Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-22 / 348. szám

6. OLDAL A DEL-DUNANTULI R E G I 0 N A LIS FEJLESZTÉSI TANACS HÍREI 2003. December 22.., hétfő Kompromisszumok a közös cél érdekében Dr. Kékes Ferenc elnök az elmúlt, illetve az előttünk álló évről Ebben az esztendőben - mely egyébként lassan teljes egészé­ben mögöttünk van - új szempontok alapján vizsgázott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács is: hiszen a sa­ját maga által kialakított és következetesen megvalósított pályázat kiírási és elbírálási gyakorlatnak megfelelően kel­lett eljárnia. Dr. Kékes Ferenc, a korábbi tapasztalatokat is­merve, ezt a tényt nem lebecsülendő előrelépésnek tekinti. A DDRFT elnöke év végi összegzésében megnyugtatónak tart­ja, hogy a döntések előkészítésében megvalósuló etikai mi­nimum kiállja nemcsak a szakma, hanem a közvélemény kritikáját is.- Ezért hoztunk létre a tanácsban különböző, előkészítéssel foglalko­zó bizottságokat - folytatta dr. Ké­kes Ferenc. - A tanács mindhárom alelnöke egy-egy szakterület felelő­se lett, így tovább erősödhetett a be- avatottság, a minőségi együttműkö­dés érzete. Az alelnökök - Frankné dr. Kovács Szilvia, dr. Gyenesei Ist­ván és Kocsis Imre Antal - kellően uralták, illetve uralják területeiket. A nagy vizsga tehát meggyőződésem szerint sikerült: a tanács minden egyes esetben a szakértők javaslata­it hagyta jóvá, azaz nem fordulha­tott elő olyasmi, hogy egy tartalék­listás pályázat került váratlanul elő­re, s vitte el a pénzt.- Lehet úgy fogalmazni, hogy ez az év a korábbiakhoz képest is erő­teljesebb összekovácsolódást hozott?- Kifejezetten ez volt a célom például a szervezeti intézkedések­kel és az említett eljárások alkalma­zásával. Az együttműködés mély­ségét és minőségét igyekeztünk ja­vítani, s úgy tűnik, eredményesen. Azért akadtak nem szokványos fel­adatok, lehetőségek is, idesorol­nám a Pályázat Előkészítő Alapot (PEA) is, melyről nemrég született döntés. A PEA ugyan nem jelent pénzt, de megadja annak lehetősé­gét, hogy a jónak minősített pályá­zat kidolgozása kormányzati forrá­sokból valósuljon meg. A régió sze­replői amúgy eleve sok pályázatot nyújtottak be, tehát ebből a szem­pontból fantasztikus aktivitást ta­núsítottak.- Ha nem is mutat teljességet, mégis, sokak szemében látványos mérőszámként jelenik meg a pályá­zati nyeremények összege, azok to­vábbi jótékony kisugárzást gyakorló hatása. Ebből a szempontból mi­ként hangzana dr. Kékes Ferenc év végi értékelése?- Fia a kérdés az, hogy anyagi szempontból megérte-e nekünk ez az esztendő, akkor a válaszom egy­értelmű igen. Ráadásul még előtte vagyunk a karácsony előtti dönté­Dr. Kékes Ferenc seknek, ezért a pontos kassza még nem áll rendelkezésre. Az már vilá­gosan látszik, hogy 2003-ban lénye­gesen, mintegy húsz százalékkal több beruházási forrást, pályázati pénzt sikerült a régióba hozni, mint 2002-ben. Úgy látom, hogy képesek leszünk meghosszabbítani ezt a fej­lesztési, fejlődési ívet. Persze, most a legegyszerűbb mérőszámról be­szélünk, ebben még nincs benne a teljes nyerési arány. Ha ezt kiszá­moljuk, akkor kapunk reális képet, hiszen itt hatalmas fejlesztéseknek vagyunk tanúi, példaként említhe­tem Baranya, Somogy és Tolna me­gye kórházait.- A jövő év komoly változásokat ígér. Olyanokat, melyek jelentős ha­tással lesznek a területfejlesztésre, ebből következően a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsra is. Mi az, amit már biztosra vehetünk?- A területfejlesztés intézmény- rendszere és forrásszerkezete egy­aránt módosul. Az előbbi esetében napirenden, az országgyűlés előtt van a területfejlesztési törvény. Ez megerősíti, sőt, szinte kizárólagossá teszi a régiók politikai felelősséggel bíró képviselőinek, azaz a kistérsé­gek, települések képviselőinek és a megyéknek az együttes döntésho­zatali felelősségét a fejlesztési forrá­sok vonatkozásában. Ez kifejezet­ten új helyzetet teremt. Létrejönnek a kistérségi területfejlesztési taná­csok, melyek nem elsősorban forrás allokációval, hanem a programok előkészítésével, azok kialakításához szükséges helyi együttműködések megszervezésével foglalkoznak majd. A megyék az úgynevezett kö­zepes méretű, decentralizált forrá­sok felhasználásáról fognak dönte­ni. S ami ugyancsak fontos: nagyon sok feladat részben vagy egészben a kormány, a tárcák szintjéről a régiók felelősségi körébe fog kerülni. A többlet feladatok ugyanakkor új működési szabályok kialakítását követelik meg. Talán nem túlzás az a megállapítás, hogy új típusú társa­dalmi szerződés köttetik a kistérsé­gek, megyék és a régiók szintjén. A törvény elfogadása 2004. tavaszára várható, s hatályba lépésétől immár új, nem könnyű, de szép kihívások­nak kell megfelelnünk.- Ezek szerint szép esztendő áll előttünk?- Szép és vonzó, legalábbis szá­momra kifejezetten. Egykoron spor­toló voltam, megtanultam győzni, de elviselni a vereséget is. Am leg­jobban azokat az pillanatokat ked­veltem, amikor egészséges kompro­misszumokat lehetett kötni a közö­sen elfogadott célok érdekében. Én a kompromisszumok robotosának tekintem magam, pontosan tudom, hogy ezáltal megy előre a világ. Adódnak olyan helyzetek is, amikor az ember tisztán képes a saját akara­tát érvényesíteni, de ilyesmi ritkán fordul elő,>s ha elő is fordul, általá­ban nem vezet jóra. Az az ideális, ha a kívánt célokkal sok, egyre több ember képes egyetérteni. A régiós gondolkodás, mely a másik érdeke­inek figyelembevételét, a célok kö­zös megvalósítását jelenti, számom­ra módfelett szimpatikus. Jól érzem tehát magam ebben a világban, fő­leg, ha a közös munkára egyre több partner jelentkezik. Élni a lehetőséggel Elnökként és tagként két monitoring bizottságban A PHARE tükörprogram által biztosított pályázati források felhasználásával megvalósuló, előzetes regionális fejlesztési program végrehajtásának megfigyelése és értékelése. Ez a feladata a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács mo­nitoring bizottságának, mely­nek Frankné dr. Kovács Szilvia az elnöke. A régió őt delegálta az úgynevezett Közösségi Tá­mogatási Keret (KTK) moni­toring bizottságába is: ezt a szerveződést a Nemzeti Fej­lesztési Terv és EU Támogatá­sok Hivatala működteti. Ez az országos kitekintésű bizottság a KTK felhasználást kíséri fi­gyelemmel, s ebben az össze­függésben, képviselője révén, értékes és első kézből szárma­zó információkkal láthatja el a DDRFT-t.- Valóban fontos, hogy a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Tanács képviseletében tagként részese lehetek a bizott­ság munkájának - erősíti meg Frankné dr. Ko­vács Szilvia. - Hi­szen - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után különösen - ennek az egész segítségnyújtási rendszernek az ismeretében tudjuk a kínálkozó lehetőségeket okosan kihasznál­ni. A huszonegy tagú testület egy közösen kimunkált ügyrend sze­rint mű' "dik, Baráth Etele állam­titkár elnökletével. Tagjai között vannak megyei területfejlesztési tanácsi elnökök, megyei jogú vá­rosi polgármesterek, a kistérségi társulások képviselői, civil szerve­zetek valamint tizenegy miniszté­rium delegáltjai. Frankné dr. Kovács Szilvia Dél-Dunántúli Régió www.ddrfl.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. |66706) Boregyetemen Franciaországban Régiós küldöttség járt Rhőne-Alpes Régióban Francia meghívásra magyar borutas küldöttség utazott Rhőne- Alpes Régióba, ahol megismerhették, hogyan használják a helyiek a borkultúrájukat és egyéb turisztikai értékeiket közösen a térségek fejlesztésére, valamint egy nagy hagyo­mányú Boregyetemre is ellátogattak. A december 8-12-e között lezajlott tanulmányúton az öt dél-dunántúli borút képviselői, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség borutakkal foglalkozó munkatársa és egy neves pécsi étterem tulajdonosa vettek részt. Egyre élénkebb a Regionális Fejlesz­tési Ügynökség által koordinált kap­csolat a Dél-dunántúli Régió és a franciaországi Rhőne-Alpes Régió között. Az eddigi egyetemi, repülő­teres, speciális élelmiszer eredetvéd­jegyes kooperációk mellett a bor és gasztronómia területén is megindult az együttműködés. Sőt januárban a franciák kiállítási lehetőséget bizto­sítanak a régiónknak a nagy látoga- tottságú lyoni Szakmák Vásárán. A mostani látogatás fő célja a borra és gasztronómiára épülő tu­rizmus tanulmányozása, az együtt­működés elmélyítése és a franciák borászati tapasztalatainak megis­merése volt. A magyarországi szak­emberek a Rhőne-Alpes Régió há­rom neves borrégióját keresték fel. A legismertebb közülük a régió északi peremén található Beaujolais. A Beujolais Nouveau bor világszer­te fogalom az újborok között. Fan­tasztikus logisztikai és promóciós rendszert működtetnek, amelyben rendkívül rövid idő alatt óriási mennyiségű illatos, minőségi pri­mőrbort juttatnak a hazai és a nem­zetközi piacokra. A vendéglátók be­mutatták az egyik büszkeségük, a borok minősítését szabályozó AOC eredetvédelmi szisztémát is. Az 1905. óta létező országos rendszer termőterületekhez, termőfajtákhoz és technológiához köti a minősítést, a magas szintű AOC tanúsítványt csak a kiemelkedő minőségű termő­hely és termék kapja meg. Az egyes régiók továbbfejleszthetik a rend­szert, feltétel azonban, hogy az to­vábbra is illeszkedjen az országos­hoz. Az egész rendszert az INAO ne­vű szakmaközi szervezet ellenőrzi, amelynek a borászok, a kereskedők és a helyi és központi adminisztrá­ció képviselői a tagjai, sőt az INAO országos testületében a mezőgazda- sági miniszter is helyet foglal. Érde­kes, hogy Beaujolaisban az újborok sikere némi gondot is okoz, ugyanis a világ beskatulyázta őket ebbe a ka­tegóriába, amelyből most próbálnak kitömi. Turisztikai szempontból a legér­dekesebb tapasztalat a franciák ún. terroir szemléletének megismerése volt. Ebben olyan útvonalak szere­pelnek, amelyekben nemcsak a bort, hanem minden értéket - a kul­túrát, a tájat, a művészeti értékeket stb. - bemutatnak. A Beaujolais bor­régióban három - különböző szín­nel jelölt - útvonal van, mindegyik más központi turisztikai * érték köré felfűzve. A zöld út centrális témája például a természeti ér­ték. Ezekre az útvonalak­ra huszonegy féle külön­böző programot szervez­nek rá. A rendszert ága­zati, regionális és megyei szintről támogatják. A délnyugaton talál­ható Ardeche borrégió-t, hasonlóan a többihez, számos borvidék alkotja. Ahogy a Dél-dunántúli Régióban, itt is eléggé el­térő klimatikus és termő­helyi adottságokkal ren­delkező borvidékek talál­hatók. Az itteni négy út­vonal központi elemei a bor, a hegyvidék, a törté­nelem fényei és a gall-ró- mai települések bemuta­tása. Ruomsban bormúzeum is működik, ami népszerűségét egye­bek mellett annak köszönheti, hogy a látogatókat bevonva ad szé­les körű ismereteket. Az egyik hely­színen például meg lehet tippelni, hogy az egyes illatok melyik bor­hoz tartozhatnak. A Cőtes du Rhone borrégióban az InterRhőne szakmaközi szervezet koordinálásával kilenc - különbö­ző színű szőlőlevelekkel szimboli­- Mi a lényege a Közösségi Tá­mogatási Keretnek, mint tervnek?- A tagállamok Nemzeti Fej­lesztési Tervük alapján részesed­hetnek a támogatási keretből, ezért a NFT hazánk számára stra­tégiai fontosságú dokumentum. A NFT és a KTK működésének jo­gi keretei együtt adják meg az EU, illetve Magyarország 2004-2006 közötti kölcsönös pénzügyi köte­lezettségvállalását. A KTK révén hazánk mielőbb felzárkózhat az Európai Unió gazdasági és társa­dalmi fejlettségi szintjéhez. En­nek alapjául szolgáló .fő célok: a versenyképes gazdaság megte­remtése, a humán erőforrások fej­lesztése, a jobb minőségű kör­nyezet és alap-infrastruktúra, va­lamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. A célok el­érését öt operatív program - a gazdasági versenyké­pesség, a humánerőfor­rás-fejlesztési, a környe­zetvédelmi és infra­strukturális, az agrár- és vidékfejlesztési, vala­mint a regionális fejlesz­tési - segíti. A rendelke­zésre álló összegből egyébként a legnagyobb arányban a környezet­védelmi és infrastruktu­rális operatív program részesedhet majd.- Miként lehetne megfogalmazni azokat a főbb üzeneteket, melyek a lakosság tájékoztatása és egyetérté­se érdekében is szükségesek?- Azzal kezdeném, hogy a Strukturális Alapból nyerhető tá­mogatásokból Magyarország je­lentős beruházásokat valósíthat meg, így a felzárkózási folyamat felgyorsulhat. Az EU források min­denki számára nyitottak, jól átlát­hatok és szigorúan ellenőrzöttek, az unió támogatja a célokkal össz­hangban lévő jó ötleteket, az ösz- szefogáson alapuló terveket. Ám a támogatáshoz színvonalas szak­mai pályázatok szükségesek. A tá­mogatás az egyik legfontosabb eszköze lehet a Magyarországon meglévő társadalmi különbségek csökkentésének is. S látni kell azt is, hogy a csatlakozással csak ak­kor nyerünk, ha az esélyegyenlő­ség és a fenntartható fejlődés együtt érvényesül, különös tekin­tettel a hátrányos helyzetűek fel­zárkóztatására. Végezetül pedig rajtunk, az országon múlik, hogy tudunk-e élni a lehetőséggel. ■ zált - turisztikai útvonal létezik. Az itteni Suze la Rousse városkában működik az ezer hallgatóval ren­delkező Université du Vin, azaz Boregyetem. Többek között itt ké­pezik a terroir-ral foglalkozó szak­embereket, akik a borászat mellett összetett tájgazdálkodást tanulnak, és 20 éves múltra tekint vissza az évente 20-25 sommelier tanácsadót képző szak is, amelyik a középisko­lai szintű sommelier képzés isme­reteit tágítja s mélyíű tovább. Az in­tézmény a tananyagát kanadai, bel­ga és mexikói partnereknek is átad­ta, a képzés folyamatát azonban el­lenőrzi, és a diplomát is a francia boregyetem adja ki. A tanulmányút résztvevői és