Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-09 / 335. szám

2003. December 9., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Múzeumi centenárium előtt Százéves jubileumára készül a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága többek között a majd 800 ezer műtárgyat is­mertető, háromnyelvű kataló­gussal, reprezentatív kiállí­tással, országos szakmai ta­lálkozóval. Lassan már két esztendeje készül a jövő évi 100. évfordulójának meg­ünneplésére a Baranya Megyei Mú­zeumok Igazgatósága. Szakmai pá­lyázaton indulva műtárgyfejlesz­tésre, műtárgygyarapításra, a be­mutatni szándékozott műtárgyak konzerváláson túli restaurálásra gyűjtí a pénzt az intézmény, amely az országban az egyik legnagyobb a maga nemében. Figyelemre mél­tó adat, hogy az igazgatóság össz- gyűjteménye jelenleg 786 ezer mű­tárgyból áll. A nemzetközileg neve zetes értékeket őrző pécsi múzeu­mok mellett az igazgatóság üze melteti a mohácsi Kanizsai Doroty- tya Múzeumot, a magyarlukafai néprajzi műhelyt. Ezen túl 32 bara­nyai kiállítóhelyen van saját műtár­gyaiból kiállítása Átától Zókig. A jubileum arra alapul, hogy a 1904. november 29-én nyílt meg az első állandó pécsi - egyben bara­nyai - múzeumi kiállítás. A múze umalapítás gondolata azonban még korábban született, hiszen en­nek a célnak a megvalósítására 1899-ben hozták létre Pécsett a Mú­zeum Egyesületet. Az 1904-ben megnyíltnak Pécs Városi Múzeum volt a neve. A Baranya Vármegyei Múzeum 1936-ban jött létre. To­vábbfejlődés révén, illetve az intéz­mények összevonásával 1945 után szerveződött meg a közös Baranya megyei Múzeum, amely a Janus Pannonius nevet kapta, és 1958- ban az első megyei múzeum volt, amelyet a szaktárca tanácsi keze­lésbe adott. A centenárium évében a múze­umigazgatóság mind az öt szakmai osztálya - természettudományi, ré­gészeti, történeti, képző- és ipar- művészeti - saját gyűjteményének jelesebb darabjait szándékozik be­mutatni egy nagy közös kiállításon - tudtuk meg Huszár Zoltán igaz­gatótól. Érdekesség, hogy az instal­láció egy része is műtárgy lesz, ugyanis a múzeumigazgatóság bir­tokában hat darab 70-80 esztendős vitrin van. Valamennyi fából ké­szült gyönyörű bútordarab, ame­lyeket azonban a restaurátoroknak még fel kell készíteniük a kettős jel­legű újabb kiállítási szolgálatra. A jubileumra való készülődés látványosabb része a jövő eszten­dőre marad. Például akkor jelenik meg - centenáriumi évkönyv gya­nánt is - a magyar, angol és német nyelvű gyűjteményismertető kata­lógus. DUNAI I. EURÓPA GYERMEKSZEMMEL. A Mi, itt, Európában című mű­veltségi versenyen kilenc pécsi általános iskola ötvennégy csapata nevezett. A városi vetélkedő döntőjére tegnap délután került sor, me- lyen hét csapat mérte össze tudását. fotó: tóth l. 1111 szóvicc A könyv címe, legalábbis tartal­mából következően, utalhat a 101-re, de az kiskutya, 1001-re, az meg mesél, ez pedig más. Bölcs könyv, szokatlan szókat­lan. Szigetvári János, néhány éve elhunyt Ybl-díjas építész és fia, a jelenleg egyetemista Szi- getvári-Szattinger Krisztián kö­zös munkája több évtizedes gyűjtőmunka eredménye, kizá­rólag saját kútfőből merítve. Az agyrém rímektől a betű- cserés vagy éppen betűhiányos szójátékokig válogathatnak a műfaj kedvelői a sziporkák kö­zött. Kiderül például a beavatat- lanok számára az is, hogy a kör­nyezetvédelem szagszerűen dol­gozik, hogy kutyaház lehet akár pulipintyó is, az államigazgatási létszámcsökkentés nem más, mint minusztérium, nőstény, pedig a látszat ellenére sem hölgy, hanem biztosan házas férfi. A gondosan szerkesztett kö­tet anyagának egy része a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériumának és az Anyanyelv­ápolók Szövetségének díját nyerte el 2000-ben. A könyv nyilvános bemutatója ma, 18 órakor lesz Pécsett, a Művésze­tek Házában. bozsik. l. Az ősi Selyemút magyar szemmel Bárdi László új könyve és filmsorozata a Duna Tv-ben December 14-én este kezdi a Duna Televízió annak a Selyemútról szóló sorozatnak a vetí­tését, amely a Pécsett élő dr. Bárdi László munkássága, forgatókönyve alapján, az ő sze­mélyes útmutatásával, szakmai vezetésével készült. Most jelent meg legújabb könyve is Az ősi Selyemút világa címmel^ , . A víztükör vándorol, eltűnik. A több Balatonnyi tó va­lódi helyét a precíz műholdas felvételek sem valóság­hűen jelzik. Ázsia évezredek óta mozdulatlan, ugyanakkor szünte­lenül változik. Földrajzi, társadal­mi, politikai értelemben egyaránt. A jelenségi és a lényegi szintek azonban mindig megkülön- böztetendők. Ez volt az egyik fon­tos mondanivalója dr. Bárdi Lász­ló, Pécsett élő keletkutató, a PTE tanára minapi előadásának a Do­minikánus Ház túlzsúfolt termé­ben. Huszadik távol-keleti útjáról érkezvén meg, a Duna Tévével készített hétrészes sorozatának forgatá­sáról, a történelem leghosszabb életű, legjobban mű­ködő „szupersztrádájáról”, a Selyemútról beszélt. La­punk kérdésére elmondta, hogy népek sokasága ta­lálkozott, kommunikált, cserélt lakóhelyet, terméket, árut és eszmét - oda-vissza jártában-keltében - ezen az ősi útvonalon. Ez alkalommal minden eddiginél hosszabb időt, 62 napot töltött a szinte leírhatatlanul nehéz terepen. Sok új élményben volt része. Az ő for­gatókönyve, szakma vezetése, személyes útmutatá­sa alapján készült el a filmsorozat. December 14-én keiül adásba az első rész. Akik belepillanthattunk, nem tekintjük kizártnak a nézett- ségirekord-döntést. A külföldi érdeklődés sem cse­kély. Bárdi László: Az ősi Selyemút világa című köny­ve ugyancsak most jelent meg. Először láthatunk benne színes képeket a nevezetes barlangtemplo­mokról, amelyek egyikében Stein Aurél szenzációs leletekre lelt. A tudományosság kritériumaival újab­ban mit sem törődő, népes „ősmagyarság-kutatói” tá­bor olykor mesének is hiteltelen szövegei után fel­üdülés látni, hogy olyan háttérrel, amilyennel Bárdi rendelkezik, az ő értékrendjében „még mindig” Körö­si Csorna és Stein Aurél képezik az ősmagyarság-ku- tatás sarkköveit. A pécsi kutatót egyébként ezúttal a National Geographie is több tanulmány megírására kérte föl. Dzsungariában és másutt számos fölfedezést is tet­tek. Sikerült például megtalálni egy, a térképeken jel­zett tavat, amelynek a valóságban már porzik a med­re. A különlegességnek számító, világhírű türk kő­szobrok körét Bárdiék eddig ismeretlenek megtalálá­sával bővítették. Az eleink nomád kapcsolatairól való háttérismereteinket összességében is sokrétűen gaz­dagítja az expedíció. Az egyik emlékezetes epizódban Bárdi tanár úr vi­zet húz fel a híres sivatagi csatornarendszer kútjából. A tiszta forrás, a tiszta víz pedig ezen az embert pró­báló, roppant méretű tájon sem akármi. Jelképesen és valóságosan is maga az élet. __________bebessik. __________Tv-jegyzet__________ Gy engül a forint Annak a derék polgárnak, aki felhőgerjesztő generátorral járja a mohácsi határt, azért megvan a magához való esze. Az még csak hagyján, hogy személyre szólóan meg lehet nála rendelni a jövő hétvégi időjárást kész­pénzért - kívánságra környezet­barát esőcseppeket tud lekurbliz- ni az égről és Amazonas-parti varázsigékkel olyan havas kará­csonyt csinál oda az ablak alá, hogy arra még szegény Lajos ki­rályunk is kikel a Csele-patak- ból, hogy megcsodálja. Igen ám, de mi van, ha mégsem a megren­delt időjárás következik be? - te­szik föl a kérdést a tv2 problé­maérzékeny riporterei. Mi van ha madárcsicsergéses, tavaszil­latú nap helyett meggyújtja, majd égbe röpíti házunkat a tor­nádó, falait elsöpri az özönvíz? Nos a befizetett összegnek ekkor is csak a felét kapjuk vissza, ami a gyengülő forint korában töké­letesen érthető. A tv2 időjárásjó­sai persze tudat alatt aggódnak amiatt is, hogy amíg polgárunk a Mohács környéki időjárás pri­vatizálásával gyengülő forintban mérve is tarolni fog, addig az időjóslás náluk alkalmazott holtbiztos receptje - az átlépege- tős és az átbukós magyaros, amit fekete gyászkeretben adnak elő - nem akar elterjedni ha­zánkban. Rögvest rá a szamurájnak öl­tözött füzesgyarmati polgármes­ter bejelentését hallhattuk ugyanebben a műsorban, misze­rint ilyen ijesztő, csörömpölő külsővel, harci vasba öltözve fog tárgyalni a település költségveté­séről, hogy bátorságát meg tudja őrizni a gyengülő forint körüli pánikban. Nem tudni, hogy a bátorsá­gunk további elmélyülését szol­gálta-e a leopárdember újbóli föl­fedezése másnap az RTL Klub műsorán, de külön erőfeszítést követel, hogy ki-ki rádöbbenjen, mi rejtőzik ennyi ártatlan mar­haság mélyén, s hogy a kedves néző fejében rejtőzik-e ennél is nagyobb. Aki még mélyebbre akart bukni, rögvest a köldöktáj alá; szombaton már előkaphatta a lupét is, és a szexfókusz alap­ján testközelből győzhette meg cseperedő gyermekeit arról, hogy Benkő Dániel lógója ugyan­olyan, mint általában a lógók, s hogy nem mindig ettől gyengül a forint. Titokban, önmagának sem bevallva pedig irigykedhe­tett a vén, trottyos és általában a forint gyengülésétől sem rettenő szivarokra, akik fiatal, síron túli feleségek áldásával öregedhet­nek. Fridi a pénzromlást már nemcsak időjárásiam és a szex- tani szempontból lupézta, ha­nem meghívott közgazdászokat is. Tapasztalataikat összegezve elmondták, hogy majd meglát­juk mi lesz. Mariska néni már tudja is, kár, hogy őt nem kér­dezte senki. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN 1 2 3 A legnézettebb tíz tévéműsor 5-én, pénteken RTL Klub Legyen Ön is milliomos! RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 2 2 2 568 211 008 766 302 346 914 474 4 RTL Klub Monika (talk show) 1 5 RTL Klub Híradó 1 714 570 6 RTL Klub Jöttem, láttam, beköltöztem (am. filmvigj.) 1 641 881 7 TV2 Tények 1 537 863 8 TV2 Aktív (magazinműsor) 1 400 929 9 TV2 Hárman párban (szerelmi kalandtúra) 1 305 424 10 TV2 Jakupcsek (talk show) 1 144 526 A legnézettebb tíz tévéműsor 6-én, szombaton 1 RTL Klub Legyen On is milliomos! 1 965 376 2 RTL Klub Survivor - a sziget (túlélöshow) 1 578 463 3 RTL Klub Heti hetes 1 573 846 4 RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 572 692 5 TV2 Tények 1 553 683 6 TV2 Paulie (am. vígjáték) 1 512 197 7 RTL Klub Híradó 1 467 560 8 TV2 Activity 1 419 254 9 MTV Szatelit (Selmeczi-show) 1 173 884 10 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 126 889 A legnézettebb tíz tévéműsor 7-én, vasárnap 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 189 097 2 TV2 Tények i 780 431 3 RTL Klub Twister (am. katasztrófafilm) 1 740 975 4 RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 639 963 5 TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 552 544 6 RTL Klub Híradó 1 543 122 7 TV2 JAG - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 530 626 8 RTL Klub RTL box-klub 1 446 195 9 MTV Szuperbuli 1 408 811 10 TV2 Mission: Impossible (am. akciófilm) 1 255 909 Családbontó gyermeksorsok A hátán cipeli az anya nap mint nap beteg gyerekét. Az út hosszadalmas, életre szóló. A családkutatás szerint a családi konfliktus ostora csaknem mindig a gyermeken csattan. Nem ritka a gyermekek otthoni tönkretétele, súlyos hátrányokat oko­zó megterhelése. Ezzel szemben a várva-várt, ám nem gyógyít­ható betegséggel született gyermek olyan terheket ró az anyára és az apára, amelyből ki-ki menekül, ahogy tud. Rendszerint az apa az, aki elég gyorsan elhagyja a család süllyedő hajóját. Túl fehér ez a rendelő... Ólomne­hezek a szavak. A légkörben lát­hatatlan tüllfelhőként mégis vala­mit itt hagytak, itt felejtettek a lel­kűkből a kis betegek. Meg az anyukájuk. Attilát 1987-ben hozta világra édesanyja. A szülők 1989- ben már el is váltak. A gyermek idióta, béna, néma, hallássérült és rosszul is lát. Oxigénhiányosan született. Anyja magára maradt. Anyai szeretetből teszi amit tesz, ez vezérli áldozatos mindennap­jait. így éli mégis boldognak elfo­gadott életét. A sérültek is megér­zik a fényt. Fogékonyak a szere- tetre. Az ő boldogságukat is előbb- utóbb előhívja az élet. Az orvosi tesztelés szerint Attila ugyan idió­ta, de ha belenéz az ember a sze­mébe, akkor olyan tudással talál­kozhat, amit csak a vallásosak, a hívők foghatnak föl. Dr. Storcz Judit, a PTE Általá­nos Orvoskarának Orvosi Geneti­kai és Gyermekfejlődéstani Inté­zete Fejlődésneurológia szakren­delésének a vezetője nap mint nap a lehető legsúlyosabb gyer­mek- és egyben családi tragédiák részese. Ezt szó szerint kell érte­ni, hiszen a pszichiáter, az orvos nem vonhatja ki magát mindeb­ből. A doktornő többféle példát is említ a jelenség megvilágítására. Különleges egy ikerpár esete is, akiket édesanyjuk gondoz. Súlyos teherként viseli sorsát, amit azon­ban most már elfogad. A gyerme­kek apja az ikrek egyikét egy föld­résznyi messzeségben lévő másik országba is elvitte gyógyulást ke­resve. Nem talált. Tizenhárom évesek már az ikrek. Anyjuk újabb kapcsolata révén szigorú nevelőapát kaptak. Az apa a javu­kat akarja, elfogadja őket. A há­zasság keretén belül saját gyerme­keként foglalkozik velük.- Többnyire mégis az apák ke­rülnek a családi köteléket érintő döntési helyzetekbe - mondja magyarázólag a doktornő. - Men­jenek-e, maradjanak-e? Ők nin­csenek testi-lelki értelemben any- nyira hozzákötve a gyermekhez, mint az anyjuk. Az esetek többsé­gében így az anyákra hárul a gon­dozás súlyos, élethossziglani fel­adata. Idővel megbékélnek a hely­zettel, elfogadják a sorsot, a rájuk háruló küzdelmes szerepkört. A szinte vakítóan fehér rendelő csöndjének a mélyéből anyák só­hajai, fohászai, gyerekhangok tü- remlenek elő. Ártatlanok, vétle­nek... Próbára tétetnek. Nóri 14 éves. Amikor megszü­letett, egyértelmű volt, hogy béna, epilepsziás. Apukája mégis ragyo­gott a boldogságtól, az apai büsz­keségtől, a rég vágyott, naivan át­élt apaszerepében. Egyszerűen nem tudta tudomásul venni, hogy milyen erőpróbának néz elébe a család a gyermek gyógyíthatatlan betegsége miatt. Mígnem, egy nap elfogyott az ereje, és önkezével vetett véget tulajdon életének.- Az esetek többségében még­iscsak az apák megfutamodásáról beszélhetünk - folytatja dr. Storcz Judit. - Az én-kiteljesítésével, az én megsokszorozódásával együtt járó családfői szerep olykor szinte Napoleon-szerű utódban gondol­kodik. Érthető és természetes is ez. Ám az is jellemző az ilyen ese­tekre, hogy a csalódás is sokszo­ros tehertételként jelenik meg az agyvérzéses, oxigénhiányos szü­letés révén életre szóló károso­dást szenvedett gyermek apja ese­tében. Az apák többsége mihelyt csak teheti, kereket old. Az egye­dül maradt anya pedig többnyire a hátán cipeli a gyermekét az or­voshoz. A szülők zöme súlyos ter­heket hordoz, de hosszabb távon ráébrednek arra, hogy helyzetük­ben a tragédia nem egyértelműen csak rosszat tartalmaz. Sokan a valláshoz, Istenhez fordulnak, és meglepő változásokon esnek át. Storcz doktornő Calcuttái Te­rézt idézi, aki szerint „Az élet vagy mindig és minden körülmé­nyek között szent, vagy bensőleg értéktelen. Elképzelhetetlen, hogy egyes esetekben az egyik, máskor a másik...” Az esetek, a helyzetek nem vagy-vagylagosan feketék-fehérek. Másoktól szár­mazó tanításértékű vezérmonda­tok is megfogalmazódnak: Lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit... Továbbá: Mindannyian üzenetet hordo­zunk, amely csak akkor jön világ­ra, ha megértették... A fogyatékos gyermek elké­pesztően megértő. Régebbi esetet elevenít föl a doktornő: Vidéki kórházi ágy, tízéves, béna, súlyos érzelmi fogyatékos autisztikus kislány fekszik rajta. Szülei tíz év óta először „magára hagyták”. Hazalátogattak Erdélybe. A szol­gálatos nővér szorongva, szinte ri­adtan készül a kislány etetésére. Ágyához érve a súlyos kórismék­kel stigmatizált kislány arca felde­rül, nehezen mozgó, béna karját a nővér felé emeli, könnyet csalva annak riadt szemébe.- Doktornő - mondta találkozá­sunkkor a nővér -, Timi tudja, mi az igazi szeretet, félre nem érthe­tően kifejezett bizalom és ragasz­kodás. Melegség, gyöngédség su­gárzott tekintetéből. Mint aki megértett valamit. Valami nagyon fontosat. BEBESSI KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents