Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-20 / 346. szám
12. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2003. December 20., szombat Borsod-A.-Z. s/^i Miskolc nyíregyháza Szabolcs O Szatmár- Bereg Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom Hajdú-Bihari Debrecen JászNagykunSzolnok Veszprém Csongrád Baranya Bontóüzemekben dolgoznák fel az elektronikai hulladékokat Hét vagy nyolc regionális bontóüzem jöhet létre az országban az elektronikai termékekből származó hulladékok feldolgozására az Elektro-Waste Kht. tervei szerint. Az újrahasznosítási kötelezettséget előíró rendelet kiadása 2004 augusztusára várható. Budapest _____________ A jelenleginél jóval nagyobb lendületet vehet a leselejtezett elektronikai berendezések, a számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök, a különböző irodai és háztartási gépek, a világítóberendezések, a telekommunikációs termékek stb. újrahasznosítása, ha jövő évtől megkezdődhet a piaci alapokon történő begyűjtés és újrahasznosítás a termékek forgalmazóinak finanszírozásával. Az elektronikai berendezésekből évente 100-130 ezer tonna hulladék keletkezik az országban, ráadásul ennek mennyisége évente 8-10 százalékkal nő. Ennek jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szakszerűen, amelynek nagy részét a leselejtezett hűtőgépek teszik ki. A hasznosítás elősegítése érdekében jövő év augusztusáig lép életbe az elektronikai hulladékokról szóló rendelet, amely termékcsoportonként 70- 80 százalékos hasznosítási kötelezettséget fog előírni, igaz, ezt csak többéves felfutás .után kell majd teljesíteni - közölte Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékese. A tervezettel függ össze a piaci alapú hasznosítás beindítása is, ugyanis a tárca szándékai szerint 2004-től az elektronikai termékekre is kiterjesztenék á termékdíj fizetését, amely ebből a körből eddig csak a hűtőgépekre és a termékekbe épített akkumulátorokra terjedt ki. Az intézkedés ösztönzést jelenthet a gyártó és importőr cégeknek, ugyanis azok a vállalkozások, amelyek gondoskodnak az általuk forgalomba hozott termékek megfelelő arányú újrahasznosításáról - legalább részlegesen -, mentességet szerezhetnek majd a termékdíj fizetése alól. A hasznosításról a vállalatok maguk is gonRegionális bontok tervezett helyszínei ' Még bizonytalan* VG-GRAFIKA doskodhatnak, illetve közös koordináló szervezeteket is létrehozhatnak ennek megszervezésére, amelynek licencdíjat fizetnének a hasznosítási kötelezettség átvállalásáért. A szabályozási tervek hírére a gyártó és importőr, valamint a hulladékgyűjtő és -hasznosító cégek megkezdték az előkészületeket: tizenegy hulladékgyűjtő és -hasznosító társaság október végén, Elektro-Waste Kht. néven bejegyzési kérelmet nyújtott be egy közhasznú szervezet létrehozására, amely a kötelezetti oldal - gyártók, importőrök - csatlakozásával a szabályozás kiadásának időpontjára koordináló szervezetté alakulna a hasznosítás megszervezésére. A kötelezettek oldaláról egyelőre még egyetlen vállalat sem lépett be a kht.-ba, ám az érdeklődés már megkezdődött - közölte Kovács Árpád László. Az ElektroWaste Kht. ügyvezetője elmondta: több gyártó céggel is felvették a kapcsolatot, amelyek részletes tájékoztatást kértek a rendszer majdani működéséről, valamint a csatlakozási feltételekről. A kht. szakemberei ezekben a hetekben készítik az újrahasznosításra, illetve a szerződő partnerek várható költségeire vonatkozó gazdasági számításokat. A kht. ügyvezetője szerint az országban 10-15 olyan nagy gyártó és importőr van, amelyek csatlakozására 2004 első felében számítanak. Mellettük számos kisebb vállalkozás foglalkozik importálással, ám őket valószínűleg csak úgy lehetne hatékonyan a rendszerbe vonni, ha a termékdíj egy része betétdíjként működne, s így a kereskedők kötelesek lennének a leselejtezett termékek visszafogadására. December végére a begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó szakmai megvalósítForrás: VG hatósági tanulmányok is elkészülnek - fogalmazott Kovács Árpád László. A formálódó tervek szerint az országban hét vagy nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkoztató - regionális bontóüzemet hoznának létre, amelyek elsősorban a számítástechnikai és irodai eszközök bontásával foglalkoznának, s vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy további kisebb bontóműhelyeket is létrehozzanak a hulladék keletkezésének területí eloszlását figyelembe véve. Az üzemekben, rehabilitációs céllal, elsősorban megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnának, együttesen mintegy ezer főt. A rendszert olyan.további üzemek egészítenék ki, amelyekben egy-egy speciális termékfajta hasznosítását végeznék. Ezek közé tartozhat például az Electrolux által tervezett hűtőgép-feldolgozó, vagy a közelmúltban Csepelen átadott képcsőbontó üzem.____________■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,11 Euró 262,23 Japán jen (100) 195,99 Lengyel zloty 56,42 Svájci frank 168,65 Szlovák korona 6,38 Angol font 373,72 Zöldségegyezmény Budapest Az évtized végére mintegy 800 ezer tonnával növelhető a zöldség- és gyümölcságazat jelenlegi mintegy 2,6-2,7 millió tonnás termelése - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség- és Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Hozzátette, hogy az EU-ban a kertészeti termékek előállítása nem esik kvótakorlátozás alá, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a magyar kertészeti ágazatban dolgozók minél jobban felkészüljenek az uniós tagságra. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára kiemelte: Magyarország jövő év május 1-je után a világ legnagyobb és legfizetőképe- sebb egységes piacának lesz a része, és ezt a lehetőséget a magyar agráriumnak, köztük a kertészetnek is ki kell használni. Aláhúzta ugyanakkor, hogy csak akkor adhatók el a magyar termékek, ha azok kifogástalanok mind minőségileg, mind pedig eleget tesznek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését szolgálja az a megállapodás, amelyet az agrártárca és a Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kötött pénteken az FVM-ben Tőkerendezés Budapest A Malév Rt. rendkívüli közgyűlése pénteken döntött a légitársaság tőkerendezéséről - jelentette be Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója. Elmondta: a 11,7 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság első háromnegyed évi mérleg szerinti vesztesége 8,7 milliárd forintot tett ki. A közgyűlés ezért úgy döntött, hogy első lépcsőben a jegyzett tőkét 117 millió forintra szállítják le, majd 3,5 milliárd forintra emelik. A Malév Rt. az idén 7 milliárd forint tőkejuttatást kap az ÁPV Rt.-től, ennek a 3,4 milliárd forinton felüli része tőketartalékba kerül. A kormány további 3 milliárd forint tőkejuttatást hagyott jóvá a légitársaság számára jövőre, ezt azonban a tevékenység eredményességé- nek javításához kötötte. ■ Roma esélyek Budapest A roma mikro- és kisvállalkozások piaci esélyeinek javítását célzó pályázaton a bírálóbizottság döntése szerint 76 pályázó nyert 200 millió 280 ezer forint vissza nem térítendő támogatást - közölte Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A tapasztalatok elemzése után döntik majd el. hogyan folytatódjon a roma vállalkozások integrációját segítő program. Az odaítélt támogatások révén mintegy 400 millió forintos beruházás valósul meg, és 249 új munkahely létesül. A szaktárca kiírására 161 pályázó adott be jelentkezést, a támogatási igény meghaladta a 407 millió forintot. Lakatos Sándor, a pályázatért felelős szakértő kiemelte, hogy a nyertesek 60 százaléka a hét hátrányos ír -vAt-ői s-Hr- mazik. Növekvő csomagolási begyűjtés Növekvő termelés és szigorodó hasznosítási kötelezettségek jellemzik a csomagolóanyagok piacát, amely évente mintegy 800 ezer tonna új csomagolás kibocsátását, majd feldolgozását jelenti az országban. A csomagolóanyagok mennyisége növekszik: az egy főre jutó évi 80 kilogrammos magyarországi kibocsátás csak kétharmada a nyugat-európai országok átlagának, ám a fogyasztói szokások változása, a kisebb kiszerelésű termékek térhódítása, valamint a városi népesség arányának növekedése a különbség fokozatos csökkenését valószínűsíti. Szerződött település az Öko-Pannon Kht.-val: Győr, Sárvár, Zalaszentgrót, Keszthely, Veszprém, Siófok, Pécs, Szentendre, Túra, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Debrecen Budapest Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekszik az újrahasznosítás aránya is: a csomagolási hulladékok kezelése költségeinek fedezésére hivatkozva az állam a csomagolások forgalmazóival termékdíjat fizettet, ám ez alól - 2004-től csak részleges - mentességet szerezhetnek, ha maguk gondoskodnak az általuk kibocsátott mennyiség megfelelő arányú feldolgozásáról. A jogszabályok az idén január óta teszik lehetővé, hogy ennek teljesítését a cégek a piaci szereplők által létrehozott közhasznú koordináló szervezetekre bízzák. A „gyártói felelősség” elvét piaci alapokon működtető modell kiépítése lendületesen kezdődött: november végére a kibocsátás valamivel több mint feléért felelős céges kör csatlakozott a koordináló szervezetekhez. Ezek közül az Öko-Pannon Kht. játszik meghatározó szerepet, amely több mint 700 céges partnerével november elejére a teljes hazai kibocsátás 48 százalékát fedte le. Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: megfelelő jogszabályi környezetben 2005-re a kibocsátás 70-75 százalékát le tudják fedni. A határidő nem véletlen: az EU felé tett vállalás és az országos hulladékgazdálkodási terv értelmében ekkorra a csomagolási hulladék 50 százalékának újrahasznosításáról kell gondoskodni. A kötelezettség évről évre növekszik: a tavalyi 35 százalék után az idén már 40 százalékos újrahasznosítást kell teljesíteni a kötelezetti körnek. Áz Öko-Pannon Kht. az első három negyedévi adatok szerint a szerződéses partnerei által kibocsátott mintegy 222 ezer tonna csomagolás közel 46 százalékának hasznosításáról gondoskodott. Az iparban és kereskedelemben folyó szelektív hulladékgyűjtés nagyjából fele, míg a lakossági szelektív hulladékgyűjtés 90 százaléka folyik a kht. közreműködésével. Az utóbbi mennyisége egyébként egyelőre viszonylag csekély: miközben az iparban-kereskede- lemben országos szinten évi 280- 300 ezer tonna csomagolást gyűjtenek újra szelektíven, ez a háztartásoknál csak 8-10 ezer tonna. Ugyanakkor a tendencia ebbe az irányba mutat: az iparban és a kereskedelemben keletkező évi 340 ezer tonna csomagolási hulladékból 280-300 ezer tonnát jelenleg is begyűjtenek és feldolgoznak, így itt a továbblépés lehetősége korlátozott, s kizárólag ebből a forrásból 40-45 százaléknál nem emelhető magasabbra az újrahasznosítás aránya. A növekvő arányú hasznosítás feltétele így - a magasabb költségek ellenére - csak a lakossági szelektív gyűjtés kiterjesztésével teremthető meg. Az Öko-Pannon Kht. eddig egy tucat településsel, illetve kistérséggel kötött megállapodást arról, hogy partnerei befizetéséből részt vállal a szelektív gyűjtés üzemeltetésének finanszírozásában. Emellett további önkormányzatokkal is előkészítéseket tettek a szerződések aláírására, így az év végére a szelektív gyűjtésbe bekapcsolt lakosok száma várhatóan meghaladja az egymillió főt. A kht.-nak előszerződése van a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel is, amely 2007-ig tartalmazza a szelektív gyűjtés kiépítésének ütemezését Budapesten. Az anyagok többsége esetén, igaz, változó színvonalon, megoldott a hasznosítás is, a fennmaradó néhány anyagfajta esetén pedig - színes üveg, egyes műanyagok magyarországi feldolgozókapacitás hiányában, exportálják a begyűjtött hulladékot. A legnagyobb problémát a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága és kedvezőtlen változása jelenti - fogalmazott Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint a csomagolóanyag-kibocsátókat elbizonytalanítja a koordinálószervezeti modelltől, hogy az elfogadott jogszabályok értelmében 2004-től a hasznosításról gondoskodó cégek is csak 80 százalékos mentességet szerezhetnek a termékdíj alól. Emellett a közhasznú szervezeteknek adminisztratív akadályt jelent az az - igaz, egyeztetés alatt álló - előírás, hogy 2005-re a feldolgozott hulladék legalább 20 százalékának a lakosságtól kell begyűjteni. Ez az iparban folyó gyűjtést is visszafoghatja, mivel a lakossági gyűjtés csak fokozatosan növelhető az infrastruktúra kiépítettsége esetén is - tette hozzá Viszkei György. A modernség záloga Budapest A kormány támogatja a további befektetéseket a távközlési szektorban, mindent megtett eddig is és a jövőben is a kedvező és kiszámítható szabályozói és piaci feltétel- rendszer kialakítása érdekében - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a távközlési tulajdonosi és befektetői fórumon. „Modern európai Magyar Köztársaságot akarunk építeni, amihez a fizikai utak mellett szükség van az internet virtuális közlekedési folyosóira is, hogy részesei lehessünk az európai fejlődésnek” - mondta a kormányfő. Medgyessy Péter a legjelentősebb Magyarországon működő piaci szereplők tulajdonosai és menedzsmentje előtt jelezte, hogy ennek elérésében számít a befektetők bizalmára. A miniszterelnök a fórum előtt tárgyalt Kai Uwe Ricke-vel, a Deutsche Telekom elnökével. Medgyessy Péter örömtelinek nevezte, hogy a kormány információs társadalom kiépítését célzó stratégiájának révén 2003-ban jelentősen bővült a piac. Utalt arra, hogy az internet-előfizetők száma az elmúlt novemberhez viszonyítva 51 százalékkal nőtt, ám megjegyezte, hogy a bázis meglehetősen alacsony volt. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi magasabb szintről is lehet hasonló mértékű éves fejlődést produkálni, amiben a befektetőknek is komoly szerepe lehet. ___ _■ Eu ró és árfolyamstabilitás Budapest Az euró bevezetésének egyik fontos követelménye az árfolyamstabilitás - mutat rá az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalása. Korábban jelentős vita bontakozott ki, hogy az árfolyamstabilitás kérdését miként kell értelmezni, s az euróövezethez csatlakozni kívánó országoknak egy szélesebb, plusz-mínusz 15 százalékos, vagy egy sZűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban kell stabilan tartaniuk valutájukat a belépést megelőző két esztendőben. E vitában jelent állásfoglalást az EKB döntése, amely értelmezi az árfolyamstabilitási kritériumot. Az állásfoglalás szerint kellő időben minden tagállamtól elvárható az euró bevezetése. Ehhez azonban meghatározott feltételeket kell teljesíteni. E feltételek teljesítésének vizsgálata során a jelenlegi tagállamokkal egyenlő elbánás elvének kell érvényesülnie. Az új tagállamok számára semmilyen pótlólagos követelményt nem fognak támasztani, ugyanakkor a kritériumok sem fognak enyhülni, beleértve a nominális konvergencia, azaz az árszínvonalak közeledésének fenntarthatóságára vonatkozó követelményeket is. Az állásfoglalás szerint az árfolyamstabilitás követelménye arra vonatkozik, hogy az adott ország a vizsgálatot megelőzően legalább két éven át számottevő feszültségek nélkül vegyen részt az ERM Il-es árfolyamrendszerben, amelyet az euró előszobájának tekintenek. Különösen fontos feltétel, hogy ebben az időszakban tartózkodni kell a leértékeléstől.’
