Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-07 / 303. szám

2003. November 7., péntek RIPORT 9. OLDAL KULT URA­Akcióban a szegény gazdagok Egy klasszikus Mikszáth-darab bemutatója lesz ma este a pé­csi Nemzeti Színházban, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Babarczy László rendezésében. A Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka többször is látható majd bérletes elő­adásokban. Sokan nem tudják, hogy A Nosz­ty fiú esete Tóth Marival születé­se egy hetilaphoz, a Vasárnapi újsághoz kötődik, egy éven át hétről hétre itt jelent meg folyta­tásokban a korában bestseller­nek bizonyuló történet.- Mikszáth Kálmán regényét magam írtam át színpadi szöveg­gé, és igyekeztem átmenteni be­lőle minden konfliktushelyzetet - mondja a rendező Babarczy László, a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház igazgatója. A dara­bot egyébként a somogyi megye- székhelyen ez év tavaszán mu­tatták be, és azóta nagy sikerrel megy, az új szezonban is műso- . ronvan. A Babarczy-átiratban a mély filozofikus gondolatok és a per­gő cselekmény jól kiegészítik egymást. A nagynevű szegények gazemberségei, és az újgazdag, de egyszerű, tiszta lelkű embe­rek megpróbáltatásai olyan társadM^ fogalmazott, ez egy kiváló Mikszáth-alkotás, és igen elégedett lesz, ha a darab megtekintését követően néhá- nyan újra a kezükbe veszik a könyvet. A My Fair Lady színrevitelé- vel Babarczy László már meg­hódította idén a pécsi közönsé­get, miként két munkatársa is, a jelmeztervező Cselényi Nóra, valamint a koreográfus Andrási Imre, ez a hármas pedig együtt dolgozott a Mikszáth-történeten is. Az előadás egyébként csere- szerződés révén került a PNSZ bérletes programjába, Pécsről a Nagy Viktor rendezte Mozart­opera, a Szöktetés a szerájból utazott Kaposvárra. A mai be­mutató további baranyai vonat­kozása, hogy a zeneszerző az a Hevesi András, aki korábban a pécsi társulatnál dolgozott, a női főszerepet pedig a My Fair Lady társszereposztásában megismert Bállá Eszter játssza. Az már csak hab a tortán, hogy igazi nagyszínházi produkcióról van szó, időnként több mint kéttucatnyian vannak színen, és láthatjuk a szereplők között Lá­zár Katit, vagy például az idei POSZT-on díjnyertes Gúla Pétert is. MÉSZÁROS B. E. Pécsi dzsessz a márványteremben Bornemissza Mária pécsi dzsesszénekesnő ad ma este kon­certet a Magyar Rádió Rt. pesti központjában, a márványterem­ben. A Wachner Róbert trió köz­reműködésével készülő közön­ség előtti élőfelvételt a későbbiek­ben adja majd a Bartók rádió, miként az est második részében hallható Frankie Lato’s Djangolo- gy hangversenyt is. m. b. e. Idősek népdalversenye Hihetetlen hangulatú buli zajlott október végén a Görcsönyi Kas­télypark Módszertani Otthonban. A megye több pontjáról, bere- mendi, komlói, bólyi, sombereki, pécsi, mecsekjánosi szociális és időseket gondozóintézetekből gyülekeztek koros férfiak és höl­gyek, hogy együtt értékeljenek, táncoljanak. Az Idősek hónapja rendezvénysorozat keretében el­ső ízben szerveztek a gondozó­otthonok lakóinak népdaléneklé­si versenyt! A megmérettetésen szóló kategóriában Sárkány Káz- mér (Komló), Kovács Béláné (Gör- csöny) és Szávert Rita (Malom- völgy) állhatott fel a dobogóra. A kórusoknál a Beremendi Gondo­zási Központ csapata kapta az el­ső díjat, a görcsönyi és a malom­völgyi társulatokat megelőzve. MÉSZÁROS B. E. Díszdoktoravató a PTE-en A Magyar Tudomány Napja alkal­mából díszdoktoravató ünnepi sze­nátusi ülést tartottak tegnap a Pécsi Tudományegyetemen. A Rákóczi úti aulában dr. Komlósi László Imre tudományos rektorhelyettes mon­dott ünnepi beszédet, majd bemu­tatták „A város és egyeteme” című konferenciakötetet, amely az Erzsé­bet Tudományegyetem pécsi műkö­dése kezdetének 80. évfordulója előtt tiszteleg. A szenátus által adományozott Honoris Causa doktori címet tanúsí­tó díszoklevelet és a PTE talárját dr. Lénárd László rektor adta át dr. Kor- nai Jánosnak, a Harvard Egyetem és a Collegium Budapest közgazdász, és dr. Anton Schwobnak, a grazi Karl- Franzens Egyetem nyelvészprofesz- szorának. A szenátus Professor Emerita címet adományozott Keserű Ilonának, a Művészeti Kar nyugal­mazott egyetemi tanárának, egyete­mi magántanári címet dr. Csapó Ta­másnak, a Berzsenyi Dániel Főiskola földrajzi tanszéke főiskolai tanárá­nak, tiszteletbeli tanári címet Diet­mar Goltschniggnek, a grazi Karl- Franzens Universität Germanisztikai Intézete professzorának, tiszteletbeli docensi címet dr. Rozs Magdolná­nak, a Magyar Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottsága alelnöke kabi­netvezetőjének. Végezetül habilitá- ciós, Ph.D- és DLA okleveleket átadá­sára kerül sor. d. i. Dr. Komái János (középen) veszi át a díszdoktori címet tanúsító oklevelet és a talárt dr. Lénárd Lászlótól, az egyetem rektorától fotó, laufer l. A felítő és a fecskesirály Berecz András Pécsett mutatta be új kazettáját A pécsi nemzetközi bordalfesztiválok jól ismert alakjaként és a magyar népzenei, népmeséi kincs országjáró, fáradhatatlan patió- nusaként is közismert Berecz András népdalénekes, mesemondó á napokban mutatta be Pécsett Felítő című legújabb lemezét. Nem volt hajlandó tudomásul ven­ni a neki szánt jövőt. Sorsát korán kézbe véve a jogi pálya helyett a maga útját járja Berea András éne­kes és mesemondó. A pécsi bordal­fesztiválok 10 éve aktív részese. Két- laki. Van egy lakcíme, otthona, meg van a világ, ami tágasabb lakhatás.- Itt, a városban kincses ládák­ként mutogatom azt a mindenna­pos nyelvi-zenei többletet, ami még mindig megtapasztalható a magyar falusi népi értékek világában - mondja. - Az eredetinek mondott iskolai népdalanyag ugyancsak po­ros. Elképesztő mennyiségű válto­zatban' élnek a hajdan tanult dalok szebbnél szebb változatai, ame­lyekkel az odafigyelő, gyűjtögető ember nap, mint nap találkozhat. A félrevert harangot sokáig hallgató elődökkel már nem versenyezhe­számuk-valami­féle madárszerű magatartásra hív­ták fel a figyelme­met. Berecz And­rás úgy közelít a népi kultúrához, mint ahogyan a madár is intuitíve hagyatkozik a táj­3 fnrmákr;} iá­akinek a legfontosabb forrást nem­rég elveszített édesanyja dalai jelen­tették. A mögötte, lévő húszéves vándorlás-gyűjtés, az előadói is­mertség, a hazai, külföldi és tenge­rentúli lemezek, kazetták, tv-felvé- telek furcsa világhírnévvel ruházták fel. Mindez a fecskesirály páratlan teljesítményére, viselkedésére em­lékeztet. A vülás farkú madár úgy száll fel Grönlandnál, hogy legköze­lebb csak Dél-Afrikában landol. A nagy kérdés az volt, hogy talál oda. Kiderült: emlékezetében ott van még az ősi tengerfenék rajzolata. Ez vezeti oda. A teremtése óta hordozza magában ezt a tudást az a madár. A lemez címadó szava, a „felítő” egy szellemes székely be­szélgetésben került a látóterébe. - Menjen, siessen a felítőn, egé­szen a széléig - mondta neki vala­ki. Ez a lejtő ellentéte, fölfelé visz. A dalos mesemondó ezt a felítőt kedveli. BEBESSI K. k. k Tessék Bartókot láttatni! Új bemutatóra készül a Pécsi Balett. A magyar balett ma már klasszikusnak számító két művét, Bartók Béla Fából faragott királyfiját és a Csodálatos mandarint mutatják be november 14-én. A próbák, mondani se kell, teljes gőzzel folynak. Délelőtt 10 óra van. A balettosok gyülekeznek. Gombosi László, a társulat ügyelője és mindenese arról beszél, hogy hamarosan már le lehet vinni a színpadra a készülő darabokat próbálni, el­végre csak ott derül ki, hol kell bejönni, kimenni, hol akad be a jelmez, és így tovább. A betop­panó Egerházi Attila, a Csodála­tos mandarin koreográfusa azonban frissiben leszögezi: - Csak akkor megyünk le a szín­padra vasárnap, ha addigra lesz díszlet, különben semmi értel­me. Az első programpont, mint egyébként mindig, minden nap, a balettgyakorlat, afféle bemele­gítés. Alpo Juhani Terdsvuori finn balett-táncost harmincéves ba­rátság fűzi a Pécsi Balett igazga­tójához, Keveházi Gáborhoz, és rendszeresen segítik egymás munkáját. Most, a próbaidő alatt ő tartja a reggeli balettórát. A nagyteremben az ismert „díszlet” fogad: a fal mellett a fa­korlát, szemben a hatalmas tü­kör, amiben a táncosok minden mozdulatukat látják. A 17 ifjú hölgy és fiatal­Í HH ember együtt WM és külön-külön is, maga a moz- §ás. Az inst- , M rukciók el- » hangzanak, a kommunikáció WM nyelve az an- goi, de a lépés- és táncfigurák neve francia, és a finn mester ré­széről is becsúszik néha egy-egy „Jól van!”, „Nem, nem!” vagy „Gyönyörű!” - magyarul, elvégre nyelvrokonok vagyunk. A zongorista belevág, amo­lyan kuplészerű dallamokra megkezdődik a gyakorlatozás. Kezdve a hajlásokon, a kézmoz­dulatokon, aztán a láblendítése­ken, a spárgákon. A zene is gyor­sabbra vált, és bizony sorban ke­rülnek le a feleslegessé váló me­legítők, harisnyák, megjelennek az első izzadságcseppek. A lábak immár fejmagasságban, a moz­dulatok már olyanok, amire egy­szerű földi halandó életében nem lenne képes... Jönnek a pi­ruettek, külön a lányok, külön a fiúk. Érdekes megfigyelni, .hogy a táncosnők egy-egy önkéntelen mosollyal nyugtázzák a sikerült gyakorlatot, a férfiak inkább ko­moly arccal nézik magukat a tü­körfalban. Mindez tart több mint egy órán keresztül, amikor is Teräsvuori mester óráját vastaps zárja az addigra eléggé felhevült és ziháló „közönség” részéről. Szünet. Valkai Csaba Csanád- nak pihenésképpen nyilatkoznia „kell”, amit szívesen meg is tesz.- Nagyon nehéz ez a pár hét, hiszen Bartók amúgy sem köny- nyű zene... De szerencsére kivá­lóan hangszerelték, és a Pécsi Szimfonikus Zenekar nagyon szépen játszotta fel. Az utolsó két hét a legcudarabb, amikor már a célegyenesbe fordulunk, pedig most kell rápakolni még két lapáttal. Ilyenkor este az em­ber hazaesik, jól bevacsorál, mert az igazat megvallva, nap­közben erre szinte semmi idő, vi­szont, mint a ló, napi négy liter ásványvizet biztosan megiszom. Aztán alszom, mint akit fejbe kó­lintották, reggel meg kezdődik minden újból. Én ritkán álmo­dom, de ha igen, akkor biztos, hogy a tánccal... Vajon mennyire „szerepálom” egy balettos számára a Bartók- műben való részvétel?- Tény, hogy nincs sok magyar balettzene. A Fából faragott-ban én vagyok a királyfi, és természe­tesen jó érzés, ha az embert fő­szereplőnek írják ki. Az biztos, hogy a zene és a koreográfia is nehéz. De mivel ez a három éve alakult csapat már nagyon össze­szokott, közhely, de tényleg egy nagy család - a szereposztás is teljesen személyre szabott. És azt is el kell mondanom, hogy a táncos is beleszólhat a koreográ­fiába, ötleteket adhat. S ha ez sem lenne elég, ott van az asz- szisztens, Daczó Eszter, aki szin­tén táncos, de most afféle közve­títő is. Mert egy koreográfus, hiá­ba balettos maga is, más dimen­zióból látja a művet, amit csinál­ni akar. Egyszóval, a készülő pro­dukciónak leg­alább olyan fontos része a beszélgetés, mint maga a tánc. Valkai Csaba Csanád végső megállapításá­nak igaza meg­tapasztalható a szünet utáni próbán. Egerházi Attila ugyanis beszél, beszél, be­szél táncosaihoz, és persze mu­tatja is, mit, hogyan szeretne vi­szontlátni.- Nem kell elsietni, csak las­san! Bátrabban hagyd jobb oldalt a súlyt! Te nem szeretsz egy lá­bon állni! Beíratlak szolfézsra, nem igaz, hogy ezt nem lehet hallani! - hangzanak egyszer­egyszer a megjegyzések. Van, hogy válasz is érkezik valame­lyikre, a mester meg is jegyzi a kívülálló felé:- Halk szavú, csendes gyere­kek, csak a munka heve, ugye­bár... A munka heve pedig dúl, ahogy haladnak előre a próbával.- Tessék Bartókot láttatni! Hal­lani már halljuk, Hamar Zsolt ék felvették! Amúgy megvan ez, gyerekek, már csak egy pici hi­ányzik, de ez a pici a lelke az egésznek! Aztán vége a részletek csiszol­gatásának, egyben eltáncolják a darabot, már ami megvan belőle. A női főszereplő azt suttogja mellettem:- Jaj, most izgulok! Pedig tán nem is kellene any- nyira. Egerházi koreográfus mes­ter a huszonöt perces produkció alatt többször is azt kiáltja:- Hű de jó, alakul! - Aztán: - Csak szépen... Hogy mennyire szépen, az no­vember 14-én derül ki, amikor is a Pécsi Balett bemutatja Bartók Béla két művét, a Fából faragott királyfit Keveházi Gábor, a Cso­dálatos mandarint Egerházi Atti­la koreografálásában. A Pécsi Szimfonikus Zenekar erre az al­kalomra egy vadonatúj cd-t ké­szített, amit a balett premierjével egy időben mutatnak be. _____________________MÉHES K. vénysátorban Chester város be­mutatkozó standja lesz megte­kinthető teakóstoló közben, az első magyar skótdudás koncert­jét hallgatva. A szerda este az Ifjúsági Ház­ban „Union Jack - Rock'n roll FestivaV’-lal záruló brit napok során a szakemberek mellett az . angol nyelv, a brit szigetek éte­lei, italai, dalai iránt érdeklő­dők, valamint az Egyesült Ki­rályság nemzetközi szerepvál­lalásaira kíváncsiak egyaránt ta­lálnak maguknak érdekfeszítő programokat. ____________________________________DUMÁI I. Br it napok skótdudaszóval Néhány hónapja lehetőség kínál­kozik falvaknak, városrészeknek, kulturális-közösségi intézmé-, nyéknek, civil szervezeteknek ar­ra, hogy úgynevezett kisközössé­gi rádiót indítsanak. Az Országos Rádió és Televízió testület egy éve hirdette először ezt a lehető­séget, eddig 12 pályázó jutott túl sikeresen a fordulókon. Legköze­lebb március 1-jén nyílik lehető­ség az indulásra, az ORTT feltét­elei egyszerűbbek a korábbinál. A helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet bemutató, vagy speciális cél-, illetve hallga­tói csoportnak szánt közösségi programú rádiók három évre szó­ló, újabb három évre megújítható jogosultságot szerezhetnek. Kis­közösségi rádió esetében keres­kedelmi célra nem nyújtható be pályázat. Hogy miképpen lehet alapíta­ni, működtetni egy kisközösségi rádiót, erről szerveztek mára kon­zultációt Pécsett, az Istenkúti Kö­zösségi Házba. A 14 órakor kez­dődő rendezvény vendégei lesz­nek a Szabad Rádiók Magyaror­szági Szervezetének képviselői. Radio - kisközösségeknek Skótduda, fotók, gazdasági együttműködés, turizmus, nemzetközi politika - ezek lesz­nek a pillérei a PTE által szerve­zett 6. Pécsi Brit Napok prog­ramsorozatnak, amely nem hi­vatalosan pénteken este kezdő­dik az Aranykacsa Étteremben a brit napok első vacsoraestjé­vel és a skót whisky dicsőítésé­vel. A hivatalos kezdet hétfőn délelőtt lesz, amikor a Művé­szetek Házában megnyílik a chesteri fotókiállítás. A nagykö­zönség azonban már szomba­ton délelőtt ízelítőt kap: a Szé­chenyi téren felállított rendez­yekre, a föl-le kanyargó légáramla­ta. Mindent lát, mégis csak bizo- yos helyeken száll le.- A fecskesirály még furcsábban iselkedik - jegyzi meg az énekes, tünk az alapréteget alkotó értékek összegyűjtésében. A „maradék” számbavétele azonban még mindig hatalmas feladat és lehetőség. Akik ismerik ezt a különös énekes mesemondót - meglepően nagy a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents