Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-07 / 333. szám

2003. DECEMBER 7. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Nádas panaszkönyvi bejegyzései Mondják, hogy a Markos-Nádas páros lassan újra felhúzza magát, tagjai kezdenek indulatba jönni. Nádas György addig is tető alá hoz­za legújabb könyvét, amelyben a szokásoktól eltérően mindenkiről csupa jót ír. Legfeljebb azon berzen­kedik, hogy manapság ágybéli ala­kításokkal folyamatosan a címlapra lehet kerülni, persze nem azért, mert ő ebből már kimaradt.- Legutóbb Markos György azzal kezdte vele készített interjúnkat, ne kérdezzük, mi van a Markos- Nádas párossal, mert már unja az ilyesféle faggatózást.- Soha nem mondtuk, hogy vé­ge lenne a Markos-Nádas duónak. Nagyon sokat beszélgetünk mosta­nában, de ha nincs kész műsorunk úgy költőibben fogalmazva, ha nincs mondanivalónk, és nem tud­juk magunkat úgy kifejezni, hogy elemi erejű legyen, inkább nem epünk együtt színre.- Pedig azt rebesgetik, hogy 2004 újra az önök éve lesz.- Nagyon sok indulat van ben­nünk, de amíg az nem olyan, hogy érdekes legyen a közönségnek, nincs értelme. Másrészt durvább lett a világ, ezzel együtt a humor is, i nem biztos, hogy mi szeretnénk beállni ebbe a sorba. r Milyen lesz az uniós Markos- Nádas?- A politika sem arról szól már, mint a mi időnkben. Az egypártrend- szer idején összekacsintottunk és ugyanazt szidtuk. Nem volt ez más­ként a Boncz-Markos-Nádas műso­raiban sem. Manapság ezerféle dolog történik a politikában, sok ember gyűlöl sok embert, és nem tudunk mosolyogni azon, hogy a kisember, úgymond, hülye. Mert már nincs pénze, nem tud megélni, ezért a gaz­dagok hülyének nézik. Ez feszültsé­Nádas György Született: 1962. április 30., Budapest Foglalkozás: színész, humorista Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola Díjak, elismerések: Karinthy-gyűrű (1991), Erzsébet-díj (1991), Bon-bon Díjak Szegeden léptem fel, s amikor meg­említettem a nevét, kitört a taps. Fur­csa dolog, mert ez a taps nem nekem szólt, de tudtam, hogy ezt ő is hallja. Hiányzik a könnyedsége, a gonosz­kodó csipkelődése, amely nagy böl­csességgel társult. A mosolygós lép­tei, ahogyan az emberek között köz­lekedett. Ki tudott kapcsolni ebből a zűrzavaros világból. Ebbe is halt be­le. Nekünk kétszáz évet kell behoz­nunk tizenöt-húsz év alatt, és ebből mi már nem fogunk profitálni.- Miről gondolkodik még a ké­szülő könyvében?- Sok fájdalom van benne, nem véletlenül adtam neki a Panaszkönyv címet. Elmondom a véleményemet is kollégáimról, kit, miért érdemes sze­retni, tisztelni. Senkit nem pocskon­diázok, mert senki nem érdemli meg. Eléggé szabadszájú vagyok benne, máskor archaikus a nyelv, a szóhasz­nálat. Réz András barátomnak meg­mutattam a kéziratot, és azt mondta, az már önmagában is minősítette, hegy egy ültében elolvasta. Hozzá­tette, hogy szomorú olvasmány. Ez­get gerjeszt az emberekben, pillanat­nyi túlélési praktikákat találunk ki, és nem látjuk a végét sem. Márpedig ha nem látom a végét, poén sincs. A csattanó nélküli kabarét sokan csinálják, de ez nem az én stílusom. Az Uniót pedig nem ismerjük.- Érdekes, ha a páros bármelyik tagja megnyilatkozik, mindig szó­ba kerül Boncz Géza.- Sokan szerették, és talán ma­napság még többen kedvelik. Tőle mindig lehetett lopni, de ezt senki­nek nem tette szóvá. Mi álltunk hoz­zá a legközelebb. Nekem például húsz évig az egyetlen és legjobb ba­rátom volt, reggeltől estig együtt vol­tunk, olykor tettünk kis kitérőt a csa­ládunk felé. Halálával megtört ben­nem valami, és ha akkoriban nem esem komoly kapcsolatba, nem tu­dom, mi lett volna velem. Egy hete után vidítottam kicsit rajta.- Sosem kerül a címlapokra, hogy ezzel látták, azzal vette orron a levegőt.- Nagyon unom, hogy egy szí­nésznő azért kerülhet címlapokra, hogy kivel szeretkezik. Inkább azt kellene elérni, hogy az alakításai­ról írjanak, ne az ágybeliekről. Ennyit érnének a művészek? Csontos Tibor hírek Vágó: Legyen ön is Kamera-díjas! IS Vágó István kapta A közönség kedvenc televíziós személyisége Díjat az idei Kamera Hungária Televí­I ziós Fesztiválon. A változatosság kedvéért a kedvenc műsor pedig a Legyen ön is milliomos lett... Mit mondhatott erre Vágó István a díjátadó gálán? „Le- j gyen ön is kameradíjas!” S lettek is sokan a hazai te­levíziózás legnagyobb seregszemléjén. A televíziós csatornák 359 alkotást neveztek be, ebből 86 mű került a döntőbe. A legjobbaktól a Koltai Róbert ve­zette zsűri és a közönségszavazatok döntöttek. | Mikó, a Kassa-ingázó I ■ Mikó Istvánnak mostanában „deja vu” érzései lehet­I nek. A Thália Színházban három színművet rendez. Az egyiknek ő a főszereplője is. Ám mindez nem a Nagymező utcában, hanem a kassai Tháliában törté­nik. A Thália és a soproni színház egykori igazgató­ja már csak szerepe szerint direktor, hiszen szabad­úszó lett. „Kassán négy-öt napot töltök havonta - mondja. - Győri Péter kollégámmal járunk át játsza­ni. Hál’ istennek azért hívtak, mert ismertek, és sze­retnek velem dolgozni, s ez kassa...” I Gryllus-ének az aranykorosoknak 1 } ■ Psota Irén, Darvas Iván és Makk Károly lett a Film- I múzeum televízió Aranykor-győztese. Mivel ötven éve gyalogolnak a pályán, az ünnepi alkalomra kö­zös munkát sem volt nehéz találni: a Makk Károly rendezte Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című filmet, amelyben Psota és Darvas a főszereplő. Darvas Iván viszont nem tudott elmenni. Kamarás Iván énekelte el a neki szánt dalt. Nehezebb dolga volt Gryllus Dorkának, aki Psota egykori nagy sikerét tolmácsol­ta. A címe: Levél a férjem kolléganőjének... Operaházak gyöngyszemei - Miskolc I ■ Lukács Gyöngyivel, Roberto Frontalival, Roberto § Scandiuzzival, a New Yórk-i Metropolitan, s a leg- J rangosabb operaszínpadok gyöngyszemeivel iinne-1 pel több világsztár Miskolcon pénteken. A Miskolci f ' Szimfonikus Zenekart Marco Bardeli dirigálja. A Bartók +... Miskolci Nemzetközi Operafesztivált ugyanis felvette tagjai sorába az Európai Fesztiválok j Szövetsége, így a rendezvény bekerült Európa leg-J jelentősebb művészeti fesztiváljainak sorába. Robban a Gergő-bomba Bényi Ildikótól kérték Jakupcsek Gabi, a profi műkedvelő ■ Ismét robban a „Ger­gő-bomba”. A bestsel­lerré lett Gergő és az álomfogók után a most megjelent Gergő és a Bűbájketrec máris első utánnyomását éli. Ger- gő-klubok alakulnak, az Álomfogó-varázslat országos levelező ta­nulmányi programra egész osztályok nevez­nek be. Böszörményi Gyula, a tolókocsiba kényszerült író, továbbra is az erdőkertesi szociális otthon lakója. Igaz, végre vehetett egy speciális au­tót, amivel eljut minden találkozóra. Mondja, Ma­gyarországon nem lehet sikerkönyvből meggazda­godni. Csak ha például filmmel társul. „Zseniális rajzfilmeseink már régen csak Hollywoodnak dol­goznak, egy hazai mozifilmes társasággal pedig azért nem írtam alá a szerződést, mert csak lecsupa­szított látványú változatot készítettek volna” - mesé­li. Többet ér, ha a gyerekek kapják a kapcsos köny­veket, bele a fejezeteket, amiért persze Bűbájos ta- noncok és Tudók lesznek a jurták tananyagaival... ■ Népszerű műsor volt mindig az Önök kérték, a felejthetetlen Tamási Eszter vitte sikerre, hét éve Bényi Ildikó vezeti. Az MTV sok ezer kíván­ságot teljesített ez idő alatt az Önök körtékben.- A legtöbben magyar­nótát és kabarétréfát kér­nek - tájékoztat Bényi Il­dikó. - Sajnos nem min­dig tudjuk teljesíteni a kívánságokat, mert nincs meg a felvétel az archívu­munkban. Néha pedig csomagküldő szolgálatnak néznek bennünket, de mi csak tévés, képes üzenetet tudunk továbbítani. Bényi Ildikó legjobban a házassági kívánságo­kon hatódik meg, amikor arany- vagy vaslakoda­lomra küld a férj valamilyen kedves nótát, verset. - Mintha még mindig a mézesheteiket töltenék. A legjobban a versüzeneteknek örülök, ma­gamnak pedig legszívesebben cigánynótákat küldenék, mert nagyon szeretek mulatni - mondja a mosolygós tévés.- Nincs különösebb vágyam csak úgy képeket birtokolni, mert amit szeretnék, azt úgysem tu dom megvenni - ecseteli Jakupcsek Gabriella, akiről kevesen tudják, hogy az általános nyel­vészet mellett eredeti­leg végzett művészet- történész is.- Másodéves voltam a Színművészeti Főisko­lán, amikor rájöttem, a színjátszás nem lesz ke­nyerem, s átiratkoztam az egyetemre. Mindig vonzot tak a szép alkotások, böl csész lettem, akinek piac képes diplomája van. Ám egyetem után tévézésben nyílt lehetőségem to­vábblépni. Ami­kor végeztem, még nem léteztek magángalériák. Ha lettek volna, talán másképp alakul a pályám. Igaz, ahhoz „korábban” kellett volna felkelni. Évfolyamtársam volt például a szakma egyik nagyja, Kieselbach Tamás, aki már tizennégy évesen tudta, mit akar, mit gyűjt, és miért. Én műkedvelő vagyok. Méghozzá szeretetteljes profi mű­kedvelő. így hát keresett háziasszony a galériák rendezvényeire, művészeti albumok bemutatóira.- Ha hívnak és van időm, me­gyek, de nekem nem ez az életem. Ez a kikapcsolódás. Még ha olyan élmények­kel is szolgál a munkám, hogy az utóbbi időben sok elszakadt családtag talált egy­másra a Jakupcsek című műsorban. Kü­lönben ami a műalkotásokat illeti, nekem nem kell hazacipelnem dolgokat. Férjem ré­vén a család bővelkedik festők­ben, szobrászokban, így a la­kás is inkább művészlakás. Hogy mit szeretnék mégis venni? Csak korszakot tu­dok mondani: a századelő alkotásaiból tudnék válo­gatni, de nagyon... (sipka) Szalay Amikor érezzük, hogy nem va­gyunk a helyünkön, mások dön­tenek fölöttünk a ml életünk­ről, sokféleképpen reagálha­tunk. A Szalay Krlszta-Cserna Tóni színész házaspár el­köszönt a nagy hírű Vígszínház­tól, és a saját útját járja. ■ -A szabadság - mondja Cserna Antal - önként vállalt, nagyszerű dolog, de tudomásul kell venni, hogy cserébe alaposan próbára te­szik az embert. Az viszont, hogy nem vagyok kiszolgáltatva senki­nek, elmondhatatlanul jó érzés. Kizárólag saját magamnak tarto­zom elszámolással!- Tizenegy évig voltál a Víg­színház tagja. Nem dermesztő érzés egy ilyen kaliberű „tyúk- anyó” szárnyai alól kikerülni?- Akinek pszichés gondjai van­nak, annak persze nem a szabad­Kriszta szerint nem szabad félni úszást írja fel az orvos. Kíváncsi vagyok azokra a manökenkülsejű, ifjú színészeinkre majd úgy negy­venéves koruk körül, akik most bármi áron a középpontba akar­nak kerülni, hogy mit válaszolnak a saját maguk által feltett kérdé­sekre: „Sokat dolgoztam, de a dol­gomat csináltam-e? Sikerült tisz­tességesen eljátszanom a szere­peimet; vagy mindig csak maga­mat mutogattam?- Számomra az volt az első nagy csalódás - kapcsolódik a be­szélgetésbe Szalay Kriszta hogy müyen kellemetlen a hangulat a színházi világban. A másik sikeré­nek egyáltalán nem tudunk örül­ni, mert attól tartunk, hogy lema­radunk. Csak le kell ülni kicsit egy színészbüfében! Mit hallunk? Nem véletlen, hogy Tónival a főis­kolás évektől kezdve nem színé­szekkel járunk össze. Én például nem is színésznek készültem. Amikor főiskolás esteiként több főszerepet megkaptam a Katona József Színházban, nem is tudtam mit kezdeni vele. Emberi kapcso­latokba igyekeztem kapaszkodni, diploma után meg is szültem az első lányomat, Krisztát. A Nyír­egyházán és a Vígszínházban el­töltött éveim alatt nyaranta társu­latot szerveztem, mert azt akar­tam, hogy olyan emberekkel is dolgozhassak, akikkel igazán mé­lyen el tudunk beszélgetni. Az élet hosszú távon minket iga­zolt, hiszen hatodik éve megy tö­retlen sikerrel és lelkesedéssel en­nek a kis társulatnak a produkció­ja a Thália Színházban, Az ötödik Sally. Tóni rendezte, a címszere­pet pedig én játszom.- Ilyennek érezted a televíziós munkádat, a Várom a párom! show vezetését is?- Szeretek az emberekkel kom­munikálni, de nem akartam ilyen jellegű műsorokban megjelenni. A show angol gazdái választottak ki. Viszont az ország legkisebb fa­lujában is megismertek. Igyekez­tem kedvességet, jókedvet, szere- tetet sugározni, de a show-k, mint tudjuk, egyáltalán nem kívánnak szellemi pluszokat is a,dni a né­zőknek. Ez nagyon hiányzott ne­kem. Nem volt könnyű egyébként felvétel előtt húsz embert „meg­tanulni”. Nem kedvelem a roham­munkákat. Sajnos csak a 16. adás után láthattam a hibáimat...- Most sokkal komolyabb té­vésorozat szervezésével van el­foglalva Kriszta - veszi vissza a szót Cserna Tóni. - Megtörtént esetekből kiindulva a családon belüli erőszak visszaszorításáért indít harcot a stáb. A fontos dol­gok persze nem adják olcsón magukat. Az ötödik Sally pél­dául az ötlettől a bemutató elő­adásig hét évi munkát jelentett számunkra. Igaz, most kaptunk egy ajándékot az élettől: a Warner Music nemrég bennün­ket kért meg arra, hogy a terve­zett CD-jén meséket mondjunk a gyerekeknek. Nosza, Krisztá­val meséket kerestünk, zenéket válogattunk, a legkülönbözőbb figurák bőrébe bújtunk, és meg­született az Elvarázsol-Lak. P. Horváth Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents