Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-24 / 350. szám

IV. OLDAL 2 0 0 3 KARÁCSONY Számítógéppel nyitják a bányát A Magyar Bányászati Hivatal el­nöke azt mondja: ő mint olajmér- nök „eltorzult” ága az igazi bá­nyász elődöknek. Az első bányász Esztót az 1700-as években telepí­tették Bretagne-ból a Zsil völgyébe. Azóta minden generációban volt legalább egy bányamérnök, köz­tük Esztó Péter édesapja is. A hiva­tal elnöke szerint a magyar bá­nyászképzés és bányászati kul­túra mindig nagy elismerés­nek örvendett Európában. II- Hazánk sok értékkel és nem ' Ifl kevés problémával lép be az Unióba. Ön szerint a bányá- szót melyiket képviseli?- Mindkettőt. A bányá­szatban is jelentkezik a sok­sok csatlakozással kapcso­latos nehézség, elsősorban a k környezetvédelmi és a tele­pülésfejlesztési követelmé­nyek terén. Különösen a szi- lárdásvány-bányászat igé­nyel odafigyelést: a mély- műveléses bányászat foko- pll zott veszélyei miatt, a kül­színi bányászat pedig mert nagyobb megterhelést jelent a természeti kör­nyezet számára. A kőolaj- és föld­gázkitermelésben nem látok gondokat.- Van-e még titok a föld mélyében?- Magyarország - némi túlzással - agyonkutatott ország. Nem igaz, amit néhány amerikai feltételezett: bányá­szati kutatás szempontjából szűz terü­letről vap szó, s majd ők új lapot nyit­nak. Egy csudát! Szakmájukat jól értő geológusaink és geofizikusaink az el­Pereg a film. Kockáról kockára ugranak a napok, egy méter az egy év, egy te­kercs egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack családról. A nyitókép kissé megfakult; 1790- ben járhatunk, talán Ausztriában, talán Magyarországon, megkopott a hang is, ám egy mondat tisztán kivehető: „Das ist ein Unicum!” - mondja II. József osztrák császár az orvosának, dr. Zwacknak, miután megízleli az orvos gyógyító füvekből készült, szokatlan ízű italát. A filmszalag nem őrzi a likőr eredeti nevét, nem is volt talán, az azonban bizonyos, ötven év telik el, mire az udvari orvos családjának egyik férfi tagja, az alig húszesztendős Zwack József megalapítja az első likőr­gyárat, ahol ládaszámra palackozzák a titkos recept alapján készült digestivet, ezt a finom zamatú, félkeserű gyógy- növénylikőr-különlegességet, amely­nek neve: Unicum. Sokan próbálják persze megfejteni az ital titkát, messzebbre a keresésben azonban kevesen jutnak annál, hogy az alapanyagok egy részét harminc napig áztatják, más részét párolják, végül fél évig érlelik a likőrt tölgyfa hordóban. A gyár túléli a nemzeti forradalmak viharát, az Unicum hírneve csak erősö­dik a kiegyezéssel. Sikeresnek és jöve­delmezőnek bizonyul a családi vállal­kozás, olyannyira, hogy a Zwack Jó­zsef és Társa cég 1895-ben megszerzi a Császári és királyi udvari szállító címet is. Az első világháború nem zilálja szét a likőrpiacot, a trianoni döntés sem zárja le a Kereskedelmi útvonalakat az Unicum előtt. Egyetlen változás éri a li­kőrt: alapszínt vált a védjegy. A svájci vöröskereszttel megegyezve a két há­ború között piros alapon arany kereszt lesz az Unicum jele. Később aztán a fejére áll minden Eu­rópában, harsány szónokok próbálják kifordítani sarkából a kontinenst. A vi­har feldúlja a Zwack család nyugalmát is: a család férfi tagjai titokban meg­szervezik az utat Nyugatra, de a vonat nélkülük hagyja el az országot. A nap­tár 1943-at mutat. A család legfiatalabb tagja, Zwack Péter tizenhat éves. Szigo­rú nevelést kap, szüleivel magázódik; csak évekkel később ébred rá, hogy múlt évtizedekben már tisztességesen megkutatták itt a föld mélyét; igaz, az adatok feldolgozásához nekünk nem volt olyan komoly számítógépes hát­terünk, mint nekik. A helyzet megvál­tozott és most az adatok újrafeldolgo­zásából is meg tud élni egy-egy szén- hidrogén után kutató vállalkozás.- A bányákat komputerrel nyitják?- Most úgy is megszerezhető egy- egy kőolaj- és földgázlelőhelyünk bá­nyászati joga, hogy a vállalkozó meg­ESZTO PETER 1943-ban született, bányamémöki, majd jogi diplomát szerzett. 1967-83: az Alföldön üzemmérnök, főmérnök; 1983-94: a Bányaműszaki Főfelügye­lőség főmérnöke, elnöke, miniszteri biz­tos; 1994-99: a Magyar Bányászati Hi­vatal (MBH) elnöke, majd egyetemi do­cens. 2002-től ismét az MBH elnöke. vásárolja azokat a földtani infor­mációkat, amelyek az állam tu- | lajdonát képezik, s amelyek ;* összegyűjtését az elmúlt 40-50 évben az állam finanszírozta. A földtani adatok számító- gépes újrafeldolgozása és ér­tékelése nyomán megtörtén­het, hogy korábban szénhid­rogénmeddőnek nyilvání­tott területet fúrásos to- vábbkutatásra alkalmasnak I ítélnek. A Makói-árok ese- i tében és az Alföld más te- llf rületein például ilyen előzmények után kezd­ték meg ismét a próba­fúrásokat. Persze Kuvait soha nem lesz nálunk.- Milyen értéket kép­visel az a bányászat, amit az Unióba viszünk?- Elsősorban szellemi értékekről van szó. A bányamérnökképzés Magyar- országon az első volt egész Európában. Selmecbányán 1735-ben kezdődött el a bányatisztképzés, ami akkor egyedül­álló volt. De ne menjünk annyira vissza! Szenzációs bányamérnök-gene­rációk nőttek fel az utóbbi évtizedek­ben is, s - tekintsünk el most a szovjet hatalom egyéb törekvéseitől - a bányá­szat mindig kiemelt ágazat volt. Nem véletlen, hogy 1952-90 között nagyon sok állami díjas, nemzetközileg el­ismert bányamérnökünk volt. Soproni és miskolci oktatógárdánk zöme tudományos fokozattal ren­delkező oktató vagy akadémi­kus volt, mint Zambó János és Szilas A. Pál professzor, de hogy a maiakra is utaljak: Kovács Ferenc professzor neve jól cseng nemcsak Európában, hanem azon túl is. A szakma elismerését jelzi, hogy a ma­gyar bányászokat, bánya­mentőket szívesen látják Európa-szer- te; jelenleg például Spanyolországban és Németországban dolgoznak.- A szakmát nem, de sok bányát be­csuktak...- Pontosítanék: sok mélyműveléses bányát csuktak be. De - amit én szak­mailag nem tartok jónak - most több bánya működik az országban, mint ko­rábban. Az ésszerű ásványvagyon-gaz- dálkodás szempontjából az indokoltnál sokkal több kavics-, homok- és agyag­bánya működik. Ásványinyersanyag- vagyonunk pedig lehetővé tenné, hogy koncentráltan, nagyobb bányák elégít­sék ki az építőipar nyersanyagigényét.- Hogyan lehet bányát nyitni?- Lassan. Legalább négy évbe telik: kutatási programot kell jóváhagyatni, bányatelket kell megállapíttatni, égyes- ségre kell lépni az ingatlantulajdono­sokkal... Amerikában a föld tulajdono­sának joga a magmáig terjed. Mi azok­hoz az országokhoz tartozunk, ahol az ásványi nyersanyag tulajdonjoga elkü­lönül a felszíni ingatlan tulajdonjogá­tól. A talaj igénybe vehető, alatta nem, mert ahhoz bányászati jog szükséges.- Ha kinyílnak a határok, lehet majd számítani arra, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar bányákat?- A jogszabályi háttér biztosítva van: a piaci viszonyokra készült bá­nyatörvényünk éppen most tízéves. Arra számítok, hogy folytatódik a koncentráció, a kapitalizálódóé. JA bauxitbányászat példája azt bi- | zonyítja, hogy piaci helyzetben is fenn lehet maradni: a bauxittó- I termelés azután sem fuccsolt be, hogy megszűnt a szovjet-magyar l alumíniumegyezmény.- Említette, hogy a bányászati képzés milyen nagy múlttal ren­delkezik. Es maga a bányászat?- A világ legrégebbi „bányája” egy festéklelőhely Lovas község mellett, ahol az időszámítás előtti 3000-ben már kutakodtak őseink; valószínűleg kultikus célokra nyerték ki a színes agyagot. Ami a mai értelemben vett bányákat illeti, a honfoglaló magyarok fejlett arany-, ezüst- és sóbányászatot találtak a Kárpát-medencében, s már egy évvel az államalapítás után a kirá­lyi felségjogok közé emelték ezt a tevé­kenységet. Az 1200-as években arany­termelésben az első tíz, ezüstben az el­ső három között voltunk. A középkori magyar bányajog, a királyi bányaváro­sok statútuma nagy hatással volt a né­metországi jogi szabályozásra.- Úgy fest, hogy bányászati vonalon az európai integráció mindig is létezett.- Ha sokoldalúan megnézzük, a vá­lasz: igen. Egyedül a műszaki feltételek maradtak el sokáig az európai szín­vonaltól. Egyébként a magas műszaki színvonal sem védi meg a bányákat a bezárástól. Nemrég a Loire völgyében láttam egy automatizált üzemet. Be fogják zárni, mert Afrikában, Kínában olyan olcsó külszíni fejtések vannak, hogy a szállítással együtt is megéri on­nan hozni a szenet. CSÁK ELEMÉR Unicum hungarikum Kockáról koc­kára ugranak a napok, egy méter az egy év, egy te- • keres egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack családról. Az Unicumról. Egy utánoz­hatatlan ma­gyar termék története. édesapja észrevétlenül, mérhetetlen következetességgel tanította precízség- re, pontosságra és őszinteségre. Nem nagyon szeret tanulni, leginkább a sport érdekli, azon belül is a labda­rúgás. Kapusként találja meg örömét a sportban, később bal összekötő lesz. Rajong a Fradiért, a klub ifiválogatottjában pályára lép Puskás Öcsi ellen is. Pereg a film. Eltelik két gyors év. Egyik este az inas belép a szobába és megszakít egy kártya­partit. „Méltóságos úr, megjöttek az oroszok”- mondja. „Négy pikk”- mondja erre Zwack Pé­ter édesapja, és a kamasz tudja, valami végérvé­nyesen megváltozik a család életében. Édes­anyját úgy mentik meg attól, hogy megerősza­kolják az oroszok, hogy bedugják az ágyba, és ráülnek, akár egy párnára. A második világháború nem kíméli már a gyárat. A bombák földig rombol­ják a likőriízemet, a katonák kifosztják a pincét, az unicumoshordók dongái­ból pontonhidat húznak a Dunára. A család úgy dönt, most se mennek nyu­gatra, felépítik újra a gyárat. Zwack Péter eközben folytatja sportpályafutá­sát, és Vad Dezsővel annak ellenére megnyerik a magyar ifi teniszbajnoksá­got, hogy a szakvezetők előtte világo­san értésükre adják: a meccset el kell veszíteniük. Röviddel ezután édesapja határozott kívánságára Zwack Péter elhagyja az országot, és Jugoszlávián át gyalog érkezik Triesztbe. Két és félig évig tart a gyárépí­tési munka, és mikor 1948-ban termelésre kész a ház, rá két nap­ra megjelennek a hatalom embe­rei, és a sosem látott arcok sosem hallott hangon közük: államosít­ják a gyárat. Az akkor huszon­egy éves Zwack Péter édesapját az irodájából ráncigálják tó, s hogy nem lesz komolyabb baja, annak köszönheti, hogy sike­rül lefizetnie az oroszokat. Azokat, akik rendszeresen járnak Bécsbe, az orosz zónába, hogy ellássák Magyarországról a kinti katonákat. Az oroszok viszik át a határon úgy, hogy nem is tudják, hogy a vadászszéken kuporgó férfi zsebében, akire még ben­zineshordót is borítottak álcának, ott lapul az Unicum titkos receptje. A titok másik tudója, Zwack Péter nagybátyja itthon marad, és a gyárban dolgozik. A család­ból valakinek maradnia kell. Fag­gatják is az Unicum receptjéről, de hamis adalékokat ad meg, el­térő ízkombinációt, s ennek kö­szönhetően, bár kellemes ízű likőrt termel a gyár, a végtermék egyáltalán nem hasonlít az Unicumra. Csak a nevét bitorolja a titoknak. A nagybácsi nem so­káig figyelheti a termelést, de­portálják, s miután 1953-ban am­nesztiával szabadon engedik, el­hagyja az országot. Zwack Péter ekkor már öt éve Ame­rikában él. Végigjárja az italgyártás és -kereskedelem minden fokát, főként a borkul­túrában szerez hírnevet és elis­merést magának. Megnősül, ame­rikai feleségé­től öt gyer­meke születik. Édesapja eközben min­den figyelmét arra fordítja, hogy elérje: a bíróság tiltsa meg, hogy Magyaror­szág Unicum néven likőrt gyártson és forgalmazzon. A hosszú jogértelmezé­si huzavona után aztán precedensérté­kű ítélet születik New Yorkban: az Unicum név kizárólagos joga a Zwack családé. Az Unicumot Olaszul szagban, Milánóban kezdik el újra gyártani, és a Zwack család lesz az egyetlen olyan magyar családi vállalkozás, amelyik külföldön is nyereségesen működik. Újraindul a likőrgyártás. Zwack Péter csak azt követően kap­csolódik be a gyártási folyamatba, hogy édesapja és nagybátyja halálával előbb az özvegyekre száll az Unicum- titok, majd a nagynénje halála után reá marad a családi örökség. 1970-ben Olaszországba utazik, letelepedik, és belép a cégbe. Később újranősül, angol újságírónőt vesz feleségül, két gyerme­kük születik. Magyarországon mind­össze kétszer jár: a hetvenes években kétnapos vízumot kap, de megretten a változásoktól - a gyerekkori nyarak derekegyházi kastélyából szere­tetotthon, lakásukból török nagy- követség lett -, idő előtt visszatér Olaszországba; a nyolcvanas évek­ben pedig a gyermekeit kalauzolja el kamaszkorának tereire. Esze ágában sincs hazatérni. Nem is gondol rá. Pedig az 1956-os ^ magyarországi forradalom gg - híre - mely még Amerikában éri - olyan mé­lyen megérin­ti, ti, hogy külön alapítványt hoz létre a menekültek megsegítésére, 120 ezer dollárt gyűjt össze rövid idő alatt. Kockáról kockára ugranak a napok, mígnem 1987-ben egy Demján Sándor nevű üzletember felhívja Zwack Pé­tert. Üzleti ajánlatot azelőtt is kapott az Unicum titkának őrzője, amikor a Budapesti Likőripari Vállalat akkori ve- zetője az Unicum név tulajdonjogának ára után érdeklődött egy bécsi találko­zón. Ez a telefon azonban más. Haza­hívják a Zwack családot. Hazahívják az Unicumot Magyarországra. Két év múlva létrejön Budapesten egy ve­gyesvállalat, amelyet társával, Emil Underberggel alapít, és ez a két év ar­ra is elég, hogy eloszlassa Zwack Péter félelmét, hogy az érezhető ízkülönb­ség miatt szokatlan lesz az eredeti, tit­kos recept alapján készült digestiv. A hazatelepedő üzletembert ráadásul újabb meglepetés éri: a híres „vizes­ember” plakátarc - amelynek modellje az első világháború előtt rendezett „Budapest legcsúnyább embere” ver­seny győztese volt - számos háztartás­ban fellelhető, és ezzel még a Zwack név megtartotta ismertségét. Arról per­sze szó sincs, hogy visszakapná a gyá­rát. De nem panaszkodik. Apját sem látta panaszkodni soha. Nem titkolja, vannak keserű pillanatok az ember életében, ám azokon hamar túl kell lépni. Elég, ha az Unicum keserű. Épp ezért Zwack Péter a legegyszerűbb megoldást választja: visszavásárolja a család gyárát. Két év múlva, 1992-ben megalakul a Zwack Unicum Rt., amelynek részvényei egy év múlva a tőzsdén is megjelennek. Az Unicumot több mint negyven országban árulják. Zwack Péter ma is a vállalat élén áll, az igazgatóság elnöke. Életét tényleg úgy éli meg, akár egy filmet nézne. Pereg a film. Kockáról kockára ug­ranak a napok, egy méter az egy év, egy tekercs egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack család­ról. Az Unicumról. Egy utánozhatat­lan magyar termék története. IÉK ÁGNES F TÓTH BENEDEK < í 4 Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents