Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-06 / 302. szám

2003. November 6., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAl. A Nemzeti Fejlesztési Terv nem szolgálja a re­gionális különbségek mérséklését. A helyi operatív programok esetében a maradék elv érvényesült: az szerepel bennük, amit a köz­ponti döntéshozók másutt nem tartottak fon­tosnak megjeleníteni - jutottak egyetértésre a Dunántúli Tudományos Intézet fórumának résztvevői. Ritka, hogy az előadó a végkövetkeztetéssel in­dítson. Márpedig ez történt az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tegnapi kerekasztal- beszélgetésén, amikor az egyik vitaindítót tartó Faragó László, az intézet munkatársa előrebo­csátotta: a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) nem szolgálja a hazai régiók közötti különbségek mérséklését. A fórumot A Dél-Dunántúl esélyei a csatlakozás után címmel hirdették meg, ám nem a referálok - Faragó és Márton György, a Dél-du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazga­tóhelyettese -, valamint a hozzászólók közelíté­se volt túl távoli, hanem pár szóba belefoglalha- tók a lehetőségek. Azaz: a régiónak semmiféle mozgástere nincs, és a mostani állapotok szerint nem is lesz. Ugyan a teljesség igénye nélkül emelünk ki né­hány gondolatsort, ám ezek kellőképpen alátá­masztják a fenti megállapításokat. Az NFT legfőbb prioritása a gazdasági növeke­dés elősegítése, tehát a hatékonysági kritériumok érvényesülnek. Ebből következően viszont a fej­lettebb régiók nagy előnnyel indulnak az EU-s pályázati pénzek megszerzéséért, érvelt Faragó László. Ráadásul regionalizmusról szó sincs, hi­szen a terv központilag kidolgozott, és ilv módon Faragó László GRASTYAN-DIJAK PÉCSETT. A városi és megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a TIT éven­te ünnepi ülésen adja át elismeréseit, ösztöndíjait. Tegnap délután a városháza dísztermében immár 13. alkalommal került sor a díjak átadására, amelyet dr. Bárdi László sinológus (balról), Kircsi László zene­esztéta (középen) és dr. Tigyi József biofizikus (jobbról) vehetett át. Ösztöndíjat kapott dr. Bagi Éva ku­tató és Csikós Zoltán csillagász. Az ünnepség résztvevőit a Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leány- karának koncertje köszöntötte.________________________________ ________ fotó: laufer László Át léptek A küszöbön A pécsi Nemzeti Szobaszínházában Dudarev: Másnap (A kü­szöb) című drámájának bemutatóját Ottlik Ádám rendezésé­ben szeptember végéről november 8-ra halasztották, de az elő­adás ismét, most már véglegesen elmarad. Nem állt össze iga­zán a darab, összegeznek az illetékesek. Elöljáróban kijelenthető, hogy Dudarev nem egy felkapott szerző hazánkban, műveiből talán még nem is volt Magyarországon bemu­tató. Mindemellett Ottlik Ádámnak megtetszett a másnaposság rejtel­meit és gyötrelmeit filozofikus mélységekig boncolgató A küszöb című drámája, és ha minden jól megy, ezzel az előadással nyitotta volna a PNS? Stúdiószínház az őszi szezont szeptember végén. A dara­bot egyébként a nyáron Zsámbékon bemutatta már a pécsi társulat, most azonban mégis úgy döntöttek, nem érett meg igazán a produkció.- Sok munka van benne, vala­hogy mégsem állt össze az elő­adás, kétszeri próbálkozásra sem sikerült kihozni belőle azt, amit elképzeltünk - fogalmaz a ren­dező. - Ebben bizonyosan én is hibás vagyok, de jobbnak láttuk, ha nem erőlködünk tovább - tet­te még hozzá.- Miként a „Stúdium”-szín- ház nevében benne rejlik, itt kísérletezhetnek a színészek, rendezők ötleteik megvalósítá­sával. Az alkotóközösség dönt aztán a produktumról, és termé­szetesen a színház művészeti vezetőjeként nekem is látnom kell a végeredményt. Nem anya­gi okokból, hanem esztétikai, színházművészeti szempontok miatt nem mutatjuk be A kü­szöb című darabot - összegez Balikó Tamás színházigazgató. - Ez a dráma ugyan remek ka­rakterszerepeket rejt magában, de az összkép mégis hiányos, az előadás színvonalában nem éri el a PNSZ nor­ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy a kísérletezésben ez is benne van. A Dudarev-mű most végleg le­került a műsortervből, helyette a tavasszal két egyfelvonásost ját­szanak majd a bérletprogramban: Hargitai Iván rendezi Syngétől a Szentek kútját és Füsti Molnár Éva Petőfi Sándortól A helység kalapácsát. MÉSZÁROS B. ENDRE Magyarul - magyarán Magyarul, ha lehet Elnök és kitüntetett Baranyából Baranyai elnököt választott és kitüntetettet köszöntött legutóbbi ülésén a Magyar Statisztikai Társaság. A szakmai szervezet dinami­kusan fejlődik a rendszer- váltás óta. Herman Sándort, a Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdaság-tu­dományi Kara statisztikai tan­székének tanszékvezető tanárát választotta soros elnökévé leg­utóbbi ülésén a Magyar Statisz­tikai Társaság. A pécsi profesz- szor elnöki megbízatása három évre szól. Az élénk szakmai életet élő társaság új programja szerint a hivatali tevékenységből fokoza­tosan nyitni szeretne a tudomá­nyos élet, az oktatás területe fe­lé is. E gondolat jegyében vá­lasztották a pécsi elnököt, tobo­rozzák az új tagokat. Az eredeti­leg az 1920-as években létrejött, majd a rendszerváltást követően újraszerveződött társaság jelen­leg több mint 600 tagot számlál, évente számos rendezvényt tart, több szakosztálya kapcsolódik az élet különböző területeihez. A tisztújító ülésen Keleti Ká­roly Emlékéremben részesült dr. Hoóz István, a PTE KTK nyugal­mazott professzora. Az elisme­rés rangját mutatja, hogy napja­inkig összesen kilencen része­sültek hasonló kitüntetésben. _____ K. E. Ma i nyelvünkben az igen gyors ütemű tudományos-technikai fejlő­dés hatására a kelleténél is több az idegen szó. A számítógépek, a vi­deók és a diszkók korában a nyel­vünkbe kerülő idegen szavak súly­pontja áttevődött a sport területéről a műszaki életre, az orvostudp- mányra és legföltűnőbben a szóra­koztatóiparra. Elsőnek itt van a videó. Néhány évvel ezelőtt még csak összetett szavak előtagjaként, a szűkebb hír­adástechnikai és televíziós nyelv szakszavaként fordult elő: videó- erősítő, videojel videomixer, video­technika stb. A készülék angol neve video- recorder, nevezik videomagnónak és képmagnónak is. Ez utóbbi áll a legközelebb a magyar nyelvhez, mert legalább az előtagja magyar szó. A képmagnózással kapcsolatos minden készüléket önállósult ide­gen szóval videónak, felhasználá­sát pedig videózásnak mondjuk. A képmagnózás félig magyar szó, ter- jedelmessége miatt aligha válik ál­talánossá. A video előnye, hogy könnyen kiejthető, nem üt el a ma­gyar hangrendszertől. Ezért nem célszerű hadakozni ellene. Kevésbé érvényes ez a megállapítás a számí­tógépekkel kapcsolatos számtalan idegen szóra. A data helyett máris I jobb az adat, a printelés helyett a kiírás. Folyamatos és dicsérendő a „lefordíthatatlannak” tartott szavak magyar megfelelőinek az alkotása. A legutóbbi divathullám egy-két évtizede kezdődött el az aerobic térhódításával. Az angol szó utolsó betűjét kiejtés szerint fc-val is írják. Gyakran hallani a helytelen erobik alakot is. Jó lenne végre megtanul­ni, hogy görög eredetű szavakban az ae betűkapcsolatot nem olvas­suk össze é-nek: a-eroplán, a-erodi- namika. Kár, hogy a szó magyarosí­tására tett kísérlet, a sporttorna nem vált be. Külföldi hatásra kezdtek el ná­lunk is kocogni. Sajnos, hiába volt meg rögtön a kitűnő magyar szó, a hozzávaló öltözék kocogóruha, szabadidőruha, esetleg tomaruha helyett a divatlapokban, üzletek­ben és a mindennapi használatban a jogging kezdett elterjedni. Az an­gol változat használata kerülendő előkelősködés, sznobizmus annál is inkább, mert a kiejtés: dzsoging nem következik a magyar íráskép­ből. A fittness felöleli az egészséges életmód legszélesebb körét. Szó szerinti fordítása fittség, de ,i «*'.> teljes jelentéstartalma alapján elep- mód is lehetne, az időszaki kiad­vány címe pedig Életmódmaga­zin. A magyarítás megérne egy szótagot. Rónai Béla A kultúra iskolai ára Bevett szokás, hogy a középiskolák a tanév elején vagy határo­zott módon, vagy a szülőknek „finoman tudtára adva” arra hívják fel a figyeímet, hogy pár ezer forintot be kell(ene) adni a közös, általában kulturáíis alapnak nevezett kasszába. A jel­zések szerint akad olyan intézmény, ahonnan nem érkezik visszaigazolás arról, mire is fordítódik a befizetett összeg. A főhatóság úgy véli, hogy az esetek többségében szabálytalan­ság történik, ezzel szemben van iskola, amelyik a Közoktatási Törvényben vélte meglelni a megoldást. A pécsi Leöweyben a ’90-es évek végén kulturális alap-hozzájárulás rímén ezer- és pár száz forintot fi­zettek fejenként önkéntesen, tan­évenként az iskolai kasszába - em­lékeik szerint - a tanulók, az összeg felhasználásának céljairól tájékoz­tatták őket. Manapság ugyancsak az önkéntesség elve alapján adják a pénzt, a kölcsönösen elfogadott összeg 7000 forint, mondják a szü­lők. Az intézmény több alapítványa közül a „Leöweyért ” nevet viselő kuratóriumának titkára Bölcskey Andrásáé igazgatóhelyettes:- A pénzek elosztása mindig a kuratórium döntése alapján törté­nik, a tagjai sorában nemcsak taná­rok, hanem szülők és diákok is he­lyet kapnak. A pénz az egyszázalé­kos személyi jövedelemadó- és szü­lői felajánlásokból, illetve pályáza­tokból jön össze. Ez utóbbiak a diá­kok és a tanárok kiemelkedő prog­ramjainak támogatását szolgálják. A többi pénz elköltésénél az a szempont, hogy a tanulóifjúság egészének érdekeit, kényelmét szolgálja.- Példaként?- Öltözőszekrényeket vásárol­tunk, hogy ne kelljen a diákoknak fölöslegesen cipelgetniük a holmi­jukat, székeket vettünk, hogy az ünnepélyeinken többen le tudjanak ülni, így oldottuk meg a díszterem hangosítását, tavaly a tanulmányi kirándulásokat támogattuk. Évente körülbelül egymillió-kétszázezer forint fölött rendelkezhetünk, min­dig olyan célt jelölünk meg, ami a gyerekek közérzete szempontjából fontos az iskolának. Ami az iskolákban a különbö­ző módon, különböző célra és kü­lönböző személyek által gyűjtött pénzeket illeti, teljes egészében szabályozatlan a terület, mondja Póla József, a pécsi városháza fő­osztályvezető­je.- A sejtése­ink és tapaszta­lataink szerint két csoportot le­het felállítani. Az egyik az osz­tályok valamifé­le diák-önkor­mányzati vagy osztályszintű előtakarékossága rövid vagy hosszú távra, akár egy­napos akcióra vagy tervezett ki­rándulásra. A másik az iskola által az osztályfőnökök, esetleg az in­tézmény révén különböző célra szedett pénzek kérdése. A kollé­gákkal konzultálva azt mondha­tom, hogy ha ilyenek vannak, ezek nem legálisak, hiszen min­den ilyen pénzbeszedés számla­adási kötelezettséggel jár. Például ha a gyerekeknek.színházbérletet, hangversenybérletet vásárolnak, abban a pillanatban továbbszám- lázási kötelezettség áll fönn. Egyetlen legális módot ismerünk, de ez annyira macerás, annyira nehéz - ráadásul egyáltalán nem életszerű -, hogy gyakorlatilag ke- resztülvihetetlen. Elvileg az in­tézmény vagy annak megbízottja a szülő megbízásából, annak egyedi felhatalmazása alapján szedhet csak pénzt oly módon, ha a szülő kijelenti, hogy;,Helyettem és nevemben vásároljon a gyere­kemnek ezt, vagy azt”. Ám az is­kola, a pedagógus csak akkor jár el jogszerűen, ha a vásárolt „vala­miről” egyénenként kéri el a számlát. Mondok egy abszurd példát: a tanár a kirándulás során betereli a diákjait a fagylaltozó- ba, és aki kéri, annak az össze­gyűjtött pénzből három gombóc fagylaltot, másnak kólát fizet. Márpedig legálisan ezek csak egyedi megbízások lehetnének.- A rendszer mégis működik...- Igen, de az iskola hivatalos költségvetésén kívül, tehát egy el­lenőrzés ezeket nem is tudja tet­ten érni. A kollégáim szerint jel­lemzően úgy működik a rendszer, hogy ezt a feladatot úgymond ki­viszik az iskolából, és a szülők va­lamilyen közössége vállalja fel. Magam úgy gondolom, hogy ez ugyanúgy behatárolatlan terület, de legfeljebb nem az intézmény követ el szabálytalanságot. A pécsi Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskolába 516 nappali tagozatos diák jár, vala­mennyien hozzájárulnak az iskola úgynevezett kulturális alapjához. Szittár Lászláné igazgató:- A kulturális alapba befizetett pénzt kizárólag az olyan, tanórán kívüli tevékeny­ségre költjük, ami nem szere­pel a pedagógiai programban. A Közoktatási Törvény szerint ezt az összeget maximálni kell. A törvény 144. paragrafusának 4. bekezdése szerint „...a szülői szervezet határozza meg a nem in­gyenes szolgáltatások körébe tar­tozó programok legmagasabb ösz- szígét és a gazdálkodással össze­függő kérdéseket.” Ezért október elején a tizenhat tagú szülői mun­kaközösség egyhangúlag úgy dön­tött, hogy az iskola elkülönített számlát nyit, továbbá, hogy erre a tanévre a befizetendő pénzt tanu­lónként 4000, a 2004/2005-ös tan­évre 6000 forintban állapítja meg. A számla fölött a szülői munkakö­zösség elnöke, a nevelési igazgató- helyettes és a szabadidő-szervező rendelkezhet.- Ez volt a bevételi oldal, amit, értelmezése szerint, törvény is szentesít. Mire költik a pénzt?- A kiadási oldalon a következő főbb jogcímek szerepelnek: Pécsi Nemzeti Színház- és Harmadik Színház-bérletek és jegyek, filhar­mónia-bérlet, mozi, évkönyv, Rad- nóti-napok, diák-önkormányzati tábor, szabadidő- és sporthét, ügyeleti köpenyek, dekoráció, Mi­kulás, karácsony, március 15-ei ünnepség, Radnóti Kupa, Hullám­fürdő, íjak, EU-vetélkedő, bogrács­parti, ballagás, diákolimpia, jutal­mak - nagyrészt könyv, de volt vá­sárlási utalvány is -, és egészség- ügyi csomag, vagyis a toalettpapír. Mindez számlával igazolva, le­könyvelve, és a felhasználásról be­számolunk.- Megesett az iskola történeté­ben, hogy bárki reklamált volna azért, mert úgy érezte, hogy nem látta az ellentételezését a befizetés­nek?- Nem tudok róla. Ha van olyan intézmény, ahol ilyesmi fölvetőd­het, akkor ott többet kell olvasni a jogszabályt. balogh zoltán Régiók: tolongás a húsosfazéknál? és nem támogatja az elmara­dott régiókat - kimondja vi­szont, hogy a fővárosnak a for­rások 85 százaléka jut tehát ez sem oldja meg a régiók kö­zötti különbségek mérséklését. A mostani közelítő becslé­sek szerint egy-egy régióban 4-5 milliárd forint lesz az emlí­tett időszakban évente elkölt­hető nénzmpnnvisée Ezzel szemben csak Pécsett például máris három, ösz- szesen 6 milliárdot kitevő elképzelés rivalizál egy­mással. Abban is egyetértettek a fórum résztve­vői, hogy mindezek alapján először a régión belü­li konszenzust kellene kialakítani az elsőbbséget élvező célok terén, s ezt hatékony politikai lobbi­munkával „illene” megtámogatni. E finom megfo­galmazás azt takarja - s ezt a hozzászólók tó is mondták -, hogy a magára maradt dél-dunántúli régiónak is be kell vetnie a klasszikus könyöklés módszerét a húsosfazék körüli tolongásban. ______________________________;________________________BALOGH Z. vé grehajtandó, egymás mellé rendelt „ágazati programokból áll össze. Az NFT-re épült Regionális Operatív Program­ról (ROP) - amellett, hogy sebtében készült, az eredeti, háromszor-négyszer átdolgozott koncep­cióra rá sem lehet ismerni - az mondható el, hogy esetében a maradék-elv érvényesült. Amit a köz­ponti hatalom nem tartott fontosnak, az ebbe vet­ték bele. Nagyon kevés az itt elkölthető pénz, egyes számítások szerint 2004-2006 között a tá­mogatásokból mindössze 11 százalékkal része­sülnek a helyi ROP-ok. A program nem nevesíti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents