Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-03 / 299. szám
I 2003. November 3., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A A Magyar Tudomány Napja November 3-át, amikor Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia alapítására, a Magyar Tudomány Napjaként ünnepeljük. Pécsett a fővárosi rendezvény után egy nappal gyűlnek össze a tudósok a PAB- székházban. A Magyar Tudomány Napja 2003 rendezvényt a Pécsi Akadémiai Biztosság székházában Méhes Károly, a PAB elnöke nyitja meg negyedikén 11 órakor. A díszelőadást ezúttal Szolcsányi János akadémikus tartja, „Paradigmaváltás a gyógyszerkutatásban” címmel. A díszülésen köttetik meg az együttműködési megállapodás a PAB és a Pannonpower Holding Rt. között, majd átadják a PAB idei díjait. Az ünnepség végén vehetnek kézbe az érdeklődők egy új kötetet: a régió 15 akadémikusát egy- egy portré-interjúban bemutató könyv „Áldozat és szenvedély” címen jelenik meg a Pannónia Könyvek sorozatban. _____ klk. Mo hácsi tubás világsikere A földgolyó egyik legnagyobb tubaversenyén, a franciaországi Philip Jones Nemzetközi Rézfúvós Találkozón az egyik nagydíjat a mohácsi Vida Róbert, a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagja nyerte el. Valójában második lettem, szerénykedik a 27 esztendős fiatalember, aztán az is kiderül, hogy hatvannál több profiból három napos megmérettetés után csak öten jutottak a döntőbe, ahol újabb kemény csata végén két tubást díjaztak, Vida Róbert így lett ezüstérmes. A vetélkedés az ősz elején volt a Basel közeli Guebwillerben, és a négy évente megrendezett találkozó népszerűségére jellemző, hogy Japánból például másfél tucat tubaművész érkezett, de hazánkból is hatan indultak.- Külön öröm számomra, hogy barátomnak és egykori iskolatársamnak, több nemzetközi tubaverseny győztesének, Szentpáli Ró- bertnek a művével értem el a döntőben a sikert - mondja a művész, hozzátéve, hogy Szentpáli az ezt megelőző versenyen ugyancsak második lett. A magyar rézfúvósok arattak ezen az összejövetelen, mert a másik kategóriában, a rézfúvós kamaramuzsikában ugyancsak egy honfitárs együttes, a budapesti Corpus Harsona Quartet végzett az élen. Vida Róbert a mohácsi zeneiskolából indult, a budapesti Bartók Béla Szakközépiskolában folytatta, aztán visszatért Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába, majd a Zene- művészeti Főiskola volt a következő állomás, idén áprilisban pedig a Zenekadémián szerzett diplomát.- Nyolcévesen szerettem bele ebbe a csillogó, különleges formájú rézfúvósba, és eleinte külön kísérő kellett mellém, aki elbírta a méretes zeneszerszámot - idézi a kezdeteket. Tudni kell azt is, hogy a hangszer zeneirodalma igen fiatal, 1950 táján írták az első szólódarabot tubára, aztán a kortárs zene hamar felkarolta ezt a basszus hangeszközt, és a dzsessz műfaj is lecsapott a különleges hangzásra. Vida Róberttól megtudtuk, egy ilyen siker (a 2500 eurós díjon túl) igen jó referencia külföldi meghívásokhoz újabb versenyekre, próbajátékokra, koncertfellépésekre.- Tubásnak lenni hatalmas odaadást kíván, mert ott kell lebegjen a zenész szeme előtt, hogy ez a hangszer csak zenekarban érvényesül, és mindössze egy kell belőle egy szimfonikus társaságba - összegez a művész, aki éppen a verseny előtt igazolt a Pécsi Szimfonikusokhoz. Hogy jól választott mindkét fél, azt jelzi, hogy 2004 tavaszán várhatóan egy tubára írt kompozíció is felkerül a zenekar programjába. MÉSZÁROS B. ENDRE Vida Róbert hangszerével fotó, t. l. WORLD PRESS PHOTO. A 2002-ben a világban készült legjobb sajtófotókból látható kiállítás még pár napig a budapesti Néprajzi Múzeumban. A már nagyrészt digitális technikával készült díjazott képek között ismét magyar fotóriporter, Gárdi Balázs sorozata (felvételünkön) is látható, mely a tornász-világbajnokságon készült Debrecenben. FOTÓ: TÓTH L. Jegyzet Arcátlanság Megállók egy-egy újságosstand előtt nézelődni, mint egy kirakatnál. Két dolog tűnik fel: már megint két-három új lap kelleti magát, amiről eleddig tudomásom se volt. Mostanában a rímük három betű, ez olyan bevált dolog, elvégre van BMW, van MTK, bejött a CKM, aztán a jövő héten jön, a tudj' isten, XWQ, mert mért is ne. Még örülni is lehet, hogy van vállalkozó kedv, lehet gründolni új lapokat. Hanem az a rímlap, amivel egy- egy képes magazint megáldanak. Hú, hát az nagyon változatos tud lenni. Ahogy azt szépen mondjuk manapság: trendek vannak. Mondjuk, Marsi Anikó a trend, egy személyben. Volt a közelmúltban egy jó két hét, amikor a létező összes tv-újság és egyéb „társasági” lap elején a szőke hölgy virított, új dekoltázsával. Aztán voltak D. Tóth Kriszta-hetek is, ő hol szólóban, hol élete párjával, egy vízipólós sráccal pózok, elválaszthatatlanok ők, hiába, olyanok, mint Stan és Pan, de ez rossz példa, inkább mint - mondjuk - Weöres Sándor és Károlyi Amy (jesszusom...!) Németh Kristóf is ugyanez a kategória, Kertész Gézánk (BéKa, azaz BK, vagyis Barátok közt), aki a híreszteléssel ellentétben nem Kertész Imre rokona, azzal érdemelte ki a figyelmet, hogy Farkasházyt leváltva a Sör Nagykövete lett. No meg szerepelt a Fábry-show-ban. Mert kicsit a „szomszéd füve mindig zöldebb" szindróma szerint működik ez a dolog. Ha bármelyik kibeszélő vagy bebeszélő műsorban megjelenik valaki, az kapásból címlapéretté válik, és utána, mint Pakson, beindul a láncreakciót nekem is kell, nekem is kell, sikítják a címlaptervezők. Mire kiszáll a fotós, és Erdély Mónika felvesz egy másik pózt, Pálffy István pedig új nyakkendőt köt és díszzsebkendőt dug a zsebébe az egyébként ugyanolyan mosolyához. Szóval szinte egyek vagyunk velük, nagyjainkkal, arcuk és óvó tekintetük minden szegletről süt felénk, ha nem is halljuk, legalább lássuk őket. Nehogy véletlenül, egy pillanatra is, arcátlanságba süllyedjen az életünk. MÉHES KÁÉ OLY Gulliver a Bóbitában Mese a világ viszonylagosságáról - premier 4-én, 17 órakor J. Swift Gulliverjének utolsó próbái zajlanak a Bóbita Bábszínházban Szilágyi Eszter Anna színpadi átdolgozásában. A darabot Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház vezető rendezője állította színpadra. Gulliver a lilliputiak fogságában fotó: tóth László A kötelekkel lekötözött „óriás” az igazi nagyokhoz képest törpe. Kötelékei cémavékonyak. A kicsiség, a nagyság nézőpont kérdése. A művészetek örökös ihletője, hogy a világon minden relatív.- A Gulliver túlnyomó részt esszékből, társadalomkritikákból áll - mondja Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház vezető rendezője - ezúttal a Gulliver rendezőjeként. - Az esszéket kihagytuk. Swift célja a Gulliverrel egy kemény ítélet megfogalmazása volt saját koráról. Az utazás regényessége, a meseszerűség, a világ költői megközelítése és felfogása szinte felkínálkozás a színpadra vitelre. Magam, mint rendező a bábok világában egy sajátos színházi formanyelvet látok. Sokféle, művészileg járható út kereszteződése ez. Az egész színpadteret be- játsszuk, a bábszínészek mozgatók, ugyanakkor a saját testükkel, gesztusaikkal is szerepelnek a műben. A mozgalmasság, fordulatosság jellemzi az előadást. A szereplők, a bábok mérete is változatos - az öt centisektől az embernagyságúnál jóval nagyobb fejekig. Tizenkét igen szép dal is elhangzik: a forgatókönyvíró Szilágyi Eszter szövegeit Darvas Ferenc zenésítette meg.- A Gulliver az évad második bemutatója a tervezett négy közül - mondja Sramó Gábor, a PNSZ Bóbita Bábtagozatának vezetője. Az előadás maga egy hatalmas mesekönyv lapozgatásába ágyazódik. Ezzel a lapozgatással kel életre az utazás élménye, fgy változik a színpadkép, a helyszín. A látványelemek, meseelemek folyamatos jelenléte, az egész mű meseszerűsége mindebben nyilvánvaló, ezzel együtt hatéves kortól ajánljuk a darab megtekintését. Az előadás tervezője: Matyi Ágota, a szereplők Csizmadia Gabi, Illés Ilona, Kozma Andrea, Ragán Edit, Malta Lóránt, Varga Péter, Tóth Zoltán bábművészek, a zenész: Krajcsovics Csaba. Hajdan számos világhírű regénynek volt úgymond, az ifjúság számára átdolgozott, mai szóval „lebutított” változata. A Bóbita előadása nem ezek sorába tartozik. Bár, az átdolgozás nem előzmények nélküli, úgy gondoljuk, a nagy műgonddal megjelenített pécsi produkció a lehető legegyedibb alkotásként élhető meg. BEBESSI K. Foglalkozása: körözött személy Egy tizenhat éves lány, aki - ő bizonyára úgy fogalmazná meg - szabad akar lenni. Mindentől és mindenkitől. Iskolába nem jár, haza nem jár, azoktól, akik segíteni akarnak neki, menekül. A törvény ellen nem vét, kényszerintézkedés nem alkalmazható ellene. Él valahol, valahogy. A végtelenségig lepusztult, hideg szolgálati lakásban az anya úgy mesél lányáról, akiről épp most se tudja, hol tartózkodik, hogy közben magát sem kíméli a vádaktól:- Tudom, hogy nem kapott tőlem elég szeretetet, szegénységben éltünk. Ezt keresi, egészen biztos vagyok benne, hogy valakinek fontos legyen, és megszabaduljon a nyomortól. Á most már 16 éves lány - nevezzük Erikának - február óta van, hosszabb-rövi- debb megszakításokkal szökésben. Az édesanya tizenegy éve leszázalékolt, gyógyszeres kezelésre szorul. Idén februárban azonban idegösszeomlással kórházba került. Erika ez idő alatt, egy túl zajosra sikeredett buli során került előbb a rendőrség, majd a gyámhatóság látóterébe. Az illetékesek ugyanis úgy látták, hogy a szülő - a kórháztól függetlenül - nem tudja biztosítani a fiatalkorú lány ellátását, iskoláztatását, nevelését. Igen ám, de a lakóotthont, ahová került, a jelek szerint szintén nem Erikának találták ki, legalábbis zabolázatlanságában onnan nagyon rövid időn belül mindig megszökik.- Első menetben március 13-a és június 16-a között volt szökésben 96 napig - mutatja az anya az utóbbi több mint fél év kronológiájában. - Mint eltűnt személyt körözte is a rendőrség, még a Naplóban is bent volt a fényképe. De közben a haját feketére festette. A nyár úgy telt el, hogy a családi viszonyok elől menekülve önként vonult be a lakóotthonba, és itt mintegy két hónapot el is töltött egyhuzamban. Annyi „hoza- déka” van Erika ott tartózkodásának, hogy megismerkedett a szomszédos fiú lakóotthonban élő 18 éves sráccal - nevezzük Zolinak -, aki ezentúl nem tágított mellőle. Augusztus 19-én érkezett a hír arról, hogy a lány terhes.- Ez a lány most egyszerűen élvezi, hogy szökésben van, életformája lett, hogy állandó menekülésben van a rendőrök elől - véli az anya. - Volt úgy, hogy hat rendőr két kocsival jött érte. Akkor épp itthon volt. Hát úgy vonult le a lépcsőn, mint egy primadonna. Azt mondta, „Mi a túró, két autóval jöttetek?” Meiszterics Sándor őrnagy, a pécsvá- radi őrs parancsnoka:- Ismerjük jól a lányt, hiszen eltűntként szinte folyamatosan körözik. Többször meg is találtuk az otthonában, de csak akkor, ha éppen aludt. A lakóotthonból azonban szinte azonnal megszökik, volt olyan, hogy hamarabb eltűnt, mint hogy az embereink visszaértek volna a őrsre. Azt mondanom se kell, hogy ez a folyamatos felkutatás temérdek pénzbe kerül, benzin, idő és ember vonatkozásában egyaránt. De nincs mit tenni, amíg kérik, csináljuk. A családgondozó ezt írta egyik levelében: „Miután kint voltunk önöknél Erikáért, és megszökött tőlünk, pár nap múlva a rendőrség visszahozta a lakásotthonba. Erika nagy örömmel tájékoztatta a lakásotthonban lakókat, hogy milyen ügyes volt, amikor megszökött előlünk, semmilyen megbánást nem tanúsított a magatartásával kapcsolatban, és abszolút nem érdekelte semmi a jövőjére vonatkozóan. A nevelőnő elvitte nő- gyógyászati vizsgálatra, ahol megállapították, hogy elvetélt.” Külön gondot okozott, hogy a „lovagja”, Zoli - ahogy Erika édesanyja érzi - heccelte a lányt. Szeptember 9-én, amikor Erika valamilyen véletlen folytán megint épp otthon tartózkodott, beállított: Jöttem az asszonyért”, közölte, de mint kiderült, nem érte, hanem inkább hozzá jött, mert a látogatásból az lett, hogy október 26-ig ott lakott maga is. Erika anyja (aki egyébként 71 éves édesanyjával és már nagykorú fiával él a félig romos MÁV-szolgálati lakásban) több rendbélileg feljelentést tett a betolakodó udvarló ellen, magánlaksértésért, de a kiszálló rendőrök ez ügyben se jutottak sokra, mert jöttükre a fiatalember vagy előre elbújt, vagy ha el is kapták, mivel őrizetbe nem vették, egykettőre visszatért. Erikáról a szülője és a gyámügyesek is két dolgot állítanak biztosan: okos, tehetséges lány (szép is, benevezték a Komló Szépe versenyre, csak éppen nem jelent meg a válogatón...), de jelen pillanatban, úgy tűnik, senki és semmi nem tud rá hatni - kivéve tán Zolit. Kényszerintézkedés nem alkalmazható ellene, hiszen semmi olyat nem követett el, ami ezt indokolná, ráadásul valószínű, hogy a javító- vagy speciális nevelő intézet inkább rontana a helyzeten, mint javítana. Be nem zárható, nem engedi, hogy segítsenek neki - úgy tűnik, elfogyott az igénybe vehető tudomány. Vagy meg kell várni, míg Erika „megszelídül”, vagy... „Mondd meg, milyen érzés, ha tudod, nem számíthatsz senkire, de még mindig kapaszkodsz - a semmibe”. Egy 16 éves lány verse, akiről e pillanatban se tud senki, semmit. MÉHES K.
