Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-06 / 332. szám

SZÁSZVÁR B E MUTATKOZIK 17. OLDAL. 2003. December 6., szombat Az idei év a fejlesztéseké volt A közel 2800 lélekszámú Szászvár lakói az elmúlt esztendőben igen sokat fáradoztak településük javára. A nagyközségen ritkán átuta­zó szembeötlő változásokat vehet észre, a falu egyre szépül, gyara­podik. Az idén az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett a fejlesz­tési programra, így sok más mellett átadták a faluházat is.- Lajstromba venni is sok, amit a la­kosság segítségével idén elvégez­tünk - szögezi le a második ciklusát töltő polgármester, Bék János. - El­sőként új büszkeségünket, a telepü­lés központjában lévő faluházat em­lítem, amelynek munkálatai ötven­milliót emésztettek fel. Több mint kétmillióért kész a strand és annak büféje. Elkezdődött az egészségház felújítása, a polgárőrség segítségével a turistaház rendbe tétele. Nyolc- százezerért felújítottuk a császtai haranglábat, ugyanennyiért három buszvárót és egy esőbeállót is építet­tünk. Négy és fél millió jutott a pol­gármesteri hivatal teljes felújítására, a tetőre, homlokzatra is. A temető melletti Kantár-hegyi horhos lebeto­nozása precedensértékű összefo­gással történt meg. Az ottani gazdák még pénzzel is támogatták a mun­kát. Persze a felsoroltakhoz arra is szükség volt, hogy felesleges ingat­lanjainkat eladjuk. Ötmillióért sike­rült értékesítenünk a volt rendőrségi épületet, illetve 12 millióért a keres­kedőházat. Nagy változást jelentett a nagy­község életében az is, hogy a Kom­ló-Víz Kft.-ben lévő üzletrészt hét­millióért az önkormányzat eladta, a Pécsi Víz Kft.-vel pedig szerződést kötött a víz- és szennyvízrendszer üzemeltetésére. Az ivóvíz árát azon­nal csökkentették, egyben rögzítet­ték, hogy 25 évig mindössze az inf­láció mértékével emelhető a vízdíj. Szászvár büszkesége az új faluház A borturizmus fejlesztése érdeké­ben a borház melletti területek és pincék, présházak fogadóképessé tételének tervezése is megtörtént. Kijelölték a tájsebként kezelt, úgy­nevezett agyaggödör területén a majdani hulladékudvart. Itt egyéb­ként vállalkozói telephelyek is lesz­nek. A Kálvária-domb tisztítását a cigány kisebbségi önkormányzattal együttműködve végezték el. Meg­történt a Bányászklub állapotának felmérése, ott a bányászmúzeum­ból megmaradt anyagból rendez­nek kiállítást. A napokban vásárolta meg az önkormányzat 5,6 millióért azt a traktort, amely a hóeltakarítást végzi majd. Az információs hálózat, a falu honlapja összesen négymil­lióba került.- Természetesen vannak még jócskán feladatok - teszi hozzá Bék János. - A járdaépítések, útfelújítá­sok az idei pályázati lehetőségek be­szűkülése miatt elmaradtak. A fel­színi vízelvezetést csak a Simon, a Hárs és a Diófa utcákban tudtuk megoldani, a település egész terüle­tére viszont elkészült a kétszázmilli­ós pályázat. Jövőre a legfontosabb munkánk az idősek bentlakásos otthonának építése, melyre 650 milliós pályázatunkat már befo­gadták. Megkérdeztük: Miért szeret Szászváron élni? A falusi emberek mások Töpfner Zsolt (28 éves) húsfeldol­gozó: - Szászvári vagyok, felesé­gemmel itt is élek, természete­sen ezért szere­tem a falut. Itt él­nek a rokonaim, szüleim, nagy­szüleiül, az öcsém, a gyerek­kori barátaim is. Engem is ismer mindenki, én is ismerek mindenkit. Azért azt elmondom, a vállalkozá­sokat jobban kellene segíteni. Kiss Melinda (25) óvodapedagógus: - Idevalósiként a falut mindig is előnyben részesí­tettem a várossal szemben. Még úgy is, hogy most éppen nem tudok a szakmámban el­helyezkedni, ezért a polgármesteri hivatalban dolgo­zom közhasznú munkásként. Szászvár szép, nyuga­lom van, ha másutt kapok munkát, akkor sem költözöm el innen. Glöckler József (64) nyugdíjas keres­kedő: - Köblényi sváb gyerekként családommal '87- ben költöztünk Szászvárra. Meg­rögzött falusi va­gyok, városban el sem tudnám kép­zelni az életemet. Nagyjából rend­ben mennek a dolgok, de ez ter­mészetes, hiszen a falusi emberek mások. Megbecsülnek mindent, a csendet, a nyugalmat is. _________■ A SZÁSZVÁRIAK túlnyomó többsége a nagyközség központjában álló Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet helyi fiókjának ügyfele ■ Szászvár A község vezetői Polgármester: Bék János. Alpol­gármester: Gyenis István. A kép­viselő-testület tagjai: Bányai Fe­renc, Fischer Gézáné, Gabb Jó­zsef, Gyenis László, Katosné Andrási Ildikó, Maglódiné Hor­váth Ildikó, Pap Marianna, Raf­fael István, Simon István, Strasszer Attila. A német kisebb­ségi önkormányzat elnöke: Mat­tenheim Richárd. Tagjai: Gabb József, Gloiber Jenő, Teleki Ti- bomé Wäger Marianna. A ci­gány kisebbségi önkormányzat elnöke: Lakatos György. Tagjai: Raffael István, Búzás Gábor. Szászvár nagyközség jegyzője: Havasiné Szokoly Zsuzsanna. Az önkormányzat címe: 7349 Szászvár, Május 1. tér 1.______■ szászvár, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Me­gyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Deák Gábor S Z E B E N Y B E MUT ÁTKOZIK SZEBÉNY FALUKÖZPONTJÁBAN az intézmények épületsora kí­vülről megszépült idén, s e házak előtt a Hősök tere útburkolatát is végre felújíthatták. Tavaszra nem túl magasra növő örökzöldek tele- pítését tervezik az úttest mellé. ■ Megoldhatatlan feladatok Idén júniusban még a hatodikat végzett általános iskolások bú­csúztak a helyi oktatási intéz­ménytől, ám szeptembertől át­menetileg szünetelteti az önkor­mányzat a két felső tagozatos osztályt, ugyanis mindössze két gyerek maradt volna. Azt mond­ják a falu elöljárói, jó lenne tudni, mi a kormányzat szándéka a kis­települések intézményeivel: vagy mondják ki az elsorvasztásukat, vagy finanszírozzák a fenntartás­sal járó költségeket! Amíg nincs egyértelmű álláspont, marad a kényszerű kínlódás. Nem megoldható a közintéz­mények akadálymentesítése. Többmilliós költséggel, falakat bontva lehetne rámpát kialakíta­ni a községházánál, a kultúrház- nál, az iskolánál, az óvodánál, de még az orvosi rendelőnél is. Szükség lenne rá, de ilyen mun­kához még pályázati önrészt se képes előteremteni a település. Legnagyobb gond a munka- nélküliség. A faluban a 160 nyug­díjas mellett 180 fős aktív korú la­kosság él, de a túlnyomó többsé­güknek nincs rendszeres jövedel­met biztosító munkahelye. Rend­szeres szociális segélyt pillanat­nyilag 19 személynek utalnak, s minden ellátás nélkül tengeti az életét húsz ember. A foglalkozta­tási helyzet javításához a község azzal sem tud hozzájárulni, hogy például havi 30-40 ezer forintot áldozva plusz autóbuszjáratokat biztosítson, arra meg gondolni sem lehet, hogy az önkormány­zat befektetőket találva helyben munkalehetőséget teremtsen. ■ Tataroztak minden intézményt A reggelente rendszeresen ködbe burkolódzó faluban nem so­kan járkálnak az utcán még déltájban sem. Egyetlen idős asz- szonyt látni, ő az orvosi rendelőből kilépve megáll az árokban nyávogó macska mellett, megvárja míg közelebb érek, aztán megjegyzi: „Hiába keresed már a gazdád.” Hanem a kihaltnak tűnő községnek az iskolánál már más a hangulata, itt a kitárt ablakokból árad a gyerekzsivaj.- Igazi falu ez, a néhány munkába járó reggel elmegy, a kertben már nincs mit tenni, így behúzódnak az emberek - mondja Hűn László polgármester a kívül-belül meg­szépült községházán. Aztán sorol­ja is, mivel gyarapodtak egy év alatt: - A kétszáz éves iskolaépület tetőcseréje történt, erre egymilliót költöttünk, mellette az óvoda, a községháza, a művelődési ház és az orvosi rendelő alkotta épületsor homlokzatát tettük rendbe. A leg­nagyobb költségű munka pedig itt, ezek a házak előtt, a Hősök te­re útfelújítása volt. A 2,4 milliós ki­adáshoz pályázattal kaptunk tá­mogatást, ami nélkül nem tud­tunk volna hozzáfogni. A költség- vetésünkből az intézmények fenn­tartása mellett a közterületeken a kaszálásra, némi ároktisztításra futotta, de már az óvoda, az orvo­si rendelő és a ravatalozó belső meszelése is csak azért készülhe­tett el, mert akadtak, akik társadal­mi munkában vállalták. A község idén 47 millióból gaz­dálkodott, pontosabban ebből a kötelező és vállalt feladatok finan­szírozásán túl mindössze 2,5 mil­liója maradt a faluszépítő, fejlesz­tő feladatokra. Ez a pénz bizony még a különböző munkákhoz ön­erőnek is kevés. Mint a polgármes­ter megjegyezte, nincsenek illú­zióik a 2004-es évre sem, biztos nem marad több pénzük a környe­zet szépítésére, pedig nagyon sze­retnék vonzóbbá tenni a telepü­lést, hogy az üresen álló épületek­nek legyen végre vevője, és gyara­podjon a lakosságszám. Mert hiá­ba nem jellemző az elköltözés Szebényből, a lélekszám egyre csak fogy: három éve még 510 la­kos volt, ma 486 ember él itt.- Szép a táj, jó a levegő, a kis­gyerekeknek helyben van óvoda, iskola, de a közlekedési lehetőség egyre rosszabb, nemrég is elvettek tőlünk járatokat, már se reggel ko­rán elmenni, se este későn haza­jönni nem lehet, vagyis három műszakba járni innen autóbusszal lehetetlen - összegezte a kínálatot, s mintegy a lehetőségeket is Hún László. _____________Megkérdeztük: Miért ragaszkodnak az iskolához?_____________ „É rdemes a gyerekekre költeni” Máté Csaba (49) falugondnok: - Öt gyerekem közül kettő innen ment hatosztályos gimnáziumba. A 22 éves fiam most főiskolás, a lányom érettsé­gizett, Angliá­ban dolgozik, és a nyelvet tanul­ja, az egyik fiú Pécsett szakács­nak, a másik Mohácson asz­talosnak készül, a legkisebb pe­dig helyben harmadik osztályos. A gyerekre költött pénz hosszú távú befektetés, s ezt tudják a képviselők. Konczosné Jakab Enikő (33) ház­tartásbeli: - A lányom negyedikes, és szeretném, ha a hároméves fiam is az alsó tagozatot helyben járhat­ná ki. Sokkal jobb a gyerek­nek, ha nem kell már kiskorában utazni, aztán az is előny, hogy itt személyre sza­bottan foglalkoz­nak a diákkal a pedagógusok, és délután úgy jönnek haza az iskolá­ból, hogy minder lecke kész, még az ellenőrzése st marad a szülő fel­adata. Papp József (72) nyugdíjas: - A kis iskola sok pénzébe kerül az önkormányzatnak, de ha meg­szüntetik, leépül a falu, a vidékre járó gyerek el­idegenedik a szülőhelytől. Az sem igaz, hogy itt nincs megfe­lelő képzés, az én fiamék Pé­csett élnek, de az unokám amíg általános iskolás volt, itt tanult, a baráti kö-. re ide köti, és reményeim szerint marad is szebényi, és átveszi tő- lem a gazdaságot. __________ ■ SZ EBÉNY o|éngóvárkony pErdŐsmecske S 7: Lovászhetény ■ Pécjvárad ^ j j QFeked .... Véménd "0 Ö,A : Pátóta­Fazekasból / \ ö > SZEBÉNY• bozáok A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A pol­gármester Hún László, az alpol­gármester Martini Mihály. A kép­viselő-testület tagjai: Galambos Jakabné, Jakab Györgyné, Reisz Ferencné, Varga Ferenc. A körjegy­zőség vezetője: Kalocsai László. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Treszner János, tagjai: Leihhäuser Györgyné, Weintmut József. A cigány kisebbségi szó­szóló Horváth Ildikó. Az iskola igazgatója Vágási Margit, az óvo­da vezetője Horváthné Moldvai Rita. A község háziorvosa dr. Borbáth Ilona A nyugdíjasklub vezetője Treszner János. Az asz- szonykórust Jakab Györgyné ve­zeti. A polgárőrség vezetője Faze­kas Zoltán. ■ HAGYOMÁNYÁPOLÓK. A többségében magyarok lakta község egykor népdalairól volt híres. A nyolcfős asszonykórus őrzi és ma is népszerűsíti a szép dallamokat, rendszeres fellépői a helyi rendezvényeknek. ■ szebeny. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Me­gyei Közgyűlés, valamint a Mo­hács és Vidéke Takarékszövet­kezet támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária i i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents