Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-03 / 329. szám
2003. December 3., szerda KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Egy klassz Neves pécsi zeneművészekből rézfúvós kvintett alakult, és az új, Symphonic Brass néven az együttes tegnap debütált a Pécsi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében. Mint Vida Róberttól, az együttes fesztiváldíjas tubásától - korábban beszámoltunk arról, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar művésze szeptemberben Franciaországban, a világ egyik legnagyobb tubaversenyén, a Philip Jones Nemzetközi Rézfúvós Találkozón kategóriájápécsi brass ban második lett - megtudtuk, a Symphonic Brass augusztusban a Püspökvári estéken már fellépett, de ezt a nevet most használják először, s most állt ösz- sze a repertoár és a zenekar jövőképe is. Szimfonikus zenekari művek, operaátiratok, valamint általuk értékesnek ítélt zeneművek (az ötöst érdekli a jazz, a filmzene, a könnyűzene, különböző népek és korok tánczenéje is) bemutatására alakultak. Hogy profikról van szó, azt jelzi, mindannyian tagjai, vagy tagjai voltak a Pécsi Szimfonikus Zenekarnak, mind tanítanak a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában - az együttes vezetője, Vida Loránd harsonás az iskola zeneművészeti igazgatója -, hárman pedig a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának is tanárai. így fellépéseik pedagógiai célokat is szolgálnak, azt is kiemelve, hogy rendszeresen szeretnének gyerekeknek játszani. A bemutatkozó koncerten másfél órán át Mozart, Grieg, Csajkovszkij mellett könnyedebb dzsesszes kortárszenét is bemutattak, valamint egy Vida Loránd- átiratot Guilmant művéből. A kvintett vezetője kiemelte, egyre több lesz a repertoárjukban a saját átdolgozás, és mostantól sűrűn hallhatunk az új csapatról, hiszen máris több régiós felkérést kaptak. MÉSZÁROS B. E. Vida Loránd fotó: t. l A horvát kultúra pécsi napjai A Pécsi Horvát Színház évek óta ápolja jó kapcsolatait a határon túli teátrumokkal, többek között az eszékiekkel és a verőceiekkel. Ennek a jó viszonynak érkeznek ma újabb állomásához, miután ma délelőtt a Verőcei Színház a Macskák gyermekmusical változatát adja elő az Anna udvarban két előadásban, 10 és 13 órakor, tudtuk meg Vidákovics Antal igazgatótól. Az előadást érdemes megnézni azoknak a fiataloknak is, akik nem beszélik a horvát nyelvet. A felnőtteknek is hoztak programot a verőceiek, este M. Jones Kövek című színdarabját mutatják be. A pécsiek cserébe a Csavaros háztetők színjátékkal utaznak majd a horvátországi városba. Ha pedig valaki ellátogat Pécsre a Horvát Színházba, érdemes elsétálnia az August Senoa Horvát Klubba is, ahol a kökényi I. Nemzetközi Alkotótábor 2003 nyarán készült munkáiból látható ma délutántól kiállítás. A tárlatot 16.30 órakor Sárkity György festőművész nyitja meg, és 28 festmény kapott helyet, horvátországi, boszniai és magyarországi horvát alkotók képei. A kiállításmegnyitót követően pedig a kertvárosi Pavlekovics Ferenc plébános Veletek vagyok című imakönyvét mutatja be. Csütörtökre is jut egy érdekes tudományos tanácskozás a Horvát Klubban: Kara- gity Antal novella- és népszínműíróra emlékeznek születésének 90. évfordulója alkalmából. Hepp Mihály klubvezető lapunknak elmondta, hogy földije volt az író. Garán, a szülőhelyen egykor mindenki csodálkozott, hogy ez az ember paraszt létére eladta minden földjét, és könyveket jelentetett meg rajta. Aztán ezek az írások egyre népszerűbbek lettek a magyarországi horvátok körében, és a korán eltávozott (1966) irodalmár színjátszó csoportjának is magasra állította a mércét, ennek köszönhetően igen nagy sikereket arattak Zágrábtól Zomboronűt Szabadkáig. ________ m. b. e. NY ÍLT NAP A BALETTOSOKNÁL. A Pécsi Nemzeti Színház balettpróbaterme - előzetes egyeztetés után - minden hónap első keddjén megnyílik az érdeklődők előtt. Tegnap délelőtt így tekinthettek bele Kéri Nagy Bé- la klasszikus gyakorlati órájába az Értelmi Fogyatékkal Élők Intézményétől tizenkilencen. fotó: tóth László írók, költők Komlón A Borbála-napi rendezvénysorozat keretében idén az irodalomnak is figyelmet szentelnek Komlón. Péntek délután 5 órakor Fiatal írók, költők napja címmel tartanak irodalmi estet. A Közösségek Háza Rótt József író javaslatára rendezi meg idén az Irodalmi Kávéházat, ahová az ország minden szegletéből hívtak írókat, költőket. A rendezők meghívását minden felkért szerző elfogadta, így elmondható, hogy népes szerzőgárdával találkozhat a komlói közönség. A Bárka című irodalmi lap köréből itt lesz Gre- csó Krisztián és Elek Tibor, a Magyar Naplót Bíró Gergely, Kondor Péter és Szentmártoni János képviseli, míg az idén 15 éves Hitelt Papp Endre. Rajtuk kívül az est vendége lesz Kiss Ottó Gyuláról, Méhes Károly Pécsről, és természetesen ezúttal a házigazda szerepében Rótt József, väamint az intézmény igazgatója, Horváth Já- nosné. A mai magyar irodalom iránt érdeklődők megismerkedhetnek a szerzőkkel és persze ízelítőt kapnak majd elbeszéléseikből, verseikből is. MÉHES K. Gryllus-Mikulás nótázott Gryllus Dániel és Vilmos fotó: tóth l. Azt, hogy Gryllus Vilmos az egyik legnépszerűbb előadó- művész, nem kell bizonygatni: elég volt kedd délután bekukkantani az ANK színház- termébe, ami zsúfolásig telt gyerekekkel. Az énekes itt mutatta be legújabb, felettébb aktuális CD-lemezét, a Nótás Mikulást. Csak jöttek, jöttek és jöttek a gyerekek, s mint utóbb kiderült, úgy tele kellett pakolni székekkel a hatalmas színháztermet, mint csak ritkán. így aztán adódott a kérdés is Gryllus Vilmos felé: vajon miképp készül egy ilyen szereplésre, azt ne mondjam, „megmérettetésre”?- talán furcsa lesz, amit mondok, de nem lehet rá készülni - jött a mosolygós válasz. - Kétségtelen, hogy ebben a műfajban van némi tapasztalatom, elvégre huszonöt éve csinálom egyedül és Levente Péterrel is. De az biztos, hogy amikor felmegy a függöny, én akkor szembesülök a „faladattal”, akkor látom igazán, hogy mekkora egy terem, hány gyerek ücsörög velem szemben. Aztán, hogy mindebből milyen hangulat kerekedik, attól függ, hogy meddig terjed a hatósugaram. Leülök, elkezdek beszélni, mesélni, kóstolgatom őket, ők is kóstolgatnak engem, aztán szép lassan összecsiszolódunk. Mindig menet közben derül ki, sikerül-e végigvinnem azt, amit elképzeltem, van-e elég türelem. Van, hogy lassítani kell, mert élvezik, hosszan is kibírják, máskor pedig bizony kicsit fel kell gyorsítani a tempót.- Nótás Mikulás az est és a mostani, lemez ríme is. Milyen könnyen vagy nehezen születnek az új dalok?- Bevallom, nagyon könnyen. Csak egy apropó kell - és ehhez a Mikulás nagyon jó -, és már meg is van a hozzá passzoló dal. Nem is kell, hogy tél legyen. Ha eszembe jut, nyáron is remek Mikulás-nótákat lehet szerezni! A Nótás Mikulásnak az a különlegessége, hogy a Mikulás sokféle hangszeren játszik benne, ami jó alkalmat teremt arra is, hogy a gyerekeknek bemutassam a pikulát, a csellót, a hegedűt és a gitárt is.- Bár főképpen gyermekműsorok révén ismerjük, sok egyébbel is foglalkozik, felnőtteknek is rendszeresen játszik.- Ami még a gyermekműsorokat illeti, nagy fájdalmam, hogy a televíziózás teljesen abbamaradt, ugyanis egyesek azt hiszik, hogy ilyesmire a tévében nincsen szükség, de talán majd lesz még más világ is. De persze tényleg nem unatkozom, a Kaláka együttessel sokat lépek fel, minden évben járunk Japánban, nemrég pedig Olaszországban jártunk Sebestyén Mártával és a testvéremmel, Gryllus Dániellel.- A család kapcsán hadd kérdezzem meg: lányával, Gryllus Dorkával nem terveznek közös fellépést?- A Dorkával? - terül szét minden eddiginél szélesebb mosoly Gryllus Vilmos arcán. - Nem, nem, egyelőre nem. De ki tudja, mit hoz a jövő...! ____________________________________ M. K. Ag resszív nők - védtelen férfiak? A klasszikus feminista felfogással ellentétben nagyon sok férfi is áldozata a sok agresszív anyának - fejtegette a családon belüli erőszakot is érintő közelmúltbeli pécsi előadásában dr. Ranschburg Jenő pszichológus és pedagógus. Nem állva meg e kijelentésnél, fordultunk dr. Stark András pszichiáterhez, a Baranya Megyei Kórház intézetvezető főorvosához.- Volt már olyan a praxisában, hogy egy férfi segítséget kért, mondván: őt otthon tettlegesen vagy szóval bántalmazzák?- Nem emlékszem, hogy ilyesmi előfordult volna. A férfiszerepben nincsen benne, hogy ő segítséget kérhet. Ugyanis ha ezt megteszi, akkor az annak a beismerése, hogy gyenge. Az pedig pláne a férfiasság összeomlása lenne, ha annak a nyílt bevallásával kellene elmennie egy szakemberhez, hogy: Kérem, engem bántalmaz a feleségem.- Ennek ellenére létezik a férfiak nők általi bántalmazása.- Létezik, de nem olyan módon, ahogyan a párkapcsolatokban, a házasságokban a nőket bántalmazzák. A férfiak a módszereikben - a verbális agresszióban, a megalázó szavakban, kifejezésekben, amilyen a kurvának tartás és így tovább - kimeríthe- tetlenek. A verbális agressziónak létezik egy olyan hatása is, hogy egy ideig fölöslegessé teszi a tettleges aktust. Mert a beszéddel megvalósítom azt a hántást, hogy mintegy megalázom, megütöm a másikat. Azt, hogy a nők tettleg bántalmazzák a férfiakat, a soksok párral folytatott terápiám tapasztalatai alapján csak úgy tudom elképzelni, hogy mögötte felmérhetetlen kétségbeesettség, sorozatosan elkövetett megalázás, az önbecsülésnek, az önérzetnek a sárba tiprása kell legyen. Ha a nőnek be se áll a szája, és a beszéddel követ el mintegy bántalmazást, azért érdekes dolog, mert lehet, a férfiak ezt úgy élik meg. A jó házasságban is, úgy gondolom, a férfiak jelentős része ez ellen nagyon jól tud védekezni.- Egyszerűen befogja a fülét?- Nem hallja meg, hogy mit akar mondani a felesége. Az a paradox helyzet, hogy annál többet mondja és mondja az asszony, mert azt érzékeli, hogy nem tudja átlépni a férfi ingerküszöbét. A nők igazán a passzív agresszióban nagymesterek, ami sokszor erősebb és kegyetlenebb, mint az aktív. Ugyanis nem azzal bántanak, hogy agyba-főbe verik, rúgják, megtépik, karmolják vagy lekötözik ezt a szegény, szerencsétlen férfit - ami így együtt vicc -, hanem például testi tünetek képében, vagy hisztizéssel, a szexuális megvonásban megnyilvánuló büntetéssel. Tehát ily módon fejeződik ki a nők agressziója, ami az esetek legnagyobb részében önvédelemből - megalá- zottságból, kétségbeesésből Nem mindig angyalok A családon belüli erőszak témájához Tamási Erzsébet kriminológus is hozzászólt a múlt hónap közepén egy fővárosi konferencián. Tamási szakterülete a női bűnözés és a nők által fizikailag bántalmazott férfiak helyzete; kutatásai alapján ez utóbbiak többsége a középosztálybeli értelmiségiek köréből kerül ki. A verést rendszeresen elszenvedő férfiakról kevés adat áll rendelkezésre, ugyanis nem szívesen beszélnek a bántalmazásukról. Akit egy nő megver, az nem is férfi - vagyis társadalmunkban túlságosan erős az a konvenció, amely miatt a férfiak inkább nem is említik meghurcoltatásukat, pláne nem folyamodnak hatóságokhoz vagy szakértő szervezetekhez. A kriminológus provokatív hozzászólását azzal zárta, hogy felül kell bírálni a családon belüli erőszakban „a férfi egyenlő ördög, a nő egyenlő angyaí’-tézist, és a nők felelősségét is elemezni kell az esetek során. Tamási Erzsébet szerint a nők hamarabb folyamodnak agresszív eszközökhöz, mint a férfiak. fakad, és nem abból, hogy ők a gonosz gazemberek, továbbá hogy a női emancipáció már nem ismer határokat, és be akarják bizonyítani, hogy képesek mindarra, amire a férfiak. Van-e olyan, általánosan megszabható határ, amit elérve kimondható: igen, innentől már szóbeli agresszióról beszélhetünk?- Minden pár kapcsolatában másutt van a határ, az adott érzelmi helyzetből vagy a kapcsolat történetéből fakadóan éli meg úgy egyik vagy másik fél, hogy valami már elviselhetetlen. Miért van az, hogy a nők a beszéddel próbálnak meg agressziót kifejezni? A nőiségnek természetes része a beszéd, és nemcsak azért, mert ahogy a férfiak gondolják: csak jártatják a szájukat. Hanem szeretnének elmondani valamit, és nem biztos, hogy azt a férfi racionalitással teszik. Szeremének érzésekről beszélni, vagy amit mondanak, a mögött érzések vannak. A nő azért beszél sokat, mert hátha meghallja a férfi, akinek a füle ezen esetek nagy részében süket, hogy mire vágyik, mit szeretne, mit várna, mit nem kap meg a másiktól, mi a baja? A férfiak nagyon nehezen engedik meg önmaguknak és a másiknak is, hogy oly módon mutassuk ki a saját elégedetlenségüket, hogy az ne a másik létét, önbecsülését vonja kétségbe. Ugyanis nem tudjuk, mert nem tanultuk meg kifejezni, hogy téged úgy ahogy vagy szeretlek, de amit csináltál, az egy ökörség. Hanem ha indulatokat fejezünk ki - haragot, dühöt, agressziót -, szándéktalanul szinte, de azt is a tudomására hozzuk - és a másik érzi is -, hogy akkor nem szeretjük. Ez kétségbeesést idéz elő, a kétségbeesés olyan ördögi kört: agressziót, tehetetlenséget, dühöt és haragot indukál a másikból is, aminek a láncreakciója egy bizonyos ponton túl már leállíthatatlan, és kiszámíthatatlan az eredménye. BALOGH Z.
