Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-29 / 325. szám

2003. November 29., szombat HAZAI TŰKOR Áder: a szlogenek költségvetése Érdemes lesz figyelni a következő hetek parlamenti történé­seit - mondta interjúnkban Áder János arra a kérdésre vála­szul, hogy Répássy Róbert interpellációjához hasonló felszóla­lások várhatók-e. A frakcióvezető a 2004. évi költségvetést értékelve úgy vélekedik, hogy a következő esztendő a leépítés, az elvonások éve lesz, ezért „fel lehet készülni egy pótkölt­ségvetésre az Európa parlamenti választások után”.- A héten Répássy Róbert interpel­lációja, amelyre a legfőbb ügyész válaszát elfogadta a kormány- többség is, meglepő, figyelmet ér­demlő volt. Már csak a megoldása miatt is. Hogyan született ez az interpelláció? Hirtelen ötlet volt, vagy dolgoztak rajta?- Kiérlelt ötlet volt. Kiváncsiak voltunk, hogy a szocialisták és az őket támogató média kettős mér­céje ebben az esetben is megjele- nik-e. Az elmúlt másfél évben a legfőbb ügyészt több alkalommal interpellálták már kormánypárti képviselők, és érdekes módon mindig csak az Orbán-kormány időszakára visszanyúló ügyekben próbáltak fogást keresni rajta. Hiá­ba adott szakszerű választ, hivat­kozott pontos törvényi paragrafu­sokra, a büntető törvénykönyvre, a büntető-eljárási törvényre. Ez nem volt elég a kormánypárti kép­viselők számára: minden alkalom­mal elutasították a legfőbb ügyész válaszát. Polt Péter most is szak­szerű választ adott, csak most Medgyessy Péter volt az interpel­láció főszereplője, és lássunk cso­dát (!), a szocialista képviselők is elfogadták, szakszerűnek ítélték a legfőbb ügyész válaszát, amit arra a kérdésre adott, hogy miért szün­tette meg az ügyészség a nyomo­zást a Gresham ügyében Medgyes­sy Péter ellen.- Van még néhány ilyen inter­pelláció a tarsolyukban?- Érdemes lesz figyelni a követ­kező hetek parlamenti történéseit. Most ne lőjük le a poént. Azt gon­dolom, ennél világosabb bizonyí­tékát nem lehet adni annak, hogy nem szakmai okok, hanem döntő­en politikai indítékok voltak az elmúlt 12 alkalommal a legfőbb ügyész leszavazása mögött, és hogy a szocialisták kettős mércé­vel mérnek. Érdeklődve vártam a szocialisták magyarázkodását, de láthatóan arcpirulás nélkül léptek túl a problémán, és a baloldali saj­tó sem szögezte a falhoz a kor­mánypárti politikusokat, pártelnö­köt, frakcióvezetőt. Nem vonta kérdőre őket, hogy magyarázzák meg ezt a döntésüket. Ez az inter­pelláció is világosan bizonyította: a legfőbb ügyészt politikai okok miatt akarják elmozdítani másfél éve a helyéről, és e mögött egy jól megfigyelhető stratégia húzódik meg a kormánypártok részéről, amit mi úgy hívunk: a független intézmények elleni támadás. A kormány minden olyan intéz­ményvezetőt el akar távolítani a helyéről, aki nem hajlandó a kor­mányzati arroganciának behódol­ni, akit nem tudnak megfélemlíte­ni. Egyetlen bűnük van: betartják a rájuk vonatkozó törvényeket.- Többször is említette, hogy kettős mércével mér a kormány és a szociaüsta párt. „Kettős mércé­vel” mért a költségvetési vitában is: volt, akinek adott, és volt, akitől elvett. A legtöbbet talán az önkor­mányzatok kapnak. Negyvenvala- hány milliárd forinttal többet az eredetileg tervezettnél.- Ezt próbálják sulykolni a szo­cialisták. A valóság ezzel szemben az, hogy százmilliárd forinttal kap­tak kevesebbet, mint amennyit az Állami Számvevőszék is indokolt­nak tartott. A kormány nagyon ala­csony támogatási összeget állított be a költségvetésbe, ehhez képest emelkedett valamelyest a végösz- szeg. Szita Károly, a Fidesz önkor­mányzati tagozatának vezetője két hónapja már több alkalommal, több fórumon elmondta: 130-150 milliárd forint hiányzik. Nem volt nehéz kiszámolni a hiányt, amikor a kormány megjelölte a különböző normatívákat, és látszott, hogy azok csökkennek, vagy nem tarta­nak lépést a kormány által terve­zett inflációval sem (ami alulter­vezett). Világos volt, hogy mennyi hiányzik majd az önkormányza­toknak.- Lamperth Mónikától egy inter­júban azt kérdeztük, mennyi kelle­ne az önkormányzatoknak? Azt felelte: soha nem lehet pontosan meghatározni, mert mindig van­nak látens igények.- Lamperth Mónika 2002-ben, amikor a szocialisták önkormány­zati programját írta, még tudta, hogy mennyi kell az önkormány­zatoknak és pontos forrásokat je­lölt meg. Idézem: „2002-ben az önkormányzatoknak mintegy 50 milliárd forint kompenzációra van szüksége, ezentúl a felhalmozási bevételek kifutása miatt 2003-tól további 50 milliárd forint fejleszté­si forrás biztosítása szükséges.” Tehát összesen 100 milliárd forint többletforrást javasolt. Ráadásul belügyminiszterként 2002 májusá­ban is azt mondta, hogy „annak a közalkalmazotti béremelést illető csomagnak, ami most az Ország- gyűlés asztalára került, minden egyes forintja az önkormányzatok számára a központi költségvetés által fedezve lesz.” Ezzel szemben az önkormányzatok a béremelés fedezetének csak ötven százalékát kapták meg, a többit nekik kellett kigazdálkodni. A következmény: az önkormányzatok eladósodtak, kénytelenek túladni a vagyonú­kon. De a vagyon elfogy, a hitelfel­vételi lehetőségek pedig be fognak szűkülni. Mi történik azután? Mit fog csinálni az állam? Konszolidál­ja majd az önkormányzatokat úgy, mint korábban a bankokat? Ez elég sok pénzébe kerül az adófize­tőknek. Ezért nyújtottunk be mi egy módosító csomagot, amely a hiányt pótolta volna, és amelynek forrása az alacsonyra tervezett adóbevételek.- Ki nyer hát, s ki veszít a mos­tani költségvetésen?- Ennek a költségvetésnek sen­ki sem nyertese, mert minden met­szetben rendkívül kedvezőtlen a kép. Nézzük először az ország ál­talános gazdasági helyzetét. A ’80- as évek óta nem volt ilyen mértékű államadósság-növekedés, mint az elmúlt másfél esztendőben. Két- ezermilliárd forinttal nőtt a ma­gyar államadósság. Ez minden családnak hatszázezer forintos többletadósságot jelent. Nőtt a munkanélküliség és jövőre tovább emelkedik, hiszen csak a közszfé­rából ötvenezer^ embert kell el­bocsátani, a MÁV-tól több mint 11 ezer, és a vállalkozási szférából is valószínűleg több tízezer ember elbocsátására kerül sor. A folyó fi­zetési mérleg hiánya óriási, a GDP növekedése pedig lelassult, most már csak két és fél százalék. Sereg­hajtók lettünk Kelet-Európábán, már Románia is megelőzött ben­nünket. És a legrosszabb hír: jövő­re a kormányzati intézkedések kö­vetkeztében nőni fog az infláció. A kormány eleve hat, hat és fél szá­zalékot tervez, a mostani négy és fél helyett. A Nemzeti Bank, a ke­reskedelmi bankok hét százalék fölötti inflációt várnak, s van, aki a nyolcat sem tartja lehetetlennek. A működő tőke megy ki az ország­ból. Az adótörvény elfogadásával a kormány ötszázötvenmilliárd fo­rintot vett ki az adófizető polgárok és a vállalkozások zsebéből. A vá­lasztási ígéretekben nem ez szere­pelt! Megemelték az általános for­galmi adót, nagyon sok terméket magasabb adókulcsba soroltak. A gyógyszer például eddig nullaáfás volt, most ötszázalékos. A villany­áram eddig 12 százalékkal adó­zott, most 25 százalékos lesz. Az idei két villanyáremelés után most egy harmadik következik be janu­ár 1-jétől, így összességében egy év alatt 30 százalékkal nő az áram ára. Új adókat vezetett be a kor­mány: ökoadót, energiaadót, kör­nyezetterhelési járulékot, aminek csak az egyik következménye, hogy a csatornahasználati díj leg­alább 20 százalékkal emelkedik, (Budapesten 35 százalékkal). Nagyon sok, vállalkozást sújtó adótétel is változott. Például a cégautóadó, ami a duplájára emelkedett. Az innovációs járulék bevezeté­se pedig a kis- és középvállalkozá­sok számára mintegy százmilliárd forintos terhet jelent a következő esztendőben. A költségvetésből, amit elfogadott az Országgyűlés kormánypárti többsége, nagyon érdekes kép bontakozik ki. Nem véletlenül mondjuk, hogy a követ­kező év a megszorítás éve lesz, hiszen a költségvetés köszönővi­szonyban sincs a választási ígére­tek időarányos teljesítésével, a jó­léti rendszerváltás szlogenjeivel, a sok ezer plakáton hirdetett jelszó­val, hogy több pénzt az emberek­nek, több pénzt az önkormányza­toknak. Nemcsak az önkormány­zatok járnak rosszul, hanem a ma­gyar gazdák is. Vidéken hihetetlen indulatok vannak az emberekben és iszonyú nagy a bizonytalanság. Pedig a kormány azt ígérte Kop­penhága és a népszavazás után, hogy az embereket tájékoztatják. Nem találkoztam olyan emberrel az agrárgazdaságban, aki ponto­san tudná, hogy rá milyen játék- szabályok vonatkoznak fél év múl­va az Európai Unióban. Nagy kér­dés, hogy fél év alatt ezt a hiányt lehet-e pótolni? Az agrárium leg­nagyobb problémája, hogy a ma­gyar gazdák támogatása a koppen­hágai megállapodás következté­ben csak fele akkora lesz, mint az uniós gazdáké. Ez már önmagá­ban is komoly versenyhátrány. A 25 százalékos uniós támogatás legjobb esetben csak 2005 elején fog megérkezni. Addig mit csinál­nak a magyar gazdák? Kaphatná­nak kedvezményes, vagy akár nul­la százalékos kamatozású hitelt. Ennek a folyósításához szükséges állami bankok azonban kikerültek a rendszerből, mert azokat éppen most adták el. Nincs olyan intéz­ményhálózat, amelyen keresztül az állam aktívan szerepet tudna vállalni, mondjuk egy ilyen hitel- rendszernek a felépítésében és folyósításában. Nincsen a 2004-es költségvetésben a 30 százalékos nemzeti kiegészítés sem. Mi beter­jesztettük módosító indítvány­ként, de így sem került bele. Ha­tottuk Medgyessy Pétertől és Ko­vács Lászlótól Koppenhága után, hogy meglesz a 30 százalékos nemzeti kiegészítés. Miért nem teljesítette ezt az ígéretét sem a Medgyessy-kormány? Mit csinál majd a minisztérium? Hogyan old­ja meg több százezer ember prob­lémáját? A kis- és középvállalko­zásoknak is hiányzik az uniós ver­senyfeltételek javítását szolgáló összeg. Arról volt szó, hogy foly­tatják az otthonteremtési progra­mot, több bérlakást építenek. A következő esztendőben bérlakás­építésre 70 százalékkal kevesebb van a költségvetésben, mint 2002- ben, a polgári kormány utolsó évé­ben. Mitől épül meg a több bér­lakás? Kíváncsiak voltunk, hogy Medgyessy Péter Egyetértésben a nemzettel című programjából származó választási ígéreteinek időarányos teljesítését miként biz­tosítják? Ebben többek között az szerepelt, hogy az egészségügyi dolgozók négyévente egyévi bé­rüknek megfelelő hűségjutalmat kapnak. Ez 15 milliárd forint lett voW a következő esztendőben. Beterjesztettünk erre egy módosí­tó indítványt. A végeredmény: Medgyessy Péter erre nemmel szavazott.-De hát mondják, a programok négy évre szólnak.- De az időarányos teljesítésre is nemmel szavazott. Ez a költség- vetés már a Medgyessy-kormány ciklusának felén túlnyúló időszak­ra mutatja meg, hogy mi a moz­gástere a következő esztendőben a kormánynak. Amikor ez a költség- vetés befejeződik, akkor a Med­gyessy-kormány túl lesz a kor­mányzati ciklus felén.- A szociaüsta párt szlogenje így szól: 2004 az építkezések évé.- Érdemi gazdasági teljesítmény helyett kampányszlogenekkel pró­bálkozik és bűvészkedik a Med­gyessy-kormány.- Ebből a véleményből az is következik, hogy fel lehet készülni egy pótköltségvetésre?- Igen. Az Európa parlamenti választások után fel lehet készül­ni erre. KERCZA IMRE-TAKACS ZOLTÁN Képviselő is, doktor is Budapest - Pécs A Baranya Megyei Közigazga­tási Hivatal szerint a Legfel­sőbb Bíróság friss, a házi­orvosi és képviselői tisztség összeférhetetlenségről szóló határozata megegyezik az ed­digi gyakorlattal. A tulajdon­képpeni döntés a tápiószelei orvosok ügyében született. Lapunk tegnapi száma foglalko­zott a tápiószelei háziorvosok képviselői összeférhetetlenségé­nek ügyében született, a Legfel­sőbb Bíróság (LB) által kiadott határozattal. A cikk szerint a LB- döntés arról szól, „nem áll fenn összeférhetetlenség az önkor­mányzati képviselői megbízatás és a vállalkozói háziorvosi tevé­kenység között”. A Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatal szerint az idézet félreértésre adhat okot, mert az LB indoklásában azt álla­pította meg: az önkormányzattal feladat-ellátási szerződést kötő gazdasági társaság által, munka- szerződéssel foglalkoztatott házi­orvosi tevékenység nem összefér­hetetlen a képviselő tisztségével. A Baranya Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetőjétől, Bércesi Fe­rencié'/ megtudtuk, a hivatal eddig követett gyakorlata megegyezik az LB jogi álláspontjával, mert a törvényességi ellenőrzési hatás­körben csupán olyan esetekben intézkedett, amikor a háziorvos egyben a gazdasági társaság tagja illetve egyéni vállalkozó volt. Ugyanakkor nem áll fenn össze­férhetetlenség, ha a háziorvos e tevékenységét az önkormányzat közalkalmazottjaként vagy vala­mely gazdasági társasággal létesí­tett munkaviszony alapján, mint a társaság alkalmazottja látja el. NYAKA SZABOLCS MINŐSÉGI DÍJ. Átadták a Parlamentben a 2003. évi Nemzeti Minőségi Díjakat. Szolgáltató kategóriá­ban a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., közepes méretű termelő vállalati kategóriában a Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt., nagyméretű termelő vállalat kategóriában a W.E.T. Automotive Systems Magyarország Kft. nyerte el az elismerést. fotó: europress/kerék ágnes 3. OLDAL Hírek Lemondatnák Lemondásra szólította fel Kökény Mihály egészségügyi minisztert a Fidesz-MPSZ Egészségügyi Egyeztető Fóru­ma. Mikola István, a testület el­nöke kijelentette: a háziorvosok a napokban olyan kérdőívet kaptak, amely diszkriminatív, az orvosi etikával összeegyez­tethetetlen. EUROPRESS Drága konzultálás Kétséges, hogy arányos-e, ha a honvédelmi tárca a 3,7 milli­árd forintos informatikai fej­lesztési keretéből egymilliárd forintot költ konzultációkra - mondta Simicskó István, a Fidesz-MPSZ szakpolitikusa. Simicskó többek között azt sze­retné megtudni Juhász Ferenc honvédelmi minisztertől, hogy valójában mennyit költött a tárca 2003-ban informatikai fejlesztésre, europress Cigánytelepek Csaknem 90 millió forintot ősz tott ki a cigánytelepek környe­zeti ártalmainak a csökkentésé­re a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium. A 94 nyer­tes pályázóknak Persányi Mik­lós, a tárca vezetője adta át a díjakat. A pályázatra 140 tele­pülési és cigány önkormányzat jelentkezett, europress Első kör A Nyelvtanulás Éve keretében megrendezett Világ-Nyelv ve­télkedő feladatait a fővárosi és a vidéki középiskolákból a meg­adott beküldési határidőig 220 középiskolából mintegy 700 osztály tanulói juttatták vissza az Oktatási Minisztériumba. A vetélkedő fődíja egy brüsszeli osztálykirándulás, europress Résztulajdonosok A Munkavállalói Résztulajdono­si Programban (MRP) részt ve­vő cégek létrejöttét és működé­sét támogatni kell, ezt szolgálja az a törvénymódosítási javaslat, amelyet várhatóan még az idén fogad el a törvényhozás - mondta Szili Katalin, az Ország- gyűlés elnöke. A 170 MRP-s cég csaknem 70 ezer társtulajdonos munkavállalót foglalkoztat, mti Korszerűbb A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítéséről szóló közös nyilatkozatot írt alá Lamperth Mónika belügy-, és Kiss Péter munkaügyi miniszter. A nyilat­kozat nagy hangsúlyt fektet az államszervezeti szintek súly­pontjának átalakítására, a kis­térségi és regionális szintek megerősítésére, az ésszerű decentralizációra és a helyi önkormányzati autonómia jogi és gazdasági feltételeire, mti Új tanács A közös érdekérvényesítésért és a fogyatékos emberek magyarországi és európai uniós képviseletéért megala­kult a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa Budapesten, europress Ajándék Országos karácsonyi ajándék­gyűjtési akciót szervez az Esélyegyenlőségi Kormányhiva­tal; a kezdeményezés összefog­ja és ösztönzi az ajándékgyűj­tést és az adományok eljuttatá­sát a rászorulóknak, europress Digitális tananyag Jövőre átalakul a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámo- gatás pályázati rendszere, az 500 millió forintra bővülő keret­összeg felét digitális tananyag- fejlesztésre fordítják. Az oktatá­si tárca szeretné, ha 2006-ra, a bolognai folyamatban rögzített képzési struktúra első alap­szakaszának megfelelő tan­anyagokat digitalizálnák és azok on-line elérhetővé válná­nak a diákok számára, mti ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents