Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-22 / 318. szám

14. OLDAL HETVEHELY B EMUTATKOZIK 2003. November 22., szombat Hetvehely Kishajmás MaS'a#ék S.Omszló ogodolyabér 1 löy* \-Szentkatalin hertSend V-o őusitóft Kovácssrfnáía \ Sikoodfa W . Okorvöígy ■ Abaüget Mänfa •HETVEHELY -.fOrfű A község vezetői Az 550 lelkes falu polgármestere Wagner Antal. Alpolgármester: Horváth Ferenc. A képviselő-tes­tület tagjai: Bagó János, Gyenei János, Schlichter János, Csizma­dia Dezső. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Reisz András. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Orsós Sándor. Körjegyzőségi székhely, amelyhez Husztót, Kovácsszé­nája, Okorvölgy és Szentkatalin tartozik. A község közigazgatási része Kán üdülőfalu. Az önkormányzat címe. 7681 Rákóczi F. utca 36. Tel.: 73/578- 528, fax: 73/578-529. Társulva hatékonyabb A település a Nyugat-mecseki Információs Társuláshoz tarto­zik, amelynek tagjai még Boda, Bakonya, Cserkút, Kővágósző­lős és Kővágótöttös. A radioak­tív kutatást felügyelő kutatás lakosságot tájékoztató informá­ciós irodája Kővágószőlősön ta­lálható. Hetvehely tagja a Zöld-Völgy Önkormányzati Társulásnak is, amely fejlesztési programokat dolgoz ki a társulásban résztve­vők számára. A társulás minden falura külön-külön is fejlesztési terv készít, a beadott pályázatok közösen könnyebben finanszí­rozhatók, és garantáltabb a tá­mogatások elnyerése is. Testvértelepülésük, Rafz Svájci testvértelepülésük a zü­richi kantonban lévő Rafz. A szoros kapcsolatra jellemző, hogy a tavaly augusztus 17-i zászlóátadási ünnepségen részt vett a svájci település önkor­mányzati küldöttsége, és a raf- ziak jelentős támogatással járul­tak hozzá a hetvehelyi orvosi rendelő korszerűsítéséhez is. Altesgeberg, Weisberg A hetvehelyiek két kedves sző­lőhegye az Altesgeberg és a Weisberg, melyeknek az olda­lában hozzávetőleg félszáz pince illetőleg présház sorako­zik szépen művelt szőlőkkel. A rizlingfélék és az oportó egy­aránt jól teremnek itt, a hetve­helyi tájékra a testes, erős bo­rok a jellemzők. hetvehely. dunantulinaplo. hu Az oldal a hetvehelyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hetvehely: erdő mellett jó lakni Észak felől közeledve a faluhoz lát­ványtó tükrét látjuk megcsillanni a műúttól jobbra; partközeiben találni a madármegfigyelő kutatóházat, és ha a szépülő faluközpontban megállva körbetekintünk, a község legmaga­sabb pontján fölfedezhetjük a Gábor Antal-kilátót is. Míg másutt a kistelepüléseken az általános iskolák kapui bezárnak, addig Hetvehely 1991-ben iskolaépületet bővít, s alig öt év múlva már kész a vadonatúj sportcsarnoka is. Harminc-negyven milliós költség he­lyett majdhogynem fele áron, bruttó 20,5 millióból építették föl, ami a helyi vállalko­zók manapság tán hihetetlen összefogásá­nak köszönhető. 1990 óta minden intéz­ményüket felújították, aszfaltozták az útja­ikat, három éve van teleházuk, kicserélték az új templom tetőzetét, eljutott a villany a szőlőhegyre, bővítették a ravatalozót, és a svájci testvértelepülés, Rafz segítségével korszerű műszerekkel szerelték fel és bú­torozták be az orvosi rendelőt. Áldoztak a múltnak és a történelmi jelennek is: saját kivitelezésben építették meg a második vi­lágháborús emlékművet, elkészült új cí­merük és zászlajuk. Még frissen ragyog a pác a polgármesteri hivatal bejárati kapu­ján - a községháza irattárral gazdagodó épülete, amelynek a másik traktusában gyógyszertárra nyílik az ajtó, nemrégiben öltött vadonatúj külsőt-belsőt, és 650 méte­res szakaszon most fejezték be a faluban a járdák felújítását is. Wágner Antal polgár- mester, miközben tény­szerűen sorolja, mekkorát is fordult Hetvehelyen a vi­lág ezekben az években, nem felejti el hangsúlyoz­ni, hogy mindezt soha nem tudták volna megva­lósítani a lakosság önzet­len segítsége és a dinami­kus, jó értelemben becsvá­gyó képviselő-testület nél­kül. Jó csapat, kitűnő szakemberekkel, akik konkrét, operatív segítsé­get is nyújtanak. Mielőtt kötelező nagy szavakra gyanakodnánk, utaljunk csak a tornacsarnok építé­sére, ahol számos helybéli szakember - hét kőműves- mester, asztalosok, lakato­sok serénykedtek, nem szólva a szülők és számos fiatal kétkezi munkájáról. A csarnok természetesen nemcsak az iskolai torna­órákat szolgálja, hanem a Telnőttek mozgásigényét is - a foci Hetvehe­lyen tömegsportnak számít. Végül néhány szót a jövőről. Elkészült a Hetvehelyet Kánnal összekötő út terve - így az üdülőfaluba vezető út mintegy a fe­lére, 4,5 kilométerre csökkenhet. A kivite­lezéshez szükséges önrészt mindenképp szeretné biztosítani az önkormányzat, és ÉÉ A szépülő falu a Zselicség és a Nyugat-Mecsek találkozásánál növekvő idegenforgalomra számíthat ugyancsak saját forrásból alakítják ki az idősek otthonát - a 10 millióval induló be­ruházás összesen 70 millióba fog kerülni. Sokfunkciós épület lesz, 150 adagos kony­hával, étteremmel. A falurendezési terv várhatóan jövő márciusra elkészül, tartal­mazza majd a leendő új házhelyeket - s azt is, hogy a község milyen irányban és mi­képpen növekedhet majd. A polgármester joggal véli úgy, hogy falu a betelepülőkkel se növekedjen 800 főnél tovább, hiszen így őrizhetik meg hegyek közé zárt csendjét, vadregényes környezetét és számos más értékét, amelyekért az itt lakók szeretik és a turisták számára is vonzó marad. Pillérek - munkahely, iskola Az erdők ölelte település büszke új tornacsarnokára, bensősé­ges iskolájára, másfelől nem szűkölködik a helyi állások kí­nálatában sem. Az 550 lelkes részben németek lakta település népessége az el­múlt években inkább stagnált, mint csökkent. Az önkormányzat azonban új munkaadók megjele­nésében reménykedik - ezt rész­ben jelzi a falu iránti érdeklődés is - ezért az új falurendezési terv­ben már az új házhelyek kijelölé­sére is gondolnak. A legnagyobb helyi munkáltató itt is az önkor­mányzat 33 fővel, a skandináv exportra parkettafrízeket gyártó Ko-Fa Kft.-nél 30-an dolgoznak; közel húszán foglalkoznak erdő­ápolással; míg a vadászatokat szervező, erdőművelést irányító Unifágusnál és Káni Üdülőfalu Kft.-nél tízen-tízen keresik a ke­nyerüket. A vasútnak köszönhe­tően könnyen elérhetők a szent­lőrinci, pécsi munkahelyek is. Jelenleg mintegy 100 általános iskolás és 24 óvodás jár ide a kör­zeti intézménybe - Husztót, Ko­vácsszénája, Okorvölgy és Szent­katalin tartozik a hetvehelyi kör­jegyzőséghez - de a gyerekek többsége hetvehelyi. Nemcsak a tornacsarnok, hanem az általá­nos iskola épületének jó egy évti­zeddel ezelőtti kibővítése is jelzi a faluvezetés optimizmusát, amit iskola, a tantestület munkájáról, hogy az elmúlt évtizedben több mint 30 ebben az iskolában vég­zett tanuló folytatta később ta­nulmányait főiskolán-egyetemen és szerzett diplomát! Jelenleg is 14-en járnak felsőfokú intéz­A csarnok testnevelésórák. kispályás focimeccsek és más tömegsportrendezvények színhelye fényesen igazolnak az eredmé­nyek: a kisdiákok focicsapata a megyeközpont iskoláit megelőz­ve lett első a Bozsik-program ke­retében rendezett bajnokságban, és talán ennél is többet mond az ménybe - Bursa Hungarica-ösz- töndíjasok, hiszen az önkor­mányzat - természetesen - támo­gatja valamennyiüket. Jelenleg évente egymilliót meghaladó ösz- szeget biztosít számukra. ■ Dombhajlatok árnyékában Az Árpád-kori templom köré települt Hetvehely maga is bővelkedik látnivalókban, de külön vonzerőt jelent a turis­ták számára Kán, ahol ide­genforgalmi kft. is működik. Hetvehely, az egykori jobbágyte­lepülés búcsújáró hely volt a XIII. században, e múltról olyan építé­szeti értékek tanúskodnak, mint Árpád-kori temploma vagy a szer­zetes rendház épülete. Nevezetes a Makovecz Imre tervezésében épített Gábor Antal-kilátó és a madarak védelmére felhívó em­lékfa is. A településen 160 házat számlálhatunk: a gazdasági épü­leteket, istállókat is tekintetbe vé­ve az építményeknek a ne­gyede védett építészeti érté­ket képvisel. A közigazgatásilag ide­tartozó Kán közel húsz há­zának mindegyike védetté van nyilvánítva. A idegen- forgalmi célokat szolgáló üdülőfaluban étterem, ispo- tályos ház, lovaglási lehető­ség, a házakban 100 ágy áll a vendégek rendelkezésére, Gyakoriak a rendezvények. A falucskát dombok vá­lasztják el Hetvehelytől, az önkormányzat azonban nagyon is fontosnak tartjáa „közös vérke­ringést”, így egyebek közt azt is, hogy a Bükkösd-Gorica felöl ke­rülővel megközelíthető Kánhoz - mely egyébként patakkal keresz­tezett erdei úton, fahídon át is el­érhető - egy rövidebb utat építse­nek. A meglévő káni út mellett lé­vő kis katolikus kápolnát már fel­újították - az volt az úgynevezett miseút a Hetvehely felé igyekvő kániaknak -, de az önkormány­zat, együttműködve a helyi vállal­kozókkal, egyébként is sokat tesz a tájék vonzerejének növeléséért. Ezek közé tartozik a rendezés és parkosítás előtt álló, most létesí- tett 1,7 hektáros horgásztó is. ■ A Makovecz Imre tervezte Gábor Antal-kilátó Megkérdeztük: Megtalálta-e a helyét a faluban? „Az emberek itt össze Magasi Jánosné (38 éves) a Köz­ponti Menza dolgozója: - Berkesd- ről kerültem ide, de azt a falut nem szerettem. Hetve­hely nagyon tet­szik... Kilenc éve járok be Pécsre a Központi Menzá­ra dolgozni vo­nattal, megszok­tam, a menza is ott van az állo­máshoz közel. A nagyobbik fiam német szakos, a ki­sebbik is német nemzetiségi tago­zaton középiskolás, a legkisebb, Márk öt és fél éves. Sok minden vál­tozott itt az elmúlt tíz évben: tele­fon, kábeltévé, sportcsarnok. Ab­ban is reménykedem még, hogy a munkakörülmények jobban fog­nak alakulni: itt helyben is lesznek még újabb munkahelyek: ha a leg­kisebb fiú, Márk elkezdi az iskolát, szeretnék itthon maradni vele... Strauszné Hergeth Mónika (32) igazgatási előadó: - 1998 óta dolgozom az önkormányzatnál, Szentlőrincről jöttünk vissza a férjemmel - egy faluban sokkal családiasabb, az emberek itt na­gyon össze tud­nak fogni. És ez a falu nagyon sokat fejlődött is. Az önkormányzatnál dolgozva tapasztalom, hogy az elmúlt öt évben több lett a rászoruló em­ber, már az erdészetnél is alig van alkalmazott. Remélem, minél ha­marabb megépül az öregek ottho­na - nagy segítségére lenne az időseknek. Sajnos egyre kevesebb gyerek születik, és újabb munka­helyekre, építési telkekre is szük­ség lenne, hogy a fiatalok ne men­jenek el innen. Gyenei János (41) képviselő, autó­buszsofőr: - 1980-ban kerültem ide, korábban Pécsett a gépgyárban dol­goztam, Szentlő- rincen laktunk a szüleimmel. Ami­kor megnősül­tem, ideköltöz­tem, a téeszben lettem műhelyve­zető. Feleségem tősgyökeres het­vehelyi. Amikor ideköltöztem, nem gondoltam vol­na, hogy egy német falu ilyen össze­tartó, bármi van, megmozdul az egész falu - mindenki akar a faluért, a másikért tenni. Fiam Barcson er­désznek tanul, feleségem élelme­zésvezető az iskolában: befogadtak, bizalmat kaptam. Úgy szóltak, hogy induljak a képviselőválasztáson, pe­dig ez meg se fordult a fejemben. Sofőr vagyok, itt van a telephelyem a faluban. tudnak fogni” Pásztoryné Cseke Olivia (41) tanárnő: - Pécsett ismerkedtem meg a férjemmel, ő tősgyökeres pécsi, én veszp­rémi vagyok. 1992 óta élünk a faluban, panella­kásból költöz­tünk ki. A gyere­keinknek itt cso­dálatos gyerek­koruk volt, hét évig lovat is tar­tottunk: a gyerekek csikót kaptak születésnapi ajándékba... Sikerült beilleszkednünk. Egyébként a pa­nellakás számomra egy borzadály volt. Azt is nyugodtam mondha­tom, egyáltalán nem hátrány ebbe az iskolába járni: jobb a beiskolá­zási arányunk, mint a belvárosi is­koláké, az elmúlt tíz évben 30 fö­lött volt azoknak a felsőfokon dip- lomázóknak a száma, akik a mi is­kolánkból kerültek ki. Nokné Takács Éva (40) kerami­kus: - Kerámiakészítő vagyok, ko­rábban dolgoztam Kishajmáson is. Szívesen jöttem ide ebbe a kerá­miakészítő mű­helybe, amely most települt Hetvehelyre. Öz­vegy vagyok, há­rom éve hunyt el a férjem, három gyereket nevelek egyedül... Amikor a férjem meghalt, többen segítettek, segített az önkor­mányzat is. Lényegében én itt nőt­tem fel... Minden lehetőséggel él­nem kell; dolgoztam postán is, min­denképpen keresnem kell. A szüle­imnél lakom, jövőre építkezem: még a férjemmel kezdtük el. Az egyik fiam - a kisebbik - gyönyörű­en rajzol, ezen a területen szeretne elindulni; előre jutni a rajzkészségé- vel. Örökké rajzol... ______ ■ á í k A )

Next

/
Thumbnails
Contents