Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-22 / 318. szám
;'f!5 H 2003. November 22., szombat KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL HETVENÖT ÉVES ÓVODA. 1928. november 4-én nyitották meg ünnepélyesen Pécsett, a Petrezselyem utcában (ma Aradi vértanúk útja) a később, a híres akadémikus-nyelvészről, Mátyás Flóriánról elnevezett óvodát. A tegnap délutáni ünnepségen a nagycsoportosok műsorát örökítet- tük meg. Az elmúlt évtizedek relikviáiból válogatott kiállítást a volt növendékek még az következő hetekben is megtekinthetik, fotó, tőth László Innováció az egyetemek körül Néhány nappal ezelőtt fogadta el az Ország- gyűlés a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt. A Pécsi Tudomány- egyetemen a PannonLézer Kooperációs Kutatási Központ által életre hívott Regionális Innovációs Kerekasztal csütörtöki első fórumán a kormány innovációs politikáját ismertette dr. Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.- Annyim rossz a helyzet, hogy a magyarországi innováció tekintetében törvényalkotásra volt szükség?- Ennyire jó a helyzet. Ugyanis először Magyarországon létrejön egy innovációs alap, ami Európában is példa nélküli, és kontinensszerte elismerést váltott ki. Mert amennyit a vállalatok befizetnek, ahhoz az állam is hozzátesz ugyanannyit. Ráadásul az alap nem függ az éves költségvetéstől, ugyanis minden egyes befizetett forinthoz az állam automatikusan hozzátesz egyet- tehát a rendszer stabilan, kiszámíthatóan, hosz- szú távon működhet. Ezt, a számításaink szerint jövőre csaknem negyvenmilliárd forintot a vállalatok használhatják majd fel. Tehát lesz negyvenmilliárd arra, hogy hozzájáruljunk a legkorszerűbb kutatásokhoz, melyek eredményeit a gazdaságban majd alkalmazzák, s amelyek új termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre.- Hogyan és mi alapján osztják el a pénzt?- Egy szakértőkből álló tizenöt fős gárda választja majd ki a magyar gazdaság számára fontos kitörési irányokat. Nyilvános pályázatokat hirdetnek meg, melyeket nemzetközi zsűri bírál el. Azon vállalkozások esetében, melyek maguk is folytatnak kutatási-fejlesztési tevékenységet, az erre fordított pénzt levonjuk a befizetendő járulékukból, tehát két oldalról is érdekeltek lesznek. A kisvállalkozások a nagyok esetében megállapított százalék felét fizetik be az alapba, de azonos feltételekkel igénybe vehetik, akárcsak a mikrovállalkozások, melyeknek nem kell hozzájárulást fizetniük.- A vidék általában - és jogosan - azt kifogásolja, hogy nem igazán tud beleszólni a fővárosban meghirdetett programokba. Most is így lesz? lőtt1 Hiszen a törvény elfogadását az oktatási miniszter jelentette be. Ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára járja egy „innovációs roadshow” keretében az országot...- Eredetileg mérnök vagyok, és kutatómérnök is voltam egy darabig. Azért járom az országot, mert szívügyem az innováció, s mert stratégiai kérdés a kormány számára. Január elsejétől egyébként kiválik az Oktatási Minisztériumból az a szervezet, amelyik a kutatás-fejlesztést irányítja. Megmarad ugyan a miniszter felügyelete alatt, de nem a hivatali bürokrácia része lesz, hanem egy igazi innovatív szervezet, amivel később is szeretnék foglalkozni. Mert meggyőződésem, hogy abban tudunk versenyezni, ami a tudásunkon alapul. Akkor lesz a magyar gazdaság versenyképes, ha nem hátizsák-összevarró üzemekből próbálunk megélni, hanem abból, hogy membránokat, chipeket gyártunk, elektronikus grafikus szoftvereket vagy új módszereket fejlesztünk ki.- Ezért célozta meg a MÉH a tudáscentramo- kat, tehát az egyetemeket1- Az országban hét-nyolc olyan hely van, ami gyűjtőlencseként vonzza a tudást, s ezek döntően az egyetemek körül vannak. Pécs és Veszprém, Debrecen és Szeged, Miskolc - ilyen szempontból pontosan leírható az ország. A ma is létezőre és működőre kell építeni: arra, ahol már ma is nagyon nagy tudás halmozódik fel. ______ ______ BALOGH Z. Gr afikák a Balaton-partról Ágh Edit grafikusnak nyílik ma délután 17 órakor kiállítása a Dante Caféban. A művész soha nem tanult rajzolni, mégis képei vitték előre a pályán, a Képzőművészeti Főiskolára automatikus felvételit nyert munkái nyomán, később pedig Keszthelytől Zalaegerszegig húsz városban volt önkormányzati segítséggel tárlata. A grafikus a Balaton mellett nőtt fel, alkotói élményei többnyire ehhez a tájhoz kapcsolódnak. A Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesületének tagja most Pécsett is bemutatkozik rajzaival._______m. b. e. Pr okofjev és Wagner a Pécsi Rádióban A Pécsi Rádió Pannon Koncerttükör című, vasárnap délután ötkor kezdődő műsorában ezúttal három koncert részleteit hallgathatják meg a zenebarátok. Elsőként Prokofjev Péter és a farkas című meséje szól Sólyom Katalin és a Pécsi Szimfonikusok előadásában, Szkladányi Péter vezényletével. Ezt követően a pécsi Művészetek Háza április 1-jei sztárhangversenye hallható. Pauk György hegedű-, Berkes Kálmán klarinét- és Jandó Jenő zongorahnűvész Sztravinszkij A katona története című művének trióátiratát, Bartók Kontrasztokját és Debussy Hegedű-zongoraszonátáját adta elő. A műsor zárásául Wagner Tannhauser című operájának nyitánya csendül fel egy tavaly januári pécsi hangversenyből. Az angyal megtalálja a kijáratot? (Bállá Eszter és Csányi Sándor) Egy öregember emlékirataiból Történelmi lecke A történelmet a győztesek írják. A győztesek általában gátlástalanok. Ha a legyőzött különb volt náluk, annál több ocsmányságot fognak rá. A vérengzést és népirtást hősiességként tudatosítják. Legalábbis a hagyományos történetírásban, ahol minden a görögökkel és rómaiakkal kezdődik, s a Római Birodalom előtt, s határam túl, nincs említésre méltó műveltség Európában. Aki nem római az barbár. A nyugat-európai államokban a római eszmék éltek tovább. A klasszicizmus és a romantika korában megalkotott indoeurópai tan több nagy múltú népet kisajátított, ám a többieket a történelem fő sodrán kívül helyezte. Teljesen kiment a köztudatból, hogy kétezerötszáz évvel ezelőtt, Európa a ragozó nyelvű népek lakóhelye volt. A régészeti és antropológiai adatokkal ellenkezik a történetírók hagyatéka. Bár tudjuk, Galliában gyűlölték a rómaiak nevét is, Caesart és légionáriusait banditáknak nevezték, mert a győzelem után is halomra ölték a gall katonákat, politikai vezetőket és a kelta papokat. A szellemi vezetőitől megfosztott népet pedig razziákkal és terrorral riogatták. Nem volt másként Britanniában, s talán Pannóniában sem. Ám azokról a népekről, akiket Róma dicsősége érdekében a földbe tapostak, tóig tudunk valamit. De Nyugat-Európában, s idehaza is, egyre több történész akad, aki a kontinens ókorának rómaiak előtti történetével foglalkozik. Közülük Mesterházy Zsolt aratta a legnagyobb feltűnést két könyvével. Öt éve jelent meg A magyar őstörténet kincsestára c. kötete, amely tízezer éves távlatban tárgyalja a magyar őstörténetet, s amelyben azt állítja, hogy a Kárpát-medencében Kr. e. 3000-től már az előmagyar (ragozó) nyelvet beszélő földművelő tóapnépesség élt, akik folyamatosan asszimilálták a hozzájuk több hullámban érkező, többnyire rokon nyelvű, s rokon népeket. A 2002-ben megjelent vaskos könyve, A magyar ókor I. kötete, az indoeurópai történetírás cáfolata. „Európában, a Kárpát-medencében és a Cseh-medencében van a legtöbb kelta lelőhely és lelet, a csallóközi bójok, a Bécsi-erdőben, a Pó völgyében, Csehországban, majd Galliában Orleánstól délkeletre alapítottak új törzsterületeket, az Óbuda környéki sicanok sequani néven Sicambriából szintén Galliába költöztek, ugyanezt teszik a turoni, turáni nép fiai is, amikor a Loire mentére költöznek.” A kelta néven szereplő nép a már régóta Európában élő, Keletről jött népekből alakult ki, a történelmi Magyar- ország, Bohémia, Dél-Németor- szág területén, s innen áradt szét a túlnépesedés miatt. Kr. e. 3. század végén érték el legnagyobb.kiterjedésüket. Sosem volt Kelta Birodalom. Közös ország volt. Az egymástól távolabb élő törzsek is értették egymás nyelvét. Közös volt a kultúrájuk, vallásuk is. A legmeglepőbb állítása talán, hogy a vikingek előtt évezredekkel tengeri kereskedelem zajlott Európa és Amerika partjai között. A kelták rengeteg kőbe vésett emléket hagytak az USA területén, itt ugyanis nem semmisítették meg azokat pogány voltuk miatt. Ez a magas termetű, világos bőrű árja népesség a Duna-medencé- ben már a bronzkor óta honos volt. Hozzájuk érkeztek Kr. e. a 6. században a Káspi-Oxus térségéből, Dárius perzsa király támadása miatt kimozdult, árja és kus elemekből összeolvadt kerekfejű, de az ittenihez hasonló nyelvű népek. Az összeolvadás után is maradt a név: kelta. Hisz mind Keletről jöttek. Minden érkező hódítót beolvasztott ősnépünk. De a viharos történelem után is maradtak tiszta szigetek. A Bodrogköz népessége az újkőkortól, ötezer éve, folyamatos. Mesterházy, a Kárpát-medence újkőkori, rézkori és bronzkori leletei alapján folyamatosnak látja a műveltség alakulását a keltákig, akik már maguk is lovas népek voltak, s az aztán jövő - a görögök által szkítáknak nevezett - lovas törzsek (turániak, szarmaták, hunok, avarok, onugorok, szabírok, besenyők, úzok, kunok) csak gazdagították, illetve vérveszteségek után, frissítették ezt az alapnépességet. Ebből, bár igen fontos momentum, de csak egyik epizód az Árpád-féle honfoglalás néven számon tartott esemény, ami honvisszafoglalásnak, illetve a szakrális hatalom helyreállásának tekinthető. Egyébként minden beáramló nép nyelvének alaprétege és gyökszavai, s feltehetően nyelvtani szabályai is, közeli rokonságban állhatták a Kárpát-medencében élők nyelvével. ■ Többen állítják, hogy a mai ír nyelv, a kelta utóda, összekötő kapocs a magyar nyelv és az ókori sumér között. Mintegy félúti állapotot őriz. Érdekes állítása: „ a nomád életforma a kontinentális csúcstechnológiát jelentette akkor... a nomádok majd kétezer évvel megelőzték a latin Rómát (az etruszkokat nem számítva)... a sztyeppén az összes büszke római - akiket a rabszolgák tartottak életben - éhen halt volna... A nomád életmód létrejöttéhez igen sok feltételnek kellett teljesülnie: állattenyésztés, földművelés, fémek kiterjedt használata, magas műveltség stb.” Sok kedves, romantikus, történelmi ismeretünk kérdőjeleződik meg mostanában. Ám, ahogy Marácz László nyelvész írja: „A tudományban nincsenek örök igazságok, dogmák. A tudományban elméletek léteznek, amelyeket új tények felbukkanásakor ezekkel a tényekkel szembesíteni kell.” Ókorral foglalkozó, tekintélyes tudósainkat azonban nem zavarják a tények. Mesterházy Zsolt, november 26-án, szerdán a Dominikánus Házban, várhatóan izgalmas, gondolat- és vitakeltő előadást tart, a magyar őstörténet-kutatás új eredményeiről. Bukkösdi László Hunok Párizsban című regényében Illyés bölcs humorral és öniróniával meséli el, hogy egyik ifjúkori versében a „földalattin utazik” kifejezést, hogy titokzatosabb és modernebb legyen a szöveg, így módosította: „föld alatt” utazik, ám a vers „meg se rezzent” ettől a változtatástól, „ott maradt a valóságban”, a hétköznapok talaján. Mert egy műalkotás eredetisége, modernsége nem technikai kérdés, hanem szemléletbeli minőség, egyébként sem dolgozhat senki saját karaktere, természete ellen. Antal Nimród is azok közé tartozik, akik túl sokat bíznak a technikára. Kontroll című filmje elejétől végig a budapesti metróban játszódik. Igaz, a rendező minden feliratot gondosan eltakar, hogy ne a jól ismert „földalattira” asszociáljunk, hanem csak úgy általában a „föld alatt” érezzük magunkat, valamiféle titokzatos alvilágban, talán a pokolban. Ehhez a dicséretes, „mitizá- ló” szándékhoz azonban az egyébként jól működő technika apparátus önmagában kevés. A jelenetek naturalizmusa és felettébb igénytelen nyelvezete amúgy is folyton lelassítja és a talajhoz bilincseli a nehézkes mechanizmust, hiába forognak jól a propellerek. A Kontroll nem rendelkezik saját, külön világgal, ha úgy tetszik, alvilággal. Egy sor „balhét” látunk a budapesti metrón, ennyi az egész. Attól, hogy a cég valódi vezérigazgatója a prológusszerű bevezető képen hangsúlyozza, hogy ez nem ám a fővárosi tömegközlekedési vállalat, még inkább úgy látja mindenki, hogy az. A film ettől függetlenül is szervetlen: két részre hull. Van egy rabló-pandúr történet, és egy sorozat- gyilkos históriája az előbbitől teljesen elszakadva, a két téma alig érintkezik egymással. A rablók szerepében a jegy nélkül utazókat látjuk, a pandúrok pedig az erőszakos és nevetséges jegyellenőrök, akik igencsak ügyetlenek is, nem képesek egyetlen büntetést sem foganatosítani. Ezen aztán jót lehet nevetni a bliccelők javára (egyébként is mindig a rablóknak szoktunk drukkolni a zsandárok ellenében), akik valójában sok millióval megkárosítják a céget, az államot, így, közvetve, valamennyiünket. A történetnek tehát ezt a részét erkölcsi szempontból meglehetősen tisztázatlannak vélem. A csuklyás sorozatgyilkos meséjének kidolgozása viszont színvonalasabb. Azért is használom a „mese” szót, mert - s ez lenne szerintem a Kontroll legjobb eleme - a film ügyesen lebegteti az események bemutatását, nem lehet tudni, mi a külső történetsor, s mennyiben a főhős, Bulcsú álma, látomása az, amit szemlélünk. E téren sikerül elszakadnunk a realitástól (ahogy a mackójelmezes lány is angyalszárnyakat kap a végére), s ebben nagy szerepe van az operatőr, Pados Gyula egy-két in- venciózus felvételének. Azokra a képekre gondolok elsősorban, amelyek az alagutakat, a vonatok labirintusszerű járatait, a váratlanul feltáruló titokzatos üregeket mutatják, vagy a hatalmas, kivilágított ventillátort, ami úgy forog, mint valami pokoli malom. De végül is hiába, a rabló-pandúr história visszahúzza ezeket a fel-felszámyaló jeleneteket. Mindez alighanem azzal függ össze, hogy a rendező, Antal Nimród túlságosan sokat tanult Luc Bessontól, jelesül ennek Metró című filmjétől, miközben elfeledkezett Louis Malle-ról, a Zazie a metrón című remek, szürrealista mozidarabról. Pedig ez utóbbinak külön világa, sőt mítosza van, míg az előbbinek marad a valóság, bárhogy álcázgatják is, s ez a vásznon nagyon kevés. Egy ponton túl a közönség kegyeit kereső kalandfilm beleütközik saját korlátaiba. A Kontroll nézőiként a „föld alatt” vagyunk, de nem kétséges, hogy a „földalattin utazik”, aki beül a filmre, mintha nem is mozibelépőt, hanem vonaljegyet váltott volna. Nagy Imre Bulcsú a metrón juidii d icgiuiidus lejiesziesi idnács határoz ez esetben az évi csaknem tízmilliárd forintról, lehetőség van arra, hogy kiválaszt egy projektet, és azt mondja: éveken keresztül csak ezt finanszírozzuk, mert ez a miénk. És áttörést tudnak elérni akár az elektronikában, a biokémiában vagy az anyagtudományokban.- Ki rendelkezik az alap fö- a pénz negyeareszenex sorsat neiyDen lógják eldönteni. Természetesen a többire is lehet