a francia házigazdák a Boregyetem előtt Régiós rövidhírek M9 KONFERENCIA A Dél-dunántúli és a Dél-alföldi Régió A dél-magyarországi régiók közúti kapcsolatainak javítása - különös tekintettel az M9 gyors- forgalmi út folyosójának fejleszté­sére címmel közös konferenciát rendez 2004. január 22-én a szek­szárdi Vármegyeházán. A konfe­rencián előadást tart a GKM he­lyettes államtitkára, a régiók veze­tő tisztségviselői, valamint a köz­lekedési szakma jeles képviselői. KÜLKAPCSOLATI KONFERENCIA Regionális külkapcsolatok és az EU csatlakozás címmel 2004. ja­nuár 28-án konferenciát rendez­nek a Művészetek Házában, Pé­csett. A rendezvényen a hét ha­zai régió bemutatja külkapcsola- tairiak alakulását, valamint az or­szágos szervezetek részéről elő­adás hangzik el a régiók külkap- csolataihoz kapcsolódó országos álláspontról, különös tekintettel a közelgő EU csatlakozásra. A rendezvény végén a résztvevők közös ajánlást fogalmaznak meg a téma fontosságával, ak uális te­endőivel kapcsolatban. LEZÁRULT A MATRA PROGRAM Lezárult a holland külügyminisz­térium által támogatott MATRA projektfejlesztő tréning, amelynek célja az volt, hogy a projektme­nedzsment területén jártas szak­embereket képezzenek ki Ma­gyarország hét régiójában. A kép­zésben részt vettek rendelkeznek már azon ismeretekkel és készsé­gekkel, amelyek szükségesek a Strukturális Alapok által társfinan­szírozásra alkalmas projektek ki­dolgozásához. A résztvevők a ké­sőbbiekben segítséget fognak tud­ni nyújtani más hasonló projektek létrehozásában, előkészítésében. A dél-dunántúli képzés keretében ötvennégy projektet dolgoztak ki, ami kiugróan jó eredmény a hazai régiók közötti összehasonlításban. A Pécsett megrendezett december 13-i regionális zárórendezvényen ötvenhét résztvevő kapott bizo­nyítványt a tréning sikeres elvégzé­séről. A képzési program a Dél-du­nántúli Régióban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Pécsi Tudományegyetem Európai Tanulmányi Központja, valamint a Tempus Közalapítvány közremű­ködésével valósult meg. További információk a Tanács és az Ügy­nökség közös honlapján - www.ddrft.hu - érhetők el. ■ Ugyanilyen sommelier tanács­adói képzést kíván a régiónk is meg­valósítani egy szállodai alkalmazot­tak, borászok, borutas szakembe­rek, vendéglátóipari dolgozók és tulajdonképpen minden érdeklődő számára tartott - az első lépcsőben fél-egyéves - képzéssel, de a kez­dettől fogva a francia partneregye­tem által kibocsátott oklevéllel. A másik megvalósításra érde­mes dolog a pinceszövetkezetek lét­rehozása. Mindhárom borrégióban működnek feldolgozó és értékesítő pinceszövetkezetek. Ezek végzik az egyéni termelők által megter­melt szőlő feldolgozását, tárolását, palackozását, míg több ilyen szö­vetkezet összeállva elegen­dő erővel rendelkezik a promóciós és értékesítési fel­adatok hatékony elvégzésé­hez (például Ardeche-ben ér­tékesítési és marketing céllal szövetkezetek által alapított szövetkezet működik). A ha­zai szakemberek szerint ez elsősorban a szétaprózott termőterületekkel rendelke­ző tolnai és pécsi borvidéke­ken kínál megfelelő alterna­tívát. A harmadik fontos teendő a terroir-hoz hasonló, regio­nális turisztikai útvonal rendszer itthoni bevezetése és működtetése lenne, amelyhez a franciákkal kö­zös európai uniós pályázat benyújtásával támogatások elnyerésére is esély van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents