a növekedés gyorsulását. Novemberben a japán ipari termelés 0,8 százalékkal bővült októberhez képest, harmadik hónapja növekedett egyvégtében, de az ütem elmaradt az elemzők várta 2,0 százaléktól, mti Hústilalom Az amerikai marhahús bevitelének felfüggesztéséről döntött szerdán több ázsiai ország után Oroszország, Thaiföld és Dél- Afrika is, miután az Egyesült Államokban bejelentették, hogy feltehetően szivacsos agysorvadásban (BSE) szenvedő szarvasmarhát találtak. Az Európai Unió jelezte, hogy egyelőre elegendőnek tartja jelenlegi védő- intézkedéseit. MTI ■
