Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-15 / 341. szám
6. OLDAL 2003. December 15., hétfő mmm Lakáskassza Kisasszonyfán is „...amit itt vesznek, a cigi meg a kenyér” König Istvánná (35 éves) gazdálkodó: - A férjem a cserkúti csárdában volt lovász, én szakácsként dolgoztam ott, 1993-ban esküdtünk. Itt vettünk olcsón házat nászajándékpénzen. Van húsz tehenünk, hozzá 7,5 hektárunk - lucerna, gyep, kukorica. A véméndi sajtüzemmel állunk szerződésben. Amink van, azt a saját körmünkkel kapartuk elő. Van néhány disznó, baromfi, a húsfélét is előteremtjük, de nagyon nehéz, és most a MiZo sellyei telepe is bezár. Kisasszonyfai vagyok, emlékszem, gyerekkoromban még nagyon összetartó falu volt és legalább száz marha járt ki a legelőre. Ez már nincs, óriási a munkanélküliség. Kata Józsefné (78) nyugdíjas: - Férjem tanító volt, 57 évesen elhunyt... Abban az évben lett volna még iskola, aztán átvitték Mecskére... Az egyik lányom a té- eszben volt pénztáros, a másik Szentlőrincen él a férjével, négy unokám van. A rendszerváltás, után a lőrinci lányom is vett földet, mi is - 22 hektárunk van. Disznó, baromfi, marha. Nehéz, de csináljuk. A velem élő lányom mondja is; ha egész nap ölbe tett kézzel ülne, épp ugyanennyit keresne... Azért nem szűkölködünk és nem is bővelkedünk. Sajnos néhány munkanélküli „folyékonyan” költekezik; mit is tudna a polgármester csinálni? Palkó Zsigmond (42), a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: - Sofőr voltam korábban, feleségem háztartásbeli. 1984-ben telepedtünk le itt, 13 éves lányom és 18 éves fiam van. A kisebbségi önkormányzat létrehozásába tapasztalatok nélkül vágtunk bele. Aki beszél a szegénységről, maga is legyen érintett. Mert ez nem cigányprobléma, hanem országos: a szegénységé. Ha tudom is a jogaimat, ezeket nem lehet igazán érvényesíteni... Ebben a faluban nincs diszkrimináció, a nagy önkormányzattal karöltve dolgozunk. Személy szerinti terveim: a szomszédos faluban szeretnék egy kis vendéglőt nyitni. Szabó Józsefné (54) boltos: - A szakmaszerzés után idekerültem a boltba. A fiam hidegburkoló, járadékos - őrző-védő van. 1987 óta ^ kocsmát is bér- fj| lünk... Most, hogy ■K. JJy elhunyt a férjem, költöztem volna Szentlőrincre, de ott a házunkért nem kapnék csak egy lukat...Munka híján is sokan elköltöztek - sokan a régiek közül is. A bevásárlóközpontok a vásárlót is viszik. Amit itt megvesznek, az a cigi meg a kenyér. A tej már drága. Van 29 disznóm, tavaly volt még száz is... Gépesítés? A kezem meg a lábam, meg a daráló... Keszthelyi Csabáné (43) felszolgáló: - Eredetileg pécsváradi vagyok, tizenöt éve lakom itt, férjem buszsofőr. Itt tudtunk házat venni. Van egy kis földünk - egy kevés lugasszőlő, kukorica, saját ellátásra disznó. Felnőtt fiam-lá- nyom és egy iskolás fiam van. Valamikor a Duna Bisztróban dolgoztam pincérként - szép időszak volt. Azért Kisasszony- fa is változik: gyönyörű játszóterünk nyílt, készül a teleház és a gáz bevezetésére is számítunk. A polgármester igyekszik, hogy egy-két munka- nélkülit mindig tudjon alkalmazni. A rendszeres orvosi ellátás viszont hiányzik, most csak hetente egyszer van rendelés. ■ Kisasszonyfa az Ormánság kapujában lévő községek egyike, 30 kilométerre a megyeközponttól, feleannyira Szentlőrinctől. Jobbára ma már csak múltjáról - állattartó hagyományáról, a Tyoszits- kúriáról, valamint arról nevezetes község, hogy itt született Istvánffy Miklós nádor és történetíró. Nem csupán a tornyos kúria, de számos ház faragott oromzata, boltíves gang, pénz híján nehezen helyrehozható érték árulkodik a község a maihoz aligha hasonlítható múltjáról. A fél évszázada még hozzávetőleg 350 lakost számláló településen ma 244-en élnek, a lélekszám stagnál, szélesen nyíló korfával - elöregedőkkel és nagyon lassú természetes növekedéssel. A lakosságnak jó része kicserélődött az elmúlt évtizedekben, mintegy 40 százaléka cigány származású - immáron nyolc éve működő cigány kisebbségi önkormányzattal. Az ívóvízhálózat már a nyolcvanas években kiépült ugyan, elkészült a belterületi út, a község infrastruktúrája azonban így is fejlesztésre szorul, ahogy felújításra várnak a község útjai is. Példaadó módon lett felújítva a faluház, amelyben a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és a rendezvényterem is található, s még a nagyobb gyerekek is örömmel vették birtokukba az idén átadott játszóteret. Mint Bite Gyula polgármestertől megtudtuk, a legígéretesebb fejleménynek a gázvezeték- és a szennyvíz-vezetékhálózat 2004-re várt kiépítése ígérkezik. Ismeretes, hogy a Sziget-Víz szervezésében 44 környező település összefogásával szeretnék megvalósítani a nagyszabású szennyvízberuházást. Az átdolgozott, átemelő szivattyúkat is tartalmazó pályázat úgymond célszalag előtt áll, december 15-én pedig egy fórumot is tartanak, amelyen tájékoztatást kapnak a kedvezményes pénzügyi lehetőségekről. Alakulóban a lakáskassza: ez reményeik szerint azt jelenti, hogy öt év - azaz 60 hónap - alatt kell törleszteni a. csatornaépítés lakossági hozzájárulását, házanként havi 1200 forintos részletekben. Az utakra a Sapard-program keretében szeretnének költeni, tanulmánytervek az Ormánságfejlesztő Társulás keA faluház felújított épületében van a polgármesteri hivatal, a rendelőszoba és a rendezvényterem is rétében már készültek erre vonatkozóan is. A közeljövő tervei közt szerepel a tűzoltószertár épületében kialakítandó teleház, ahol a lakosság számára internet-használatot szeretnének biztosítani, és egy kicsit az iskolai képzés kiegészítéseként időben megismertetni a kisdiákokat a számítógép kezelésével is. Egyébként az önkormányzat a minél jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében jelentős - havi 4-6 ezer forintos - támogatást nyújt mindazoknak, akik a nyolcadikat elvégezve közép- és felsőfokon tanulnak tovább. Megkérdeztük: Hogyan tudnak megélni? Munkanélküliek és gazdálkodók A településen száztízre tehető a munkaképes korúak száma, de talán csak tízen vannak, akiknek állandó munkahelyük van. A kisasszonyfaiak többsége a közeli téeszekben, főként a magyarteleki szövetkezetben dolgozott, mára viszont az Ormánság egyik legnehezebb helyzetű falva, 80 százalék körüli munkanélküliségi rátával. Az Elqotec-es busz ugyan érintí a falut, hogy egy-két embert innen is munkába vigyen - a nagy munká- adók Pécsett vannak, de gyakran hiányzik a munkavállaláshoz a képzettség, és egyeseknél, valljuk meg, a hajlandóság is. Meglepően magas az őstermelők, mezőgazdaságból élők aránya, amely erős gazdálkodói hagyományra utal. Hathét családot - Foki, König, Bite, Csipák, Horváth, Nemes, dr. Németh - sorolhatunk ide. Többségük állattartásra berendezkedett családi gazdaság, a Foki-család öt embernek munkát is ad. Az önkormányzat közhivatal, nem feladata, hogy munkahelyet teremtsen - csak a feltételeit javíthatja -, mindenesetre szeretnének a kastély felújításán fáradozó Szakrál Bt.-vel úgy együttműködni, hogy a sokmillióért rendbehozható épület az idősek szociális otthonaként vagy a gyógytu- rizmust szolgálva munkalehetőséget is kínáljon. HÍVOGATJA a gyerekeket az új játszótér Kacsóta \ x&csérd ;.,t»csera bzentdértes Szabadsz*«*,rály ^ ^ Királyegyháza ' gadány Gyöngyfa Gerdeo" Velényó ■-. KISASZ- 69rcsa%' mecskeo o W ...........oTesefry A község vezetői A jelenleg 244 lakosú település polgármestere Bite Gyula. Alpolgármester: Csipák Lászlóné. A képvieslő-testület tagjai: Debertin Csaba, Horváth Tímea, Krizsán József, Szabó József. A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke Palkó Zsigmond. Tagjai: Boros Márton, Kiss Erika. Kisasszonyfa a Magyarmecs- kei Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: Bíró László. Az önkormányzat címe: 7954 Petőfi utca 61. Telefon: 73/340- 053 Háziorvos: dr. Mervai Magdolna. Plébános: Molnár János. A gyerekek a Magyarmecskei Általános Iskolába és Óvodába járnak. Segítségnyújtás „természetben” Nem a szociális földprogram keretében, hanem a termelőközösségek pályázatához kapcsolódva igyekszik segítséget nyújtani a kisasszonyfai önkormányzat a családoknak. Ez a támogatási forma, amely harmadik éve működik a községben, 50 százalékos támogatással helyez ki igény szerint jószágot, konyhakerti növényeket, vetőkrumplit a családokhoz. ■ Jeles napok A község falunapját minden év augusztusában tartják, amelyen egyúttal a községből elszármazottak is találkoznak. A búcsú a katolikus templom védőszentjének, Boldogasszonynak a napjához kötődik, amelyből a falu középkori nevét is eredeztetik. ■ A község történelméről Az írott forrásokban 1370 körül Kisasszonyfalva néven lehet olvasni először a községről, neves szülötte Istvánffy Miklós (1538- 1615) nádor, korának legnagyobb történetírója. Itt állt az Istvánffyak egykori várkastélya is. Már a középkorban neves imajáróhely, temploma környékén temetővel. A leletek a falu gazdag avarkori, római és hódoltsági múltjáról árulkodnak. A hagyományokban gazdag, színes múltról ma is sokat elárul néhány olyan porta, amely a magyar népi építészet kallódó, felújításra érdemes remeke. Nemcsak néhány boltíves nagygangos házon akadhat meg a szemünk, hanem kovácsoltvas kerítéseken, öreg gazdasági épületeken is. ■ kisasszonyfa&dunantuűnapb. hu Az oldal a kisasszony fai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormán- sóg Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert KISASSZONYFA Ha nem szeretné, abbahagyná- Én mindig ebben voltam... Itt születtem, 65 éves vagyok. Még lovas ekével saját földön szántottam egészen 1959-ig - sorolja élete tényeit id. Foki Lajos, megütögetve, majd újra meggyújtva kedves pipáját.- Szentlőrincen végeztem mező- gazdasági technikumot, hat évig a megyei állattenyésztési felügyelőségnél, majd 1972-től egészen 1994-ig a megyei tejipari vállalatnál dolgoztam - ezután lettem vállalkozó. A fiam 41 éves, ő viszi majd tovább a gazdaságot, de a 17 éves unokám is az Újhelyi Mező- gazdasági és Állattenyésztési Szakközépiskolában tanul. A család földterülete 1992-ben 16 hektár volt, majd 1994-ben a bérelt földekkel már 100 hektárt műveltem, és minden évben tettem is hozzá egy kicsit. Most 160 hektárnyi a saját, 110 a bérelt, és sertésekkel is foglalkozunk már a kezdettől fogva. Csak két éve csökkentettük az állományt, amikor a hús ára zuhanni kezdett... Tavaly fele-fele arányban megvettük az Ózdfalui sertéstelepet Kovács Béla hegyszentmártoni gazdálkodóval közösen - ezer darabos az állomány, a telepet a fiam vezeti. Önetetős, korszerű telep, de a trágya tárolását még meg kell oldani, a technológiát az uniós előírások szerint korszerűsíteni... Ez a sokmilliós fejlesztés félő, hogy készületlenül ér majd bennünket: eleve kölcsönnel vettük meg a telepet, és amíg Nyugaton a hústermelőket az állam is támogatja, itt megszorítások várhatók. A kormány a nálunk is sokkal nagyobbakat támogatja. A repce és a napraforgó úgy ahogy bejött ilyen aszályos év után, de a búzán és a kukoricán 30 százalékos volt a veszteség. A búza intervenciós ára 101 euró, várható, remélhető, hogy nálunk is így lesz. Ez az idei árnál nem magasabb ugyan - az idén ez irreálisan magasra szökött - de stabil, az átlagosnál magasabb és kiszámíthatóbb ár. A javított minőségű búzánkra is vevő lehet Európa. Itt van egy helyi forgalmazó és szállító cég - egy éve vagyunk kapcsolatban... A traktorra ma is felülök. Tavasztól őszig napi 12-14 óra... Ha az embernek nem volna Önbizalma és nem szeretné, abbahagyná... Id. Foki Lajos ifjan még lovas ekével a saját földjükön szántva született bele a paraszti munkába
